Gyakorisági szótárak

MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP

A gyakorisági szótárak szerepe a tartalmi feltárásban

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a tartalmi feltárás automatizálása. Egyik legaktuálisabb felhasználási területe az információkereső rendszerek hatékonyságának növelése, továbbá az internetes keresőoldalak keresőmotorjának fejlesztése. Véleményem szerint azonban nem csak az interneten megjelent információk áttekintése jelent gondot, mert a kutató-, oktató akkor is nehéz helyzetben van, ha a saját tudományterületén a nyomtatásban megjelent publikációkat szeretné figyelemmel kísérni. Erre a problémára megoldást jelenthetnek a referátumok, ám ezek előállításá-nak határt szab a készítő dokumentalisták véges kapacitása. E helyzet javítását szolgálná saját kutatásom, mely egy magyar nyelvű offline kivonatoló program készítésére irányul. A kivonatkészítés automatizálásának lényegét a szöveg legfontosabb mondatainak meghatározásában látom, ennek előállítása a nyelvészet eredményeinek felhasználásával statisztikai alapon történik. Az eljárás kiindulópontját a szöveg szavai képezik, illetve a szótövekből felállítható szógyakorisági lista. Ezen a listán kell meghatározni azt a tartományt, mely a szöveget jellemző szignifikáns szavakat tartalmazza. Zipf-törvénye szerint a szignifikáns kifejezések köre a gyakorisági lista adott tartománya, ami szakterületenként változik, de minden egyes tudományágban igaz, hogy nem a lista eleje és nem is a vége.1 A szignifikáns szavak listájának meghatározása során figyelembe kell venni az adott terület kife-jezéseiből készített gyakorisági szótárakat. A lista elején található szavak képezik a tiltott szavak listáját (egy matematikai példatár esetén a feladat, és példa szavak nem lesznek szignifikánsak, hiába magas az előfordulási számuk), a „középmezőny” pedig megadja a területre jellemző szókincset.

Hazai készítésű gyakorisági szótárak

A magyarországi gyakorisági szótárak többnyire szépirodalmi szövegek alapján készültek egyegy szerző műveiből, egy-egy kódex szavaiból képzett gyakorisági adatokkal-, vagy pedig a magyar nyelv egészére vonatkoznak.* E szótáraknak fontos történeti értékük van, továbbá segítenek az adott korszak szókincsét feltárni, értelmezni,** és sok más területen szolgálnak kutatások, fejlesztések alapjául. A felhasználók között nemcsak irodalomelméleti és nyelvészeti kutatókat találhatunk, hanem a pszichológiában, filozófiában, illetve különböző történeti kutatásokban érdekeltek is hasznosítani tudják. Meg kell említeni a gyermekek szókincsére irányuló vizsgálatokat, melyekből több esetben önálló gyakorisági szótárak is készültek – lásd később –, illetve alapul szolgálnak a gyermekek fejlettségi szintjének meghatározásakor. A gyakorisági szótárak egyik legjelentősebb alkalmazási területének a nyelvoktatás tekinthető, ahol az elsajátítandó szavak meghatározása – a köznyelv szókincsét összesítő – gyakorisági szótárak adatainak figyelembe vételével történik. Az elmúlt években megnőtt a gyakorisági szótárak készítése iránti elkötelezettség és szerencsére egyre több szótárt építő vállalkozással találkozhatunk, azonban szakterülethez kapcsolódó átfogó gyakorisági szótár továbbra sem létezik magyar nyelven.

A következőkben áttekintem a Magyarországon meglévő gyakorisági szótárakat, részletesen bemutatva az adataikat és ezek elérési módjait, illetve a korpusz, vagyis az alapul szolgáló szöveganyag nagyságát.

Szógyűjtés a két világháború között

Az első gyakorisági szótárak megjelenését a gyorsírás használata tette szükségessé. A gyakoribb szavak gyorsírásban alkalmazott jelét egyszerűvé kellett tenni, míg a ritkább előfor-dulású szavak hosszabb jelölést is kaphattak. Nemes Zoltán a parlamenti gyorsírók munkáját könnyítette meg A magyar parlamenti nyelv leggyakoribb szavai című művével, mely 1933-ban jelent meg. Szótárában 40 977 szót dolgozott fel és a 25-nél többször előforduló szavakat vette alapul. A 200 parlamenti be-szédrészletből előálló szótárban a szavak alfabetikus és gyakorisági sorrendben is megtalálhatók, sőt az összetett szavakból különálló táblázat is készült. Ha megnézzük a gyakorisági sorrendben közölt adatait láthatjuk, hogy a szerző előbb az alapszó ragozott formáinak számát adja meg (3. oszlop), majd a továbbképzések nélküli előfordulások számát közli (4. oszlop), végezetül a továbbképzett alakok és azok ragozott formáinak (ez az érték zárójelben található) előfordulását is megismerhetjük.

