“Az adat nem információ, az információ nem ismeret, az ismeret nem tudás…”

Az utóbbi évtizedekben fejlesztett rendszerek és az internetes tájékoztatás napjainkban leggyakrabban előforduló nagy problémaköre az információkeresés és -szolgáltatás köré fonódik, melynek elindítója Vannevar Bush hatvan évvel ezelőtt írott, azóta híressé vált és az utóbbi időben oly sokat idézett cikke volt. 1

Az információt szolgáltatók és az információt felhasználók számára a hangsúly egyre inkább erre a területre tolódik. Évekkel ezelőtt a felhasználó fő kérdése az volt: van-e X témában irodalom? Míg ma: a rengeteg találatból, melyek a legjobbak, a legrelevánsabbak, a számomra leghasznosabbak? És általában: hogyan található meg ez az információ? A hagyományos, elektronikus, digitális könyvtárak OPAC-jaiban 2 , vagy a témakatalógusok, portálok 3 , tárgyköri zsilipek 4 , keresők és ágensek 5 felhasználásával? Megoldást jelenthetnek-e, hiszen közös, általános problémájuk, hogy az online katalógusok, amelyek ugyan bárhonnan elérhetőek és bármi kereshető bennük, zömében MARC 6 formátumokra épülnek. A MARC formátum pedig alkalmas ugyan a hierarchikus kapcsolatrendszerek leképezésére, de a hipertext struktúrájú web környezethez kevésbé illeszthető. 7

Szakirodalmi adatok sora igazolja 8 hogy manapság a szörfözők többségében két módszert választanak egy weboldal keresésekor: vagy a keresőmotorokat használják, vagy a portálokat/vertálokat. A tartalomszolgáltatóknak és a webkiadóknak tehát alkalmazkodniuk kell az olvasók igényeihez, noha mindegyik megoldásnak vannak hátulütői. Ez többek között a weben való keresés problematikájából ered. A tartalmi, formai és etikai különbözőségek, az ellenőrzés hiánya és a folyamatos technikai fejlődés különféle csoportokba rendezi a felhasználókat is, akik a keresők találataitól az alábbiakat várják: megbízhatóság, gyorsaság, érthetőség, anyanyelvi keresési lehetőség, a weboldal világos szerkezete, a probléma megoldásához való könnyű és gyors hozzáférés, külső segítség nélkül való boldogulás. Ezeket az alapvető elvárásokat mindegyik, a passzív 9 , az aktív 10 és a dinamikus 11 felhasználói típusba tartozók egyaránt hangsúlyozták – ez olvasható ki abból az európai uniós felmérés sorozatból, amelyet több száz fiatal felnőttel végeztek a Manchesteri Egyetemen, Görögországban és Barcelonában 2002- 2004-ben. 12

A vizsgálatban résztvevőknek volt egy közös jellemzőjük: a felkínált találatokból általában csak egy helyet nyitottak ki, néhányan három felkínált webhelyet is kibontottak, de nyolcnál többet senki sem! Elképesztő arány ez, ha arra gondolunk, hogy egy kereső több száz, több ezer találattal, de összetett keresésnél is több tucatnyi találattal halmozza el a felhasználót.

Mindez, valamint a szakirodalmi eredmények és tapasztalatok azt sugallják, hogy a jó eredmény, a gyors keresés és a minőségi információ megtalálása érdekében célszerű speciális keresőt/keresőket választani. 13 Az internet használatának vizsgálatával megbízott és erre a célra felállított szakcsoportok adatai már 2000-ben azt hangsúlyozták, hogy addigra a keresők szinte mindegyike rendelkezett annyi információval saját adatbázisában, hogy kellő számú találatot tudjon adni az egyes keresésekre. Ugyanakkor számos teszt mutatja, hogy egy-egy kérdést egy keresőmotor kevéssé fed le, tehát érdemes ugyanazt a keresést egyszerre több keresőmotorral lefolytatni.

A felhasználók vágya, hogy csak egy keresővel dolgozzanak, amely könnyedén kiszolgálja őket, a fejlesztőknek pedig céljuk, hogy kielégítsék ezt az igényt és kitalálják a leggyorsabb és legtöbbet tudó keresőt. A kísérletezések végeláthatatlanok. Mindig van újítás, újdonság vagy divathullám. Az internet technikai fejlődésével az XML 14 fejlesztéseknek köszönhetően az utóbbi évek egyik látványos eredménye a tématérképek megjelenése. Ezek vizualizálják az információkat és alkalmazásuk a tezauruszoktól kezdődően a grafikus keresőkig sok területen felbukkan.

A tématérkép jelentősége

A web jelene és jövője a HTML 15 -ről már most érezhetően áttevődik az SGML 16 struktúrán alapuló XML fejlesztések felé.

