Rezümé

Előadások a nemzeti cikkrepertórium megvalósításáért

Nagy Anikó

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója 2003 április 15-én szakmai napot tartott a nemzeti cikkrepertóriumról. A téma megvitatása azért vált szükségessé, mert az Országos Széchényi Könyvtárban a kurrens periodikumok repertorizálása 2003. január 1-jétől szünetel. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriuma gyűjtőkörébe tartozó folyóiratok, hírlapok 2003. évi számairól már nem készült feldolgozás. A kialakult helyzet okairól, a megoldás lehetőségeiről Berke Barnabásné, Sonnevend Péter, Wolf Magda, Rácz Ágnes és Murányi Péter mondta el véleményét.

A teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei

BERKE Barnabásné

A kurrens periodika feldolgozás szüneteltetésének előzménye: 2002 őszén az OSZK vezetősége tárgyalásokat folytatott a cikkfeldolgozás intézményen belüli ésszerűsítéséről és a meglévő három OSZK-s adatbázis (MNB Időszaki Kiadványok Adatbázisa=IKER, Hungarika Információ és Magyar és Nemzetközi Cikkek adatbázisa=MANCI) közös adatbázisba integrálásáról. A cikkfeldolgozó osztályok vezetői készítettek egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyben megvizsgálták az átfedéseket, javaslatot tettek a lehetséges gyűjtőkörre és a közös feldolgozás lehetőségeire. A munkaanyag által vizsgált kérdések: hány helyen folyik cikkfeldolgozás az OSZK-ban; mi legyen az OSZK gyűjtőköre a repertorizálás terén; mit ír elő a törvény; az addigi IKER adatbázis kielégítette-e az igényeket; szükség van-e országos sajtórepertóriumra, ha igen, kik vesznek majd részt a munkálatokban.

A szerző véleménye szerint egy cikk-MOKKA (a MOKKA a monográfiák országos közös on-line katalógusa) felállítására lenne szükség. Javasolja, hogy egy könyvtári konzorcium pályázati támogatással készítsen tanulmányt az országban létező cikkadatbázisokról, (tételesen a folyóiratcímek szerint), mutassa ki melyik intézmény, melyik folyóirat feldolgozásáért lesz felelős. Meg kell egyezni a feldolgozási szintben és a cikkek számában, végül a szabványos besorolási adatokat egy közös adatbázisba kell tölteni.
A repertórium kérdései: múlt, jelen és jövő időben

SONNEVEND Péter

A szerző 1983 és 1986 között vezette az OSZK-ban a repertórium szerkesztőségét, ezért jól ismeri belülről is a szerkesztőség munkáját. A kurrens nemzeti cikkbibliográfia 1946-ban indult a Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) mellékleteként. Az első tíz évet növekvő cikkregisztráció, egyedi tartalmi feltárás, erős mutatózás jellemezte. A hetvenes évekre állandósul a havi kétszeri megjelenés, negyedéves mellékleteként pedig megjelent a hungarika sajtóregisztráció. Gyűjtőköre 1977-ben kibővült a nem folyóirat jellegű kiadványok figyelésével, címe Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriumára (MNB IKR) változott. 1979-ben szakmai viták kezdődtek az MNB IKR helyzetéről, fejlesztéséről, s következményeként 3 országos szakkönyvtár (műszaki, orvostudományi, mezőgazdasági) és az OSZK létrehozta az együttműködés új intézményi bázisát. A könyvtárak vállalták saját szakterületük havi kiadású bibliográfiájának elkészítését, az OSZK pedig a természettudományokat és a társadalomtudományokét. Az IKB adatbázis azóta folyamatosan bővült, 2001-től az interneten is elérhető lett.

Egy országos szintű, igényesen szerkesztett, együttműködésre épülő, a korszerű elvárásoknak megfelelő cikkrepertóriumot mindenképpen fenn kell tartani, s ebben a nemzeti könyvtárnak központi szerepet kell vállalnia. Az együttműködő partnerekkel kialakítandó fejlesztés lehetőségeiről a részleteket a cikket kiegészítő tézisek tartalmazza.
Az XT-től a teljes szövegű szolgáltatásig. A folyóirat-repertórium gépesítése az OSZK-ban

WOLF Magda

A sajtórepertórium gépesítése 1988-ban kezdődött, a kurrens füzetek mutatói 1989-től készültek számítógéppel, a törzsanyagot 1992-től rögzítették word5-ben. 1996-ban az indextételek és a törzsanyag integrálásával létre jött az IKER adatbázis, amely az 1993-tól feldolgozott cikkek leírásait tartalmazta. Az adatbázis hozzáférhető a NEKTÁR-ban (az OSZK integrált gépi rendszerében), kiváltva az 1946 óta szerkesztett cédulakatalógust. Az MNB Sajtórepertórium (az MNB könyvekkel és periodikumokkal közösen) CD-ROM-on is megjelenik. Webes felelülete 2001-től működik (w3.oszk.hu/rep.htm).

