A Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa, azaz a HUMANUS a bibliográfiai műhelyek közötti együttműködés lehetőségét kínálja.
E konferencia előadásaiban már szó volt több intézmény bibliográfia-készítéssel, szakirodalmi adatbázis-építéssel kapcsolatos feladatvállalásának indokairól és gyakorlatáról. Felsorakoztak a bibliográfia-készítés – szakirodalmi adatbázis-építés feltételrendszerének elemei. Körképet kaptunk a humán- és társadalomtudományok területére vonatkozó szakirodalmi tájékoztatást biztosító adott hazai könyvtárak munkamódszereiről, prioritásairól, céljairól.
Már e körkép alapján is kirajzolódnak e bibliográfiai műhelyek együttműködési potenciáljának jellemzői.
A HUMANUS az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, valamint a Gyűjteményfejlesztési és Feldolgozási Igazgató által meghatározott elvek alapján épül. A szolgáltatás saját honlappal rendelkezik, melynek nyitóoldala:   http://www.oszk.hu/humanus/ (1. ábra).
A HUMANUS adatbázis a gyűjtőköréhez tartozó anyag bibliográfiai feltárását, feldolgozását a könyvtárak, kiadók/szerkesztőségek, kutatók, azaz valamennyi érintett szereplő bevonásával hivatott szolgáltatni. Az egyik alapfeladata a gyűjtőköréhez tartozó anyag feltárását végző intézmények munkafolyamatainak összehangolása, az érintett könyvtárak közötti együttműködés ösztönzése.

 

1. ábra
http://www.oszk.hu/humanus

Indokolt-e az együttműködésen alapuló munkamódszer?

A válaszhoz tekintsük át az időszaki kiadvá­nyok (pl. folyóirat) néhány alapvető – számunkra meghatározó fontosságú – tulajdonságát.
Az időszaki kiadványok:
jellegükből fakadóan időszakosan jelennek meg;
egy adott tudományterület magfolyóirataként számon tartott kiadvány is közölhet szórványosan olyan publikációt, amely más tudományterülethez (is) tartozik;
adott folyóiratcikk – a tudományterületek közötti kapcsolatok miatt – értelemszerűen több tudományterületre is vonatkozhat.
Következésképpen a különböző szakterület publikációit gyűjtő és feldolgozó (szak)könyvtárak is kénytelenek ugyanazon folyóirat egyes füzeteit is figyelemmel követni. Mindezek mellett a gyűjtőkörükhöz tartozó, de csak szórványosan megjelenő publikációk akaratlanul is elkerülhetik figyelmüket. A bibliográfia-készítés, szakirodalmi adatbázis-építés feladatában részt vállaló könyvtárak munkája több ponton találkozik tehát.
E dokumentumtípus feltárása esetében (a szolgáltatás felépítésében az első ütemet valójában az időszaki kiadványok feldolgozásának összehangolása jelenti, ezt követi majd a tanulmánykötetek összehangolt feldolgozásának megszervezése) kézenfekvő a következő (a honlapon olvasható) – együttműködési „játékszabály” elfogadása, alkalmazása:

 

 2. ábra
A közös munka szabályairól a honlap tájékoztatása szerint

  

3. ábra
Az együttműködés előnyei

A HUMANUS-konzorcium tagjai tehát a bemutatott együttműködési elvek alapján végzik a feldolgozó munkájukat. Mivel az időszaki kiadványok, a hozzájuk tartozó tudományterületek, adott esetben a feldolgozó intézményük változik, a honlapon (Folyóiratok, évkönyvek listája menü) elérhetők a következő, az adatbázishoz vezető, tehát az aktuális állapotot mutató ugrópontok:

 

 4. ábra
A folyóiratok, évkönyvek listája menü a honlapon

 A bibliográfiai műhelyek közötti együttműködés (egyeztetett munkamódszer az érintett könyvtárak érdekében; közös keresés a felhasználók érdekében) legmagasabb szintje az online adatbevitel a HUMANUS-ba.

 

5. ábra
Online adatbeviteli szinten feldolgozó partnerek

Műhelyünk, az OSZK humántudományi bibliográfiai osztálya (HBO) a 2008. február 5-e óta működő konzorcium koordinátoraként minden pontenciális együttműködő fél esetében ezt a megoldást javasolja, ill. ösztönzi, mivel – a kezdetekhez visszakanyarodva – a HUMANUS kifejezetten a részdokumentumok bibliográfiai feltárására van kifejlesztve (ld. a 6. ábrát a Bodza keretrendszerben történő feldolgozáshoz).