Az XML alkalmazásnak általában kettős célja van: az egyik az, hogy a dokumentumokat jól lehessen strukturálni és így a tartalmat megfelelően leképezni – mert amíg a HTML a formát, addig az XML a tartalmat jelöli -, valamint arra, hogy az így készült applikációkat teljes egészében egy másik rendszer is képes legyen alkalmazni. Ez a két lehetőség viszont nem az információ megtalálását segíti elő. Ami az XML és az információ kapcsolatát illeti, egyértelmű, hogy az adatok könnyebben ellenőrizhetővé válnak és ennek következtében nagyobb arányban automatizálhatóak, mint azelőtt. Alkalmasak egy rendszeren belül a külső-belső kommunikációra. De mindez nem segíti hozzá a felhasználót, hogy választ kapjon a kérdésére. És itt, ebben a fázisban kapcsolható be a tématérkép a rendszerbe. Mert a segítségével olyan indexszerűséget képezhetünk, amely behívja a kívánt dokumentumot az SGML/XML “tag”-ekkel leírt dokumentumstruktúra alapján a saját URL-jével 17 együtt. Egyedül ez a tématérképnek nevezett “eszköz” az, ami az egyes dokumentum pontos tartalmát tartalmazza. Ezzel ugyanis a szemantikai kapcsolatokat és a teljes hierarchiát fel lehet építeni, csakúgy, mint a benne szereplők egymással alkotott viszonyát, összefüggéseit. Egy ilyen formula, amely szerint “X részét képezi Z-nek” jóval gyorsabb információt ad, mint bármi más, mert a felhasználó azonnal el tudja dönteni, hogy erre az összefüggésre szüksége van-e. “Így az ember inkább az erdőt látja, mint az egyes fákat” – fogalmazta meg véleményét a “topic map” rendszerekről Elliotte Rusty Harold 18 , aki maga is lelkes híve a tématérképnek. Az ilyen, összefüggéseket felmutató rendszerek használata sokkal egyszerűbb, logikusabb és kézenfekvőbb, mint amikor ezrével kapja a hagyományosan méret, idő, terjedelem stb. szerint csoportosított információkat, s azokat kell végigböngésznie. Amire viszont, – ahogy azt a már említet felmérés kimutatta, – soha nem kerül sor.

A tématérkép jellemző tulajdonságai

Minden tématérkép három részből áll: a témák (topics), az asszociációk (associations) és az előfordulások (occurences) részből. Mindegyik sajátos és fontos szerepet tölt be.

A tématérkép lényegét, szívét a témakörök alkotják.

Például a “digitális könyvtár” ilyen témákat ölelhet fel: Neumann-ház, Digitális Irodalmi Akadémia, Bibliotheca Hungarica Internetiana, digitális könyvtári project, Perseus Digitális Könyvtár, Alexandriai Digitális Könyvtári Project, D-Lib Magazine, Berkeley Digitális Könyvtár, Gallica stb.

Mindegyiknek megvan a maga fontos szerepe a tématérképben, hiszen mindegyik magához viszonyítja a többit, míg maga is valamiféle módon viszonyul hozzájuk. Például: a Bibliotheca Hungaria Internetiana egy olyan témakör, amely a jelentős magyar klasszikus írók műveinek kritikai kiadásának digitalizált változatát tartalmazza. A visszafelé viszonyuló kapcsolatok: Bessenyei György, Ady Endre, Jókai Mór azok a szerzők, akik művei benne találhatók a Bibliotheca Hungarica Internetianaban. De ide tartozhat pl. az Argumentum Kiadó, amely a fent említett szerzők kritikai kiadását elkészítette és a munkát felajánlotta a digitális könyvtár részére. Vagy ugyanígy ide tartozhat Kovács Sándor Iván professzor is, aki kitalálta ezt a latin címet és ezzel névadója lett ennek a digitális gyűjteménynek. Így tehát ezek a fogalmak ugyanazon témába tartoznak, “ugyanazt” jelentik. Mindezek gyengébben vagy erősebben kapcsolódó szálak, az ún. asszociációk (associations).

A tématérképek harmadik igen fontos jellemzője az, amit a szakirodalom előfordulásnak (occurence) nevez. Ez alatt annak az információnak a forrását kell értenünk, amely egy adott témához köthető. Az előző példánál maradva pl. az Ady kritikai kiadás előfordulása, azaz forrása a Bibliotheca Hungarica Internetiana éppúgy lehet, mint az Argumentum Kiadó honlapja, vagy az Irodalomtörténeti Közleményeké, ahol ismertették a köteteket. Ebből következik, hogy bárki bármilyen témát, bármilyen módon, bármilyen dokumentumtípussal, bármilyen írásformával és technikai jellemzőkkel feldolgozhat, hiszen a tartalom és a forma az előforduláson, a forráson keresztül összekapcsolható.

Tehát a tématérkép tartalmazza magát az információt azáltal, hogy a weboldal, adatbázis stb. tartalma benne foglaltatik. Ugyanakkor maga a tématérkép az, amely biztosítja a struktúrát. Ez a megoldás tökéletes mindenféle index, portál, katalógus interneten történő megjelenítéséhez és internetes létrehozásához. Mivel a tématérkép “mindent” tartalmaz, ezért alkalmas az információ vezérlésére. 19 Ezért tartják ezt a modellt kitágíthatónak és alkalmazhatónak bármilyen típusú információhoz.

A tématérkép alkalmazásának első magyar fejlesztésű modellje

Magyarországon az első tématérkép-fejlesztések egyikét a Neumann-ház munkatársai hozták létre 2002-ben. Mivel a Neumann-ház által használt integrált könyvtári rendszer nem tudott minden, a tezauruszokra jellemző relációt kezelni és ez nehézkessé tette a használatát, a Neumann-ház 2000 lexikai egységből álló tezauruszát egy intelligens tárgyszórendszerré alakították át. Azonban nem álltak meg itt. Belső fejlesztéssel kialakították a tárgyszórendszer tématérképes megjelenítését is. Ahogy a szerző, Ignézi Lilla írja: “. mivel időközben megváltoztak az internet-felhasználók szokásai. és előnyben részesítik a vizuális élményeket, egy olyan fejlesztésre adtuk be és nyertünk is rá pályázati támogatást, amely a már meglévő tárgyszórendszer relációit vizuálisan jeleníti meg. Az adatok grafikus ábrázolása, az összefüggések térbeli megjelenítése egyre fontosabb, hiszen ezek segítségével könnyebb az egyes elemek közötti kapcsolatokat megérteni..” 20

Nagy eredmény ez, mert addig előttük csak külföldi cégek 21 foglalkoztak ezzel a témával és megfizethetetlen árat kértek volna a gyakorlati megvalósításáért. 22

Fogalmi térkép vagy tématérkép? Conceptual map vagy topic map?