A gyakorisági szótárakra nem jellemző, hogy az összetételekben szereplő szavakból külön szótárat készítsenek, ezért talán érdemes ebből is megtekinteni egy részletet:

Nemes Zoltán munkájából azt is megtudhatjuk, hogy a leggyakoribb 111 szó az összes szó több mint 50%-át képzi. Munkája – mivel parlamenti szövegeken alapszik – szakszótárnak tekinthető, de követőre csak 50 évvel később talált. Következő műve a beszélt nyelv szóstatisztikájának felállítását célozta meg. Az 1941-ben megjelenő Szóstatisztika egymillió szótagot felölelő újságszövegek alapján című könyve már nagyobb korpusszal dolgozott, pontosan*** egymillió szótag alapján készült. Alapja a Budapesten akkor megjelent összes (26) napilap egy-egy száma, melyből a szerző havonta egyet, esetleg kettőt dolgozott fel két éven keresztül, így biztosítva a rövid életű hírek ismétlődésének kizárását. A könyv fő része a 25-nél gyakrabban előforduló egyszerű szavak**** gyakorisági sorrendben, illetve az 5-nél többször előforduló szavak alfabetikus sorrendben történő közlése. Emellett azonban számos egyéb táblázatban ismerhetjük meg a magyar és idegen szavakra vonatkozó statisztikákat szókezdő betűik, szótagszámuk, illetve előfordulásuk gyakorisága szerint csoportosítva. Példaként nézzük meg a 15 –18. leggyakoribb szót:

A szerző 7 év alatt cédulázó módszerrel dolgozta fel a saját kezűleg gyűjtött anyagot, melynek csupán az átlapozása kereken 15 óráig tartott.5

Szótárak a közelmúltból

A gyorsírás mellett jelentős volt a gyakorisági szótárak nyelvtanulásban történő felhasználása, ahol a nyelvi tankönyvek összeállítói – optimális esetben – ilyen szótárakat használnak annak eldöntésére, hogy az adott nyelv esetenként több tízezres szókincséből melyik az az 1500 szó, amit tudni kell egy középfokú nyelvvizsgához, vagy amelynek a tanításával kell kezdeni egy első osztályos kisiskolás képzését. Magyarországon erre a célra a mai napig a Füredi–Kelemen szótárat veszik alapul.

Füredi Mihály és Kelemen József nagyszabású munkája A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára az 1965–1977 közötti időszak szépirodalmát dolgozta fel statisztikai mintavétel alapján. Munkájuk egy részét kézzel végezték, majd a feldolgozás számítógéppel zárult.

A szótár gyakoriságuk szerint csökkenő sorrendben közli a szóalakokat és lexémákat, melyek együttes megjelenítése megkönnyíti az egyes lexémák előfordu-lásainak áttekintését. A csökkenő sorrend alapját módosított gyakorisági adatok képezik, melyek az abszolút előfordulás mellett a szóródás értékét is figyelembe veszik. Így hiába van egy adott szóalaknak megfelelő számú előfordulása, ha az alapul szolgáló 258 író közül csak néhány használta, és az előfordulása nem egyenletesen oszlik el a művek között, alacsonyabb módosított gyakorisági értéket kap. Nézzük meg hogyan épül a csökkenő gyakoriság szerinti lista a szótárban6. (lásd táblázat) Ha figyelembe vesszük, hogy a munka egy része kézzel készült, lenyűgöző az adatok sokasága ésjól használható formában történő megadása, melyet sok szempontú közreadással még alaposabbá tettek a szerzők. A műben kiegészítésként – módosítás nélküli – abszolút gyakorisági adatok alapján is közlik a szóalakokat, illetve a gyakorisági szótár részletes statisztikai adatokat is tartalmaz a szófajok, igealakok, magánhangzók, grafémák gyakoriságára vonatkozóan.

*  Az A oszlopban lévő rangérték a leggyakoribb szavak sorszáma
**  1-4. szótári homonima, 5, kérdő-; 6. vonatkozó-; 7. határozatlan-; 8. általános-; 9. emfatikus névmás.
***  1x ige, 2x főnév, 3x mn, 4x szn, 5x némás, 9x kötőszó. Részletesen: Füredi Mihály-Kelemen József: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára. Budapest: Akad. K. 1989. p. XXI.
****  Hány műben fordul elő a szóalak (max. 258 lehet)
*****  Megmutatja mennyire egyenletes a szövegszó, vagy lexéma eloszlása (alapul a fél millió vizsgált szó szárezres részösszesítései szolgálnak)
****** Az abszolut gyakoriság diszperziós értéke

