A könyvtár integráló szerepe: a croydoni megoldások

A londoni Croydon kerület önkormányzatának környezetvédelmi, kulturális és sport-főosztályához tartozó könyvtári hálózat helyettes vezetője „Library services for social inclusion: The Croydon approach” címmel tartott előadást a British Council és a Könyvtári Intézet 2004. április 13-án rendezett konferenciáján, „A könyvtár mindenkié!” című 3. brit-magyar szemináriumon az Országos Széchényi Könyvtárban. A tanulmányt Murányi Lajos fordította.
 
 

 

 Háttér-tényezők

Croydonnak több mint 331 ezer lakosa van, akik nagyon különbözőek kulturális, etnikai, nyelvi és társadalmi szempontból. Szegény és gazdag negyedei egyaránt vannak. A lakosság 36%-a a fekete és más etnikai kisebbség tagja, legalább 85 nyelvet beszélnek itt az angolon kívül, és a legutóbbi években a kerület sajátos jellemvonása lett, hogy egyre emelkedik a menekültek és a bevándorlók száma. A menekültek csoportjai is sokszínűek: több mint 48 nemzet képviselőit találjuk a legutóbb érkezettek között. Egészét tekintve írás és számolás tekintetében az átlagnál valamivel jobbak a mutatók Croydonban, mint Londonban és az Egyesült Királyságban, de akadnak a kerületben olyan negyedek is, ahol az alacsony és nagyon alacsony írás- és számolni tudás százalékos aránya kétszerese az országos átlagnak.

Croydon könyvtári ellátását egy nagy központi könyvtár, tizenkét központi fekvésű fiókkönyvtár, egy turisztikai tájékoztató központ, egy helytörténeti könyvtár és levéltár, egy mozgókönyvtár és egy, az otthonról valamiért kimozdulni nem tudókat segítő szolgálat biztosítja. A 2003/2004. évben a kerület könyvtárai 2,1 millió egységet kölcsönöztek, 2,5 millió látogatót regisztráltak, 4,6 millió fonttal gazdálkodtak 146 főfoglalkozású könyvtárosnak megfelelő létszámmal.

 

Stratégiai összefüggések

A társadalmi integrációt szolgáló szolgáltatások fő stratégiai alapja a kulturális minisztérium (DCMS) tíz évre szóló stratégiai terve, a Framework for the Future: Libraries, Learning and Information in the Next Decade (A jövő keretei: könyvtárak, tanulás és tájékozódás az elkövetkező tíz esztendőben) közkönyvtárakra vonatkozó része leszögezi: „a társadalmi integráció megvalósítását a könyvtáraknak legfontosabb feladatuknak kell tekinteniük”. A kerület önkormányzata a hat legfontosabb teendő egyikének a „szolgáltatások jobb és igazságosabb igénybevételi lehetőségét” tekinti, a könyvtárak céljai között pedig az is szerepel, hogy „a szolgáltatások használatát gátló fizikai és társadalmi akadályokat fel kell számolni”.

 

Középpontban a társadalmi integráció

Többféleképpen is segíthetik a könyvtárak a társadalmi integrációt: öregbetűs és hangos-könyvek beszerzésével, a különböző kultúrák megünneplésével, jól megközelíthető épületekkel és megértő, barátságos személyzettel. A People’s Network (A lakosság hálózata) program a könyvtárba nem nagyon járók széles körének – köztük a fekete fiatal férfiaknak és a bevándorlóknak – jelentett komoly vonzóerőt. A társadalmi integrációnak másik fontos területe az iskolákkal közösen végzett munka. A kerület valamennyi könyvtára kapcsolatban áll a vonzáskörében működő iskolákkal; a gyerekek ellátogatnak a könyvtárba, megismerkednek a könyvtár adta lehetőségekkel. A Könyvek ösvényén (Book Trail) nevű, évente sorra kerülő olvasómozgalom, amelyben közel 6000 gyerek több mint 50 000 könyvet olvas el, jó példa arra, hogy nem elég csak népszerűsíteni a gyermekek és az iskolák számára ezeket a programokat, ha mindenki számára egyenlő esélyeket akarunk biztosítani (a könyvtárban). Szerveztünk foglalkozásokat állami gondozott gyermekek számára, diszlexiás gyerekeknek könyvek és hangszalagok biztosításával, és kétnyelvű könyvekkel láttunk el olyan gyermekeket, akiknek az anyanyelve nem az angol.