A kérdést azért kell feltennünk, mert évtizedekkel az internet megjelenése és elterjedése előtt megjelent egy olyan eszköz, amely ugyancsak az ismeretek vizualizálására volt alkalmas és használatos. Ez volt a fogalmi térkép, a conceptual map, amely a járatlanabbak számára vizuális elemei miatt könnyen összetéveszthető a tématérképpel.

Aki ugyanis a grafikusan “egyszerűbb” tématérkép megjelenítésekre ránéz, első pillanatban az a benyomása, hogy ilyennel már találkozott. Találkozott, csak nem ezzel, hanem a fogalmi térképpel. A tréningeken alkalmazott személyiségpiramisok, az információkeresésnél használt Boole-algebra elemeinek rajzai, a Venn-diagramok, a minőségbiztosításnál használt halszálka modell mindenki számára ismerős. Ezek a fogalmi térképek. Mindez és ezek sokkal részletesebb változatai a tanuláspszichológiából már az 1960-as évektől ismertek. A rendszer Joseph D. Novak 23 és David Paul Ausubel 24 pszichológusok nevéhez köthető. Mára már annyira kiforrottá és nagy jelentőségűvé vált, hogy 2004 tavaszán a spanyolországi Pamplomában megrendezésre került az első Fogalmi Térkép Világkongresz- szus. 25

Novak professzor a gyermek tanuláslélektanát vizsgálva Ausubel teóriájára alapozta a fogalmi térkép szükségességét, melyet úgy tekintett, mint egy eszközt arra, hogy mondandóját szemléletesebbé, könnyebben megérthetővé tegye. Mert a fentebb említett diagramok mindegyike csak egy stratégia része, eszköz arra, hogy az ismereteket rajzos kivitelezésben, összefüggéseikkel együtt bemutassa és így könnyebben tegye megtanulhatóvá, memorizálhatóvá. A fogalmi térkép a gondolatok belső szerveződését, összefüggéseit, egymásra építettségét tükrözi és az ismeretek bővülésével kinövi kereteit, míg végül más formát vesz fel.

A fogalmi térkép csírái jóval az internet előtt, már az 1960-as években léteztek és az a tény, hogy sokszor összetévesztik a tématérképpel abból a valós tényből eredeztethető, hogy az e-book kezdeti lépéseinél, az e-book szerkezetének megvalósításánál, illetve a könyvek e változatának összesített e-indexkészítésnél támaszkodtak a fogalmi térkép gyakorlati tapasztalataira.

A kettő azonban élesen elkülönül egymástól. Nézzük, miben!

1. ábra
A fogalmi térkép és a tématérkép különbségei

Információkeresés a tématérképet alkalmazó grafikus keresőkkel

A tématérképek kategóriájában a grafikus keresők, mint a Touch Graph 28 , Vivísimo 29 stb. megjelenése megbontotta a keresők addigi statikus rendszerét. Olyan új távlatokat nyitottak, amelyek úgy tűnik, a végtelenségig fejleszthetőek lesznek. Számuk napról napra nő, egyre bonyolultabbak és egyre több vizuális elemet tartalmaznak.

Ezek a keresők már mind alkalmasak arra, hogy a hagyományos HTML formában írott dokumentumokon kívül más típust is megtaláljanak.

Közülük néhány bemutatására 30 vállalkozunk az alábbiakban a következő szempontok figyelembevételével:

•  Mi célból született a keresőmotor?

•  Milyen információkat nyújt (általános, szak, egyszerű, összetett stb.) és ezeket milyen formában kínálja? Rendezetlenül, relevancia szerint, összefüggéseik szerint csoportosítva stb.?

•  A megjelenített találatok mennyire fedik le a kérdés szintjét?

•  Javasol-e egyéb találatokat, egyéb keresési útirányt?

•  A vizuális megjelenítés nem von-e el sok időt a keresés során? Nem lassítja-e a keresést?

•  A megjelenített információkhoz alkalmazott színek és formák könnyen értelmezhetőek-e?

•  A vizualitás nem vonja – el a figyelmet a tényleges tartalomról?

GROKKER

http://www.grokker.com

Maga a szó az amerikai grok 31 szóból ered. 1961-ben Robert A. Heinlein: A Stranger (Az idegen) c. novellájára rímel.

Néhány évvel ezelőtt a Google azért született, mert az akkori piacvezető keresők, mint az Alta Vista, nagyon sok nem releváns találatot adtak. Ezek a találatok vagy tartalmuknál fogva nem illettek a keresőkérdéshez, vagy halott linkek voltak. Napjainkra azonban a Google ugyancsak olyan óriásira nőtt, hogy hasonló veszély fenyegeti, mint elődeit. Relevancia kezelő algoritmusa a híres Page Rank nagyon jó ugyan, de teljesen mégsem tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A Google gyengeségeit észrevevő és árgus szemekkel figyelő cégek töretlen erővel dobják piacra egymás után újabb és újabb keresőiket. A Groxis cég ugyanezt teszi.

