Die Schulmediothek im Unterrichtsprozess / [die Publ. wurde erarb. von der Expertengruppe "Nutzungsmöglichtkeiten de Schulbibliothek im Unterricht"]; Red. Niels Hoebbel. – Berlin, Ehem. Dt. Bibliotheksinst., 2000. 117 S. – (Dbi-Materialen; 199)
ISBN 3-87068-999-4
A hajdani Német Könyvtári Intézet utódszervezete (EDBI = Ehemaliges Deutsches Bibliotheksinstitut) szakértői gárdája által összeállított kiadvány 11 tanulmányt tartalmaz, melyek mindegyike az iskolai médiatárnak az oktatási folyamatban betöltött szerepét hivatott megvilágítani. Fontos tisztázni ugyanis – miként azt a szerkesztő, Niels Hoebbel rövid, de tartalmas előszavában megállapítja –, hogy mi is teszi az iskolai médiatárat érdekessé az oktatás számára. Miben is áll ennek a „tanulási térnek” a jelentősége? Abban talán, hogy didaktikai kreativitásra és módszertani nyitottságra ösztönöz, vagy abban, hogy egyéni választási lehetőséget biztosít a különböző médiumok között? Netán az információkhoz és az irodalomhoz való gyors hozzájutás, esetleg a tanulást serkentő atmoszféra miatt fontos hely a médiatár az iskolában? Egyetlen aspektust sem ragadhatunk ki mint általánosan érvényes választ, márcsak azért sem, mert az információs társadalomban az új médiatechnológiák megjelenése az iskolai médiatárak lehetőségeit is jelentősen kiszélesítette. Ezáltal döntő fontosságúvá váltak a könyvtárak életében végbemenő változások, olyannyira, hogy a médiatárak az iskolák koordináló központjaivá léptek elő. Ezt a változást a hagyományos „iskolai könyvtár” elnevezést felváltó „iskolai médiatár” is jól jelzi. Az EDBI brosúrája, amely egyben az azóta megszűnt intézet utolsó iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kiadványa, az iskolai könyvtárak feladatait átértelmező reformtörekvésekhez kíván hozzájárulni elméleti alapvetéseivel (az első 4 tanulmány) és konkrét oktatási projektjeivel, téma-és óravázlataival (további 7 tanulmány) egyaránt.
Az első tanulmány – Horst Dichanz írása – az iskolai médiatárak pedagógiai funkcióját vizsgálja a jelenlegi iskolai- és oktatási reform folyamatában. A tanulóközpontú és cselekvésorientált oktatás, a média világában való jártasság kialakítása a sokoldalúbb és hatékonyabb információszerzés- és feldolgozás érdekében, a nyitottabb oktatás, melyhez az önálló tanulás támogatása és a projektmunka éppúgy hozzátartozik, mint az időnkénti nyílt minőségellenőrzések – nos mindez új kihívásokat jelent az iskolai médiatárak számára. Itt a rendelkezésre álló információs -és munkalehetőségek összessége lehetővé teheti, hogy a tanulók újabb ösztönzéseket kapjanak referátumaik és dolgozataik minőségének további javításához.
Andreas Papendieck és Irmgard Kempter tanulmánya az iskolai médiatárban zajló tanulási folyamatokat elemzi. Részletesen áttekinti az információkutatás stratégiáit a hagyományos könyvtári keresési eljárásoktól a digitális médiumok, multimédiás eszközök alkalmazásán át az internetes keresésig. Az oktatás elsődleges célkitűzése a tanulók megismertetése a napjainkban meglévő információs eszközök sokféleségével. A következő lépés az információk elemzése, értékelése és alkalmazása – például prezentáció formájában, mely éppúgy végbemehet az osztályteremben, mint a médiatárban. A médiatár a felfedező és projektorientált tanulás terepeként valamennyi oktatási szint, korosztály esetében bekapcsolható a tanulási-tanítási folyamatba, jóllehet komolyabb kihívást jelent a tanárok számára is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a multimédia csak eszköz az ember egyéni tudásának „megkonstruálására”. A cselekvésorientált tanulás keretében létrehozott egyéni multimédiás alkotások merőben új didaktikai perspektívákat nyithatnak.
Az alsó tagozatban kezdődő és kibontakozó „irodalmi élettel” foglalkozik Edelgard Moers. Az olvasás tanításának a tanuló egész személyiségére kell irányulnia, és a tanulás minden szintjén – a kognitív, szociális, érzelmi, személyes stb. tanulási szinteken – egyaránt biztosítani kell számára a tanulási esélyeket. Egy szöveg befogadása – olvasása vagy meghallgatása – konstruktív tevékenység, teljes és aktív folyamat a tanuló számára. Az irodalomoktatásban különösen fontos szerepet játszanak a kreatív munkaformák – a szövegek tartalmának írásbeli, vizuális, akusztikus, plasztikus, zenei stb. megformálása. Ezek révén könnyebben kiépíthető a tanuló és a szöveg közötti személyes kapcsolat.
Moers témáját folytatja Jochen Dreier, immár az idősebb, felső tagozatos korosztályra (vö. Németországban: Sekundarstufe), közülük is a 7. osztályosokra koncentrálva. Az alsó tagozattal ellentétben a 7. osztályosok esetében arról szól az olvasás támogatásának speciális feladata, hogy miként lehet kivédeni az olvasástól való elfordulást, amely erre a korosztályra olyannyira jellemző. Gyakorló könyvtárostanárok számos ötletet meríthetnek a tanulmányból: az iskolai médiatár állományának összetételétől és rugalmas nyitvatartási idejétől kezdve a kommunikatív atmoszférán és „happening”-eken át a tanulók kreatív tehetségének felkeltéséig és aktivizálásáig, elvezetve őket egy adott könyvhöz.
Gyakorlati ötlettárként is szolgálnak a gyűjtemény második részének projektjei, melyek között találunk alsó tagozatos tématerveket (például a patakban zajló élet vizsgálata; a dinoszauruszok “életre keltése”; az egészséges táplálkozás) és “felsős” illetve gimnáziumi projekteket egyaránt (például: Középkori mondák és legendák; Felfedezések és hódítások a középkorban; Német történelem 1919–1949). Szinte valamennyi projektben fontos szerepet kap az iskolai médiatár kreatív használata.
A közoktatásban – azon belül is elsősorban az iskolai könyvtárak életében, feladataiban – végbemenő tartalmai és technikai változásokat naprakészen tükröző tanulmánykötetet jó szívvel ajánlhatjuk a pedagógia elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakembereknek: iskolai könyvtárosoknak, pszichológusoknak, tanároknak.