Harminc éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója

A szakmai önszerveződés sikeres példájaként 1973-ban alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) keretein belül a Bibliográfiai Bizottság, szekcióvá szerveződésük 1990-ben történt. A megalakuló bizottság fő céljai között szerepelt a magyar bibliográfiai tevékenység összefogása és tudományos szintű művelésének támogatása. Fórumot teremtettek az ország jeles bibliográfusainak ahhoz, hogy tájékoztassák a különböző könyvtártípusokban dolgozó szakembereket a hazai bibliográfai rendszer helyzetéről, megbeszéljék a felmerülő műhelykérdéseket és kijelöljék a fejlesztések irányát.
A rendezvények tematikája kezdettől fogva szerteágazó volt (pl. a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépesítésének kérdései, a folyóirat- és hírlaprepertóriumok helyzete, a kurrens magyar nemzeti bibliográfa kérdései, a retrospektív bibliografizálás megtervezése, a helyismereti, helytörténeti bibliografizálás stb.).
KOROMPAI Gáborné (Az MKE Bibliográfiai Bizottságának működése) a megalakulástól 1990-ig tartó, Csűry István, majd Lisztes László elnöklete alatti időszakot idézi fel. BÉNYEI Miklós, akit 1990-ben választották meg elnöknek, két cikluson át állt a szekció élén. Írásában az elnökségének 8 éve alatti fejleményekről számol be (Nyolc év a Bibliográfiai szekció élén 1990–1998). A követező elnök NAGY Anikó lett, aki 1999-től 2003-ig tartó időszak mérlegét tárja elénk (A Bibliográfiai Szekció munkája 1999 és 2003 között).

Harminc éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója

A szakmai önszerveződés sikeres példájaként 1973-ban alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) keretein belül a Bibliográfiai Bizottság, szekcióvá szerveződésük 1990-ben történt. A megalakuló bizottság fő céljai között szerepelt a magyar bibliográfiai tevékenység összefogása és tudományos szintű művelésének támogatása. Fórumot teremtettek az ország jeles bibliográfusainak ahhoz, hogy tájékoztassák a különböző könyvtártípusokban dolgozó szakembereket a hazai bibliográfai rendszer helyzetéről, megbeszéljék a felmerülő műhelykérdéseket és kijelöljék a fejlesztések irányát.
A rendezvények tematikája kezdettől fogva szerteágazó volt (pl. a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépesítésének kérdései, a folyóirat- és hírlaprepertóriumok helyzete, a kurrens magyar nemzeti bibliográfa kérdései, a retrospektív bibliografizálás megtervezése, a helyismereti, helytörténeti bibliografizálás stb.).
KOROMPAI Gáborné (Az MKE Bibliográfiai Bizottságának működése) a megalakulástól 1990-ig tartó, Csűry István, majd Lisztes László elnöklete alatti időszakot idézi fel. BÉNYEI Miklós, akit 1990-ben választották meg elnöknek, két cikluson át állt a szekció élén. Írásában az elnökségének 8 éve alatti fejleményekről számol be (Nyolc év a Bibliográfiai szekció élén 1990–1998). A követező elnök NAGY Anikó lett, aki 1999-től 2003-ig tartó időszak mérlegét tárja elénk (A Bibliográfiai Szekció munkája 1999 és 2003 között).