 

1. Iskoláskor előtti tanulási formák

Ebben a részben azokról a programokról szeretnék beszámolni, amelyek kerületünk könyvtáraiban egy ideje már működnek (Bookstart, Baby Rhymetime), vagy kialakulóban vannak (Wiggle and Giggle, Baby Book Crawl), illetve egy országos kezdeményezésről (Sure Start). Ezek közül a legfontosabb a Könyvstart (Bookstart) nevű kezdeményezés, amely átformálta korábban végzett munkánk jellegét, és amely indulása, 1999 óta teljesen átalakult. Előtte – a többi könyvtárhoz hasonlóan – mi is csak beszéltünk arról, hogy szeretettel várjuk a kicsiket szüleikkel együtt a könyvtárban, és mondtuk ugyan, hogy „nem lehet elég korán kezdeni a könyvtárba járást”, de nem nagyon volt mivel becsalogatnunk őket a könyvtárba. A Könyvstart bevezetése óta minden, kerületben született kisbaba személyre szóló meghívást kap a könyvtárba. Az a tevékenység pedig, ami becsalogatta a kicsiket és szüleiket a könyvtárba, a Mondóka-tanulás (Baby Rhymetimes) volt, amelyet hetente tartottunk a kerület könyvtáraiban, a központi könyvtárban pedig háromszor egy héten.

A Könyvstart a könyvtárak és az egészségügyi dolgozók (védőnők) közös tevékenysége. A városnegyedben évente megszülető 4500 kisbaba a nyolchónapos korban esedékes egészségügyi ellenőrzés során könyvajándékot és egy meghívót kap a helyi könyvtárba. A Könyvstart-vizsgálatok azt mutatják, hogy minél korábban tudunk belépni a könyvekkel és az olvasással a gyermekek életébe, annál nagyobb hatással lesz ennek fejlődésük szempontjából. A Könyvstart-csomagok lehetővé tették, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a könyvtárak és gyermekorvosi rendelők között. Ez is a társadalmi integrációt szolgálja, mert minden kerületben születő kisgyermek megkapja a csomagot, és a könyvtár logopédusokkal is kialakít kapcsolatokat, hogy továbbfejlessze ezt a szolgáltatást.

 

Mondóka-tanulás (Baby Rhymtime)

Ezt a formát kifejezetten a Könyvstart támogatására dolgozták ki, hogy ösztönözzék a szülőket: a könyvcsomag kézhezvétele után tegyék meg a következő lépést, menjenek el egy könyvtárba. Ezek a foglalkozások rövidek, vidámak és nagyon interaktívak, ahol egy-egy gyermekkönyvtáros a kicsiknek és szüleiknek gyermekverseket, mondókákat és dalokat tanít. Ezek a programok az olvasás megalapozását segítik, és a nyelv korai megkedveltetésével a szülők biztos alapot teremthetnek az olvasástanuláshoz. A központi gyermekkönyvtár foglalkozásai ma már olyan népszerűek, hogy kettőt is rendeznek csütörtök délelőtt, hogy mindenki beférjen. 80–100 szülő és kisgyerek van jelen minden alkalommal. A szombat délelőtti foglalkozásokat azoknak a szülőknek a kérésére vezették be, akik újra munkába álltak, egyik váratlan folyománya pedig a foglalkozásokon megjelenő apák nagy száma volt. A részt vevő szülők összetétele tükrözi a kerület társadalmi, etnikai és kulturális sokszínűségét, és úgy véljük, ebben a sikerben főleg az orvosi rendelőkben végzett népszerűsítő munka játszott szerepet.

