Talán a visszaemlékezés műfaja megengedi, hogy kissé személyesebb hangvételben adjam elő mondandómat. Kezdem azzal, hogy nem kis meglepetést okozott, amikor 1990 nyarán, a debreceni országos bibliográfiai értekezlet egyik szünetében Lisztes László kollégám megpendítette: arra gondoltak, elnöksége lejárta után engem jelölnének erre a tisztségre. Aztán latolgattam az érveket. Előbb azok jutottak eszembe, amelyek a kétségeimet jelezték:
- egy kissé hosszúra sikeredett vargabetű után tértem vissza ismét a szakmai közéletbe (bár sosem szakadtam ki a bibliográfusok közösségéből), és az adott, felhevült politikai légkörben némileg aggasztott a várható fogadtatás;
- nem voltam könyvtárigazgató, csupán osztályvezetői tisztséget töltöttem be a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárban, tehát egy vidéki közkönyvtárban;
- vajon képes leszek-e kitűnő elődeim, a nagy tekintélyű és kiválóan tájékozott Csűry István, valamint az igen lelkes és a bibliográfia ügye mellett rendkívül elkötelezett Lisztes László munkáját kellő színvonalon folytatni.
Számba vettem azokat a szempontokat is, amelyek az igenlő válasz mellett sorakoztathatók fel:
- alapító tagja voltam az MKE Bibliográfiai Bizottságának, igyekeztem jelen lenni és felszólalni az összejövetelein;
- addigra már több bibliográfia összeállítójaként, szerkesztőjeként, recenziók írójaként is jó néhányan ismerték a nevem;
- nem sokkal korábban szereztem meg a történelemtudomány kandidátusa címet, és bár a tudományos minősítés nem kritérium, hátrányul sem szolgál.
Tehát a mérleg mindkét serpenyőjébe három-három nyomós érv került; némi tétovázás után végül is úgy döntöttem, hogy vállalom a jelölést. Utólag is köszönöm mindazoknak, akik erre biztattak.
És eljött 1990. november 28-a, a taggyűlés időpontja. Lényeges változást hozott a bizottság életében, mert ekkor átalakult az egyesület szekciójává. Engem pedig megválasztottak az új formáció elnökévé, vezetőségi tagokká pedig Vajda Kornélt és Nagy Anikót; egyben megbíztak azzal, hogy képviseljem a szekciót az MKE tanácsában. (Ma is úgy vélem: helyes, ha a szakmai szervezeteket az elnök képviseli ezen a fórumon.) Nem egészen – két nap híján – három és fél év múlva, 1994. május 26-án a taggyűlés ismét megtisztelt bizalmával; Gyuris György és ismét Nagy Anikó lett a társam a vezetőségben. Majd 1998. október 27-én megváltam a tisztségemtől, mivel az MKE alapszabálya – egyébként nagyon helyesen – csak két cikluson át engedi ugyanazon funkció betöltését. Azóta is maradtam a Bibliográfia Szekció tagja, most is ide fizetem a teljes összegű tagdíjat.
Szép nyolc esztendő volt. Szép, mert mindig azt éreztem, hogy a Szekció tagjai tenni akartak, előbbre akarták vinni a hazai bibliográfia ügyét. Különösképpen sokat köszönhetek a mindenkori vezetőségnek, azon belül is Nagy Anikónak. És amikor elbúcsúztam, meghatott, hogy tagtársaim ajándékkal ismerték el munkámat. Ösztönzésül szolgált az MKE elnökségének figyelme, támogatása, amihez talán az is hozzájárult, hogy mindig volt a testületben egy-két kolléga a szekciónkból. S igen-igen nagy megtiszteltetésnek tekintettem, amikor nem sokkal később, a küldöttközgyűlésen a kolleginák és kollegák megválasztottak az elnökség tagjává; úgy értelmeztem, hogy ez elsősorban a Bibliográfia Szekció élén végzett munkám elismerése. Szeretném elmondani, hogy a nyolc esztendő alatt megkaptam a megértő támogatást munkahelyem vezetőitől is.
Az MKE Bibliográfiai Szekciója abban a nyolc évben is, amelyre most emlékezem, rendszeres szervezeti életet élt.
- Sikerült leküzdeni a bizottsági létformából szekcióvá válás kezdeti nehézségeit – például Nagy Anikó sokat tudna mesélni arról, mennyi gonddal-bajjal járt az önálló pénzügyi elszámolás.