Harminc éves a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója

A szakmai önszerveződés sikeres példájaként 1973-ban alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) keretein belül a Bibliográfiai Bizottság, szekcióvá szerveződésük 1990-ben történt. A megalakuló bizottság fő céljai között szerepelt a magyar bibliográfiai tevékenység összefogása és tudományos szintű művelésének támogatása. Fórumot teremtettek az ország jeles bibliográfusainak ahhoz, hogy tájékoztassák a különböző könyvtártípusokban dolgozó szakembereket a hazai bibliográfai rendszer helyzetéről, megbeszéljék a felmerülő műhelykérdéseket és kijelöljék a fejlesztések irányát.
A rendezvények tematikája kezdettől fogva szerteágazó volt (pl. a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépesítésének kérdései, a folyóirat- és hírlaprepertóriumok helyzete, a kurrens magyar nemzeti bibliográfa kérdései, a retrospektív bibliografizálás megtervezése, a helyismereti, helytörténeti bibliografizálás stb.).
KOROMPAI Gáborné (Az MKE Bibliográfiai Bizottságának működése) a megalakulástól 1990-ig tartó, Csűry István, majd Lisztes László elnöklete alatti időszakot idézi fel. BÉNYEI Miklós, akit 1990-ben választották meg elnöknek, két cikluson át állt a szekció élén. Írásában az elnökségének 8 éve alatti fejleményekről számol be (Nyolc év a Bibliográfiai szekció élén 1990–1998). A követező elnök NAGY Anikó lett, aki 1999-től 2003-ig tartó időszak mérlegét tárja elénk (A Bibliográfiai Szekció munkája 1999 és 2003 között).

 

Sándor István és a Magyar Könyvesház

POGÁNY György

A tanulmány Sándor István (1750-1815) bibliográfusi munkásságát mutatja be, de érinti  egyéb irodalmi és tudományos tevékenységét. A jómódú birtokos család tagjaként született Sándor István tanulmányait befejezve irodalmi ambícióinak élt. Kezdetben szépirodalmi fordításokkal jelentkezett, de már első, 1778-as munkájában felfedezhető bibliográfusi hajlama. Az 1780-as években kapcsolatba került a magyar tudományos élet számos képviselőjével, műveltsége olvasmányai, majd több nyugat-európai utazása révén kiszélesedett. Tevékenységében előtérbe került a felvilágosodásra jellemző ismeretterjesztő szándék, történelmi, nyelvészeti, művészettörténeti, könyvészeti cikkeket közölt Sokféle című, egyedül írt enciklopédikus gyűjteményében. Kutatásai és külföldi kapcsolatai révén szembesült azzal, hogy a magyar irodalmat és kultúrát nem ismerik. A Sokféle hasábjain jelentette meg első valódi bibliográfiáját a l6. században publikált magyar nyelvű könyvekről. Készülő bibliográfiájáról 1799-ben, egyik cikkében adott hírt először. A Magyar Könyvesház elnevezésű könyvészete 1803-ban jelent meg Győrben. A tanulmány Sándor István forrásait és munkamódszerét a bibliográfia megjegyzéseiből és a Sokféle utalásaiból rekonstruálja. A 3632, 1533 és 1800 között megjelent magyar nyelvű könyv adatait időrendi szerkezetben közlő bibliográfia anyagának összegyűjtésében felhasználta saját könyvtárát, kutatásokat végzett a bécsi Udvari Könyvtárban, Debrecenben és Egerben. Több segítője is akadt, akik eljuttatták hozzá a címeket. Sándor felhasználta a 18. századi magyarországi historia litteraria szinte valamennyi fontosabb művét és a század végétől növekvő számban megjelenő könyvkereskedői jegyzékeket. A Széchényi-féle könyvtár katalógusát és a Magyar Könyvesházat összehasonlítva megállapítható volt, hogy a könyvtárjegyzékben akadnak olyan művek, amelyek Sándor bibliográfiájából hiányoznak, így nem használhatta azt. Sándor készült a bibliográfia átdolgozására, de érdeklődése egy idő után más területek felé fordult. Végrendeletében a megalapítandó Magyar Tudós Társaságnak szánta gyűjteményét 10.000 forinttal együtt. Könyvtárának pontos rekonstrukciója a későbbi kutatás feladata.

 

A használók elvárásának és elégedettségének vizsgálata. Módszertani útmutató

VIDRA  SZABÓ Ferenc

A szerző módszertani összeállítása ahhoz nyújt segítséget, hogy miként kell szakszerűen felépíteni egy kérdőíves vizsgálat anyagát a könyvtáraknak, ha intézményük teljesítményéről,  munkájuk minősítéséről, a használók véleményéről kívánnak pontos képet kapni.  A kutatás megtervezésekor dönteni kell az elemzési egységekről, a vizsgálati időbeli határairól és a mérési szintekről. Ismerteti a szóbeli kérdezés lehetséges eseteit, a kérdőívszerkesztés alapformáit, a mintavételi eljárás logikáját és gyakorlatát, s a kérdőíves vizsgálatok lebonyolítását. Szó esik még az adatok  feldolgozásáról, kódolásáról és elemzéséről.