2004. február 17-én a Groxis Incorporation, az információkeresés vizuális technikájának első rangú vállalkozása szerződést kötött a Google-lal, amelyben egy általános irodai és személyes használatra szánt lehetőséget, egy újfajta keresőt, a Grokker béta verzióját kínálta fel. A felhasználók a Google-ban keresett találataikat ezzel az új keresővel, a Grokkerrel vizuálisan megjeleníthették, amely így nemcsak látványossá, hanem könnyen áttekinthetővé is tette az eredmények értékelését. 32

A vállalat nem titkolt célja, hogy a Google egyeduralmát megtörje. Ezért egy olyan keresőt fejlesztettek ki, amely az eddigi hagyományos és kartografikus keresők, valamint a témakatalógusok pozitív tulajdonságait magába olvasztja.

Keresés és megjelenítés

A Grokker egy globális grafikus metakereső, amely a Yahoo, MSN, Fast, Altavista, Wisenut, Teoma stb. adatbázisaiban keres, attól függően, hogy mely adatbázisokat választja ki a felhasználó. A kliens oldali keresők csoportjába sorolhatjuk, hiszen optimális működéséhez lehet és érdemes is a felhasználó gépére installálni. Ily módon információt nemcsak az interneten, hanem a saját gépünk merevlemezén tárolt mappákban, fájlokban szintén kerestethetünk vele. 33 Eredetisége a megtalált információk megjelenítésében, vizualizálásában rejlik. A Grokker ugyanis minden találati eredményt egyenként analizál, majd ezeket csoportokba rendezi. Ezeket a csoportokat vizualizálja.


1. kép
A Grokker, ahogy különféle nagyságú gömbökel szombolizálj a megtalált információt


2. kép
A kiválasztott témakör részleteinek megjelenítése

A képernyő két részre, bal és jobb oldali részre oszlik. A bal oldali négyzet fogja a keresés eredményeit csoportokban mutatni, a jobb oldali négyzet pedig a keresőknél megszokott relevancia szerinti felsorolásban lineárisan közli a találatokat, amelyeket a weben megszokott módon bonthatunk ki a rájuk történő kattintással. Itt a találatokat igény szerint a megjelenési idő, méret, domain stb. szerint rendeztethetjük a géppel.

A tetszés szerint beállítható vagy választható négyzetes vagy kör alakú grafikus csoportok (kusterek) a kereső kérdésekhez kapcsolható témákat jelölik úgy, hogy amíg a gép keres és rendez, állandó mozgásban vannak, folyamatosan dagadnak, majd osztódnak újabb és újabb kis gömböcskékre, négyzetekre, vagyis újabb témákra, altémákra és azok alcsoportjaira, miközben a képernyő felső részén látható számláló mozgása mutatja a weben átnézett és megtalált információ mennyiségét. Még a számláló működése közben bármelyik körre/témacsoportra való kattintás elindítja a zoom (nagyítás) funkciót. Így a kiválasztott témakör mélységében megvizsgálható.

Ezt segíti az is, hogy az altémák felett megálló kurzor jeladó információvá alakul át és a kiválasztott hely legjellemzőbb sajátosságait (URL, cím, tartalom, rövid leírás) sorolja fel. Miután a felhasználó előzetesen így tájékozódik a kapott találatokról, az őt ténylegesen érintő webhelyekre kattintva annak részletes és szokásos webes arculatát láthatja, használhatja a képernyő jobb oldalán. (ld. 3. kép)

3. kép
Az egyes találatok hagyományos kibontása megtalálható a Grokkernél is

A fejlett tématérképekhez hasonlóan, a színeknek ez esetben is nagy szerepük van. A képernyő alján felkínált színskála három-három színből álló egységéből bármelyik választható (kékes, zöldes, pirosas árnyalat). Az eredményeket reprezentáló gömbök vagy négyzetek e színeket veszik fel, a felhasználó pedig e színek alapján már láthatja, melyik a legfrissebb, a régebbi és a legrégebbi információ. A fekete szín jelzi, hogy semmi olyan információt nem talált a gép, amelyik lefedné a keresőkérdést. A kék a legrégebbi dokumentumokat, a zöld a friss információkat és az ezen belül megjelenő piros gömböcskék/négyzetek a friss információk közül is a legfrissebbeket jelölik. Itt tehát az idő szintén vizuálisan jelenik meg ezzel is elősegítve a választást.

Az eddigi metakeresők közül a Grokker sajátos funkciója, hogy a színek átválthatók pénzbeli értékre valamely tárgy árának meghatározására. Ez a tárgy nem más, mint könyv lehet. A Grokker ugyanis kapcsolatban áll a világ híres online könyváruházával, az amazon.com-mal. Ha könyvre keresünk rá, a színekkel a könyvek árait hasonlíthatjuk össze a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Ehhez azonban , illetve a Google találatainak kategorizálásához meg kell vásárolni az ehhez kialakított plug in-eket 34 .

Egyéb lehetőségek

A Grokkernek számos más, egyéb hasznos funkciója van, melyek közül néhányat érdemes megemlíteni:

•  A számlálót nem kötelező kivárni, le lehet állítani és csak a végeredményt megjeleníteni;

•  A témacsoportba sorolt válaszok között válogatni lehet. Teljesen vagy részlegesen kitörölni, vagy kiemelni valamelyik alcsoportot, új főcsoportot létre lehet hozni.

