Sam Brooks: Hungarian research and scholarly information c. tanulmányát Hegyközi Ilona fordította.
 

 

Most, amikor – főleg a világhálónak köszönhetően – egyre több információhoz lehet hozzáférni, a tudományos dokumentumok értékes információtartalmának felderítése meglehetősen próbára teszi a könyvtárakat és a kutatókat. Az EBSCOhost adatbázisai ezt a terhet veszik le a vállukról azzal, hogy igényes tudományos-műszaki-orvostudományi (STM) és a nem egzakt tudományok körébe tartozó dokumentumokat szolgáltatnak számukra. A Magyarországon minden felsőoktatási intézményben elérhető EBSCO adatbázisok nemcsak a világ legnagyobb presztízzsel rendelkező folyóiratait bocsátják rendelkezésre, hanem olyan indexelési és szoftver-funkciókat is tartalmaznak, amelyek a végfelhasználók kezébe hatékony eszközöket adnak ahhoz, hogy pontosan a nekik szükséges információkhoz juthassanak hozzá. A cikk részletesen bemutatja a szolgáltatott tartalmat, az indexelést és a referátumokat érintő fejlesztéseket, a csatolási funkciókat és az adatbázisok hatékony keresési megoldásait. Aki maximálisan kihasználja a lehetőségeket, annak a számára ezek a források nemcsak a leglényegesebb tudományos folyóiratok tartalmát szolgáltatják, hanem olyan értéknövelt forrásokhoz is hozzájuthat, amelyeknek köszönhetően az EBSCOhost és adatbázisai az egyetemi könyvtárakban egyrészt alapvető információforrások, másrészt a könyvtári források integrálásának legfontosabb eszközei lettek.

 

Academic Search Premier (ASP)

Miközben az információk egyre bővülő köre érhető el a magyar felsőoktatás számára, egyre magasabb színvonalú a tartalom is, és egyre korszerűbbek az elérés eszközei. Az EBSCO Publishing, amely a világ vezető teljes szövegű adatbázis-szolgáltatója, a magyar kutatók számára a nekik szükséges lektorált és egyéb tudományos dokumentumok jelentős részét rendelkezésre bocsátja. Az EBSCOhost adatbázisai révén ezek a használók nagyon sokat felfedezhetnek és használatba vehetnek a legnevesebb (és máshogy hozzáférhetetlen) információs források közül.

Bár az információtartalmat több, egyedi adatbázisban is el lehet érni, a világ felsőoktatási intézményeiben az Academic Search Premier (ASP) interdiszciplináris, teljes szövegű adatbázist tartják a kutatás alapvető eszközének. E cikk írásakor, 2003 novemberében az ASP 7700 folyóiratot indexel és referál, és közülük közel 4000-nek a teljes szövegét szolgáltatja. Ami a benne szereplő teljes szövegű tudományos forrásokat illeti, az ASP messze a legnagyobb ilyen gyűjtemény a világon, de voltaképpen a benne szereplő források minősége miatt múlja felül ez az adatbázis a többi hasonló vállalkozást. Ez áll mind a „kemény” (STM), mind a „puha” tudományokra. Az 1. táblázat azokat a folyóiratokat sorolja fel, amelyekre legtöbbet hivatkoznak (az ISI 2000. évi statisztikája szerint), és azt mutatja be, hogy ezek a folyóiratok milyen módon érhetőek el az ASP-ben egy másik adatbázissal, a ProQuest Research Library-val (PQRL) összehasonlítva.

 

1. táblázat
A legtöbb hivatkozást kapott folyóiratok

 

Kereshető hivatkozások

Az 1. táblázat csak egy töredékét tartalmazza az ASP-ben szereplő fontosabb folyóiratoknak, és betekintést ad az egyik olyan funkcióba, amelyeket az EBSCO beépített adatbázisaiba. A kereshető hivatkozások (searchable citations) segítségével a használók további információkról szerezhetnek tudomást egy-egy őket érdeklő cikkhez kapcsolódva. Ez a funkció, amely az angolban ‘reference browsing’, ‘reference chasing’, vagy ‘reference linking’ elnevezéssel is szerepel, a használókat közvetlenül elvezeti az adott cikktől az annak a hivatkozásaiban szereplő cikkekhez. Sőt, a használó egy bizonyos cikktől közvetlen csatolással eljuthat az adatbázisban olyan cikkekhez is, amelyek erre az eredeti cikkre hivatkoznak. Az ilyen típusú csatolások alapelve az, hogy ha egy bizonyos cikk érdekes a kutató számára, akkor az abban a cikkben idézett cikkek, illetve azok a cikkek, amelyek az illető cikkre hivatkoznak, szintén értékesek lehetnek. Ezt a funkciót már régóta az ISI Web of Science szolgáltatásával társítják, amely jóval drágább termék, de most már az EBSCO egyes adatbázisaiban is rendelkezésre áll, nem csak az ASP-ben, hanem a világ legnagyobb teljes szövegű üzleti adatbázisában, a Business Source Premier-ben (BSP) is. „2003-ban az EBSCO-n kívül az aggregátorok teljes szövegű adatbázisai nem tartalmaznak csatolásokat a cikkekben szereplő hivatkozásoktól, tehát nem rendelkeznek a reference linking-nek nevezett funkcióval” [1, p. 47].

