Hazai ellátórendszerek egy országos vizsgálat adatainak tükrében
TÓTH Máté
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 719 – 761. p.
A könyvtárügy stratégiai céljai között kiemelten szerepel a kistelepülések könyvtári ellátásának javítása.
2004 márciusában a Könyvtári Intézet munkatársai vizsgálatot végeztek a könyvtári ellátórendszerek működési környezetének feltérképezésére. Azokat az ellátórendszereket vizsgálták, amelyek 1) kistelepüléseket látnak el, 2) központi könyvellátását is végeznek, ill. 3) egyéb központi szolgáltatást is nyújtanak. Nem sorolták ide a városi fiókkönyvtárak rendszerét, a beregi Könyvtári Egyesülést és a nemzetiségi ellátórendszereket.
A vizsgálat adatlapos felméréssel készült, melyet interjú egészített ki. Az adatlapokkal a következő területeket mérték fel: ellátási adatok; finanszírozás; állomány (csere-letét); munkafolyamatok; szolgáltatások; személyzet; technikai felszereltség.
Az ellátórendszerek leginkább a dunántúli kistelepüléses megyékre jellemzők. 2003-ban 11 megyében 26 városban 27 ellátórendszer működött, melyek 656 kistelepülés ellátását végzik.
Az ellátórendszerek között az állomány tulajdonjoga és működtetése, a fenntartója, ill. az ellátórendszer hatóköre alapján lehet különbséget tenni.
Az állomány tulajdonjoga alapján az ellátórendszer lehet könyvbeszerzési társulás, cserélő típusú és vegyes ellátórendszer. Hatókörük alapján lehetnek megyeiek, városkörnyékiek.
Bár a helyi önkormányzatok feladata a könyvtári ellátás biztosítása, a rendszerek működésének csupán 35%-át fedezték a tagkönyvtári befizetésekből. A rendszerek nagy erénye, hogy dokumentum-ellátáson túl felvállalják a környező települések könyvtárainak szakmai gondozását, azonban az információs esélyegyenlőséget nem képesek biztosítani. A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy az ellátórendszerek személyi és technikai feltételei még nem kielégítők. A kistelepüléses megyékben mégis ezek teremtenek esélyt arra, hogy a könyvtár a legkisebb helyen is közösségi térségként működhessen.
Habent fata sua libelli et bibliothecarii
Gyalui Farkas életútja és könyvtártani munkássága
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 763 – 793. p.
A tanulmány először az erdélyi szellemi életben irányító szerepet játszó Erdélyi Múzeum Egylet és kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem működésére irányítja a figyelmet, (Gyalui életében mindkettő meghatározó szerepű volt), majd Gyalui Farkas életpályáját ismerteti, végül a legfontosabb könyvtárelméleti műveit (Külföldi közkönyvtárakról; A könyvtári tudományok célja és feladatai Magyarországon) elemzi.
Gyalui (1866–1952) egész életében a könyvtárosi hivatás és az irodalmi pálya között őrlődött. Kolozsvári (pl. Erdély, Erdélyi Hírlap c.), ill. budapesti lapoknak volt a munkatársa, de végül az újságírást felcserélte a könyvtárosira. A kolozsvári egyetemi könyvtárat és az Erdélyi Múzeum Egylet Könyvtárát irányította. 1901-től a kolozsvári egyetem magántanává nevezték ki. Állami ösztöndíjjal sorra látogatta Európa leghíresebb könyvtárait, tapasztalatairól szemléletes beszámolót, könyvet, tanulmányt készített. Gyalui nagy érdeme, hogy a könyvtári ismeretek egyetemen oktatott tárggyá váltak: ő indította el a ’bibliográfiai képzést’. Órái mellett könyv-és nyomdászattörténeti, valamint bibliológiai ismeretterjesztő előadásokat is tartott. Könyvtártudományi nézeteire Martin Schrettinger munkássága hatott, aki gyakorlatorientált, szolgáltatáscentrikus tudománynak írta le a könyvtártudományt. Gyalui is felosztotta a könyvtártudományt könyvtártanra (a könyvtárak, építése, berendezése, a könyvek kezelése, elhelyezése, védelme), történeti tárgyakra (könyvnyomtatás, könyvtörténet, bibliográfiai ismeretek) s külön kezelte az olvasás vizsgálatát (ma művelődés, ill. olvasásszociológiának mondanánk). Felismerte a képzés és szaksajtó szerepét is. Nevéhez fűződik az első egyetemi könyvtári kurzus vázlatos tervének kidolgozása. A nyelvtudást a hivatás gyakorlásához elengedhetetlen feltételnek tartotta, s úgy vélte, hogy a segédtudományokkal együtt alkotják az alapot a szaktárgyak (kézirattan, nyomdászattörténet, könyvtárismeret, könyvtártan, katalogizálási gyakorlatok stb.) rendszeréhez.