A cikk illusztrálásként bemutat néhány keresést.

Könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmi adatbázis

RÁCZ Ágnes

Az eddig különböző műhelyekben folyó, a magyar könyv- és könyvtári kultúrát feltáró szakirodalom bibliográfiai számbavétele a jövőben egységes szakirodalmi adatbázisban készül.

A könyvtártudományi dokumentációt az ötvenes évek óta a Könyvtártudományi és Módszertani Központ könyvtártudományi szakkönyvtárában tárják fel (Könyvtári Tájékoztató, majd Könyvtári Figyelő c. folyóiratban) először a külföldi, 1962-től a magyar szakirodalomra is kiterjesztve. 1989 óta adatbázisban is elérhetők (Magyar és Nemzetközi Cikkek=MANCI adatbázisa), s a retrospektív feltárás is elkezdődött. A magyar könyvtári szakirodalom nyomtatott formája a MAKSZAB c. negyedéves bibliográfa. A Külföldi cikkirodalom válogatott feldolgozása a Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalomban, ill. jelenleg a Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő rovatában valósul meg.

A könyvtörténet cikkirodalmának bibliográfiai feltárása párhuzamosan több helyen történik: a Régi Magyarországi Nyomtatványok Szerkesztőségében, s rajtuk keresztül bekapcsolódva a nemzetközi könyv- és könyvtártörténeti cikk-adatbázis (ABHB) munkáiba, a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban a könyvtártudományi szakirodalom feldolgozása keretében, 2002-ig az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriumában és az IKER adatbázisban, valamint a Kárpát-medence könyvtörténeti adatbázisában. Az éves kurrens bibliográfia a Magyar Könyvszemlében jelenik meg.

A kialakítandó adatbázisban teljességgel gyűjtik a magyarországi könyvtörténeti és könyvtártudományi irodalmat, valamint az ilyen tárgyú hungarikumokat (Kárpát-medence hangsúlyosan), a legfontosabb külföldi szakirodalmat válogatva. A könyvtártörténeti bibliográfia nemzetközi együttműködésben készül. A szakirodalom katalogizálása a hatályos magyar szabványok szerinti, a tárgyi feltárásban pedig a Könyvtári és tájékoztatási tezauruszra épül. Az adatbázist az OSZK Nektár rendszerében jelenleg az Amicusszal kell kiépíteni. Az adatbázisból kinyerhető produktumok: „A magyar könyvtártörténeti irodalom bibliográfiája”; „A magyar könyvtári szakirodalom bibliográfiája”; „Hungarian Library and Information Science”; Külföldi folyóirat-figyelő (a Könyvtári Figyelő rovata), továbbá CD-ROM-on a Kárpát-medence könyv- és könyvtártörténeti bibliográfiája 1000-200x c. kiadványok. Megoldandó a jelenleg CD-ISIS-ben lévő adatbázisok konvertálása. A tanulmány tartalmazza a szakirodalmi adatbázis előkészítésének és kiépítésének munkálatait az Amicusban, s kitér a szükséges személyi és tárgyi feltételekre is.
Holmi filozófia, pszichológia, etika, művészet, zene

MURÁNYI Péter

A cikk a szerzőnek az Országos Széchényi Könyvtárban 2003. április 15-én a nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságáról szóló tanácskozáson tartott előadásához kapcsolódik. Mivel az előadás nyomán készült áttekintő cikke már megjelent a Könyvtári Levelező/lap 2003. májusi számában, így ezúttal két részterületet ragad ki a megszüntetni tervezett, addig alcíme szerint a természet- és társadalomtudományok anyagát feltáró MNB Időszaki Kiadványok Repertóriumához (MNB IKR, adatbázisként IKER, Sajtórepertórium) kapcsolódóan.

A természettudományok anyagának nincs külön adatbázisa Magyarországon. A cikk táblázatokkal bizonyítja, hogy a legtöbb természettudományi területen az MNB IKR az 1990-es évek közepére abbahagyta a szakfolyóiratok feldolgozását, később pedig az ismeretterjesztő lapokét is, így az adatbázisban csak a szóródó irodalom maradt, a szakfolyóiratok feltártsága azon múlik, hogy az alkalmazott tudományi adatbázisok felveszik-e őket. Az IKER-ben a matematika feltártsága a legalaposabb, de mivel a szakterület magyar kiadású, angol nyelvű folyóiratait a megfelelő nemzetközi adatbázis (MathSci, a DIALOG-nál a 239-es fájl) gyorsabban és sokkal alaposabban tárja fel, s több évtized anyagát teszi kereshetővé, s az adatbázis internetes változata Magyarországon is hozzáférhető a szakemberek számára, nem feltétlenül folytatandó a magyarországi feltárás.