 

Lektorált folyóiratok

A tudományos jellegű teljes szövegű adatbázisok minőségét többek között az jelzi, hogy hány lektorált folyóirat szerepel bennük. A Journal of Academic Librarianship 2001. júliusi számában a „Integration of information resources and collection development strategy” (Az információs források és a gyűjteményfejlesztési stratégia integrálása) című cikk leszögezi „Az adatbázisokban szereplő tudományos dokumentumok minőségét egyszerűen kimutatja az, hogy milyen mennyiségben szerepel bennük lektorok vagy bírálók által átnézett tartalom. Bár nem a teljes tudományos tartalom van lektorálva, ez a szempont jó kiindulást jelenthet, amikor meghatározzuk egy-egy tudományos referenszforrás hitelességét” [2, p. 317]. A lektorált tartalom jelentős aránya az EBSCOhost adatbázisaiban hatalmas értéket képvisel a magyar egyetemek számára, amelyek ezekhez a gyűjteményekhez korlátlanul hozzáférhetnek. E cikk írásakor az ASP több, mint 6550 lektorált folyóirat indexét és referátumait tartalmazza, köztük több, mint 3100 folyóirat teljes szövegét, így  az  aggregált  teljes  szövegű adatbázisok közül a lektorált tartalom messze legnagyobb gyűjteménye itt áll rendelkezésre.

 

Aktív teljes szöveg

Az aggregált adatbázisokban szereplő teljes szövegnek egy másik fontos megkülönböztető jegye, hogy a forgalmazó által felsorolt címek ‘aktívak’-e (azaz a teljes szöveg folyamatosan hozzáférhető-e), ‘természetes ok miatt lezárultak’ (azaz kiadásuk megszűnt vagy elnevezésük megváltozott), vagy ‘nem természetes ok miatt zárultak le’ (azaz a folyóirat még megjelenik, de a teljes szöveget már nem teszik be az illető adatbázisba). A következő ábra az EBSCOhost legfontosabb interdiszciplináris adatbázisait (Academic Search Elite és Academic Search Premier) a versenytársakkal együtt ábrázolja, mind a szolgáltatott teljes szövegű lektorált címek számát, mind az ‘aktív’ teljes szövegű lektorált folyóiratok számát kimutatva.

 (D) Összes aktív, TSZ, lektorált folyóirat [A-(B+C) = D]
(C) Természetes ok miatt abbamaradt vagy nevet változtatott (TSZ, lektorált folyóiratok)

(B) Nem természetes ok miatt abbamaradt TSZ, lektorált folyóiratok

(A) Összes TSZ, lektorált folyóirat Adatbázis (ASE, ASP, EAA, PQLR)

* a számadatok 2003. augusztus 7-re vonatkoznak
 
2. ábra
Az aktív, teljes szövegű (TSZ), lektorált folyóiratok összehasonlítása
   

Megjegyzés: a PQRL a Highlights for Children, a Marine Corps Gazette stb. címeket lektoráltnak minősíti

Megjegyzés: a Gale a THIS Magazine, az IDEA Health and Fitness Source stb. címeket lektoráltnak minősíti (t.i. az Expanded Academic ASAP a Gale terméke – a ford. megj.)

Az ASP-ben a teljes szövegű PDF formátumú cikkek igen jelentős arányban szerepelnek a biológia, a kémia, a számítógép-tudomány, a pedagógia, a mérnöki tudományok, a környezetvédelem, a történelem, az orvostudomány, a filozófia, a fizika, a politikatudomány, a pszichológia és pszichiátria, a vallás és a teológia, a szociológia és a szociális munka területén. Az ASP-ben szereplő tudományos teljes szövegű folyóiratok összességét mint a világ legnagyobb gyűjteményét tartják számon mind a kemény, mind a puha tudományokban. Ahogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című folyóirat cikkében is szerepel „Az ASP – a kemény tudományok részarányának bővítésével a tartalomban – jelenleg évente több mint egymillió dollár értékű nyomtatott periodikum-előfizetést képvisel. Más szóval: ha egy könyvtár elő szeretné fizetni az ASP-ben teljes szöveggel elérhető összes folyóiratot, annak a költsége évente az egymillió dollárt is meghaladná. És számos érintett folyóirat 1975-ig visszamenőleg is megtalálható az adatbázisban.” [3, p. 365].