Papp Ferenc szóvégmutató szótára és A mai magyar széppróza gyakorisági szótár anyagából készült egy közös adatbázis is: a Debreceni tezaurusz7, melynek online elérése (http: //romanid.freeweb.hu/DT2/) azonban a gyakorisági adatokat nem közli. Nagyobb tudományterület szakkifejezéseit hosszú időn keresztül nem dolgozta fel senki más, viszont egy-egy író szóhasználatából készültek gyakorisági szótárak. A legkiemelkedőbb a Petőfi-szótár,8 mely Petőfi összes versére kiterjed és 22 719 önálló szócikket tartalmaz. Mivel a készítők célja, nemcsak a szavak érthetővé tétele, hanem Petőfi teljes nyelvezetének, egyéniségének érzékeltetése, ezért a szerzők egy írói szótárat készítettek. A mű 4 kötete az MTA Nyelvtudományi Intézetébenjött létre, ahol egy munkacsoport több mint három évtized alatt9 állította össze az anyagát hagyományos cédulázó anyaggyűjtéssel. A szótárban az egyes szavak statisztikája a szóalakok adatait is tartalmazza, megadva minden egyes előforduláshoz tartozó gyakorisági értéket, illetve az előfordulások helyét (a zárójelben található számokhoz egy forrásjegyzékben található a kódszámok feloldása).

füzet fn 3|-ét 1; -ébe 1; -re 1

’összefűzött kisebb kéziratköteg’:
*A meglevő s eddig még ki nem nyomtatott költemények egy füzetre terjedő kézirata. (P 113/7 : 638) +7 : *508

’kisebb lapszámú, fűzött nyomtatvány (kiadványsorozat egy száma)’:
a Tavasz második füzetébe majd összeszedem katonakoromból megmaradt alexandrinus verseimet(P 72/5 :11)10
A negyedik kötet végén találjuk meg a szavak gyakorisági sorrendben lévő jegyzékét, mely a sorrenden, szóalakon és gyakorisági értékek megadásán kívül homonimák esetén a szófajközlésével segíti az értelmezést(azonos szófajesetén csak egy sorszám utal a több jelentésre).

…  40.  szép  1281
vagy  1278
ember  1260
szív2  122411

Juhász Gyula költői nyelvének szótára nemcsak a költő életművéből készült, hanem az összes (1373) verse is feldolgozásra került Benkő László 1972-ben megjelentetett írói szótárában. A 12 000 szócikk ebben a műben is értelmezésre kerül, továbbá megtalálhatjuk a szerző kiegészíté-seit(pl. alábbi idézetben: ritkán előforduló régies szó; megszemélyesítés, mely hasonlatban fordul elő).

ábráz ts ige (ritk) (Képzőművészeti alkotás) ábrázol: A falu tornya. Különb szívemnek, mint a cifra torta, Mely habból ábráz téged, kölni dóm! 905/56 (vleg ironikus rég) megszem hasonl12

A szótárban nincs külön gyakorisági lista, hanem a gyakorisági értékek a szócikkek mellett vannak feltüntetve (az egynél többszöri előfordulás esetén).

Csokonai színműveiből készítette Jakab László és Bölcskei András a Csokonai-szókincstár

I. kötetét,* melyet a szerzők nem tartanak írói szótárnak, mert a szócikkekjelentéseit nem fogalmazzák meg, hanem példákkal szemléltetik. Ezért kapta a mű a szókincstár elnevezést.13A majdnem 10 000 feldolgozott szócikknek közlik a szófaját, idegen kifejezés esetén megtudjuk mely nyelvből származik a szó, továbbá megtaláljuk a szócikk előfordulásaiknak számát, és versrészleteket a kifejezés illusztrációjaként.

A szókincstár először alfabetikus rendben közli az egyes szócikkek elemzését, zárójelben közölve az előfordulásának abszolút értékét, mint például:

gyengeség fn(2)

Még eddig soha nagyobb gyengeséggel nem szerettelek tégedet (10/80). Ki kárhoztatná az Emberek, az Istenek kőzőtt az Égen, a’ Földőn az én Gyengeségemet? (12/475)14

Majd a szókincstár végén a 10-nél többször előforduló szócikkek gyakoriságuk sorrendjükben is feltüntetésre kerülnek. Összesen 1042 szóból áll az itt található lista.

A szótár nemcsak az író szókincsét összesítő, értelmező mű, hanem a 18. század végére jel-lemző beszédnyelv gyakorisági szótárának te-kinthető. A mű 1993-benjelent meg nyomtatott kiadásban, és az eddig tárgyalt szótárak közül ez az első, melynek teljes anyaga online módon is letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisából(http: //www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/ csokonsz/). Ugyancsak Jakab László és Bölcskei András nevéhez fűződik a Balassi-szótár, mely Balas-si verseit és Szép magyar komédiájának a szókincsét tartalmazza, 4735 szócikket képezve belőlük. Ez már írói értelmező szótár, melyből nemcsak a szavak jelentéseit ismerhetjük meg, hanem a Balassi művekben található szólások magyarázatát is megadják a készítők. A műben a következőképpen épül fel egy szócikk (mely 8-szor fordult elő Balassi műveiben): „felség fn (8)