A természettudományokkal ellentétben több társadalomtudományi szakterületnek (például jog, pedagógia, irodalom) van önálló adatbázisa Magyarországon. Ez természetesen jelentős mértékű párhuzamos feltárást eredményezett. A szerző ezúttal az irodalmat vizsgálta meg alaposabban. A FSZEK irodalmi adatbázisában feldolgozott folyóiratok és az IKER-ben irodalminak minősített cikkek forrásait összehasonlítva három csoport alakult ki. Sok olyan, főleg idegen nyelvű lap van, amelyet csak az IKER dolgozott fel, ezek feltárása megszűnhet a jövőben. Csak az irodalmi adatbázisban elsősorban régebben megszűnt és határokon túli lapok szerepelnek. A legtöbb forrás azonban közös, s nagyrészt ugyanazokból a lapokból került ki a felvett tételek többsége. A sohasem tisztán irodalmi anyagot tartalmazó folyóiratok közül a cikk a Holmi egy évének feldolgozottságát vizsgálja meg az említett s további adatbázisokban. Az eddigi tapasztalatok alapján már várható párhuzamosságok (az irodalmi tanulmányok mindkét adatbázisba bekerülnek) és hiányok (a nem az irodalomba sorolható könyvek kritikáit és a szépirodalmi műveket (az Országos Idegennyelvű Könyvtár Műfordítás adatbázisába bekerülő világirodalmi alkotások kivételével) sehol sem veszik fel) mellett az is megállapítható, hogy címben jelzett s még további területek tanulmányai csak az IKER adatbázisba kerültek be, annak megszűnése esetén ezek sem lennének sehol megtalálhatók.
Kistelepülések könyvtári ellátása Vas megyében

PALLÓSINÉ TOLDI Márta

Vas megye 260 ezer lakosa összesen 216 településen él. A lakosság 54%-a 10 településen él, 33%-a pedig 1000 lakos alatti településeken (mintegy 182 községben). A települések többségében (83%-ában) a helyi önkormányzat különböző színvonalon, de gondoskodik a könyvtárak fenntartásáról. A kistelepülések nagy száma miatt végig kell gondolni, hogyan lehetne hatékonyabban megszervezni a kistelepüléseken a lakosság speciális igényeihez igazodó könyvtári ellátást. Kérdéses, hogy fenn kell-e tartani a 600 fő alatti településeken a könyvtári ellátást, ha nem, akkor hogyan és milyen alternatív könyvtári szolgáltatásokat lehet kialakítani. A szerző vázolja a megye könyvtári ellátórendszereinek szerepét, s kitér a kistérségi ellátás feladataira. A hatékonyabb könyvtári szolgáltatások kialakításához azonban szemléletbeli változtatásra is szükség van, mind a könyvtárpolitika, mind az önkormányzatok, mind pedig a könyvtáros szakma részéről.

Közös tartalomkészítés – a digitalizálási programok nemzetközi vonatkozásai.

DAWSON, David

(Ford.: Murányi Lajos)

Az Egyesült Királyságban folyamatosan nő a kulturális tartalmak előállítására fordítható beruházások összege. Az egyik nagyszabású program 2001-ben indult a Resource és a Médiaügyi és Sportminisztérium (DCMS) pénzügyi támogatásával a múzemok információtechnológiai fejlesztésére. Egy másik jelentős támogatást az Új Lehetőségek Alap kínált (New Opportunities Found, NOF): eddig 152 projektre több mint 500 különféle intézmény kapott támogatást. A program keretében mintegy 1 millió digitális objektum és 400 oktatócsomag készül majd. Tervezik az összes kormányzati szolgáltatás on-line hozzáférhetőségének megteremtését is. A People’s Network program (Resource) fontos szerepet játszik a nyilvános internet-hozzáférés biztosításában, nagy összegek jutnak a közkönyvtárak információs és kommunikációs technológiájának fejlesztésére, oktató központok létrehozására, foglalkoznak a könyvtárosok internetes képzésével és tananyagok előállításával is. Az írás beszámol még az európai digitalizálási tervekről (eEuropa 2002) és foglalkozik a nemzetközi együttműködés kérdéseivel.
Nemzetközi tevékenységek: a 2002–2006 közötti időszak stratégiai tervei

HOPKINS, Henrietta

(Ford.: Murányi Lajos)