 

Átfedések a vezető bibliográfiai adatbázisokkal

Az ASP minősége az STM dokumentumokat tekintve nyilvánvalóvá válik számunkra, ha azoknak az adatbázisban szereplő teljes szövegű címeknek a számához viszonyítjuk, amelyeket a legnépszerűbb természettudományi tematikus indexek feltárnak. Ugyanez érvényes az ASP-ben szereplő teljes szövegek és a nem egzakt tudományok neves másodlagos adatbázisainak viszonyára is. A következő ábrák erre világítanak rá.

 

3. ábra
Az aktív, teljes szövegű folyóiratok átfedése a vezető STM adatbázisokkal

(Ezek az adatok az STM folyóiratok előfordulását illusztrálják az egyes teljes szövegű adatbázisokban)* a számadatok 2003. november 11-re vonatkoznak
 

 

 
4. ábra
Az aktív, teljes szövegű folyóiratok átfedése a vezető társadalomtudományi adatbázisokkal

(Ezek az adatok a társadalomtudományi folyóiratok előfordulását illusztrálják az egyes teljes szövegű adatbázisokban)

* a számadatok 2003. november 11-re vonatkoznak
 

 

 
5. ábra
Az aktív, teljes szövegű folyóiratok átfedése a vezető humán tudományi adatbázisokkal 

(Ezek az adatok a humán tudományok folyóiratok előfordulását illusztrálják az egyes teljes szövegű adatbázisokban)

* a számadatok 2003. november 11-re vonatkoznak
 

 Egyedi címek az ASP-ben

Míg az említett népszerű másodlagos adatbázisokban feltárt számos folyóiratnak az EBSCO a teljes szövegét szolgáltatja, az Academic Search Premierben szereplő teljes szövegű, lektorált folyóiratok többsége (teljes szöveggel) nem hozzáférhető más adatbázisból. Szinte minden tudományágban számos példát találunk a csak az EBSCO által szolgáltatott, egyedi címekre. Az alábbiakban néhány tudományágat sorolunk fel, és az illető területek teljes szövegű egyedi folyóiratainak jegyzékéből közlünk részleteket.

Biológia: Annals of Human Biology, Annual Review of Biochemistry, Archives of Physiology & Biochemistry, Cellular Microbiology, Critical Reviews in Biochemistry & Molecular Biology, DNA & Cell Biology, European Journal of Biochemistry, European Journal of Human Genetics, Genes to Cells, Journal of Applied Microbiology, Journal of Biological Systems, Journal of Evolutionary Biology, Nature, Preparative Biochemistry & Biotechnology, etc.

Csillagászat és asztrofizika: Annual Review of Astronomy & Astrophysics, Astronomical & Astrophysical Transactions, Astronomy Letters, Astrophysics & Space Physics Reviews, International Journal of Modern Physics D: Gravitation, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, etc.

Fizika: Acoustical Physics, Advances in Physics, Applied Physics Letters, Chaos, Contemporary Physics, Doklady Physics, International Journal of Modern Physics E: Nuclear Physics, Journal of Applied Physics, Journal of Chemical Physics, Journal of Experimental & Theoretical Physics, Low Temperature Physics, Modern Physics Letters A, Modern Physics Letters B, Molecular Physics, Physics of Plasmas, etc.

Geológia: Annual Review of Earth & Planetary Sciences, Environmental Geosciences, Geology Today, Norwegian Journal of Geology, South African Journal of Geology, etc.

Kémia: Annual Review of Physical Chemistry, Communications Series B Chemistry & Chemical Engineering, Critical Reviews in Analytical Chemistry, International Journal of Environmental Analytical Chemistry, International Reviews in Physical Chemistry, Journal of Automated Methods & Management in Chemistry, Journal of Carbohydrate Chemistry, Journal of Macromolecular Science: Pure & Applied Chemistry, Journal of Theoretical & Computational Chemistry, Research on Chemical Intermediates, etc.

Matematika: Acta Mathematica Sinica, Advances in Geometry, Applied Mathematics & Optimization, Archive for Mathematical Logic, Communications in Algebra, Communications in Contemporary Mathematics, Communications Series A1 Mathematics & Statistics, International Journal of Algebra & Computation, International Journal of Computational Geometry & Applications, International Journal of Mathematics, Journal of Algebra & Its Applications, Journal of Computational Mathematics, Journal of Geometry, Journal of Mathematical Logic, Journal of Numerical Mathematics, Journal of the European Mathematical Society, Mathematical Intelligencer, SIAM Journal on Applied Mathematics, SIAM Journal on Mathematical Analysis, Studies in Applied Mathematics, etc.