- A vezetőség viszonylag gyakran, ám szükség szerinti időpontokban ülésezett.
- Már az első taggyűlésen (1991. augusztus 23-án, Pécsett, a vándorgyűlésen) előterjesztettük a Szekció szervezeti és működési szabályzatát, amit a tagság elfogadott.
- Kidolgoztuk a tagnyilvántartás rendjét, bár az egyesületen belüli kettős, sőt hármas regisztráció miatt folyamatos erőfeszítést követelt a névsor pontosítása. Időnként próbáltunk új tagokat toborozni, váltakozó sikerrel. Noha pontos létszámot sosem tudtunk megállapítani, kb. 60-70 főre számíthattunk.
- Vagy én, vagy a vezetőség valamelyik tagja mindig részt vettünk az MKE Tanácsának ülésén, tehát információink frissek voltak. Tapasztalatainkkal, észrevételeinkkel, javaslatainkkal igyekeztünk hozzájárulni az egyesület tevékenységének fejlődéséhez.
- Évente két-három-négy taggyűlést tartottunk. Már 1992-ben kialakult az a tudatosan tervezett gyakorlat, hogy az egyesület valamelyik más szakmai szervezetével közösen tanácskoztunk egy-egy témáról (eleinte leginkább a Társadalomtudományi Szekcióhoz kötődtünk); egy alkalommal (Egerben, 1997 októberében) a Heves megyei területi szervezettel is volt közös rendezvényünk. Lehetőség szerint a vándorgyűléseken is jelen voltunk, önálló vagy közös szekcióüléseken.
- Igen szorossá vált a Szekció kapcsolata az 1994-ben létrejött Helyismereti Könyvtárosok Szervezetével. Itt említem meg azt a bizonyára már elfelejtett kezdeményezését a vezetőségünknek, hogy 1991-1992-ben a Bibliográfiai Szekción belül próbálkoztunk egy helyismereti munkacsoport megszervezésével, de ez nem sikerült. Valószínűleg azért sem, mert akkor már a megyei és a városi könyvtárakban a helyismereti tevékenység annyira megerősödött, stabilizálódott, hogy az érintett munkatársaknak külön szervezetre volt szükségük. Egyébként a Bibliográfiai Szekció korábbi és kilencvenes évekbeli vezetésében és tagjai között mindig voltak, voltunk olyanok, akik közvetlenül végeztünk helyismereti tevékenységet, állítottunk össze lokális bibliográfiákat. Nyilván ez is egyik oka volt a két szervezet közötti együttműködés gyors kiépülésének és megszilárdulásának. Szekciónk kezdettől, tehát 1994-től fogva társrendezője a helyismereti könyvtárosok évente megtartott országos konferenciájának, tagjaink közül többen előadóként is szerepeltek.
A Bibliográfiai Szekció vezetősége a debreceni országos bibliográfiai értekezlet ajánlásainak és az alakuló taggyűlésen elhangzottaknak a szellemében igyekezett dolgozni, és e törekvésében a tagság támogatta. Elsősorban a következő célkitűzéseket tartottuk szem előtt:
- hozzájárulni az országos bibliográfiai rendszer kiteljesítéséhez;
- műhelyvitákkal elősegíteni a módszertani problémák tisztázását;
- előmozdítani a bibliográfiai tevékenység szakmai színvonalának és rangjának emelését.
(Bizonyára észrevették, hogy három célt jelöltünk meg. Higgyék el, nem vagyok a számmisztika híve, véletlenül forgok mindig a hármas szám körül.)
A bibliográfiai rendszer kiteljesítését szolgálta a következő témák napirendre tűzése.
- A másodfokú bibliográfia időszerű kérdései (1991. aug. 23. Pécs, vándorgyűlés)
Érdemi lépés ezt követően nem történt, úgy látszik, mintha a számítógépes feltárás feleslegessé tenné ezt a típust, a nemzeti könyvtár munkatársai pedig arra hivatkoztak, hogy a külföldi gyakorlat sem tekinti a nemzeti bibliográfiai rendszer részének. Mindazonáltal néha elgondolkodom: nem lenne jó időnként együtt látni egy-egy esztendő vagy pár év bibliográfiai termését?