1. Uralkodó. Mert ő az, akinek hatalmában az Ég, Neki enged tenger, Menny s földi kerekség, Segélli övéit, mint mennyei ~ (99/39).
2. Hatalom, magas tisztség. Nabugodonozort hét esztendőre Vivéd ismét királyi ~ére (92/38).
3. Én Istenem, ebben ne vesszen el vérem, Őrizz meg gonosztól, ~édet kérem! (65/12)
4. Fenség, magasztosság. Az Szentháromságnak első személye, Atyaisten dicsőséges ~e, Mind ez széles világnak teremtője, Tekints reám, ilyen veszett szegénre! (92/2) ~ (92/42), ~edet (1002/68), ~ednek (102/ 27), ~re (93/8).16

A forrás megjelölés a feldolgozott 138 vers egyikére, illetve annak sorára utal, továbbá K betűvel jelzi, ha a Komédia adatairól van szó, illetve még N betűvel is találkozhatunk, ha a Komédia nyomtatott verziója szolgált forrásul. A leggyakoribb 938 szócikk gyakorisági statisztikáját a szótár elején találjuk meg, azonban sajátos módon nem közlik a szócikkeket, csak a sorszámot, az abszolút gyakoriságot, és a halmozott gyakoriság értékét:

Ha mi szeretnénk megtudni, hogy az előbb idézett felség szó hol helyezkedik el a gyakorisági listán, akkor vissza kell fejtenünk, hogy a 8 abszolút gyakorisággal rendelkező szavak az 578-634. helyen állnak. A teljes anyag 2000-ben készült el Debrecenben, és ezen szótár online elérését is lehetővé tették (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/ balassi/). 2004-benjelent meg Beke József Zrínyi-szótára, a következő olyan írói szótár magyar nyelven, mely teljességre törekszik a szerző műveinek figyelembe vétele során. Zrínyi Miklósnak nemcsak a verseit, és prózai műveit dolgozza fel, hanem a levelei és a könyveiben található glosszák is beletartoznak a gyakorisági adatok korpuszába, melynek eredményeként 6882 címszót állítottak elő, és annak 127 504 előfordulását dolgozták fel. A gyakorisági táblázat a mű elején található, melyben a gyakorisági adaton túl a szótárbeli első szófaj is feltüntetésre kerül. „ … 26. tud 580 i

1. török 540 fn
2. vitéz 529 mn”18

A címszavak szótárában különlegesség, hogy megadják az adott szó megtalálható-e az Értelmező Kéziszótárban. Ha nem, ezt a szó előt-ti *-aljelölik. A forrásmegjelölésre rövidítéséket használnak (pl.: Le 170:12 A 319 Zrínyi levél közül a 170-ediknek 12. sorából való az idézet), melyek feloldása természetesen megtalálható a szótárban.

„*királyképe 3 fn (király képe 1)

‚a király képviselője, helyettese, királyi biztos’ [egy levelet] győri királyképe uramnak írtam, azt is méltóztassék Kegyelmed megküldeni űkegyelmének Le 170:12; .. elrontá szép reménségünket egynihány koszos német, győr[i]király képétül voltak elküldve Le 232:25; Bi 187 (vö. TESz. II. 448; NySz. II. 203)“19

Egy kis érdekesség – mely ezen idézet tükrében már nem is tűnik olyan meglepőnek –, hogy a gyakorisági adattáblában a 4. helyen a kegyelmed szó áll, melyet csak az ‚a’, ‚és’, ‚nem’ szavak előznek meg. Egyelőre a Zrínyi-szótár zárja a teljes életműre kiterjedő magyar írói szótárak sorát, viszont írók legjelentősebb művéből(műveiből)készült gyakorisági szótárat többet is ismerünk.

király fn 41 (vö. kiskirály)

Az elsőt Szily Kálmán készítette Mikes Kelemen Törökországi leveleiből 1906-ban.****** Arany János Toldi c. elbeszélő költeményét Pásztor Emil dolgozta fel, és munkájának eredményét, a Toldi-szótár-at 1986-ban jelentette meg. A szótár a Toldi trilógiából a legismertebb Toldi című első rész szókincsét tartalmazza, melyből 3059 szócikk állt elő. Némelyik szócikket grafikával is szemléltetnek.

1. ’monarchikus állam férfi uralkodója’ (minj nélkül): Felmegyek Budára bajnok katonának, Mutatok valamit ottan a királynak, Olyat, a mi nem lesz bátyám szégyenére (6:15); (8:2, 3);…”20

A függelékben található gyakorisági szótár a 10nél többször előforduló szavakat tartalmazza: „ … 7. nagy 85