Műszaki tudományok: Acta Mechanica, Chinese Journal of Mechanical Engineering, European Journal of Engineering Education, IEE Proceedings – Optoelectronics, International Journal of Electrical Engineering Education, International Journal of Mechanical Engineering Education, Journal of Architectural Engineering, Journal of Construction Engineering & Management, Journal of Energy Engineering, Journal of Engineering Design, Journal of Engineering Mechanics, Journal of Environmental Engineering, Journal of Geotechnical & Geoenvironmental Engineering, Journal of Hydraulic Engineering, Journal of Irrigation & Drainage Engineering, Journal of Management in Engineering, Journal of Materials in Civil Engineering, Journal of Structural Engineering, Journal of Transportation Engineering, Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers, etc.

Mezőgazdaság: Archives of Agronomy & Soil Science, Communications in Soil Science & Plant Analysis, European Journal of Soil Science, Food & Agricultural Immunology, Journal of Agronomy & Crop Science, etc.

Számítógép-tudomány: IEE Proceedings – Computers & Digital Techniques, International Journal of Computational Engineering Science, International Journal of Computational Intelligence & Application, International Journal of Foundations of Computer Science, International Journal of Image & Graphics, International Journal of Software Engineering & Knowledge Engineering, Journal of Computer Security, Neural Computation, SIAM Journal on Computing, Theory of Computing Systems, etc.

 

Az adatbázisok visszamenőleges bővítése

Mindezek mellett az EBSCO-nál az aggregált adatbázisok szolgáltatói közül a legnagyobb vállalkozás van folyamatban a retrospektív adatbevitel területén. „Az EBSCO erőteljesen és szisztematikusan bővíti az újonnan felvett címek körét és a korábbi évek anyagát az Academic Search és a Business Source adatbázisoknak mind az Elite, mind a Premier változatában” [4, p. 7]. Elsőként a Business Source Premier adatbázisban kerül erre sor, amely ma már azzal büszkélkedhet, hogy archív anyaga egészen az 1800-as évek végéig visszanyúlik. Különböző rangsorolási vizsgálatok, az ISI-féle impakt faktor, a használók megkérdezése és más módszerek segítségével az EBSCO meghatározta azoknak a legfontosabb üzleti folyóiratoknak a körét, amelyekkel bővíteni kívánja archív anyagát. Néhány példa azokra a címekre, amelyek rendkívül hosszú időszakra visszamenőleg szerepelnek az adatbázisban (sok esetben egészen az illető folyóirat első megjelent számáig): Academy of Management Journal (1958); Accounting Review (1926); Administrative Science Quarterly (1956); American Economic Review (1911); California Management Review (1958); Economica (1921); Harvard Business Review (1922); Industrial & Labor Relations Review (1947); International Journal of Production Research (1961); Journal of Accounting Research (1963); Journal of Finance (1946); Journal of Industrial Economics (1952); Journal of Marketing (1936); Journal of Marketing Research – JMR (1964); Journal of Risk & Insurance (1933); Labor Law Journal (1949); Management Science (1954); Operations Research (1952); Quarterly Journal of Economics (1886); Review of Economics & Statistics (1918) és mások. Bár a projektbe azóta az eredeti elképzeléshez képest sok más folyóirat is bekerült, érdemes elolvasni az induló projektről szóló ismertetést a Library Journal 2001. május 15-i számában; a cikk címe „EBSCO greatly expanding business journal back files” (Az EBSCO jelentősen bővíti az üzleti folyóiratok korábbi anyagát az adatbázisokban) [5, p. 29].

 

Csatolási funkciók

Az EBSCOhost csatolási lehetőségeinek köszönhetően az előfizető felsőoktatási intézmények számára mintegy összeadódnak az ASP és a BSP közötti kapcsolódások és a korábban említett másodlagos indexek értékes szolgáltatásai. Az említett szakterületi adatbázisok mindegyike és számos egyéb adatbázis hozzáférhető az EBSCOhost-on keresztül.