Gyalui szakmai, emberi életútját csalódások is kísérték, de könyvtárosi életútja szép példája a hivatásszeretetnek és a szakmai profizmusnak.
Európai értékek és értékrend.
Segítés és segítség. (Projektmunka, projektszerű működés)
BOBOKNÉ BELÁNYI Beáta
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 795 – 800. p.
A Publika Magyar Könyvtári Kör és az MKE Műszaki Szekció Orvosi csoportja 2004 nyarán erdélyi tanulmányúton járt. A szakmai megbeszélések központi témája a magyar és romániai könyvtárak közötti együttműködés formáinak végiggondolása volt.
Napjainkra új feltételrendszer alakult ki, amihez a könyvtárosoknak is alkalmazkodniuk kell. Meg kell ismerniük és alkalmazniuk kell az intézményeik hatékonyságát növelő módszereket és technikákat. Ilyen hatékonyságnövelő szerepe van a pályázatoknak, amelyekben jól meghatározott és ellenőrizhető feltételek mellett kivitelezett projekteket kell készíteni. Jól kell érvelni, jó tervdokumentációt kell készíteni, hogy a támogató világosan lássa, mire adja a pénzt. A projektmenedzselés alkalmi feladat. Az operatív menedzselés a napi feladatok elvégzésére irányul, a stratégiai menedzsment célja annak meghatározása, hogy a változások érdekében milyen feladatokat kell vállalni. A projektmenedzsment legfőbb célja, hogy a változásokat minél sikeresebben és minél gyorsabban végrehajtsa.
Egy projekt elkészítésének elvi és technikai megvalósítását is bemutatja a szerző.
Tíz éves az ország első elektronikus könyvtára
Drótos László – Moldován István
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 801 – 805. p.
Tíz éve indult és öt éve az Országos Széchényi Könyvtár önálló osztályaként működik a MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) c. nyilvános on-line könyvtár.
Az írás ismerteti a nemzeti elektronikus könyvtár kiépülését, s távlati terveit egy magyar elektronikus könyvtári hálózat kialakításáról.
A gyarapodás egyik jelentős forrását jelentik azok az on-line és off-line elektronikus publikációk, melyeket a szerkesztőség archivál. Újabban sok dokumentumot kifejezetten a MEK számára digitalizálnak professzionális cégek vagy lelkes önkéntesek, ill. “e-kéziratként” kapják meg a szerzőktől, kiadóktól. A MEK alapvető célja eddig mindig teljesült: ingyenesen, állandóan elérhetően kínálja az állományát (jelenleg 2114 művet), s a világ bármely pontjáról, bármikor elérhető. A rendszer maga is ingyenes, nyílt szoftverekkel működik. A NIIF (Nemzeti Információs és Infrastruktúra Fejlesztési Program) támogatásával készült eleMEK szoftver kiválóan alkalmas a különféle digitális archívumok kezelésére.
A MEK felhasználóbarát, kezelőfelülete 8–10-féle keresést kínál, s számos alternatív formátum közül lehet választani. A VMEK új szolgáltatásként – a könyvtár vakok és csökkent látók számára készített változata: világhalló rendszer segítségével a könyvek többsége on-line fel is olvasható.
1999-óta Libinfo néven internetes tájékoztató szolgáltatást működtetnek, melyet azok szoktak igénybe venni, akik a MEK-ben nem találják meg, amit keresnek. Jól használható kiindulópont a HUNOPAC és a Konyvtar.lap is. Nemcsak mennyiségében, hanem tartalmában is egyre gazdagodik a MEK: igyekeznek minden könyvtári felhasználói csoportnak érdekes dokumentumot kínálni.
Megnyílt a MEK folyóirat gyűjteménye is, az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis (EPA), mely a magyar vonatkozású digitalizált időszaki kiadványokat tartja nyílván és archiválja is a számaikat.
