Indexek, könyvzúzdák, könyvtárosok. Könyvkivonások a Fővárosi Könyvtárban 1945–1950 között

KATSÁNYI Sándor

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 513 – 524.
A cikk az 1945 és 1950 közötti ideológiai indítású központi könyvkivonások krónikája, de közben bemutatja a kivonást végző könyvtárosok motivációit, magatartását is.

1945-ben polgármesteri rendelet bízta meg a Fővárosi Könyvtárat a fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus könyvek és újságok budapesti begyűjtésére. A kivonás lebonyolításáról eltérően vélekedtek a könyvtár  vezető tisztségviselői. Remélték, hogy a rendelet „kiskapuját” kihasználva megmenthetik az állományt, sőt még  a fiókokból beszolgáltatott művekből is válogathatnak. A kiskaput a rendelet azon kitétele képezte, mely a művek 2-2 példányának dokumentációs célú megőrzésére lehetőséget adott.

Az első selejtezési akció után  a központ állománya 10 307 kötettel csökkent, az olvasói katalógusból pedig további, kifogásolhatónak gondolt  művek céduláit emelték ki (így legalább a műveket nem kellett megsemmisíteni, bár az olvasók nem használhatták). A leselejtezett könyveket és folyóiratokat a politikai rendőrség zúzdába vitette.

1946-ban az egyik vezető könyvtáros buzgalmában konkrét kivonási listát készített a fiókvezetők részére. A lista túllépett a politikai szempontokon és a válogatásba már az ideológia tágabb szempontjai érvényesültek.1947-ben a Központi Könyvtárban zárolva tartott gyanús szellemiségű műveket is azonnali megsemmisítésre ítélte a Szövetségi Ellenőrző Bizottság, és ezt sorsot szánták a könyvtárban őrzött, 1920–1944 között megjelent napi és hetilapok évfolyamainak. Hiába kérte a könyvtárvezető a polgármester közbenjárását a pótolhatatlan tudományos értékű újságok megmentésére, a könyvtár periodikái megsemmisültek.

A kivonási láz 1950-ben kulminált, s már államilag diktált feladattá vált a selejtezés. A művelődési tárca kivonási jegyzékeket készíttetett az egyes könyvtártípusok számára. A végén már minden olyan művet eltávolításra ítéltek, amelyben a polgári társadalom élete vonzóan szerepelt, továbbá listára kerültek a klasszikusok, a népi írók, a vallásos művek szerzői közül is sokan.

Az országos tisztogatási akció következtében kb. 54 ezer kötetet vontak ki a Szabó Ervin Könyvtár hálózatából, vagyis régi állományának  kétharmada zúzdába került.

 

Félelmek és szükségszerűségek. Egy könyvtári marketingvizsgálat tanulságai

VIDRA SZABÓ Ferenc – PÉTERFI Rita

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 525 – 545.

A Könyvtári Intézet munkatársai 2003 őszén 3 megyeszékhelyen, Egerben, Szolnokon és Debrecenben folytattak kérdőíves vizsgálatot az adott település könyvtárainak marketing környezetéről. (Pl. milyen a könyvtár megítélése, milyen a lakosság információ-szükséglete,  milyen könyvtári szlogent találnának vonzónak stb.) A kutatók terve az volt, hogy az eredmények alapján használható, átvehető módszert ajánljanak a többi könyvtár számára is. 

Összesen 900 olyan embert kérdeztek meg, akik éppen akkor nem voltak tagjai egyik könyvtárnak sem. A felmérésből kiderült, hogy a könyvtárat közvetlenül nem használókban milyen kép él a könyvtárról, s a kritikai vélemények feltérképezése ötletet ad ahhoz, miként lehetne megint könyvtárhasználóvá tenni őket.

A könyvtárról a megkérdezettekben általában kedvező kép él. Legelőször a könyvtári körülmények kulturáltságát, hangulatát említették meg, másodsorban a könyvtárosok hozzáállását, s csak harmadsorban az állományt és a szolgáltatásokat.