EBSCO SmartLinks

Az EBSCO SmartLinks funkcióját működésbe helyezve (amely az EBSCOhost szolgáltatásainak részét képezi) az előfizető egyetemek használói ezeknek a bibliográfiai adatbázisoknak bármelyikében (pl. PsycINFO, MEDLINE, Inspec, stb.) keresést végezhetnek, és az egyes cikkek bibliográfiai adataitól közvetlenül kapcsolódhatnak az adott cikkek teljes szövegéhez, ha azok az ASP-ben vagy a BSP-ben rendelkezésre állnak. Erről az eljárásról írta a Computers in Libraries, hogy „Az EBSCO SmartLinks révén a használók számára lehetővé vált, hogy valamely, az EBSCOhost által szolgáltatott saját vagy másodlagos adatbázis találati listájában szereplő hivatkozástól zökkenőmentesen elérhessék a vonatkozó teljes szöveget, amely különböző elektronikus forrásokban található. Amellett, hogy csatolások működnek az EBSCOhost adatbázisokban elérhető teljes szöveghez, a használók kapcsolódhatnak saját könyvtáruk elektronikus folyóirat-gyűjteményéhez is, amennyiben az az EBSCOhost Electronic Journals Service szolgáltatása vagy a CrossRef program keretében együttműködő kiadók révén áll rendelkezésre. Az EBSCO SmartLinks a teljes szövegre utaló csatolásokat dinamikusan beilleszti az EBSCOhost találati jegyzékeinek bibliográfiai rekordjaiba. A SmartLinks különböző technikák segítségével hitelesíti a csatolásokat, és biztosítja, hogy csak azoknak a teljes szövegű adatbázisoknak és e-folyóiratoknak az esetében jelenjenek meg, amelyekre az illető könyvtár előfizet” [6, p. 46].

Az EBSCO SmartLinks az EBSCOhost előfizetői számára rendelkezésre álló kapcsolódási lehetőségeknek egy lényeges részét testesíti meg. E funkción (és a korábban ismertetett kereshető hivatkozásokon) kívül említést érdemel még az EBSCO adatbázisok csatolásokkal kapcsolatos másik fontos funkciója, a CustomLinks is. A CustomLinks révén az egyetemek kapcsolódhatnak az online katalógusokhoz, illetve azokból elindulva a kiadók webhelyeihez, könyvtárközi kölcsönzési és dokumentumszolgáltatási űrlapokhoz és szolgáltatásokhoz, online könyváruházakhoz (ilyen például az ebscobooks.com), keresőgépekhez (pl. a Google-hoz), és még folytathatnánk.

Néhány forgalmazónál már rendelkezésre áll a csatolásokkal kapcsolatos legújabb, linkszerver-technológia (Link Resolvers néven is ismert). Ezek a csatolási szolgáltatások voltaképpen nem kötődnek az egyes adatbázisokhoz, és arra valók, hogy még jobban össze lehessen egymással kapcsolni gyakorlatilag az összes könyvtári forrást. Az EBSCO ilyen jellegű (ún. link resolver) szolgáltatása a LinkSource. Technológiáját tekintve a SmartLinks-re és a CustomLinks-re épül, azokat fejleszti tovább. A könyvtárak különböző platformokon működő forrásokhoz, illetve forrásoktól hozhatnak létre csatolásokat a segítségével. (Megjegyzés: a LinkSource térítéses szolgáltatás, ellentétben az EBSCOhost eddig ismertetett csatolási funkcióival.)

EBSCOadmin

Az EBSCOhost-ban speciális csatolásokat hoztak létre az EBSCOadmin használatával, amely az EBSCOhost hatékony, webalapú adminisztrációs modulja. Ezzel a segédlettel a könyvtárvezetők a használók igényeihez igazíthatják a választási lehetőségeket, egyebek mellett a különböző, analitikus szintű csatolások feltüntetését, ahogy azt már említettük. Testre szabható még az alapértelmezett képernyők kiválasztása, a könyvtár nevének, URL-jének, logójának feltüntetése, a saját megjegyzések, a képernyőn való megjelenítés korlátozása és még sok más lehetőség.

Az előfizető intézmények az EBSCOadmin segítségével készíthetik el az adatbázisok, például az ASP és a BSP használatára vonatkozó legkülönbözőbb jelentéseket is. Mivel az EBSCOadmin minden előfizető egyetemnek rendelkezésére áll, automatikusan össze tudja gyűjteni egy adott könyvtári rendszerre vagy konzorciumra nézve az EBSCOhost összesített használati statisztikáját. A használati statisztikából kiderül, hogy milyen gyakran végeznek keresést a használók az egyes címek anyagában vagy az egyes adatbázisokban. A címre, adatbázisra, keresési alkalomra és a csatolások aktív jellegére vonatkozó adatok kigyűjthetők egy bizonyos időszakra nézve (havonta vagy évente), korlátozhatók egy bizonyos adatmezőre, illetve rendezhetők. A jelentések megtekinthetők vagy elektronikus levélben továbbíthatók HTML, tabulátorral vagy vesszővel elválasztott formában. Az EBSCOadmin a jelentések három féle csoportját tudja szolgáltatni, és e csoportok mindegyikén belül számos további jelentésfajta generálható. A Standard Reports „fülről” indulva például öt fajta jelentés közül lehet például választani, ahogy az alábbiakban látható. A jelentéseket a képernyőn meg lehet tekinteni, e-mailben le lehet kérni, illetve a havonta vagy évente történő automatikus küldést be lehet állítani. (6. ábra)

 
6. ábra
(A magyar kutatók jelenleg minden időszakban jelentős arányban használják az adatbázist, és a használat tovább bővül.)
 