 

Elektronikus időszaki kiadványok a könyvtárakban

STUMPF BENEDEK Anna

A könyvtárak ma még gyakran idegenkednek a helyi hozzáférésű és az on-line elérésű elektronikus időszaki kiadványoktól. A tanulmány e dokumentumok könyvtári kezelésével kapcsolatos kérdéseket  tárgyalja. A fogalmi meghatározások és általános kérdések tisztázása után, az írás centrumában az on-line folyóiratok gyűjteményszervezése áll a következők szerint: kiválasztásuk; beszerzésük (e-folyóiratcsomagok, ügynökségek, licensz-szerződések, konzorciumok útján); állományapasztás; feldolgozás; karbantartás és szolgáltatás.

Webkatalógus OPAC-ban avagy az elektronikus dokumentumok katalogizálása

BÁTFAI Mária Erika
A tanulmány a weben található elektronikus dokumentumok feldolgozását mutatja be a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) gyakorlata alapján. A szerző először néhány általánosságot tisztáz (a weben való tájékozódás és keresés), majd rátér a feldolgozás részletkérdéseire. A debreceni egyetemi könyvtárban az elektronikus dokumentumokat közvetlenül az OPAC katalógusba dolgozzák fel. A bekerülő dokumentumok körét a könyvtár által előfizetett, a könyvtár tulajdonába kerülő folyóiratok alkotják. A feldolgozónak döntést kell hoznia arról, mit tekint leírandó egységnek, miről készít önálló rekordot, mi a dokumentum típusa stb. 2001 óta a könyvtár honlapjának szerves része a katalógusba került elektronikus dokumentumrekordokról készülő betűrendes címlista, ETO alapú tematikus lista és az újdonságok listája. Fejlesztési tervként megemlíti a linkenkénti rekordkapcsolat kialakítását, a tudományterületek szerinti összesített listákat stb.

 

A műarchaeológia és szaksajtója

KOVÁCS Valéria

Magyarországon a 19. században indult meg a tudományos szintű régészeti munka. Fejlődését elősegítette az ország tudományos életének szerveződése, az oktatás reformja, a tudományos szaksajtó kialakulása. A szerző definiálja a régészet fogalmát, bemutatja kutatási területeit, segédtudományait és a legfontosabb magyar nyelvű szakirodalmi kiadványokat. Részletesebben ismerteti néhány jeles művelőjének (Rómer Flóris, Henszlmann Imre, Érdy János) munkásságát. A régészet fejlődése szempontjából jelentős esemény volt a Tudós Társaság Archeológiai Bizottságának létrejötte, majd 1868-ban az Archeológiai Értesítő c. folyóirat elindítása. A folyóirat gyökeresen megváltoztatta az archeológiáról, műgyűjtésről kialakult korábbi képet. Első időszakában legfőbb feladatának tekintette a régészet ismertetését, népszerűsítését. Beszámolt a hazai ásatásokról, a múzeumokkal kapcsolatos hírekről, valamint a jelentősebb külföldi kutatásokról is. Később a műemlékügy mellett helyet adott az iparművészet- és képzőművészet történetének is. A kezdeti népszerűsítő jelleg megszűnt, s a későbbiekben egyre inkább a szakemberek orgánumává vált. A folyóiratnak is köszönhető, hogy amikor a 19. századra lezárult a magyar régészettudomány első nagy korszaka, kialakultak a régészetágazatai, megteremtődött a szaknyelv, a tudományos módszertan, megkezdődött a régészet egyetemi színtű oktatása is.