Sok esetben nincsenek azzal sem tisztában, hogy milyen szolgáltatásokat vehetnének igénybe a könyvtárban. A lakosságban élő könyvtárkép felmérése segítséget ad a könyvtárvezetőknek, hogy tudatosabban tervezzék meg marketing stratégiájukat, s hogy felismerjék aktívabban kell jelen lenniük a településük életében, jobban ki kellene használni a szolgáltatások népszerűsítésében rejlő lehetőségeket. El kell jutniuk a használókhoz és a döntéshozókhoz is, s mindkét csoport tagjai számára világossá kell tenniük, hogy a könyvtárban nemcsak hagyományos, hanem a modern technikai eszközök is ingyenesen igénybe vehetők.

 

A Budapesti Történeti Múzeum muzeális értékű dokumentumgyűjteménye

KOVÁCS Valéria

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. no. 3. pp. 547 – 557.

A várostörténeti típusú múzeumok kialakulása a 19. század végére datálható. Hazánkban Rómer Flóris tett javaslatot Fővárosi  Múzeum létrehozására, mely  a Budapesttel kapcsolatos  emlékek feltárására, bemutatására szolgálna. A főváros döntéshozói felkarolták ugyan az ötletet, de hosszú évtizedekig csak ideiglenesen kialakított helyeken működött a városi múzeum.  A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) végül is 1967-ben került jelenlegi helyére, a királyi palotában működő múzeumi központba, de részlegei továbbra is főváros 3 különböző pontján (Kiscelli u, Aquincum, Budavári Palota) működnek.  A várba költözés után szerveződött meg  a múzeum osztályain található könyvgyűjteményekből kialakított könyvtár, de csak 1973-tól működik egységes könyvtárként a Régészeti Könyvtár, a Középkori könyvtár és az Újkori könyvtár állományával .  A BTM könyvtára korlátozottan nyilvános szakkönyvtár lett, feladata a régészeti munkához és a múzeumi munkához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása. Muzeális értékű gyűjteményrészének anyagát alapvetően a múzeumi elődök könyvhagyatékai képezték. A cikk a továbbiakban bemutatja az Archív gyűjtemény állományának időbeli megoszlását és tartalmi összetételének gazdagságát. 

 

Thomas Hyde (1674), Domanovszky (1974) és a Frankfurti Alapelvek (2003) összefüggései avagy hová lett a katalógus kollokatív funkciója?

DUDÁS Anikó

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 559 – 579.

A 17. században a Bodley könyvtár katalógusainak fejlődéstörténetén keresztül szemléletesen követhetők azok a folyamatok, amelyek a katalógusok kollokatív funkciójának megvalósulását elősegítették. Thomas Hyde adatformálási és adatkezelési szemléletének lényege megfeleltethető a kortárs információszervezési törekvések egyik kulcsfontosságú elemével, az egységesített besorolási adattal, közvetetten a katalógus kollokatív funkciójával. Az egységesített adatokról való gondolkodást nagyban meghatározza a katalogizálás tárgyáról, a műről való gondolkodás. Az 1960-as évek körüli nemzetközi egységesítési törekvések jeles magyar teoretikusa, Domanovszky Ákos, szabatos megfogalmazását adja a katalógus  funkcióinak és a mű fogalmának. A szerző műveinek és a művek kiadásainak összegyűjtését két különálló alapfeladatként és nem általában egy felsőbb színtű kollokatív funkció vonatkozásában tárgyalja. Domanovszky mű fogalma nagy hatással van az ezredforduló körüli elméleti meghatározásokra. A mű posztmodern megközelítése tekintetbe veszi az ugyanazon szellemi tartalom többféle megnyilvánulási formáját, a közvetítő médiumok variálódását, a társadalmi-kulturális kontextust. A kollokáció elvét 2003-ban a Frankfurti Alapelvekben preszuppozicióként kell feltételeznünk egy nem deklarált általánosabb síkon, értelmezését árnyalva a katalógusok többféle adattípus-elemeinek változó igény szerinti kollokációra való alkalmassága felé.  A tanulmány érinti a Bodeley könyvtár, Thomas Hyde, valamint a magyar 17. századi peregrinusok kapcsolatait.

 

Párizstól Franfurtig és tovább…(Beszámoló az IME ICC tevékenységéről)

BERKE Barnabásné

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 581 – 586.