 

Játékos foglalkozások (Wiggle and Giggle sessions)

Ezek hosszabb játékos foglalkozások tizennyolc hónapostól két és fél éves korú gyermekek számára. A foglalkozás a tevékenységre, mondókákra és énekekre koncentrál, és jóval több mozgással jár együtt, mivel a nagyobb gyerekek magabiztosan mozognak már, és koordinációjuk is fejlettebb.

Ezeknek a tevékenységeknek a sikerét jelzi, hogy ma már nagyon sok gyermek és szülő kapcsolódott be mind a Könyvstartba, mind a Mondóka-tanulásba. 2003-ban 28 313 szülő és kisgyermek vett részt a foglalkozásokon: ez 84%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

 

Könyvstart – könyv-mászóka (Bookstart Book Crawl)

A Könyvstart – könyv-mászóka program – amely mára országos kezdeményezéssé vált – Croydonból indult, ugyanis a könyvtárosok nem akarták a hosszú nyári szünet alatt elveszíteni azt a sok szülőt és gyermeket, akik a Mondóka-tanulásra jártak. A Könyvstart – könyv-mászóka a kicsik számára szervezett nyári olvasóprogram, amely a könyvtári tagságot népszerűsíti, ösztönzi a könyvkölcsönzést és a könyvtárba járást, és amely rendkívül népszerűnek bizonyult. 2003-ban a nyári szünidő 5 hete alatt 731 kisgyermek vett benne részt, akik 4000-nél is több könyvet vettek kézbe.

 

A Bíztató kezdet Broad Gardenben

A Bíztató kezdet (Sure Start) olyan országos projekt, amely a gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztettséget kívánja felszámolni1. Ezt a központi kormányzat finanszírozza; a kerület könyvtáraiban sikerült támogatást szereznünk egy írás- és olvasástudás fejlesztésével foglalkozó szakember beállítására, aki a családokkal működik együtt a könyvtár népszerűsítése érdekében, valamint írás- és beszédkészség-fejlesztéssel foglalkozik.

A Broad Green-i könyvtárban foglalkozásokat és összejöveteleket tartanak szülők és gyermekeik számára. Könyvstart-plusz csomagokat állítottak össze a kétéveseknek: magnószalagokat, egy könyvet és egy újabb könyvtári meghívót tettek egy hátizsákba. A környék más szolgálataival és lakosság-csoportjaival partner-kapcsolatokat építettek ki, és az egyik könyvtáros több időt szentelhet a környék gyermekrendelőinek és iskoláskor előtti csoportjainak a felkeresésére.

 

2. A házhoz kötött emberek segítése

Croydon könyvtárai azokat is szolgálják, akik nem tudnak kimozdulni otthonról, illetve akik bentlakásos intézményekben vagy hajléktalan-szállón élnek. Közel háromszáz főt látnak el otthon, százat bentlakásos intézményekben, de közülük csupán öt volt a fekete vagy más etnikai kisebbség tagja. Megalakult egy munkacsoport, amely az etnikai kisebbségekért felelős könyvtárosból – a házhoz kötötteket ellátó szolgálat vezetőjéből – és egy könyvtárosból áll; utóbbinak azt kell elemeznie, miért tér el ennyire a szolgáltatás fogadtatása a croydoni etnikai kisebbség körében. Felkerestek különböző lakossági csoportokat és egyéneket is, hogy tájékoztassák őket erről a szolgálatról, és megtudják, mit várnak a szolgálattól, és hogy – ha lehetséges – min változtassanak, hogy jobban megfeleljen a fekete vagy más etnikai kisebbség igényeinek. A beszélgetések során az alábbiak hangzottak el:

