Az olvasástörténet üzenetei
TÓTH Gyula

Esszétanulmány a könyvtár emberi oldaláról, az olvasóról és az olvasás formáiról. Az ezredfordulón megjelent nyugat-európai olvasástörténeti könyvek (Roger Chartier, Alberto Manguel munkái) revelációként hatottak, mert ráirányították a figyelmet az olvasás írástól független, önálló tanulmányozására. Az emberiség az írás/olvasás évezredeiben a mindenkori igényekhez igazodva számos olvasásmódot hozott létre.
A közlési forradalmak “(pl. a tekercsről kódexre, kódexről nyomtatott könyvre, ill. a napjainkban zajló nyomtatott formáról a digitális hordozókra való áttérés) úgy működtek, hogy előbb megkérdőjelezték a régit, az új a pótlás, helyettesítés, tökéletesítés szándékával lépett a régi helyébe, s csak később eredményezett saját „műfajokat”. Az új korszakok írásbelisége eddig mindig egyesíti magában a régit az újjal.
A múltból kiolvasható, hogy napjainkban, az információs korszak viszonyai között is kifejlődtek az új, adekvát olvasásmódok és technikák, amelyek hatására újra kell gondolni az olvasás szerepét a megismerésben, tanulásban egyaránt. Az olvasástörténet olyan törvényszerűségekre mutat rá, melyek nemcsak az olvasásra és a kommunikációra, hanem az ismeretszerzésre és -kezelésre, a tanulásra és a gondolkodásra egyaránt érvényesek. Az olvasástörténeti összefüggések alapján a könyvtártörténet egyes kérdéseit is felülvizsgálatra szorulnak.
Napjainkban az oktatásnak (a könyvtárakkal együttműködve) meg kell tanítania az új olvasási formákat pl. a nem lineáris (elektronikus) olvasást, a böngésző, pásztázó olvasást, a szöveg és képi közlés együttes olvasását és értelmezését, a keresőeszközök elektronikus változatainak használatát, a kombinált ismeretszerzésből származó információk kritikus kezelését stb..

Az információközvetítés szimbolikus olvasata
VÖRÖS Klára

A tanulmány az információközvetítés folyamatát szimbolikus tárgyként értelmezi, mert annak viszony-jellege alkalmassá teszi az emberi kapcsolatok szimbolizálására is. A szimbólum kifejezést a geertz-i értelmező antropológia megközelítése alapján használja a szerző, s azt a könyvtár és a hozzá köthető interakciók megismerési eszközének tekinti.
Az információközvetítésben, bármely ICT feltétel mellett, bennfoglaltatik: egy kapcsolat, egy probléma, egy feladat, egy apparátus, és egy szimbolikus háttér. Ezt a szimbolikus környezetet elemzi a tanulmány a strukturális tér, a szövegtér, a szemiotikai tér, a kapcsolati, közvetítési tér és a morális tér metszeteiben. Legfontosabb megállapításai: strukturális térben szemlélve az információközvetítést, hierarchikus szerveződést látunk, melyben a logikai sorrend érvényesül. Az információközvetítés elemei az egész struktúráján belül funkcióba jutottak, az egész által meghatározott szerkezetű viszonyrendszer tényezői.
Az információközvetítés és annak eredménye, szemiotikailag egy információs tartalmú, hasznos szöveg. Minden információközvetítéshez tartozik valamilyen kognitív jelentés. Az információközvetítés jelentéskomplexum. Megszervezett, elemezhető, jelentést létrehozó tevékenység. Mint szemiotikai folyamat azt jelenti, hogy benne az információt kérő és közvetítő értelmezési folyamatok alanya lesz, s mind az átadóban, mind a befogadóban jelentés-megvalósulások teljesednek be.
A szakmát mindig is foglalkoztató „milyen a jó könyvtáros?” kérdés etikai kérdés is.
A könyvtár társadalmi feladata megoldása közben válik mechanizmusból erőtérré, tevékenységeinek tartalma a társas kapcsolatok révén lehet munkavégzésből metaforává.

Magyar nyelvű internetes keresők vizsgálata a relatív teljesség és pontosság szempontjából
TÓTH Erzsébet

Öt magyar nyelvű keresőt (AltaVizsla, Heuréka, Origo-Vizsla, Kurzor és a Góliát) elemzett a szerző. Pontosság alatt a releváns dokumentumoknak a visszakeresett dokumentumok összességén belüli arányát értette. Teljességen a megtalált releváns dokumentumoknak az összes releváns találathoz viszonyított arányát. A pontosságot a használat és a hatékonyság összefüggéseiben elemezte négy keresőkérdés feltételével és az első hatvan találatig.
A teljességet a relatív teljesség alapján számolta ki.
Öt témát választott tesztelésre, amiből egy keresőkérdés (csiperkegomba) vonatkozott a teljességre, négy téma (Rákóczi-szabadságharc, evészavar, kegyhely, szökőár) pedig a pontosság tanulmányozására szolgált.
A keresésekből megállapítható volt, hogy nincs evidencia szintű összefüggés az első 60 találatban lévő releváns találatok száma és a keresőkulcsokra kapott összes találat száma között. A keresők a legtöbb releváns találatot az első húsz találatban adták. Megállapítható volt, melyek azok a magyar nyelvű keresők, amelyek a legpontosabb találatokat szolgáltatják, és hogy a magyar nyelvű keresők milyen mértékben képesek releváns találatot találni.