- A magyar szépirodalom kurrens repertorizálásának feladatai és lehetőségei (1991. dec. 18., Budapest)
A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztük az összejövetelt, boldog emlékű kollégánk, Lisztes László egy nagy ívű és igényes koncepciót dolgozott ki, az OSZK vállalta a gesztorságot, egy-két tétova próbálkozás történt is, aztán minden abbamaradt. A mindjárt említendő átfogó cikk-adatbázis gondolatának időnkénti felvetődése ezt a kezdeményezést is emlékezetünkbe idézi, és könnyen belátható, hogy ennek keretében valóban kivitelezhető lenne.
- A kurrens országos hírlap-repertórium esélyei (1992. jún. 3., Budapest)
E tárgykörben Kégli Ferenc gondolta végig a teendőket és a lehetőségeket,
reményeink azonban nem teljesültek. A sokakat foglalkoztató téma viszont – más megközelítésben – később is fel-felbukkant tanácskozásainkon.
- Az Alföld-bibliográfia tervezete (1994. márc. 8., Budapest)
Ennek szükségessége az Alföld-kutatás és -fejlesztés kapcsán vetődött fel. Noha a Lisztes László és Kertész Gyula által elképzelt módon nem valósult meg, megjelent az Ezer írás az Alföldről c. bibliográfia, majd évente az Alföldi tanulmányok c. évkönyvben a Könyvek az Alföldről c. kurrens összeállítás.
- Szorosan kapcsolódott ehhez a számítógépes információ-szolgáltatás megszervezésének igénye, és a Szekció erről is szervezett egy megbeszélést Szegeden, 1995. ápr. 25-én, Az Alföld-kutatás könyvészeti-információs rendszere a számítógépes hálózaton címmel. Nem tudtuk ezt a kiváló és előremutató kezdeményezést megvalósítani (a kudarc okainak elemzése még hátra van), de aligha vitatható, hogy a közeljövőben, az Európai Unió tagállamaként, amikor a regionális fejlesztések kiemelt szerepet kapnak, a közel tíz évvel ezelőtti koncepció tanulságai bátran felhasználhatók az információs és bibliográfiai szolgáltatásokban.
- Megvitattuk (1994. szept. 27-én, Budapesten – talán sosem voltunk annyian a Szekció rendezvényén) Vajda Erik “Időszaki kiadványok válogatott cikkeinek online adatbázisa kooperációs partnerek együttműködésével” c. megvalósíthatósági tanulmányát. Az általam bibliográfiai álomnak nevezett, de rendkívül sokat ígérő tervezet – sajnálatos módon – mind ez ideig álom maradt, noha tartalmilag csaknem pontról pontra ma is időszerű. Hogy mennyire, azt éppen az idei, az IKER megszüntetése körüli viták és a nemzeti cikk-adatbázis létrehozásának újból megfogalmazott szándéka (vagy inkább óhaja?) bizonyítják.
- Előbb a Magyar Nemzeti Bibliográfia retrospektív ciklusainak helyzetéről és perspektíváiról (1996. ápr. 23., Budapest), majd ezt követően mintegy két év múlva az MNB retrospektív adatbázisának létrehozásával kapcsolatos elképzelésekről, illetve a külföldi hungarikumok Interneten elérhető adatbázisairól (bemutatóval egybekötve, 1998. márc. 24én, szintén a fővárosban) beszélgettünk. A retrospektív nemzeti bibliográfiai adatbázis nemcsak az OSZK munkatársait foglalkoztatja igen intenzíven, hanem a leendő használókat (mindenekelőtt a könyvtárosokat és a kutatókat), ezért “szorítunk”, hogy mielőbb létrejöjjön.
- Az MKE debreceni vándorgyűlésén, 1966. aug. 9-én a számítógépes bibliográfiai adatbázisok általános kérdéseit tűztük napirendre, valamivel több mint egy év elteltével pedig konkrétan a hazai számítógépes adatbankok ügyét; közelebbről MNB CD-ROM és floppy bemutatására került sor, aztán az IKR használatának tapasztalatairól váltottunk szót, és elhangzott az Egri Főegyházmegyei Könyvtár számítógépes helyismereti bibliográfiájának ismertetése (1997. okt. 16., Eger).