 

Maros Megye a könyvekben. Egy helyismereti bibliográfia összeállításának műhelygondjai

FÜLÖP Mária

A Maros Megyei Könyvtár bibliográfiai osztálya a helyi igények kielégítésére kurrens helyismereti bibliográfiai rendszer kiépítését határozta el. Elsőször összeállították Maros megye helységnév kataszterét és gyűjteni kezdték a megye nevezetes személyiségeinek nyilvántartását. Ezekből kiindulva bio-bibliográfiai sorozatot indítottak, melynek első kötete a Maros megyei román írók. (Szerk. Anna Cosma) c. munka volt, s elindították a Marosi bibliográfiák c. sorozatot is. E sorozat 5. köteteként jelent meg a Maros megye a könyvekben 1990–1999 c. bibliográfia, melyet a továbbiakban részletesen ismertet a szerző. Pl. mi került be a bibliográfiába, miként alakult a TINLIB rendszer segítségével az egyidejű rögzítés és a feldolgozott anyagra épülő tájékoztatás, melyek voltak a napi munka során felmerülő problémák, melyek voltak a mutatókészítés gondjai, milyen fejlesztési tervek foglalkoztatják a szerkesztőket stb.)

Társadalomtudományi bibliográfiák Erdélyben

MEISTER Róbert

A Kolozsvári Egyetem Központi Könyvtárában dolgozó bibliográfus felsorol néhány gazdag anyagot feltáró, de kevésbé ismert társadalomtudományi bibliográfiát, majd részletesebben bemutatja az általa szerkesztett a romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája 1990-1999 közötti időszakát tartalmazó adatbázist. Az adatbázis egy korábban megjelent kötet folytatása, azzal a különbséggel, hogy tartalmazza a feldolgozott társadalomtudományi folyóiratok anyagának teljességét. Megosztja az olvasókkal a szerkesztés során felmerült elméleti problémákat (pl. miért van az, hogy az adatbázisba bekerülő dokumentumok kiválasztásánál fontossá válhat az irodalomtörténet és irodalomtudomány is a társadalomtudományok számára) stb., majd bemutatja az adatbázis szerkezetét, a keresést segítő indexeket.

FEATHER, John P.: Az információs társadalom elméleti perspektívái.

Töm.: Koltay Tibor

Nincs közmegegyezés arról, mit takar pontosan az információs társadalom kifejezés, s hogy miként viszonul az információs kor, ill. a poszt-indusztriális társadalom fogalmához. Az információs társadalom elméleti megközelítését leíró modellek között akad közgazdasági, technológiai, szociológiai és történeti megközelítésű. Ezeket a modelleket ismerteti a tanulmány tömörített formában.
Kis digitális-könyvtári vademecum

KOLTAY Tibor

A digitális könyvtárak sokféle problematikát vetnek fel, megítélésük, szerepük még nem egyértelmű. A leggyakrabban megfogalmazódott kérdéseket (technika kontra használó) veszi számba a szerző a legújabb szakkönyvekből merített példák (Borgman, Deegan-Tanner, Chowdhury, Lynch munkáira (melyeket a könyvismertetés között részletesebben is bemutat), valamint a magyar Könyvtárosok kézikönyvére hivatkozva. Összefoglalja a digitális könyvtár jellemzőit és szerepét a tudományos kommunikációban, felsorolja azokat a trendeket, amelyeket hasznosítani lehet a “holnap” digitális könyvtárainak tervezésekor. Alapszabálynak tűnik a felhasználók igényeinek szem előtt tartása, s az, hogy a jövőben a tudomány és oktatás kiszolgálása mellett gyakorlati területeket is támogatnia kell, megnyitva a szellemi munka új útjait.

Segédlet a könyvtárostanárok számára
(DÁN Krisztina: Iskolai könyvtárosi ismeretek.)

Ism.: Stumpf Benedek Anna

A digitális jövő
(DEEGEN, M. – TANNER, S.: Digital future. Strategies for the information age)

Ism.: Koltay Tibor

McLuhan nézetei és az internet világa (LEVINSON, P.: Digital McLuhan)

Ism.: Koltay Tibor

Bevezetés a digitális könyvtárak világába
(CHOWDHURY, G. – CHOWDHURY, S.: Introduction to digital libraries)

Ism.: Koltay Tibor