Az ASP-hez és a BSP-hez hasonló, nagy ‘szuper-adatbázisok’ forgalmát és a keresések intenzitását tükröző használati statisztika összegyűjtése a könyvtárak számára nagyszerű segédeszköz lehet a gyűjtemények fejlesztéséhez, annak eldöntéséhez, hogy mely folyóiratokra fizessenek elő. Könnyen meg lehet állapítani, hogy melyek a legnagyobb használatnak örvendő folyóiratok, és csak évente egyszer kell gondoskodni az egyes elektronikus és nyomtatott folyóiratok előfizetésének megújításáról. Voltaképpen sok egyetemen ezekből a kiadványokból eleve több példányt biztosítanak, és az aggregált teljes szövegű adatbázisok a hozzáférés további, kiegészítő módját jelentik (ezért nem szabad lemondani a nyomtatott folyóiratok előfizetését). Mivel azonban egy-egy egyetem (ezeknek az adatbázisoknak köszönhetően) egyéb olyan színvonalas forrásokhoz is hozzáférhet, amelyek eddig nem voltak számára elérhetőek, az e kiadványokra vonatkozó használati statisztika olyan részletekre világíthat rá, amelyek jól jelzik az egyes területeken felmerülő igényeket. A folyóiratok használatának elemzésével a gyűjteménnyel kapcsolatos fontos döntésekre lehet jutni, és ezáltal értékes új információs források áramolhatnak be az egyetemekre.

 

Eredeti PDF

Mivel az Academic Search Premier és a Business Source Premier adatbázisokban a folyóiratcímek jelentős része tudományos jellegű, az egyenletek, ábrák és grafikonok helyes megjelenítése szinte vagy teljesen lehetetlen lenne a PDF formátum használata nélkül. A PDF alapvetően kétféleképpen áll rendelkezésre – ‘eredeti’ (‘natív’, azaz közvetlenül a kiadótól származó) vagy a nyomtatott példányból ‘szkennelt’ formátumban. Az EBSCO adatbázisaiban a PDF formátumú dokumentumok túlnyomó része eredeti PDF-ben van. Ezek a fájlok kristálytisztán jelennek meg, keresni lehet bennük, felnagyíthatóak, és lehetővé teszik az egyes részletek kivágását és beillesztését az Adobe Acrobat Reader funkcióinak felhasználásával. A szerző legjobb tudomása szerint az EBSCO adatbázisaiban több ezerrel több cím anyaga szerepel eredeti PDF formátumú dokumentumként, mint a versenytársak összeállításaiban, és összességében is jóval több PDF-dokumentumot tartalmaznak.

 

Tartalmi stabilitás és embargók

Ahogy már említettem, az EBSCO adatbázisai hatalmas mennyiségű folyóiratot kínálnak teljes szöveggel. Ezért nagyon fontos az EBSCO számára, hogy e források fejlesztése és szolgáltatása mellett ne csak megőrizze jogát a teljes szöveg szolgáltatására, hanem folyamatosan bővítse is a gyűjteményben szereplő folyóiratok körét a fontos folyóiratokkal. Másképpen fogalmazva: az aggregált adatbázisokban rendkívüli fontosságú ‘a tartalom stabilitása’. A MacMurray College Henry Pfeiffer könyvtárának igazgatója, Mary Jo Thomas szerint, akit egy, a Johns Hopkins Press-nél megjelenő egyik kiadványban idéznek (Portal: Libraries and the Academy), „A könyvtárosok egyik legnagyobb problémája az adatbázis-aggregátorokkal kapcsolatban az, hogy előfordulhat, hogy az a tartalom, amit ma el lehet érni, a jövő héten már nem áll rendelkezésre” [7, p. 48]. Ezért aztán az EBSCO nagy súlyt helyez arra, hogy minden ügyfelét tájékoztassa, milyen kockázatos egyes folyóiratok előfizetését lemondania amiatt, mert ugyanaz a folyóirat egy teljes szövegű adatbázis révén elérhető. Ugyanis ha egy kiadó attól tart, hogy a teljes szövegű adatbázisokban való részvétele miatt lemondják a folyóiratai előfizetését, akár úgy is dönthet, hogy folyóiratait kivonja az aggregált teljes szövegű adatbázisokból, és ennek következtében sajnálatos hiányok keletkeznek a könyvtárakban (t.i. azokban, amelyek lemondták előfizetéseiket a nyomtatott vagy elektronikus folyóiratokra). Az EBSCO-nak eddig nagyrészt sikerült elkerülnie az ilyen zavarokat, amelyek más aggregátorokat sújtottak, és továbbra is igyekszik nyíltan beszélni erről a témáról. Az EBSCO honlapján (www.epnet.com) az szerepel, hogy „Figyelembe kell venni, hogy az adatbázisok kiegészítik (nem pedig helyettesítik) az alapvető nyomtatott és elektronikus folyóiratok gyűjteményét” [8]. Az EBSCO-nak meggyőződése, hogy a teljes szövegű adatbázisok legnagyobb értéke abban áll, hogy a könyvtárak számára nagyon sok olyan folyóiratot szolgáltatnak, amelyekhez azok eddig egyáltalán nem férhettek hozzá, továbbá abban, hogy számos visszamenőleges évfolyamot biztosítanak, valamint korszerű indexelést, csatolásokat és hatékony keresési lehetőségeket nyújtanak.