A Grokker jellemzője, hogy az alább ismertetésre kerülő Kartoo néhány érdekes vizualizálási technikáját is magában foglalja. Amíg viszont ez utóbbiban a mentést vagy az e-mailben való továbbítást a Kartoo szerverén történik, a Grokkerben mindent átmenthetünk a saját merevlemezünkre, amelyből ő tízezer dokumentumot képes feldolgozni.

KARTOO

http://www.kartoo.com

Az eddig hét nyelven (angol, francia, német, olasz, spanyol, portugál, brazil) hozzáférhető Kartoo – egy kis áthallással -, már a nevében is viseli fő jellegzetességét: a talált eredményeket pókhálószerűen elrendezett kartografikus módon jeleníti meg, amely az alkalmazott flash technológiának köszönhetően egyben animált és interaktív, mozgásban van. 35

Amennyiben ezek használata nem kívánatos, a html formátum megjegyzésre kattintva a klasszikus találati listát kapjuk.

Keresés

A keresés az ismert módon történik: a “search” mező lehetőséget ad az egyszerű és az összetett keresésre egyaránt. (témakör, cím, domain stb.) Mivel a Kartoo metakereső, kiválasztható, hogy mely keresők adatbázisainak találataira vagyunk kíváncsiak. A rendszer 14 kereső találatait használja fel. (Alltheweb, MSN, Altavista, Voila, Yahoo, Wisenut, Hotbot, Lycos, Nomade, ToileQuebec, Exalead, Dmoz, Teoma, Exactseek) (lásd 1. ábra)

A találatok vizualizálásakor a Kartoo három nagy részre tagolja a képernyőt. A vizuális megjelenítés a legnagyobb, hangsúlyánál fogva a középen elhelyezkedő ablakban látható.

4. kép
A találatok


5. kép
A három részre tagolt képernyő

 

A kék háttéren – amely egyébként tetszés szerint módosítható -, a fehéren nyitott könyvlapok mindegyike egy-egy weboldalt jelez. Összetartozásukat, hasonlóságukat és hierarchiájukat egymáshoz viszonyított helyzetükön túl a kék háttéren sötéten megjelenő, őket összekötő “pókhálók”, “utcák” szövedéke mutatja.

A bal oldali keret/frame a témához kapcsolódó tárgyszavakat, míg a jobb oldali a szponzorált linkeket, a weboldalak számát, a felhasznált keresőket és a felkínált egyéb lehetőségeket tartalmazza. (linkhozzáadás, nyomtatás, küldés, mentés másként, stb.)

Túl általános, nagy találati halmazt adó kérdés esetén a találatokat lehetetlen egyetlen térképen megrajzolni. Ilyenkor a lényeges, a legfontosabb kulcsszavak kiviláglanak a grafikából és a képernyő bal oldalán a választott nyelven rövid leírás látható az adott webhelyről. Ezen kívül lapozhatunk az egymás után következő térképekben, amelyek mindegyike adott számú témakör/website összefüggéseit mutatja. (lásd 3. ábra)

A képernyőnek ez a része mindvégig fontos szerepet kap. Itt sorjázik egymás után a kulcsszavak összessége, amelyekre kattintva a jobb oldali részben megjelenik a rá vonatkozó grafika. Az ugyancsak itt található szemantikai kapcsolatok a Boole-operátoroknak megfelelő kérdéseket fedik le és így továbbviszik a felhasználót a kérdés pontosításában. Az egyéb segédletek, mint például az oldalak meglátogatása után megjelenő számláló, vagy a website kinyitásakor feltűnő betűjelek a dokumentum típusára utalnak (.xls, word stb), hiszen a Kartoo is alkalmas a különféle dokumentumtípusok megtalálására.

MAPSTANSEARCH

http://search.mapstan.net

A francia-brit provenienciájú metakareső keresési technikájában és elméleti megoldásában az előző metakeresőkhöz hasonló. 36 Természetes ez, hiszen a szoftverfejlesztők mindegyikének egy a célja: olyan keresőt kifejleszteni, amelyik képes a releváns információ megtalálására és vizuális megjelenítésére. Az így fejlesztett technológiák kereskedelmi célú kialakítása alakította ki ezt a tématérképként ismert eljárást, melynek természetes velejárója a vizualizálás.

 

6. kép
A témakörök, a kulcsszavak és a részletek megjelenítése

A Mapstansearch a keresési eredményeket egy színes “várostérképen” ábrázolja. Az azonos logikai csoporthoz tartozó ismeretek egy-egy téren helyezkednek el és a hasonló webhelyek csomópontjaival ún. “utcák” kötik őket össze ezzel is kiemelve hasonlóságukat.

A piros, a zöld, kék, sárga csomópontok és rajzolatok sajátos jelentéssel bírnak. A piros szín a keresést, a kék a releváns információkat, a sárga a nagy, összetartozó egységeket, míg a zöld az aláírásokat jelöli. A kapott információkat megszűri a rendszer, így a találatok között nincsenek ismétlések. A képernyő felső részén helyezkedik el a képben rajzolt információ, a kiválasztott website szövege pedig az alsó részben olvasható.

