Challenge and change in the information Society / ed. By Susan Hornby and Zoe Clarke. – London : Facet, 2003. ; XVI, 239 p. ; 24 cm
ISBN 1-85604-453-X
Az információs társadalom olyan kifejezés, amelyet megfelelő definiálás nélkül használnak az információs és kommunikációs technológiák hatásának leírására a politikusok, a média, (néha) a tudomány képviselői. Az információs társadalom azonban sokkal több ennél: elméleti perspektívából is szemlélhetjük, a társadalom jelenlegi és jövőbeli fejlődési trendjeit is elemezhetjük általa, az információs szakemberek segítségével pedig érthetővé válik, milyen hatással vannak az információtechnikai fejlődés hozta változások szerepükre és felhasználóikra.
Az információs társadalommal kapcsolatosan sokféle nézőpont és elképzelés lehetséges. Ezekből a kötet 15 brit szerző írásait tartalmazza, akik a szerkesztők felkérésére tekintenek át egy-egy témát. Nemcsak az információs társadalom kifejezés, de a címben szintén szereplő kihívás és a változás is divatos hívószavak. A kötet éppen ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az ezek mélyebb megértése iránt érdeklődők – legyenek azok oktatók, elméleti vagy gyakorlati szakemberek – kezébe akár jövőbeli vitákra is ösztönző olvasnivaló kerüljön.
Aligha meglepő, hogy a kötet az információs társadalom fogalmát körüljáró elméleti fejezettel kezdődik. Az első írás lényegében az információs társadalom különböző modelljeit mutatja be.
(A 15 szerző mindegyikének rövid életrajzából kiolvashatjuk, hogy felkészült szakemberekről van szó. Néhányuk neve bizonyára sokak előtt ismert idehaza. Vélhetően vannak olyanok is, akiknek a neve csak e sorok írója számára cseng ismerősen és persze olyanok is, akiket nem ismerünk. Mindenesetre sportszerűbbnek tűnt, hogy az egyes írásokat szerzőjük nevének említése nélkül mutassuk be még akkor is, ha a könyvvel szemben kevés kritikát tudunk megfogalmazni.)
Az információs társadalom különböző modelljeihez visszatérve azt mondhatjuk, hogy ezek közül az elsők (történetileg is) a közgazdaságiak. Ezekben a modellekben az információt árunak tekintik, amellyel kereskedni lehet, amely profitot termel. Az információs társadalom technológiai modelljeivel kapcsolatosan talán a legérdekesebb kérdés az, hogy a technológiai változásokat a felhasználók szükségletei vezérelték-e vagy inkább a technológiák, és a rendszerek kifejlesztését követően kell-e kitalálni, mire is használhatók.
Tulajdonképpen ennek a kérdésnek a továbbgondolása jelenik meg a szociológiai modellekben. Az, hogy az információs és kommunikációs technológiák hatással voltak életünkre és munkavégzésünkre, vitán felül áll. A kérdés az, hogy a változás a technológiák kifejlesztéséből következett-e, vagy a technológiákat azért fejlesztették ki, hogy a változás iránti igényt kielégítsék. Fontos, hogy megpróbáljuk megválaszolni ezt a kérdést, hogy megértsük ami történt. A szociológiai modellekben egyaránt szerepet játszik a technológia és a gazdaság is.
A széles körű történeti áttekintés értelmezhető kontextust teremt ahhoz, hogy megértsük a digitális technológiák hatását, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági és társadalmi változásokat. Ezeket tárják fel a történeti modellek.
Ezt az alapozást követi két további írás. Az egyik szerzője megkérdőjelezi az információs társadalom fogalmának újdonságát, azzal érvelve, hogy a múltban több információs társadalom is volt és hogy az emberiség számos fontos változást élt meg az információ továbbítása és visszakeresése terén. Vitatja a technológiai determinizmus jogosultságát, mondván, hogy az információs társadalom nem értékek nélküli, tisztán technológiai fogalom, hanem az ipari társadalom, a modernizmus és a felvilágosodás folytatása.
A kötet harmadik írása is szkeptikus az információs társadalom utópisztikus szemléletével szemben. A fogalom marxista megközelítéseit elemzi és hangsúlyozza, hogy az információs társadalom a társadalmi rend újrastrukturálása, nem pedig átalakítása. Úgy gondolja, hogy – bár az információs társadalmat a folytonosság hiánya és a fragmentáció jellemzi – az része a posztmodern társadalomnak.
A kötet második fele már a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásokkal foglalkozik. Ennek első írása látomás a jövőről és az oda vezető út állomásairól. Ez a látomás potenciálisan jótékony tényezőnek tekinti az információs és kommunikációs technológiák fejlődését. Kifejti, milyen szerepet játszhatnak az információs társadalom alakulásában a kormányzatok.
A következő tanulmány az információs írástudást vizsgálja amerikai, ausztrál és új-zélandi, valamint brit kontextusban és úgy tekinti, mint az információs társadalomban szükséges alapvető készséget. Ennek a résznek a másik írása viszont éppen arról szól, hogy miként állhatnak ellent a hagyományos közösségek annak, hogy elmerüljenek a globális információs kultúrában. Ez nem jelenti az információs technológia elutasítását, inkább olyan használata ennek a technológiának, amely lehetővé teszi a helyi közösségek számára saját történeteik elmesélését hipermédia alkalmazásával.
A harmadik rész az információs politika, a szabályozás elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja. Ennek a résznek az első írása az információs politika fontosságát emeli ki, hozzátéve, hogy a különböző országok kormányai és a nemzetközi szervezetek nem értik pontosan mit értsenek alatta ezért, definiálatlan fogalmakkal kell dolgozniuk. A szerző éppen ezért kínálja e komplex téma modelljét.
A következő dolgozat is a kormányzati munkához kapcsolódik. A tudásmenedzsment szerepét Nagy Britannia egészségügye, a National Health Service példáján mutatja be. Ezt megelőzően azonban képet ad a brit közszféráról és arról a hatásról, amelyet a technológia erre a szektorra gyakorolt.
A negyedik fejezet azt elemzi milyen szerepe van az információs technológiának az egyén, ill. az információs szakember életében. Olvashatunk itt az információs szakemberek számára oly sok gondot okozó kérdéskörről, a szellemi tulajdon problematikájáról, továbbá a személyes adatok védelméről, az elektronikus publikálás ígéreteiről és arról, hogy mennyire váltak ezek be. Megismerhetjük ezeken kívül az információs szakembereknek az információs társadalomban betöltött és betöltendő szerepéről alkotott nézeteket.