A kiadók többek között oly módon tudnak részt venni a teljes szövegű adatbázisokban, anélkül, hogy aggódniuk kellene az előfizetések elvesztése miatt, hogy – miközben a folyóiratok cikkeinek teljes szövegét szerepeltetik –, egy bizonyos időszakra embargót érvényesítenek a szóban forgó folyóiratokra. A The Library Quarterly című folyóirat egyik cikkében, amely szinte csak az embargó témájával foglalkozik, ez olvasható: „A folyóiratok embargója nélkül az adatbázisokba nem áramlott volna be olyan nagy mennyiségű, eddig nem szereplő, teljes szövegű forrás, mint amennyi ma elérhető. Az történt volna, hogy sok, korábban meglévő teljes szövegű forrás szolgáltatását lezárták volna, vagy teljesen eltávolították volna azokat az adatbázisokból.” A cikk arra a tényre utal, hogy az EBSCO nemcsak az embargós, hanem az embargót nem alkalmazó folyóiratok terén is a legnagyobb szolgáltató [9, p. 245, 247].

Fontos figyelembe venni az embargókkal és az aggregátoroknak az adatbázisokból való információszolgáltatásával kapcsolatban, hogy a teljes szövegek és a bibliográfiai információk szolgáltatása között nagy különbség van. Minden aggregátornak jogában áll –anélkül, hogy a kiadótól engedélyt kellene kérnie –, hogy egy bizonyos folyóiratot folyamatosan indexeljen vagy referáljon, de ugyanez nem áll a teljes szöveg szolgáltatására. Épp ellenkezőleg: ahhoz, hogy egy aggregátor valamely cikk vagy folyóirat teljes szövegét egy adatbázisban szerepeltesse, először is engedélyt kell szereznie a jogtulajdonostól. Vegyünk például egy olyan folyóiratot, amelynél az aggregátor a teljes szöveg szolgáltatására jogosult! A jogosultság tartalmazhat, például, egy 12 hónapos embargó-időszakot, de az aggregátornak joga van (az embargó alatt is) a legutóbbi 12 hónapos időszakból a folyóiratok cikkeinek bibliográfiai adatait (index formájában) és tartalmi összefoglalóit (referátumait) szolgáltatni. Ezért aztán, ahogy már korábban említettem, az aggregált adatbázisokban feltétlenül szükségessé vált az a funkció, hogy a bibliográfiai információtól csatolás révén el lehessen eljutni a (könyvtár által előfizetett) e-folyóiratban szereplő cikk teljes szövegéhez. Az egyes folyóiratok esetében fennálló embargó ellenére és az EBSCOhost csatolási lehetőségei jóvoltából az előfizetéssel rendelkező egyetemek hozzá tudnak férni mind a terjedelmes archív-állományhoz, mind a kurrens számok teljes szövegéhez: mégpedig vagy az adatbázison (az ASP-n vagy a BSP-n) keresztül, vagy a csupán a hivatkozást tartalmazó találati eredményből az általuk előfizetett forrásban található teljes szövegre mutató csatolás révén.

 

Referátumok és indexelés

Ahogy már említettük, az EBSCOhost adatbázisai – azok is, amelyek Magyarországon hozzáférhetők – szinte minden tárgykörben a teljes szövegű tudományos tartalom legnagyobb, megbízható és színvonalas gyűjteményei, abban a tekintetben is, hogy lefedik a legfontosabb kurrens folyóiratokat és számos retrospektív évfolyamot szolgáltatnak. Az EBSCO jelentős forrásokat mozgósít, és nagy súlyt helyez arra, hogy a végfelhasználók számára ez a tartalom könnyen kezelhető formában álljon rendelkezésre, és hogy az adatbázisok minden rekordja megfelelő részletességű bibliográfiai adatokat közöljön, ideértve a referátumokat és a különböző indexelemeket is.