1. de75
2. Miklós 71”21

Katona József Bánk bán című drámája a keletkezésekor is régies nyelvezetű volt, melynek értelmezése mára még nehezebb feladat, hiszen sok benne található szó nem része a mai szókincsnek, vagy jelentése módosult. Beke József Bánk bán-szótára átsegíti az olvasót a nyelvi értelmezés nehézségein, ígyjoggal ajánlják a mű bevezetőjében színészeknek, tanároknak, diákoknak segédeszközként. A szótár felépítésében a Balassi Bálintszótárhoz hasonlít a legjobban, itt is megtaláljuk az Értelmező Kéziszótárral való párhuzamot, és a csillagjelet azon szavaknál melyek nem találhatók meg a Kéziszótárban. Beke József még bevezetett 3 új jelölést: a népies (nép), a tájjellegű (táj) és a ma már szokatlan szavak(ritk)jelzésére. Az egyes idézetek esetén nemcsak a szöveget olvashatjuk el, hanem megtudjuk azt is, hogy ki mondta (esetleg kinek)az adott idézetrészletet, sőt Beke József feloldotta az idézetekben szereplő névmásokat, utalásokat is és [] jelben megtalálhatjuk, hogy melyik szereplőre vonatkozik a szöveg. „zsivány 2 fn ‚törvényen kívül élő rabló; szegénylegény’: ez’/Asszonynak [=G-nak] a ’ hatalma bűntetlen / teszi azt, mint a ’ közönséges zsivány/ talán fizetne életével is?! B 2:262; Vigyázz, hogy egyj /zsivány, tömött erszényeiddel együtt,/ne lopjael nagylelkűségedet T B-nak 3:265”22 (Az utóbbi idézetet Tiborc mondja Bánknak a 3. jelenet 265. sorában).

A Bánk bán-szótárban 2882 címszót találhatunk, melyek közül a 20-nál többször előfordulókról készített a szerző gyakorisági listát.

„ … 10. de 122
11 Melinda 111
12 oh, óh  10”23

Jakab László és Bölcskei András nemcsak Csokonai műveiből készített szókincstárat, hanem 2003-ban Egy XVI. századi emlékirat szókincstára címmel jelentették meg újabb gyakorisági szótárukat. A két szótár felépítése hasonló, itt is megtaláljuk a címszavak szófajait, gyakorisági adatait, illetve a szó eredetét, majd példamondatokkal történő magyarázatot. Az emlékirat több mint 15 000 kifejezéséből 2172 címszó készült. Az előző Jakab-Bölcskei művekhez hasonlóan a gyakorisági lista a szótár végén, a gyakorisági adatok pedig az egyes szócikkek mellett is megtalálhatók (zárójelben): „gyülekezet fn (4) Merth Ew nekyek annal Egyeb Sem Kell woth, az gywlekewzethbe Bp gywlnek Ky Ky mynd fegyweres Kezzel (27/10). gywlekewzethyk(35/28), gywlekewzetewth(25/ 26, 35/5).”24

A szótár teljes anyaga letölthető. (http://mek.oszk.hu/01200/01220/)

Nem csak a szépirodalom terén létezik gyakorisági szótár. Meg kell említeni, hogy van Orosz – magyar kémiai gyakorisági szótár, amely Egyed László szerkesztésében 1984–ben jelent meg, azonban ennek felépítése jelentős mértékben eltér az eddig ismertetett szótáraktól. A szerző célja az orosz szaknyelv elsajátításának segítése volt, így az egyetemi oktatásban használt kémiai szöveg alapján kiválasztotta a területre legjellemzőbb 2500 szót, és a szótár ezen leggyakoribb orosz kifejezések jelentését adja meg, de nem tartalmaz gyakorisági adatokat. „pl. AKT?BATOP – aktiválószer; -anyag, aktivátor, gyorsító”

Nem képeznek különálló tudomány területet, de még speciálisnak tekinthetők a gyermek beszélt- vagy írott nyelvét feldolgozó szótárak. Többet könyv formájában is megjelentettek, illetve sok kutatás épül ezen szótárak anyagára. Cs. Czachesz Erzsébet és Csirik János a 10–16 éves tanulók írásbeli szókincsének gyakorisági szótára címmel írt, 2002-s munkája a tanulók 2170 írásbeli fogalmazását elemezte, így közel 600 000 szó alkotta szótáruk forrását. A szótárat sokoldalú közreadás jellemzi. A szavak alfabetikus (bár folyamatos írásmódú) közlését a leggyakoribb 1000 szó feltüntetése követi, majd a leggyakoribb 600 szót szófajonként is megtalálhatjuk. Jól használható a könyv, ha a kutatásunk valamely korosztályra irányul, ugyanis évfolyamonként is feltüntették a szerzők a leggyakoribb szavakat, sőt itt is van szófajonkénti bontás. Min-den esetben a szócikk, a szófajkódja és az abszolút gyakoriság értéke kerül feltüntetésre(sorszám nélkül). Sorszámot a mű végén található gyakorisági eloszlások megadásánál találunk csak, ahol viszont a szócikk nem kerül feltüntetésre, helyette kumulált gyakorisági értékkel egészítették ki az adatsort. Nézzünk meg egy részletet a leggyakoribb 1000 szó listájából:

„ …  család  N  1340
dolog  N  1329
érdekes   A  1274″25

Majd a gyakorisági eloszlások nézegetésével tudhatjuk meg, melyik helyre is kerültek az előző szavak a gyakorisági listán:

„ …  64  1340  299588
65  1329  300917
66  1274  302191”26

A szótár teljes anyaga elérhető interneten, a Szeged Korpusz adatbázisába bedolgozva
(http: //www.inf.u-szeged.hu/projectdirs/hlt/).