Az OAI technológiának (Open Asrchives Inkitiative) köszönhetően a MEK gyűjteménye elérhető, ill. lekérdezhető a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) keresőivel is.
A MEK digitális nemzeti közkönyvtárként az alapművekre koncentrálva reprezentatív gyűjteményt épít. Szerepe, fontossága mára egyértelművé vált.
Külföldi könyvtárosi etikai kódexek áttekintése
PAPP István
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 807 – 824. p.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az OSZK Könyvtári Intézete megbízásából a magyar könyvtárosi etikai kódexen dolgozó munkabizottság (a kódex tervezete lapunk 2004. 2. számában olvasható) áttekintette néhány külföldi egyesület etikai kódexét is. Tíz ország, Anglia, Costa Rica, Észtország, Izland, Japán, Norvégia, Oroszország, Svédország, Thaiföld és az USA etikai kódexét ismerteti az összeállítás, bő tartalmi kivonatokban, vagy csak vázlatok formájában. A szerző (összeállító) jól áttekinthető, összegző táblázatokban segít összevetni a bemutatott kódexek álláspontját az alapértékek és feladatok, a könyvtár, a használói igények, a gyűjtemény, a szolgáltatások, az együttműködés, a szakmai presztízs, a munkaadók és munkavállalók, a jogkövetés, a viselkedési minták és az etikai kódexszel kapcsolatos viselkedésre adott válaszuk alapján.
A „Könyvtárosok és információs szakemberek” szócikk a „The encyclopaedia of ethics” c. kézikönyvben
Töm.: Iványi Kristóf
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 825 – 831. p.
Az írás a The encyclopeadia of ethics (Ed. Lawrence C. Becker, New York, London, 1992.) c. kötet szócikkét ismerteti a következő logika szerint: általános elvek a könyvtáros és információs szakemberek számára; az ALA állásfoglalásai; példák a könyvtárakat érintő etikai kérdések típusairól; a különgyűjteményekben felmerülő kérdések, valamint az információtudomány etikai kérdései.
Az IFLA állásfoglalása a tudományos szakirodalomhoz, valamint a kutatási dokumentációhoz való szabad hozzáférésről.
(IFLA Statement on open access to the scholarly literature and research documentation.)
Ford. Balogh Anna
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 832 – 834. p.
A fordítás az IFLA glasgow-i nyilatkozatban kifejtett elvekkel (www.ifla.org/faife/policy/iflastat/gldeclar-e) összhangban született állásfoglalást tartalmazza amelyben az IFLA elkötelezi magát az információhoz való széles körű hozzáférés mellett, beleértve a tudományos és felsőoktatásban folyó kutatásokban megjelenő különböző dokumentumtípusokban (preprintek, technikai beszámolók, kutatási jelentések, stb.) foglaltakat is. A szabad hozzáférés biztosítja a tudományos publikálás egységét, és tetszőleges elérhetőségét.
A publikációk értékelése – a nyomtatott irodalomtól a szabad hozzáférésig
Mohor Jenő összefoglalója
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 835 – 840. p.
COMBA, Valentina: La valutazione delle pubblicationi: dalla letteratura a stampa agli open archives. (In: Bollettino AIB, 2003. 1. no. 65-75. p.) c. tanulmányát Mohor Jenő foglalta össze.
A szerző az orvos-tanárok munkáira való hivatkozások, az impakt faktorok összeállítása során, később pedig saját publikációinak, előadásainak tapasztalatai alapján fejti ki véleményét a tudományos kutatást mérő, ill. a tudományos kommunikációt értékelő eszközökről, s megpróbál válaszolni arra a kérdésre, hogy a könyvtárosoknak milyen szerepük van ebben a folyamatban.
Nyílt hozzáférés a tudományos publikációkhoz és a változások akadályai
Koltay Tibor tömörítése
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 841 – 850. p.
BJÖRK, Bo-Christer: Open access to scientific publications – an analyses of the barriers to change? (Information Research, 2004. 2. no.) c. tanulmányát Koltay Tibor tömörítette.