  • Az idősebbek közül többen szívesen elvitetik magukat a település kulturális központjába, napközi otthonába vagy ebédet biztosító klubjába, ahol anyanyelvükön beszélgethetnek honfitársaikkal.
  • A felkínált könyvek és öregbetűs könyvek mellett egyéb anyagokat is kérnek: magnószalagokat a nyelvgyakorláshoz és megfelelő népzenét.
  • Többen is felajánlották, népszerűsítenék ezt az új lehetőséget az ázsiai napilapokban, és felhívták a könyvtárosok figyelmét olyan környékbeli ismerősökre, akik ugyancsak nem tudnak egyedül kimozdulni hazulról.
  • Többen jelezték, hogy félnek idegeneket beengedni az otthonukba.

A beszélgetések és vizsgálatok eredményeképpen egy új és megfelelő bibliobuszt állítottunk be, amely elég kicsi ahhoz, hogy be lehessen állni vele a bentlakásos intézmények udvarára, és eljusson néhány ebédlőbe és közösségi találkozóhelyre, amelyeket a beszélgetések során javasoltak. A mozgókönyvtár jól megközelíthető; a járóképesek oda tudnak menni, a tolókocsisokat pedig könnyen fel lehet segíteni a buszra, ahol maguk válogathatnak az állományban. Megnőtt a használók önállósága, hiszen most már személyesen választhatják ki a kívánt könyvet, hangos-könyvet, DVD-t. Számos sikeres látogatásra került sor, és meglepő fejleményként számos lakásban nemzetiségi nyelvű olvasó-körök alakultak. A kapcsolatok továbbra is fejlődnek; a szolgáltatás sokkal népszerűbb lett, és a kerület sokkal több fekete és más etnikumhoz tartozó lakosa veszi igénybe, mint azelőtt.

 

3. Az alapkészségek oktatása

Az alábbi törekvések bizonyítják, hogy az állam szívén viseli az írás- és olvasástudás terén nehézségekkel küzdő felnőttek készségfejlesztését:

  1. Az Egész életre szóló készségek (Skills for life) a kormányzat nemzeti stratégiája, amely a társadalom perifériáján élők beilleszkedését segíti,
  2. A jövő keretei (Framework for the Future) pedig a kormányzat tíz évre szóló közművelődési könyvtári programja, amely az alapkészségek kialakítását végző szektorral együttműködve az olvasás-fejlesztést népszerűsíti.

A Croydonban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a népesség 13%-ának az írással és olvasással, 18%-ának pedig a számolással vannak alapvető gondjai. A Dél-Londoni Oktatási Együttműködés (South London Learning Partnership, SLLP) pénzügyi támogatásával a hat dél-londoni kerület egy-egy könyvtárosa vehetett részt az alapkészségek tanítására felkészítő tanfolyamon. Az SLLP által finanszírozott tanári segédleteket is biztosítottak az SLLP-hez tartozó kerületek központi könyvtáraiban. Azok a könyvtárosok, akik részt vettek a felkészítő tanfolyamon, munkacsoportot hoztak létre a könyvtári szolgáltatások elemzésére és annak megállapítására, milyen módosítások szükségesek, hogy még jobban megfeleljen azok igényeinek, akiknek gondot okoz az írás-olvasás. A projekt céljai az alábbiak voltak:

  • a meglévő dokumentumok felhasználása és gyarapítása,
  • megfelelő szoftver biztosítása a People’s Networkön,
  • megfelelő publicitást biztosító anyagok kidolgozása,
  • részvétel az iskolarendszerű felnőttoktatást és továbbképzést végzők, lakossági csoportok és munkahelyekhez kapcsolódó szolgáltatók segítésében,
  • rendezvények tartása a könyvtári szolgálat népszerűsítésére azok számára, akiknek hiányosak az alapkészségeik,
  • helyi, alapkészségeket oktató tanfolyamok ajánlása a könyvtárban,
  • közhasznú információkat tartalmazó anyagok összeállítása azoknak a lakosoknak, akiknek nehézségeik vannak az alapkészségek terén.