Száz éve született Szentmihályi János (1908-1981)
SZABÓ Sándor

Visszaemlékezés Szentmihályi Jánosra, a magyar bibliográfia és tájékoztatásügy kimagasló egyéniségére, könyvtártudósra, egyetemi tanárra.
Könyvtárosi tapasztalatait az Egyetemi Könyvtár olvasószolgálatában, később az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjában szerezte. Leghosszabb időt (mintegy negyedszázadot) az ELTE könyvtártudományi tanszék tanáraként töltött, és több könyvtáros generációt tanított bibliografizálni és a tájékoztatás mesterségére. Fő kutatási területe a nemzeti bibliográfia elméleti kérdései és a hungarika irodalom számbavételének kérdései voltak. Szerkesztője lett a Hungarica Külföldi Folyóiratszemle c. kiadványnak, mert sikerült elérnie, hogy a kurrens nemzeti bibliográfia a gyűjtőkörét a külföldön megjelent magyar nyelvű kiadványokra is kiterjesszék. Bibliográfusként számos bibliográfia-szerkesztési, elméleti problémára hívta fel a figyelmet, és sokat foglalkozott a gyűjtőköri válogatás és teljesség kérdésivel. Oktatóként a könyvtárosi pályakép alakításával is foglalkozott és tagja volt a FID képzési bizottságának is.

A Népművelés (1906–1918) c. folyóirat a múlt századelő könyvtárügyi gondolkodásában
SONNEVEND Péter

A dualista monarchia magyar könyvtárügyének – sokáig egyetlen – magyar folyóirata az XIX. században indult Magyar Könyvszemle volt, melyhez 1906-ban új folyóirat társult. A Népművelés c. folyóirat oktatási, művelődési, kulturális tematikájú, lapként 13 évfolyamot élt meg Bárczy Ödön polgármester, Weszely Ödön neveléstudós, később Bárczy tanácsadója, Wildner Ödön szerkesztésében. A folyóirat gazdag tematikájában a könyvtári szakma számára eddig felfedezetlen területet jelentenek a lapban publikált könyvtári vonatkozású írások. A folyóirat népszerűsége folytán a hazai, elsősorban pedagógus értelmiség körében – ekkor tudatosult igazából a könyvtári problematika: hogy jobb könyvtárügyre és jobb könyvtárakra van szüksége az országnak, melyhez a lapban bemutatott külföldi könyvtárügyi beszámolók, példák kiindulást kínálhatnak.
A Népművelés indulásának, szerkesztőinek bemutatása után az első évfolyam könyvtári témáit elemzi a szerző a modern közkönyvtárakról (francia, angol, német kitekintéssel), az iskolai könyvtárakról, az ifjúságnak kínálható olvasmányokról, majd a szemle második felében az 1910-ig terjedő évfolyamok könyvtárakról szóló írásaiból idéz.
Állásfoglalása a felsőfokú könyvtárosképzésről
A Debreceni Egyetem Informatikai Kara Könyvtárinformatikai Tanszéke által 2008. augusztus 26-án Debrecenben szervezett ” Könyvtári kerekasztal”
A b2i portál– a könyv, könyvtár és tájékoztatástudomány virtuális szakkönyvtára

HILLENKÖTTER, Kristine: A b2i portál– a könyv, könyvtár és tájékoztatástudomány virtuális szakkönyvtára (Ford. Murányi Lajos)

Új folyóirat az internetes könyvtári szolgáltatásokról

DÉVAI Péter: Új folyóirat az internetes könyvtári szolgáltatásokról: Journal of web librarianship
Könyvtártudomány
Olasz kézikönyv Dewey-nyomdokain
Biblioteconomia. Guida classificata. Dir. Mauro Guerrini. (Ism.: Dudás Anikó)

Keress!
Hogyan alakítja át kultúránkat, üzleti létünket a Google és az internetes keresés
BATTELLE, John: Keress! Hogyan alakítja át kultúránkat, üzleti létünket a Google és az internetes keresés. (Ism. Dévai Péter)

Barátságos arcot kérek! Életképek a könyvtárból
FODOR Péter – HAVAS Katalin: Könyvtári etikett. (Ism.: Szabó Gabriella)

Kitüntetett könyvtárosok névtára 2005–2008
GERŐ Gyula
Előzményeit lásd: Könyvtári Figyelő 2000. évi különszám;
KF 2003. évi különszám; KF 2006/3. sz. (különszám).