A siket gyermekek beszédkészségénekjavítására készült Beszédmester szoftver előállítása közben jött létre az első osztályosok olvasástanításában leggyakrabban előforduló 2000 szó szótára. Bácsi János és Kerekes Judit összefoglalója 2003-ban jelent meg a kapott eredményekről: Az első osztályos olvasókönyvek szóanyagából készült gyakorisági szótár:„Van szó” címmel, melyből megtudhatjuk, hogy 15 iskola első osztályosainak szókincsét vették alapul. 12 226 szóalak gyakorisági értékének vizsgálata után határozták meg azt a 10-nél többször előforduló 1953 szót, mely a szoftverük adatbázisát képzi (a leggyakoribb ige a „van”, a leggyakoribb főnév pedig a „szó”). Mivel a munka célja nem egy gyakorisági szótár összeállítása volt, ezért csak a leggyakoribb igék, állat- és tulajdonnevek, növények listája került publikálásra.

Az értékek feloldása nem történik meg, csak következtetni lehet, hogy az első szám az össze-sített(csoportosítás nélküli)gyakorisági listában elfoglalt helyett mutatja, majd az abszolút-és végül a relatív gyakorisági értékek kerültek feltüntetésre. Az újságok szövegének vizsgálatából nem csak Nemes Zoltán készített gyakorisági szótárat, 1986-ban került kiadásra Cs. Czachesz Erzsébet és Csirik János oktatási célból készített Újságnyelvi gyakorisági szótára. A feldolgozásuk alapját 14 különböző témakörökben kiadott(Pl. Népszabadság, Füles, Ludas Matyi stb.), de legalább 200 000 feletti példányszámmal megjelenő újság 1-1, de teljes anyagú példánya képezte. Szótárukban az 5-nél többször előforduló szavakat közlik alfabetikus, majd gyakoriság szerinti sorrendben, azonban mindez folyamatos szövegként teszik, megadva a szócikket, szófajkódot, és az abszolút gyakoriság értékét. „ …méter F 159 így K 156 cél F 153 család F 153 magas M 153 éppen H 152…”28 Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy a ‚család’ szó milyen helyezést kap a gyakorisági listán, a külön megadott gyakorisági eloszlás táblázatát felkeresve megkapjuk, hogy 119-edik leggyakoribb szava az újságoknak.

„ … 118 156 77962 119 153 78421 122 152 79029”29

Akár az írói szótárak, akár a gyermeknyelvi szótárak kiadási éveit vizsgáljuk is meg, láthatjuk, hogy egyre nagyobb aktivitás figyelhető meg a szótár építők körében. A gyakorisági adatok iránti keresletet mutatja az is, hogy a Magyar értelmező kéziszótárat a 2003-s kiadástól kezdődően kiegészítették gyakorisági mutatókkal. A szóhasználat gyakorisági értékeinek meghatározásához a 150 millió szót tartalmazó Magyar Nemzeti Szövegtárat vették alapul. Az Magyar értelmező kéziszótár az eddigi gyakorisági szótáraktól eltérően nem egy abszolút gyakorisági értéket közöl, hanem egy ötös skálán rangsorolja a szavakat.

1. rangsorba kerül az első kétezer leggyakoribb szó
2. rangsort kap 2001–10 000 közötti leggyakoribb szó
3. helyre 10 001–30 000 leggyakoribb szó
4. helyre 30 001–60 000 leggyakoribb szó került A rangsor 5. helyére kerültek azok a szavak, melyek nem tartoznak a 60 000 leggyakoribb szavunk közé.

A szótárban a következő formában találkozhatunk ezen adatokkal: „gyermektelen 0 mn Akinek nincs gyermeke”30

A szerzők a gyakorisági adatbázis részletes adatait egy különálló gyakorisági szótár formájában szeretnék kiadni.31

Gyakorisági szótárak a 21. század elején

Napjaink egyik legnagyobb szótárépítő munkája a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Média Oktató és Kutató Központjának Szószablya projektje, mely 2003 májusában zárult. A munka magában foglal egy mindenki számára ingyen elérhető helyesírás-ellenőrző, szótövező és morfológiai elemző programot, illetve a Szószablya Gyakorisági Szótár létrehozását, mely köznyelvi írott szöveget dolgozott fel. A gyakorisági szótár alapjául szolgáló webkorpusz forrását az origo+vizsla 18 millió mentett weboldala szolgáltatta. A 18 millió weboldal közül 3,5 millió weboldal tartalmazott szöveget, mely 1486 millió szövegszavas forrást jelent. A gyakorisági értékek vizsgálatához szükséges a készítők weboldal szűrési módszerének áttekintése: A 3,5 millió weboldal közül kiszűrték a nem magyar dokumentumokat, mégpedig azon oldalakat meghagyva, ahol az ismeretlen szavak száma 40% alatti (így 3,125 millió oldal maradt). Következő lépésben az ismeretlen szavak száma nem haladhatja meg a 8%-t, melynek hatására kiestek a nem ékezetes betűket tartalmazó oldalak. Majd képeztek egy még szűkebb korpuszt, melyben a hibás szavak száma nem haladhatja meg a 4 %-t, és ennél a „határnál már csak azok a lapok maradnak meg, amik kevesebb hibát tartalmaznak, mint egy átlagos nyomtatásban megjelenő szöveg”.32Ez a küszöb felel meg a köznyelvi szókincsnek.