Nyilvánvaló volt, hogy külső források nélkül képtelenség megvalósítani a projekt céljait, ezért pályázatot nyújtottak be a SLLP-hez többlet-támogatásra; a könyvtárosok a projekt finanszírozására az SLLP tanácsának kapacitásnövelő alapjához pályáztak, és valamennyien nagyon boldogok voltak, amikor megtudták, hogy a projekt 20 ezer font támogatásban részesült.

 

Folytasd! (Get On)

A munkacsoport elhatározta, hogy a gyűjteménynek a Folytasd! (‘Get On’) nevet adja, mivel éppen ekkor zajlott az oktatási minisztérium Get Rid of your Gremlins, Get On nevű kampánya2 [nagyjából „Szabadulj meg a manóktól, a rossz szellemektől, és folytasd a tanulást!”], aminek nagyon jó volt a fogadtatása és a visszhangja. Az országos kampányhoz való csatlakozás előnyei között megemlíthető, hogy egyrészt megerősítő tényező volt, másrészt ingyenes publicitást biztosított a tv-reklámok, a Reading Agency által készített reklám-könyvjelzők és az országos kampányirodától beszerezhető tollak, kitűzők, plakátok révén.

 

A dokumentumállomány fejlesztése

Amikor átnéztük a meglévő állományt, az anyag zöme érdektelennek és ódivatúnak bizonyult, és nem is volt kiemelt helyen. A könyvtárosok tudatában voltak annak, hogy ezt az állományt nem fogják használni a rászorulók, hacsak nem propagálják aktív módon. Összeállítottak egy kisebb állományrészt, amely olvasmányos könyvekből – mint az Open Door sorozat kötetei –, közkedvelt szépirodalomból és ismeretterjesztő könyvekből állt, utóbbiak között gyakorlati nyelvtan-, írás-, kiejtési és számtan-munkafüzetek , valamint gyakorlatias tudnivalókról szóló művek voltak (hogyan folyamodjunk állásért, barkácsoljunk, autóvezetés, hogyan gazdálkodjunk a pénzünkkel stb.). Minden könyv borítójára és gerincére a Folytasd! címkét ragasztották, ami jelezte, hogy a mű a Folytasd! állományhoz tartozik. Mind a hat könyvtárban új állványokon helyezték el őket borítójukkal kifelé.

A beszerzett szoftver a NEC3 Numbers for Life (= Számok egy életre) egyik szoftvere volt, amelyet a People’s Network számítógépekre telepítettek számos, érdekes weboldalra mutató linkkel egyetemben. Még túl korai lenne használói adatokról beszámolni a szoftvert illetően, de remélhetőleg sokan fogják használni ezeket a programcsomagokat. A csoportos könyvtárlátogatások során is felhívjuk rájuk a figyelmet, mivel ez alternatív módszert kínál a tanuláshoz és a készségfejlesztéshez. Sor került a könyvtárt népszerűsítő anyagok/nyomtatványok felülvizsgálatára is, és egy tetszetős „Isten hozta Croydon könyvtáraiban!” feliratú levelezőlap is készült, amelyen a könyvtárral kapcsolatos fontosabb tudnivalók is szerepelnek. A levelezőlap szövegét a városnegyedben lakók által beszélt számos nyelvre lefordították, hogy a könyvtári szolgáltatásról minél szélesebb körben tudomást szerezzenek.

 