Az ASP-ben és a BSP-ben a lektorált folyóiratoknak – köztük Elsevier-folyóiratok százainak – több mint 60%-ánál szerzői referátumok olvashatók, az adatbázisok többi rekordjához az EBSCO referáló teamje készített referátumokat. Más aggregátorokkal szemben az EBSCO nem használ gépi referátumokat, amelyeknél gyakran előfordul, hogy cikkrészleteket közölnek referátumként, és általában véve is kevésbé releváns találatokat adnak. Az EBSCO ehelyett egy okos szoftverrel segíti a referálók munkáját. Egy korábbi projekthez hasonlóan, amelynek a célja az volt, hogy a kulcsfontosságú folyóiratok visszamenőleges PDF-fájljait kibővítsék, az EBSCO most a legnépszerűbb folyóiratokra koncentrál, és igyekszik továbbfejleszteni, bővíteni a folyóiratcikkek referátumait. Az EBSCO voltaképpen egy nagyszabású retrospektív hatókörű projekt keretében a BSP összes „toplistás” folyóiratát újraindexelteti és újrareferáltatja az induló számig visszamenőleg.

Az ASP és a BSP referátumainak tökéletesítése mellett a cég többféleképpen fejlesztette a rekordok indexelését és bibliográfiai adatait. Ma már több száz lektorált folyóiratnál, ahol csak lehetséges, az adatbázis rekordjaiban a szerzők által megadott kulcsszavak szerepelnek, és ahol az adatok rendelkezésre állnak, feltüntetik a szerzők munkahelyét és e-mailcímét. Ezen túlmenően az EBSCO javított az adatbázisok rekordjainak indexelésén is: nemcsak több tárgyszót rendelt egy-egy cikkhez, hanem a kiadványtípus (pl. folyóirat, monográfia, munkaanyag stb.) és a dokumentumtípus (pl. cikk, esettanulmány, könyvismertetés stb.) szerinti utólagos indexeléssel is. Az EBSCO nemrégen fejezte be egyedülálló vállalkozását, üzleti tezauruszának kifejlesztését és üzembe helyezését. A lexikográfusok és a téma szakértői közreműködésével kifejlesztett tezaurusz ma már a BSP-n belül elérhető, és az EBSCO szerkesztőségei visszamenőlegesen alkalmazzák a fogalmakat az adatbázis rekordjaiban.

Az elmondottak azt bizonyítják, hogy az EBSCO elkötelezetten törekszik az adatbázisok és a hozzájuk tartozó csatolási szolgáltatások állandó javítására és fejlesztésére, azzal, hogy színvonalas tartalmat kínál és fejleszti szoftvereit. Sikerült nemzetközileg jelentékeny referenszforrásokat létrehoznia; jórészt ennek köszönhető, hogy az egyetemi szféra vezető szolgáltatójává tudott válni a teljes szövegű és másodlagos adatbázisok terén. A Magyarországon kínált adatbázisok tartalma és a szolgáltatások, valamint a felhasználóképzés színvonala mind azt jelzi, hogy az EBSCO minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ügyfelei számára a lehető legjobb forrásokat szolgáltassa, mind Magyarországon, mind a világ egyéb részein.

 

Hivatkozások

WATSON, Paula D.: E-journals: access and management. In: Library Technology Reports, vol. 39. 2003. no. 2. pp. 44–68.

BROOKS, Sam: Integration of information resources and collection development strategy. In: Journal of Academic Librarianship, vol. 27. 2001. no. 4. pp.316–319.

BROOKS, Sam: Tudományos folyóiratok és teljes szövegű adatbázisok. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, vol. 49. 2002. no. 9. pp. 364–367.

WATSON, Paula D.: Sources for e-journals. In: Library Technology Reports, vol. 39. 2003. no. 2. pp. 6–27.

ROGERS, Michael: EBSCO greatly expanding business journal back files. In: Library Journal, vol. 126. 2001. no. 8. p. 29.

SHIGO, Kimberly: Users can access 100 million full text links using SmartLinks in EBSCOhost. In: Computers in Libraries, vol. 23. 2003. no. 5. p. 46.

DORST, Thomas J.–BROOKS, Sam: Issues facing academic library consortia and perceptions of members of the Illinois Digital Academic Library. In: Portal: Libraries and the Academy, vol. 2. 2002. no. 1. pp. 43-57.

Full text databases, print journals and electronic journals; distinctly different products.
http://www.epnet.com/academic/publishers.asp  (ellenőrizve: 2003. november 18.)

BROOKS, Sam: Academic journal embargoes and full text databases. In: The Library Quarterly, vol. 73. 2003. no. 3. pp. 243-260.