Összegzés

Jól érzékelhető, hogy ugyanazon kérdésnél a Kartoo horizontális vizuális megjelenítésű, míg a Grokker egy téma mélységében való előrejutását részesíti előnyben. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya. A kezdő felhasználónak, a vizuális TM rendszerekkel most ismerkedőknek a Kartoo egyszerűbb és hatékonyabb segítség, mint a navigálás alkímiájának részleteit magába olvasztó Grokkeré.

A vizuális keresők tehát – legyen az bármelyik típusú -, azzal, hogy képileg csoportokba rendezik a kapott találatokat, nem a keresést könnyítik meg, hanem az eredmények megértését. Az időt ezzel nyeri a felhasználó. Vizuálisan maga előtt látja, egyszerre áttekintheti, felmérheti a kapott információmennyiséget, ebből ki tudja választani és el tudja menteni az őt érdeklő teljes vagy részleges találati halmazt. Hiszen a több száz, ezer tételes mennyiséget a keresők egyedi grafikus térképpé alakítják úgy, hogy szöveges összefüggéseik tetszés szerinti megjelenítésűekké és így könnyebben értelmezhetőbbé válnak.

A tématérképes megjelenítésű keresők mindegyike tud valami érdekeset, újat, akár meghökkentőt mutatni. Érdekességük mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a technikai problémákat, amelyekkel nem tudnak megbirkózni. A tanulmány következő része ezt veszi górcső alá. 37

Bibliográfia

Könyv

PARK, Jacques – HUNTING, Sam: XML Topic Maps: Creating and using Topic Maps for the web. Boston : Addison-Wesley, 2003. XXIX, 603 p.

Internetes források:

Elméleti ismeretek:
Általános ismeretek és a TM hivatalos honlapja:

http://www.topicmaps.org

Szabványosítási kérdések:

http://www.y12.doe.gov/sgml/sc34/document/0323

Nemzetközi konferencia e témában 2005. október 5-6-án Németországban (Lipcse):

http://www.informatik.uni-leipzig.de/~tmra05

Alkalmazások:

Levelezőlista archívuma, amely fel nem iratkozott olvasók számára is hozzáférhető. Kezdő és gyakorlott felhasználóknak egyaránt sok információt nyújthat:

http://www.infoloom.com/mailman/listinfo/topicmapmail

TM technológiák és projectek, valamint gazdag TM bibliográfia (BibMap) Lutz Maicher informatikus munkája eredményeként:

http://www.informatik.uni.leipzig.de/~maicherbibliography.html

TM technológiát alkalmazó elektronikus szövegarchívum, amely gyűjteményének könyveit, könyvrészleteit, azok illusztrációit számos új technológia mellett a tématérkép rendszerével dolgozzák fel 2005 májusától. Jelenleg 46 807 téma, 192 492 asszociáció és 43 942 forrás van az adatbázisban. 38 A keresések megjelenítésénél jól érzékelhető ez a tématérkép struktúra. Érdemes kipróbálni.

http://www.nzetc.org

TM szerkesztés Javaval:

http://tm4j.org/tmnav.html

Struktúrált és nem struktúrált adatok megjelenítésére, interaktív vizualizálására alkalmas eszköz, amely a tématérkép és a fogalmi térkép köztes megoldásaként is alkalmazható. http://prefuse.sourceforge.net

Jegyzetek

1. BUSH, Vannevar: Út az új gondolkodás felé. Ford. Ivacs Ágnes. Eredeti változat: As we may think. In: Atlantic Monthly, 176. 1945. júl. pp. 101–108. A  fordítás olvasható a MEK-ben:http://mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/sza amtech/multimed/memex.hu [2005-02-07]
[A régi MEK szolgáltatást időközben lezárták, az újban pedig még nem került feldolgozásra.]

2. Online Acces Public Catalog – online elérésű nyilvános katalógus. Az integrált  könyvtári rendszerek katalogizáló moduljának az a felülete, amelyet az olvasó könnyen tud értelmezni, mert nem a feldolgozó könyvtáros által használt űrlap jelenik meg előtte annak sajátos mezőivel, kódjaival, hanem a katalógushasználat során már megszokott szerzőségi, kiadási stb. adatok ismert  formátuma.

3. A  portál olyan weboldal “webkapu”, amelyen beléphetünk  egy általában általános információt  tartalmazó és általában független weboldalra, ahol számos link, híranyag és egyéb kínálat fogadja a látogatót. Hogy a  webhely a felhasználó számára szinte “nélkülözhetetlenné”  váljon, az információkon  túl keresőszolgáltatást is felkínálnak. A  későbbiekben ebből a típusból fejlődött ki az egyazon honlapon  található  témakörök (pl. üzlet, könyv, vásárlás, sport, zene stb.)  információit összegyűjtő és portálszolgáltatásokat nyújtó ún. vertikális portál vagy vertál.  Az egyik első ilyen a Vertical Etreprise Portal (VEP), amely nevével is jól érzékelteti, hogy itt nem általános információt gyűjtöttek össze. A portal/vortal fogalom párhuzamosan és sokszor összemosva jelenik meg a hétköznapi használatban.