A szótár mérete

A szótár anyaga letölthető a http://mokk.bme.hu/eszkozok/webkorpusz/index_ html/view címről, egy regisztrálás után. A készítők a 4%-s küszöbnek megfelelő majdnem 600 millió szó-cikkből álló korpuszból készült gyakorisági szótár letöltését teszik lehetővé. Nézzünk meg a leggyakoribb 20 szó adatait:

A szavakat megvizsgálva látható, hogy az angol nyelvű oldalak kiszűrése a teljes korpuszon még nem valósult meg, azonban a 4%-s korpusznál található értéket vizsgálva már nemjelennek meg. Az elkészült munka a korpusz nagyságával, és az adatok nyílttá tételével egyedülálló.

Befejezés

Mint ahogy említettem és az eddig ismertetett szótárak is mutatják, hogy a szépirodalomtól eltérő tudományághoz kapcsolódó átfogó gyakorisági szótár még nem készült magyar nyelven. Ezért mindenképp szeretném megemlíteni a Magyar Nemzeti Szövegtárat*******, melyet 2002

re készített el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. 150 millió szavas korpuszával magyar nyelven példa nélküli. A szövegtár a magyar írásos nyelvhasználatot reprezentálja, a forrásként szolgáló szöveganyaga öt nagy területről származik: a sajtó online kiadásaiból 75 millió szót vettek alapul, a szépirodalmat a Digitális Irodalmi Akadémia anyagai képviselik, és 15 millió szó került a korpuszba erről a területről, 20–20 millió szót választottak a tudományos prózát képviselő Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisából, a hivatali nyelvet a minisztériumok, önkormányzatok anyagai képviselik, a személyes közlést pedig az Index.hu Törzsasztal anyagából választották.34

A szövegtárat bárki használhatja, aki regisztrálja magát weboldalukon, ahol a keresőkifejezés szófaját, megjelenési helyét is korlátozhatjuk.

A keresés eredményeként a kifejezés összes előfordulásáról kapunk egy-egy mondat részletet:

A rendszer ezen felül közli a forrás adatait is:

Igaz, nem tartalmaz gyakorisági adatokat, de a szótár készítések alapjául szolgál (már a Magyar értelmező kéziszótár is ezt vette alapul). Mint láthattuk a szövegtár az egyes szócikkekhez eltárolja a forrást is, így véleményem szerint nemcsak átfogó gyakorisági szótár alapja lehet, hanem az 5 terület mindegyikéhez rendelkezik elegendő korpusszal, így forrása lehetne egy szépirodalmi-, hivatali-, és sajtó terültére vonatkozó gyakorisági szótárnak is a köznyelvin kívül.

A kutatások számának növekedése mindenképp biztató. A jövőben véleményem szerint, egyre több gyakorisági szótárral fogunk találkozni, melyek közül néhánynak az alapját talán a Magyar Nemzeti Szövegtár szolgáltatja. Ahogy növekszik a tartalmi feltárásra való igény, illetve az itt elért technikai eredmények, úgy fognak nőni a korpuszok méretei, és az ezeket felhasználó projektek.