Jó néhány módszertani kérdést vitattunk meg önálló vagy közös szekcióülésen:
- a Horthy-korszak könyvészetének művelődéstörténeti tanulságai, szerkesztésének és kiadásának tapasztalatai (1992. szept. 30., Budapest, közösen a Társadalomtudományi Szekcióval);
- a digitális dokumentumok bibliográfiai leírásának problémái (1996. nov. 6., Budapest);
- Gyurgyák János Szerkesztők és szerzők kézikönyve c. kötetéből A szerkesztő és a szerző segédkönyvei c. fejezet (1997. ápr. 22., Budapest);
- nemzetközi együttműködés a társadalomtudományi bibliográfiai feltárásban, Délkelet-Európa etnikai csoportjainak bibliográfiai kézikönyve (1998. júl. 31., Salgótarján, vándorgyűlés, közösen a Társadalomtudományi Szekcióval);
- hazai rejtett szakbibliográfiák (1998. okt. 27., Budapest – tisztújító taggyűlés).
Különféle megfontolásokból olykor a bibliográfiai tevékenységen túlmutató témákról is tárgyaltunk:
- tudomány – társadalom – információ (1992. aug. 16., Budapest, közösen a Társadalomtudományi Szekcióval);
- információ a művészetben – művészet az információban (1993. aug. 13., közösen az Audiovizuális és a Társadalomtudományi Szekcióval);
- a könyvtári törvény első koncepciója (1992. nov. 18., közösen a Társadalomtudományi Szekcióval);
- helytörténet – iskolai könyvtártörténet (1994. aug. 5., Körmend, vándorgyűlés);
- az országos hírlapállomány-védelmi program, a Hungarika Biográfia helyzete, a fotódokumentumok védelme (1997. aug. 8., Kecskemét, vándorgyűlés, a HKSz-szel közösen).
Nemcsak tanácskoztunk, hanem cselekedtünk is, természetesen az imént idézett hármas célkitűzés jegyében.
- Segítettük az 1850-1867 közötti magyarországi sajtóbibliográfia lelőhelyjegyzékének elkészítését, továbbá a kötet kiadásához szükséges pénzösszeg előteremtését.
- A taggyűlés 1993. március 23-án megbízott egy munkacsoportot a “bibliográfus” szakképzés tervezetének, tematikájának kidolgozásával; ez elkészült, 1993. október 19-én eljuttattuk az MKM könyvtári osztályához, a szakképzési és képesítési jogszabályok módosítása miatt azonban ennek megvalósítására nem kerülhetett sor.
- Rokon törekvés volt ezzel a bibliográfiák tiszteletdíjával kapcsolatos állásfoglalás kimunkálása: az 1993. március 23-i taggyűlés indította el ezt is, majd 1995. augusztus 11-én Egerben, a vándorgyűlés ismét tárgyaltunk róla (A bibliográfiák és finanszírozásuk címmel).
- A Szekció 1996. november 6-án felkért egy munkacsoportot a digitális dokumentumok bibliográfiai leírásával kapcsolatos szabályzat-tervezet kimunkálására; a feladat megoldását az MKE elnöksége pénzügyileg is támogatta. Az összeállítás Szó- és meghatározás-gyűjtemény az ISBD (ER) magyar változatához címmel elkészült.
- A Szekció két vezetőségi tagja (Gyuris György és Bényei Miklós) 1998 júniusában helyismereti tanfolyamot tartott Sepsiszentgyörgyön romániai magyar könyvtárosoknak.
Harmadik szándékunk, törekvésünk a bibliográfiai tevékenység szakmai rangjának emelése, illetve az ehhez való hozzájárulás volt.
- Ennek érdekében már 1991-ben kezdeményeztük az egyesület tiszteletbeli tagsága elnevezésű jogállás létrehozását; három személyt (Kosáry Domokos, Péter László, Sándor István) javasoltunk megválasztani. A részletek tisztázatlansága, valamint a szervezeti és működési szabályzat ilyen irányú módosításának elhúzódása miatt a küldöttközgyűlés csak 1992-ben foglalt állást. Aztán szép lassan ez az “intézmény” elfelejtődött, csak nemrég került ismét szóba elnökségi ülésen.
- A Szekció először 1992-ben, aztán minden esztendőben élt azzal a lehetőséggel, hogy tagjai közül kitüntetésre terjeszthet fel; alighanem szervezetünk egyik legsikeresebb akciósorozata volt ez, hiszen mindig volt olyan bibliográfus, aki a mi javaslatunkra kapta meg a Szinnyei József-díjat (amelynek elnevezése önmagában is a bibliográfiai munka elismerését jelenti): 1992-ben Sándor István, 1993-ban Péter László, 1994-ben Kertész Gyula, 1995-ben Csomor Tibor (csatlakoztunk Bereczky László elnökségi javaslatához is), 1996-ban Győri Erzsébet, 1997-ben Korompai Gáborné és Nagy Anikó (más előterjesztésre még Szabó Sándor), 1998-ban Busa Margit (valamint elnökségi ajánlásra jómagam).