Az európai nemzeti könyvtárak szakértői vettek részt 2003 júliusában a frankfurti Deutsche Bibliothekben a katalogizálási szakértők (IFLA Meeting of Exoperts on an International Cataloguing Code) nemzetközi konferenciáján. A tárgyalások  fő célja volt, hogy  a Párizsi alapelvek szellemét megtartva,  kibővítsék a kor követelményeinek megfelelően, s hogy előkészítsék egy egységes nemzetközi szabályzat megalkotását. Megvitatásra került témák: a katalógus felépítése, a tételek fajtái, az egységesített besorolási adatok megválasztása, az egyszerzős művek, testületi szerzős művek kezelése, a részdokumentumok kérdése stb. A konferencián elkészítették az ajánlások tervezetét is, melyet azóta lefordítottak a nemzeti nyelvekre is, továbbá szójegyzékkel és meghatározásokkal egészítették ki  (ld. a további két írást). 

 

Nyilatkozat a nemzetközi katalogizálási alapelvekről. Az IFLA szakértők I. tanácskozása által elfogadott tervezet a Nemzetközi Katalogizálási Szabályzatról (2003. Frankfurt)

Ford.: Berke Barnabásnné

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 587 – 593.…

 

A „Statement of International Cataloguing Principles” magyar fordítása

Szójegyzék

Ford.: Berke Barnabásné

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 593 – 596.

Az IME ICC (IFLA Meeting of Experts on an International Cataloguing Code) által a 2004. április 2-ig érkezett észrevételekre alapozott jegyzék.

Gondolatok az új európai/nemzetközi statisztikai szabványokról

KURUC Imréné

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 597 – 598.

Az EN ISO 2789:2003 „Információ és dokumentáció. Nemzetközi könyvtári statisztika (ISO 2789:2003)” szabvány mind a hagyományos, mind az elektronikus könyvtári szolgáltatások statisztikai mérésére tartalmaz meghatározásokat és előírásokat. Az utóbbi években szükségessé vált a könyvtári szolgáltatások minőségének és a források felhasználási hatékonyságának mérése is.  Ezt segíti az ISO 11620:1998 „Információ és dokumentáció. Könyvtári teljesítménymutatók” nemzetközi szabvány és annak módosítása. A nemzetközi szabvány meghatározza azt az adatszolgáltatást, amelyet az ISO 11620 szerinti teljesítménymutatók megkövetelnek. A szabványok magyar nyelven bevezetve is elkészültek.  Megjelent az ISO/TR 20983:2003 „Információ és dokumentáció. Elektronikus könyvtári teljesítménymutatók” c. szabvány is.

 

A könyvtár integráló szerepe: a croydoni megoldások

BATT, Adie  (Ford.: Murányi Lajos)

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 599 – 605.

Az előadás áttekinti, hogy a társadalmilag hátrányos helyzetűek számára integrációjuk érdekében milyen könyvtári szolgáltatásokat alakítottak ki London egyik nagy városnegyedében, Croydonban. Az önkormányzat azok számára, akik különleges elbánást igényelnek, speciális készségfejlesztő programokat vezetett be. Ezeket ismerteti az előadás, majd példákat sorol fel. A három esettanulmányban az iskoláskor előtti gyerekek, a fekete és más kisebbség házhoz kötött csoportjai és az alacsony színvonalú írás- és olvasástudással rendelkező felnőttek számára szervezett szolgáltatásokat ismerteti.

 

„A kartotékok tudnak mindent”
Krajewski, Markus: Zettelwirtschaft. Die Geburt der Kartei aus dem Geiste der Bibliothek

Ism.: Sipos Magda

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 607 – 612.

A magyar könyvkultúra szolgálatában: a Számmer nyomdászcsalád históriája

Ism.: Bényei Miklós

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 613 – 617.

Frigyik Katalin: Typis Számmerianis. A Számmer nyomdászcsalád története és a nyomtatványok bibliográfiája

Internethasználat a könyvtárakban
Sturges, Paul: Public Internet access in libraries and information services

Ism.: Koltay Tibor

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 617 – 619.

Iskolai médiatár a tanulási folyamatban
Die Schulmediothek im Unterrichtsprozess. (Red. Niels Hoebbel)

Ism.: Éger Veronika

 

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 619 – 621.