A Resource, a múzeumok, levéltárak és könyvtárak tanácsa egy korábbi konferencia keretében már foglalkozott az Egyesült Királyság közgyűjteményeinek nemzetközi szerepével és feladataival. Felkérték a kulturális örökség konzorciumát, térképezze fel, hogy az Egyesült Királyság közgyűjteményeiben melyik intézmény, mivel foglalkozik nemzetközi téren. A hosszú távú terv rögzíti a nemzetközi szerepvállalás fontosságát, ismerteti a főbb nemzetközi törekvéseket, az EU-ban kialakult helyzetet (regionális ügynökségek, partnerkapcsolatok, akciótervek), megfogalmazza a stratégiai célokat és a stratégiai kérdéseket, megemlíti a politika szerepét és kiemeli az érdekérvényesítés, lobbizás fontosságát, foglalkozik a finanszírozás kérdéseivel és a széles körű tájékoztatás érdekében kitér egy információs portál felállításának fontosságra.
Könyvtárak az Európai Közösség IST (Az Információs Társadalom Technológiái) programjaiban

DIPPOLD Péter

1994-től vált elérhetővé a kelet-és közép-európai országok számára is az uniós programokhoz való csatlakozás. Az Európai Bizottság 10 országgal kötött együttműködési megállapodást a részvételről, köztük Magyarországgal is. Az 5. keretprogram (FP5), mely 2002-ben ért véget, legjelentősebb programja Az Információs Társadalom Technológia” (IST) cím alatt futott. Megemlítendő még az eEurope (azon belül az eContent) program is. A beszámoló ismerteti a DIGICULT (az EU-tagországok digitalizálási tevékenysége) programot és az ehhez kapcsolódó részprogramokat ( Delos, Cultivate, Pulman), melyek a digitális könyvtárak támogatásával, használóbarát hozzáférés megteremtésével, a regionális kulturális örökség dokumentálásával, továbbá információtechnológiai fejlesztéssel foglalkoznak. A 2002-ben indult 6. keretprogram (FP6) a tagországok kutatási és technológiafejlesztési támogatására törekszik (ERA, Európai Kutatási Térség). Hét kiemelt témája között megmaradt a könyvtárak számára lehetőséget nyújtó ITC program is. A DIGICULT program ebben a szakaszban a tanulás és hozzáférés biztosítására koncentrál. A magyar könyvtárügy eddig megfelelő súllyal képviseltette magát az EU-programokban, s változatlanul érdeke, hogy aktivitása a jövőben is megmaradjon.
Egy kis ország egyedülálló vállalkozása: a horvátországi tudományos publikáció 1997–2001 között.

STOJANOVSKI, Jadranka

(Töm.: Dudás Anikó)

Az 1997-ben induló CROSBI (Croatian Scientific Bibliography) projekt a tudományos publikációk adatbázisának felállítását indítványozta digitális technológiákkal és web-alkalmazások segítségével. Az adatbázis elsődleges célja, hogy az államilag finanszírozott kutatások nyomán keletkezett publikációkat számba vegye és biztosítsa a hozzáférést, adatszolgáltatást. A műszaki, orvosi, társadalom-és bölcsészettudományokat felölelő információs rendszer mára 80 felsőoktatási és tudományos kutatókönyvtár közös hálózati munkáját jelenti. A cikk a CROSBI első négy évének tapasztalatait foglalja össze.
Tíz év bibliográfia: egy vajdasági szak(irodalmi) bibliográfia tanulságai

ISPÁNOVICSNÉ CSAPÓ Júlia

A bibliográfus szerző felsorolja a Vajdaságban elérhető, ill. az ott készült legfontosabb tájékozódási, bibliográfiai segédleteket, majd „A jugoszláviai magyar irodalom […] évi bibliográfiája” c. vállalkozás történetét idézi fel. A bibliográfia jelenlegi szerkesztőjeként ismerteti a bibliográfiakészítés jelenlegi helyzetét és nehézségeit.
A szlovéniai magyar könyvkiadás helyzete

ZÁGOREC–CSUKA Judit

A szlovéniai magyarok a Szlovén Köztársaság összlakosságának 0,5%-át alkotják. Az ország alkotmánya már biztosítja számukra az anyanyelv használatát, mégis a Muravidék mintegy 30 településén élő magyar kisebbség számára létkérdés a magyar nyelv megőrzése, ápolása, a magyar nyelvű kultúra, könyvkiadás, művészeti élet, fenntartása. Az írás felvázolja a muravidéki könyvkiadás alakulását a hatvanas évektől napjainkig, érzékelteti a művelődési, kulturális élet problémáit, s bemutatja a kulturális intézmények, szervezetek, kiadók munkáját. Bő példaanyaggal illusztrálja a muravidéki magyar könyvtermés gazdagságát.

Kategória: 2003. 2. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!