Irodalom

1. HORVÁTH Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai. In: Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Budapest, Osiris, 1999. p. 56
2. NEMES Zoltán:A magyar parlamentinyelvleggyakoribb szavai. Szeged, Szeged Városi Nyomda és Kiadó Rt., 1933. p. 28.
3. Lásd előző p. 42.
4. Lásd előző p. 55.
5. NEMES Zoltán: Szóstatisztika egymillió szótagot felölelő újságszövegek alapján. In: Az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtára 190. Szeged, 1941. p. 8.
6. FÜREDI Mihály – KELEMEN József: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. p. 5.
7. Szóvégmutató szótár. Szerk. Papp Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968.
8. Petőfi Sándor életművének szókészlete 1–4. Szerk. J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre; Gáldi László irányításával. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973–1987.
9. WACHA Imre naplója alapján http://www.inaplo.hu/na/2000_ 10/070.htm
10. Petőfi-szótár. Első kötet A–F. Szerk. J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973. p. 1160.
11. Petőfi-szótár. Negyedik kötet Sz–Zs. Szerk. J. Soltész Katalin, Szabó Dénes, Wacha Imre. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. p. 785.
12. Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Szerk. Benkő László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972. p. 37.
13. JAKAB László – BÖLCSKEI András: Csokonai-szókincs-tár 1. Csokonai színművei szókincsének szövegszótára és adattára. Debrecen, 1993. http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/csoksz/csokbev.htm
14. Lásd előző
15. Lásd előző
16. JAKAB László – BÖLCSKEI András: Balassi-szótár. Debrecen, KLTE, Piremon, 2000. p. 137.
17. Lásd előző p. 18.
18. Zrínyi-szótár. Szerk. Beke József. Budapest, Argumentum, 2004. p. 35.
19. Lásd előző p. 469.
20. PÁSZTOR Emil: Toldi-szótár. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986. p. 135.
21. Lásd előző p. 264.
22. BEKE József: Bánk bán-szótár. Katona József Bánk bán c. drámájának szókészlete. Kecskemét, Kecskeméti Lapok, 1991. ([Kiskunfélegyháza], Z-P Formular Kft.) p. 338.
23. Lásd előző p. 339.
24. http://mek.oszk.hu/01200/01220/
25. CS. CZACHESZ Erzsébet – CSIRIK János: 10–16 éves tanulók írásbeli szókincsének gyakorisági szótára. [Szeged], BIP, 2002. p. 104.
26. Lásd előző p. 254.
27. BÁCSI János – KEREKES Judit: Az első osztályos olvasókönyvek szóanyagából készült gyakorisági szótár: „Van szó”. In.: Módszertani közlemények, 43. évf. 2. sz. p. 53.
28. CSIRIKNÉ CHACHESZ Erzsébet – CSIRIK János: Újságnyelvi gyakorisági szótár. 1–2. Szeged –Budapest – Debrecen, 1986. p. 235.
29. Lásd előző p. XLIII.
30. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. p. 462.
31. Lásd előző p. XV.
32. http://mokk.bme.hu/eszkozok/webkorpusz/index_html/view
33. http://mokk.bme.hu/eszkozok/webkorpusz/index_html/view
34. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó., 2003. p. XIV.

További irodalom

FÜREDI Mihály: Metainformációk előállítása: a kivonatolás szempontjai. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 2004. 12. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3781&issue_id=457

JAKAB László – BÖLCSKEI András: Egy XVI. századi emlékirat szókincstára. http://mek.oszk.hu/01200/01220/

JAKAB László – KISS Antal:Az Apor-kódex ábécérendes adattára http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/apor/apor.mek

JAKABLászló –KISS Antal:A Festetics-kódexábécérendesadattára http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/apor/apor.mek

JAKAB László –-KISS Antal:A Guary-kódex ábécérendes adattára http://mek.oszk.hu/01200/01293/

Magyar szókincstár. -© Tinta, 1998 © MorphoLogic, 1999 http://www.altavizsla.hu/kereses/d.pl?url=http:%2F%2Ftext.goli- at.hu%2Fcgi-bin%2Fkereses.cgi%3FSubmit4.x=28%26Submit 4.y=11%26KERESES=gyakorisági+szótár A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos beszámolója a 2002. évről http://www.nytud.hu/adm/jelentcel.html

A Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának tájékoztatója. In: Online Híradó, 1995. Január. http://217.20.130.18/cgi-bin/cache.cgi?ID=11240514&URL =http://www.lib.uni-miskolc.hu/kvtrol/publ/oh/51/online51.htm &KERESES=gyakorisági,szótár

NÉMETH László: Szószablya gyakorisági szótár http://www.szoszablya.hu/pub/szotar/web2.0/LEIRAS.txt

Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár http://mnytud.arts.klte.hu/sznyta.htm

UNGVÁRY Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az Interneten 1. Indexelőszolgáltatások. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 47. évf. 2000. 1. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1624&issue_id=15

ZSOBRÁK Róbert:Isz siveöltégaz hazujavagy Mit tud a nyelvstatisztika? http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ag/0/21182/1

 

* Ezenkívül az iskolások-, újságok szókincséből készültek gyakorisági szótárak.

** A legtöbb szótár a gyakorisági adatok megadásán túl példamondatokkal segíti a szó értelmezését. (Lásd a későbbiekben ismertetésre kerülő szótárak esetében)

*** A szerző előbb elhagyta a minta egy millió szótagon felüli részét, majd végül pótolta a feldolgozás során lekopott szótagokat, hogy tartsa a kitűzött pontos értéket.

**** A nem összetettés az összetettszavak alkotóira bontásávalnyertszavak.

***** A Csokonai szótár és egyéb kódexek teljes anyaga elérhető a Számítógépes Nyelvtörténeti Adattárban: http://mnytud.arts.klte.hu/ sznyta.htm

****** készült “II. Rákóczi Ferencék hamvainak hazahozatala alkalmából… (Az emlékkiadás utószavaként jelent meg, de ugyanabban az esztendőben a Magyar Nyelv című szakfolyóiratban is kiadták.)” Kerényi Ferenc: Az írói szótárak hasznos voltáról http://forras. rkk.hu/0505/kerenyi.html

******* http://corpus.nytud.hu/mnsz/