- A vezetőség javaslatára MKE-emlékéremmel tüntették ki 1991-ben Lisztes Lászlót, 1992-ben Korompai Gábornét, 1993-ban Csomor Tibort, 1997-ben Gyuris Györgyöt (akkor minden alkalommal a Tanács tagjai szavaztak).
- 1993 őszén született az elhatározás, hogy nagy elődeink életművét reflektorfénybe kell állítani. Az OSZK-val közösen rendeztük meg az Apponyi Sándor-emlékülést (1994. január 24-én) és a Petrik Géza-emlékülést (1995. október 3-án, a másik társrendező a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése volt), majd az ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékével együtt a Szentmihályi János-emlékülést (1998. május 19-én). Mindegyik feltűnően nagy közönség előtt és komoly szakmai sikerrel zajlott, mindhárom anyaga kötetben is napvilágot látott (megint a hármas szám!).
A Bibliográfiai Szekció tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérte a Könyvtáros (később Könyv, könyvtár, könyvtáros) és a Könyvtári Levelező/lap: számos cikket közöltek munkánkról. Tagjaink pedig ezekben az orgánumokban, a Könyvtári Figyelőben és a megyei szakmai folyóiratokban sok-sok közleményben fejthették ki véleményüket a bibliográfiai tevékenység helyzetéről, módszereiről, jeles képviselőiről.
Történész lelkem azt sugallja, hogy most, visszaemlékezésem (vagy visszatekintésem) végén valamiféle mérleget is vonjak. Természetesen saját emlékeinkről roppant nehéz tárgyilagosan beszélni. Úgy vélem, mégis meg kell kísérelni. Talán nem túlzok, ha megállapítom: a Szekció vezetősége a két ciklusban tényleg a megjelölt hármas célt tartotta szem előtt. Néhány év fejleményeinek tükrében különösen komoly értéknek érzem azt a szándékot, hogy a könyvtári és bibliográfiai tevékenység lépésváltásakor, a telekommunikációs forradalom áramlatában odafigyelt az időszerű (nem igazán szeretem a korszerű szót!), az előrevivő kérdésekre, feladatokra. Ébren tartotta a bibliográfiai munka szükségességének eszméjét, fontos gyakorlati problémákkal foglalkozott. Személyes sikeremnek is tekintem – noha a vezetőség és a tagság támogató egyetértése nélkül nem valósulhatott volna meg – , hogy e szűkebb szakma kiválóságai megfelelő szakmai elismerésben részesültek, és hogy elindítottunk egy olyan sorozat, amely a korábbi nagy bibliográfusok életművét idézi fel. Voltak kudarcaink? De még mennyire! Sajnálom, hogy a szépirodalmi közlemények bibliográfiai feltárása nem valósult meg, mert gyakorló könyvtárosként tudom, hogy mennyire égető szükség lenne a tájékoztatásban egy ilyen segédletre (nemcsak a kurrens, hanem a korábbi anyag visszakeresésében is). Különösen sajnálom, hogy a cikk-repertórium – ezen belül a hírlap-repertórium – ügye az ígéretes fejlődés (nevezetesen az IKER kiépülése) után most éppen haldoklik. Szépen fejlődik viszont a helyismereti bibliográfia, és – hadd ismételjem a korábban mondottakat – az Alföld-bibliográfia gondolata, közelebbről számítógépes változatának terve éppen most válik nagyon is aktuálissá.
*
Ismételten köszönöm mindazt a segítséget, amit annak idején a szekció tagjaitól és más szakmabeliektől kaptam. Köszönöm, hogy beszélhettem hajdani aggályaimról és elképzeléseimről, elképzeléseinkről.
És befejezésül még engedjenek meg két mondatot. Szeretném megosztani a jelenlévőkkel azt az örömömet, hogy láthatom: a Csűry István irányításával harminc esztendeje megkezdett bizottsági (majd szekcióban végzett) munka az elmúlt években töretlenül folytatódott. Három évtized múltán is jóleső érzés ebben a szekcióban dolgozni, szakmai élmény a rendezvényein részt venni. Kívánom – és ez már a harmadik mondat! – , hogy még sokáig így legyen.
* Elhangzott 2003. november 20-án, az Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának debreceni jubileumi ülésén.