4. A gateway vagy “átjáró” (zsilip) különböző típusú hálózatok összekötésére alkalmazott  bonyolult rendszer.

5. Az ágensek a mesterséges és a robottechnika segítségével kialakított olyan intelligens számítógépes rendszerek, amelyek saját nyelv kifejlesztésére képesek és így alkalmasak a teljesen önálló kommunikációra, együttműködésre más rendszerekkel. Az intelligens keresőrendszerek képesek például a felhasználó, a kérdést feltevő szokásait értelmezni, analizálni és ennek megfelelően reagálni rá. Például: a találati halmaz egyes tételeit az egyén keresési sajátosságaihoz legjobban illő tételekből állítják össze stb. Egyik ilyen kereső a Copernic agens.  http://www.copernic.com  [2005-03-11]. Működésük megértéséhez  segítséget adhat a témát széleskörűen átfogó magyar-angol nyelvű ágens portál: http://www.agent.ai [2005-03-11] vagy bevezető olvasmányként: CAWSEY, Alison: Mesterséges intelligencia : alapismeretek. Ford. Rózsa Tamás. Bp.: Panem, 2002. 207. p. és BRIGHTON, Henry – SELINA, Howard: Mesterséges intelligencia másképp. Ford. Kovács Kristóf. Bp.: Edge, 2000, 2004. 177 p. és Futó Iván szerk.: Mesterséges intelligencia. Bp.: Aula, 1999, 986, XIX p.

6. MARC: Machine Readable Cataloging – géppel olvasható katalógus formátum

7. Teljes szövegű (full text) megjelenítéshez például nem elegendő, linkek nem helyezhetők el a rekordban stb. Ezért folynak a kísérletek az SGML-en alapuló formátumok kialakítására és elterjesztésére, ill. a már meglévők konvertálására. Ezek közül ismert az OCLC MARC-SGML konvertáló szoftvere, vagy az XML alkalmazások, amelyekkel a weboldal szemantikai struktúrája is már leírható.

8. A The Journal of Electronic Publishing a témával többször foglalkozik.
http:www.press.umich.edu/jep/05-02/sowards.html [online] [2005-02-07]

9. A “passzív felhasználó” jellemzői: minden esetben kizárólagosan természetes nyelven, a saját anyanyelvén kíván keresni, csakis a direkt információ jó neki, mert azt tudja valamilyen szinten értelmezni, ha konkrét kérdésére azonnal nem találja meg a konkrét választ, úgy véli, nincs is az interneten és a keresést abbahagyja, vagy másra bízza.

10. Az “aktív vagy szelektáló felhasználó” jellemzői: rendelkezik átlagos internetes és számítógépes gyakorlattal, melyek segítségével az interneten a már jól bevált helyeket keresi fel először. Elsősorban keresőrobotokat használ és ezek közül is olyat választ, amely valószínűleg komplexen lefedi témáját. Ok szintén még azok, akik a Google-ot, Alta Vistát, Yahoo-t részesítik előnyben és a felkínált találatok közül választanak.

11. A “dinamikus felhasználó” jellemzői: nemcsak robotokkal, hanem változatos keresési technikákkal változatos helyeken keresnek. Saját tapasztalataikat kiegészítik a másoktól hallott, vagy a szakirodalomban olvasottakkal és a számukra új technikákat kipróbálják. Ennek következtében hatékonyan keresnek, amely újabb ismeretek megszerzésére sarkallja őket.

12. A kutatás: “Socrates Minerva: Adulte learners”,  ill. “Seeks: Adult learner’s information seaking strategies in the Information Society.” Project No: 90039-CP-12001-1-MINERVA-M. Dr. Mario Barajas és munkatársai szíves közlése, melyet ezúton is köszönök. A program egyes elemei bővebben olvashatóak:
http://www.ub.es [2005-02-13.]

13. A minőségi információ és a mély web forrásainak feltérképezéséhez kiváló indulási alapul szolgál COOKE, Alison: A guide to finding quality information ont he internet : selection and evaluation strategies. 2. ed. London : Library Association Publishing, 2001. 216 p., valamint  Chris Shermann és Danny Sullivan honlapja, amelyen a legjobb keresőket sorolják fel
http://www.searchenginewach.com [2005.02.01.] – A vizsgálatokhoz: v.ö.
http://wwww.searchengineshowdown.com/stats/ [2005-02-13.], valamint Les chercheurs et la documentation numérique : Nouveaux services et usages / sous la dir. de Ghislaine Chartron. Paris : Electre Éditions Du Cercle de La Libraire, 2002. (Bibliotheques) pp. 200-203. és az egész kötet 268, [2] p.

14. XML=  eXtensible Markup Language. A HTML nyelv (lásd 15. jegyzet) korlátainak megszüntetésére létrehozott jelölő nyelv. Még mindig csak korlátozott számú web böngésző képes értelmezni. Minden további hálózati fogalom meghatározásához lásd: DRÓTOS László: Hálózati értelmező szótár. http://www.iif.hu/dokumentumok/niif_füzetek/szotar/h.html [2005-02-07]

15. HTML = Hypertext Markup Language. A www számára létrehozott leíró nyelv, amelyben speciális karakterek közé (<>) zárt szöveges címkék, ún. tag-ek jelzik a dokumentum szerkezetét, formai megjelenítését, a színeket, a hiperkapcsolatokat stb. Lásd: Drótos László i. m.

16. SGML = Standard Generalized Markup Language. Szabványos jelölő nyelv a dokumentumok belső szerkezetének leírására. Segítségével bármely típusú dokumentum leírható, függetlenül az őt tároló és megjelenítő számítógépes környezettől. Lásd: Drótos László i. m.

17. URL = Uniform Resource Locator. Az Interneten található különféle dokumentumok típusának és helyének  egyedi meghatározására szolgáló szabvány a http://www…. vagy a news.//.. vagy az ftp://…. stb. formátumban. Lásd: Drótos László i. m.