A tudományos tartalmak publikálása sokat nyert az internet megjelenésével. A szabad, vagy nyíl hozzáférés azt jelenti, hogy a nem továbbterjesztésre használt tudományos közleményekért a felhasználónak nem kell fizetnie. Az irodalomjegyzékekből előhívható a hivatkozott mű szövege is, amelyért a használónak nem kell fizetnie. A tudományos élet számára nagy késztetés a szabad hozzáférés megvalósítása. A szabad hozzáférés fő csatornái az elektronikus, lektorált tudományos folyóiratok; a kutatási területenként szerveződő preprint archívumok; az egyes egyetemek archívumai (repozitóriumai), valamint a szerzők saját honlapjai. A szabad hozzáférést akadályozó tényezők: a jogi keretek tisztázatlansága, az információtechnológiai infrastruktúra, az üzleti modellek, az indexelés és a szabványok hiánya; a tudományos előmeneteli rendszer, a marketing és a kritikus tömeg. A tanulmány ezeket a tényezőket részletekbe menően is kifejti.
Német nyelvű könyvek beszerzése három budapesti nagykönyvtárban
NIESSEN, James P.
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 851 – 860. p.
1. rész: A kulturális viszonyok és a könyvtári szereposztás (1900-1945)
A szerző azt vizsgálta, milyen volt a német nyelvű könyvek gyarapítása a budapesti Egyetemi Könyvtárban, az Akadémiai Könyvtárban és a Nemzeti Könyvtárban a 20. század folyamán. A század elejének Budapestjén a lakosság jelentős százaléka német anyanyelvű volt, jelentős volt a német nyelvű könyv- és folyóirat-kiadás is.A német nyelvtudás túlszárnyalta a német lakosság arányát. A Budapesten élő elmagyarosodó, de német származású lakosság elsősorban az Egyetemet Könyvtárat látogatta. Az Egyetemi Könyvtár számított az ország legtöbb idegen nyelvű könyvet beszerező könyvtárának. Az Akadémiai Könyvtár szerényebb beszerzési kerete miatt, inkább a cserekapcsolataiból gyarapított. A könyvtárak német nyelvű gyarapítása összefüggésben volt az aktuális politikai viszonyokkal is.
A szerző személyesen tanulmányozta, elemezte e három a könyvtár leltári nyilvántartásait, katalógusait, gyarapodási jegyzékeit.
Megállapította hogy az OSZK importálta a legkevesebb német nyelvű könyvet, s az Akadémiai Könyvtár gyűjtötte leginkább az értékes német nyelvű tudományos műveket. Mivel egy tétel mai megléte a vizsgált könyvtárak állományában nem bizonyítja még önmagában azt, új kiadásként szerezték be, ezért más szempontok szerint is elemezni kellett a gyűjteményeket. Erről számol majd be a tanulmány 2. része.
Múzeumok az interneten
Kovács Valéria
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 861 – 864. p.
Bár a kiállítás a múzeumi kommunikáció legfőbb eszköze, az internet új lehetőségeket nyitott mind a nagy múzeumok, mind a kisebb gyűjtemények kincseinek megismerésében. Az internetes múzeumlátogatás rövid idő belül népszerű lett. Fontos csatlakozási pontok az ún. Virtual Library Museums Pages (Vlmp)-ok, amelyeken évről évre egyre több ország múzeumához és galériájához lehet eljutni. Sokan a nemzetközi múzeumi testületen, ICOM keresztül jutnak el a keresett múzeumokhoz. Hazai segédletként a Web Művészeti Galériát lehet használni (www.wga.hu), mely virtuális válogatás a világ múzeumaiban lévő kincsekről.
A hely szelleme és a szellem helyigénye: azonos célok, különböző műfajok a „Továbbképzés felsőfokon” két kötetében
Ism.: Mohor Jenő
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 865 – 870. p.
BÉNYEI Miklós: Genius loci. A helyismereti tevékenységről;
URBÁN László: Könyvek a térben: Könyvtárvezetési tapasztalatok.
Szociális kompetenciák mint vezetési és menedzsmentkvalifikáció
Ism.: Éger Veronika
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 870 – 873. p.
Soziale Kompetenzen als Leitungs-und Managementqualifikation. (Hrsg. Gerd Paul)
Elektronikus közép-európai kaleidoszkóp (ODOK’01)
Ism.: Éger Veronika
Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 4. 873 – 881. p.
Drehschreibe e-Mitteleuropa. Information, Produzenten, Vermittler, Nutzer. Tagunsberichte vom 9. Österreichischen Online Informationstreffen und 10. Österreichischen Dokumentartag.
(Hrsg. Von Eveline Pipp).