A könyvtár vonzerejének növelése – outreach

Könyvtárbemutatókat tartani ma már nem számít újdonságnak, de addig csak véletlenszerűen került sor rájuk, ami elsősorban a könyvtárral kapcsolatot tartó csoportszervezőn múlott. Ez a projekt most arra vállalkozott, hogy a könyvtárosokat aktivizálja. Az egyik tanárnő kijelentette, hogy azért nagyon fontos hely a közkönyvtár, mert diákjai és azok családja is életük végéig használhatják, míg az iskolai könyvtárba csak a diákok járhatnak, azok is csak tanulmányaik alatt. Az iskolákban az osztálytermekben tett első látogatások és a diákokkal a könyvtárról folytatott beszélgetések nyomán a könyvtárosok már ismerték a diákokat, amikor másodszor találkoztak velük – a könyvtárban -, és ott körbekalauzolták őket. Az ajándéktollak, -könyvjelzők és -olvasmánynaplók elsősorban azért nyerték el a diákok tetszését, mert hasznosak voltak. Néhány diáknak könyvlistát kellett készítenie a házi feladatához, és az olvasmánynapló erre is alkalmas volt. A helytörténeti részleg és a gyermekkönyvtári szolgáltatások is jól „előkészítették a talajt”: odavonzzák a felnőtt korú tanulni vágyókat.

A projekt öt hete alatt 126 diák ment el valamelyik kerületi könyvtárba, és 42 be is iratkozott. A projekt igazolta, hogy kölcsönös hasznot hoz a könyvtárosok, oktatók és diákok számára egyaránt, ha partneri viszony alakul ki, és az oktatók ragaszkodnak a csoportfoglalkozások továbbfolytatásához.

 

Közhasznú információk

A kerület könyvtárainak van egy adatbázisa, amelyben 2500 helyi szervezet és intézmény található. Az adatbázist a szervezetek jellege szerint csoportosítva ki is nyomtatták, és a világhálón is elérhetővé tették. A helyi információkért felelős könyvtáros véleménye szerint az adatbázis megfelelő átalakítás után nagyon értékes lehet azoknak a felnőtteknek, akiknek hiányosak az alapkészségei. Kerületi információs csomagok készültek, amelyben a kerület iskoláiról, egészségügyi intézményeiről, az állampolgárok számára szolgáltató tanácsadó irodákról, munkaközvetítő ügynökségekről, a könyvtári és szabadidős lehetőségekről hasznos információk szerepeltek. A csomagban szereplő anyag szövegét érthetőség és egyszerűség szempontjából is tesztelték a SMOG ( = Simplified Measure of Gobbledygook) segítségével. Ezek a csomagokat azután szétosztották a helyi ügynökségek és az alapkészségeket oktatók között – a visszajelzést biztosító kérdőívekkel egyetemben.

 

Összegzés

Ez a fejlesztő tevékenység nagyon fontos. A programok indításához és lebonyolításához azonban sok időre és többletforrásokra van szükség, megvalósításuk és levezetésük pedig sok kockázattal és kísérletezéssel jár. A projekteknek fenntarthatóknak kell lenniük, és erre már kidolgozásuk alatt érdemes figyelni, hogy a programokkal elért eredményeket tovább lehessen vinni. Hatásuk sem mutatható ki egykönnyen: néhány célcsoportban a résztvevők száma lehet nagyon kevés, mégis jelentős az elért eredmény. A könyvtári szolgáltatások minőségének és hatókörének továbbfejlesztése is eredményes volt, ez tagadhatatlan: a társadalom perifériájára szorult csoportokkal való foglalkozás során a lelkes és elkötelezett könyvtárosok új készségekkel gyarapodtak, és ez biztos alapul szolgál további munkájukhoz.

 

Jegyzetek

  1. A Sure Start minden gyermek számára optimális indulást kíván biztosítani a kisgyermekkori oktatás, gondozás, az egészségügyi ellátás és a családsegítés összekapcsolása révén (lásd http://www.surestart.gov.uk/ ). (A ford.)
  2. A „manók” (ezeket színészek játszották) a kampány során az olvasás, írás és számolás, vagyis az alapkészségekkel hadilábon álló felnőttek számára szervezett tanfolyamokat (is) népszerűsítették. (A ford.)
  3. A NEC (National Extension College = Országos Továbbképző Főiskola) 40 évvel ezelőtt jött létre jótékonysági intézményként a különböző korosztályok számára (bővebben http://www.nec.ac.uk/info/).

 

Kategória: 2004. 3. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!