 

6. ábra
Feldolgozás a BODZA keretrendszerben: a cikkek, tanulmányok feldolgozásának sajátosságai

A HUMANUS-ba történő online adatbevitel nem igényel fejlesztéseket, és lévén szó online adatbevitelről, az „eredmény” azonnal látható.
Természetesen adott bibliográfiai műhellyel való együttműködés esetében egyéni kívánságok, igények merülhetnek fel. Együttműködő partnereinknek minden esetben érdemes megfogalmazni igényeiket, hogy közösen tovább tudjuk gondolni a lehetőségeket.
A cikkfeldolgozás országos össszehangolása, a párhuzamos feldolgozások kiküszöbölése érdekében kezdettől fogva hangoztatott alapelvünk, hogy partnereinkkel közösen alakítsuk, építsük a rendszert.

Milyen szintjei lehetségesek az együttműködésnek?

Tételezzük fel például, hogy adott intézmény a HUMANUS-ban történő feldolgozás mellett döntene ugyan, de az analitikus rekordokat az általa addig használt rendszerben is tovább akarja szolgáltatni (elterjedt gyakorlat e dokumentumtípusnak a könyvtár integrált rendszerében való feltárása). Ebben az esetben a megoldást a HUMANUS-ban történő feldolgozás, illetve a feltárt anyag „visszaszolgáltatása” jelenti. (Mindannyian tudjuk, hogy komplexebb rekordtartalomból elő lehet állítani kevésbé összetett rekordot, fordított esetben viszont ez nem lehetséges.)
Az együttműködés következő szintje: online adatbevitel saját rendszerben, közös keresés a HUMANUS-szal, ahogy ezt a OPKM példája is mutatja:

 

7. ábra
AZ OPKM adatbeviteli szintje

Ez a választás már konverziós műveleteket feltételez a két rendszer között.
Az egyeztetett munkamódszer alapján történő feldolgozó munka során természetesen így is találkozunk olyan időszaki kiadványokkal, amelyeket nem tár fel a HUMANUS egyetlen együttműködő intézménye sem, mert a kiadvány nem tartozik a gyűjtőkörhöz. Ilyen kiadvány például:

 

8. ábra
Gyűjtőkörbe nem tartozó folyóirat megjelenése

Ebben az esetben a szóban forgó időszaki kiadvány mint ismertetett mű került a látóterünkbe, s ugyan önálló rekord formájában tartjuk nyilván, csupán az analitikus feldolgozását végző szolgáltatásnak a nevét tüntetjük fel (jelen esetben: SzocioWeb). Ha a felhasználók – szerintem jogos – igényeit tartjuk szem előtt, akkor ennek a másik szolgáltatáshoz elvezető, minimális információnak az értéke felértékelődik (nevezetesen a felhasználó nem kényszerül az analitikus feltárást végző bibliográfiai műhelyek, illetve az általuk feldolgozott kiadványok listáinak összevetésére stb.). Ez a megoldás a felhasználó és a feldolgozó könyvtárak számára egyaránt barátságos és semmiképpen sem félrevezető. (Optimális esetben a vonatkozó szolgáltatást végző munkacsoporttal történő egyeztetés után vezetjük be a szolgáltatás nevét a HUMANUS-os folyóirat-rekordba.)
A rendszer fejlesztése folyamatos. Ennek a kijelentésnek számomra túlnyomóan pozitív a tartalma: az egyes konzorciumi tagok által megfogalmazott kifogásokat és javaslatokat a konzorcium koordinátoraiként nem csupán felmérni, összegezni tudjuk, hanem arra is lehetőségünk van, hogy azt közvetíthessük, átadhassuk a fejlesztőnek.
Végezetül egy olyan megoldást mutatok be, amely – reményeink szerint – egyszerűségével nyeri el a felhasználó és a feldolgozó bizalmát. A következő ábrákon egy többkötetes kiadvány (Vallási néprajz) analitikus rekordjaihoz vezető egyik lehetséges utat mutatom meg. A kiadvány közös adatait tartalmazó rekordból indulva:

 

9. ábra
A többkötetes kiadvány analitikus rekordjainak elérése

 az egyes kötetek rekordjain keresztül:

 

10. ábra
Kötetadatok

jutunk el az első kötetek rekordjainak tanulmányozásához.

11. ábra
Az első kötet adatai

A bemutatott példa egyben a tanulmánykötetek feldolgozásának irányába tett lépéseket is bizonyítja.

Irodalom:

RÁCZ Ágnes: Hol tartunk a Humán Szakirodalmi Adatbázis megvalósításában? = Könyvtári Figyelő, 51. évf.. 2005. 4. sz. 751–760. p.
RÁCZ Ágnes: A HUMANUS adatbázis fejlesztése, különös tekintettel a könyvtártudományi és könyvtörténeti dokumentációra. = Könyvtári Figyelő, 54. évf. 2008. 2. sz. 207–221. p.
TAMÁS Kincső – VASBÁNYAI Ferenc: HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa. = Könyv,. Könyvtár, Könyvtáros, 17. évf. 2008. 2. sz. 29–34. p.