18. Elliotte Rusty Harold  professzor a brooklyni  Polytechnic University Informatikai Tanszékén. Java programozással és XML applikációkkal foglalkozik. E témakörben majd húsz sikerkönyv, tankönyv szerzője. Könyveinek részletes bemutatása: http://www.ibiblio.org/xml/books/
[2005-08-08]; Személyi honlapja: http://www.elharo.com [2005-08-08]

19. Ezt a lehetőségét használta ki Marc de Graauw, aki B2B (business to business) típusú kereskedelmi  alkalmazását  tématérkép szerint építette fel. V. ö.: GRAAUW, Marc de: Business maps: topic Maps go B2B.

http://www.techquila.com/topicmaps/tmworld/12120.html

[2005-03-11] és http://www.marcdegraauw.com/itm/
[2005-03-11]

20. IGNÉCZI Lilla: A tartalmi öszefüggések vizuális ábrázolása webes környezetben : A webkat.hu tezauruszának tématérképe http://newweb.neuman-haz.hu/tei/eloadasaink/ 2004 [2005-08-08]; A tématérkép megtekinthető és használható:
http://www.webkat.hu/scripts/webkat   [2005-08-08].

21. Tématérkép fejlesztéssel foglalkozó cégek: Mondeca-Franciaország: http://www.mondeca.com/fr/ [2005-08-08];
Ontopia – Norvégia: ttp://www.ontopia.net [2005-08-08]; Empolis – Németország: ttp://www.empolis.de  [2005-08-08],  de ő a magyarországi szakértő is.

22. A Topic Map gyakorlati előállítása a W3C SGML-XML alapú ajánlásain és az ugyancsak SGML alapú, már 2000-től létező ISO/IEC 13250-es szabványon nyugszik. Az adatok összeláncolásához a HyTime-t (HyTM) használják. A Topic Map Organisation 2001 elején kifejlesztette a saját XML-en alapuló TM 1.0 TM specifikációját, amelyet XTM-re kereszteltek.

23. Joseph D. NOVAK  angol nyelvű személyi honlapja:
http://wwwcsi.unian.it/educa/curriculum/vita_jdn.html [2005-03-08].

24. Az Encarta  spanyol nyelvű interaktív  szócikke David Paul AUSUBELROL: http://es.encarta.msn.com/encyclope dia_202600993/David_Paul_Ausubel.html [2005-03-08].

25. A program és az előadások szövege  megtekinthető:
http://cmc.ihmc.us/myreviewCMC2004/SubmitAbstract.php  [2005-03-08]. A második ilyenre 2006. szeptemberében kerül sor a Costa Rica-i San Joséban.

26. V. ö.: Seven minutes with a web standards:
http://www.seminars.seyboldreports.com/2000_boston/files/20/20_transcript.doc [2005-03-08].

27. Ennek közérthető és szemléletes bemutatása, kész sémák “(stori” térkép, cselekvési térkép, Venn-diagram stb.):
http://www.everythingesl.net/inservices/graphic_organizers.php [2005-03-08]

28. A Touch Graph egy Javaban megírt plug in a Google számára, amely minden logikai kapcsolatot grafikus formában mutat. http://www.touchgraph.com/TGGoogleBrow ser.html [2005-03-08]

29. Vivísimo: http://www.vivisimo.com

30. E cikk elsősorban csak három vizuális kereső bemutatásra vállalkozik. A vizuális keresők tipizálásával, csoportosításával és értékelésével a cikk folytatásában, a következő tanulmányban foglalkozom.

31. Az Amerikai Értelmező Szótár szerint a grok jelentése: intuíció, beleérzés útján megérteni valamit.

32. Arizona Államban, Scottsdale-ben volt az első bemutató http://www.meaningfulmachines.com/press/EDN%20-%20Spring%20training.htm  [2005-08-08]

33. Fájlkezelésében a Fractal PC / Fractal Edge működésére hasonlít. http://www.fractaledge.com  [2005-08-08]

34. A plug-in olyan, a webböngészőket kiegészítő szoftver, amely speciális fájltípusok megjelenítésére alkalmas. Ezeket azonnal vagy beépítik a böngészőbe, vagy külön kell őket  letölteni és telepíteni. Lásd Drótos László i. m.

35. A Flash Player installálását a gyakorlatnak megfelelően a nyitó weboldal ebben az esetben is felkínálja.

36. Előfordul, hogy a Mapstansearch kereső bizonyos időközönként  nem működik. Ennek  általában  két oka van: vagy   szerver oldali (átalakítás, módosítás stb.), vagy a felhasználó gépén futó web böngésző nem értelmezi a JAVA appleteket (azokat a Java nyelven megírt kis programokat, amelyek a weboldal dinamikusságát, ez esetben az “utcahálózat” megjelenítését végzik). Általában a web kliensek ezeket automatikuson letöltik, ha nem, akkor a http://www.ava.com [2005-08-08] címről kell megtenni.

37. Köszönöm Drótos László lektori munkáját és tanácsait. Ugyancsak köszönöm Vincze Andrea kolléganőnek a témáról folytatott írásos beszélgetéseinket, mert a cikk végleges változatának kialakításához  e beszélgetések jelentősen hozzájárultak.
A tanulmány a Networkshop 2005-ös konferencia meghirdetett, de meg nem tartott előadásának írásos változata.

38. Conal Tuohy informatikus szíves közlése. Köszönöm információit.