A szerző Creating content together – an international perspective on digitisation programmes c. tanulmánya eredetileg a Third International Yearbook of Library and Information Managers számára készült írás szerkesztett és teljes egészében átdolgozott változata. A fordítást Murányi Lajos készítette.

Jelenleg számos olyan kezdeményezésről van tudomásunk, amelyek azon munkálkodnak, hogy a digitális tartalom-előállítási programok lebonyolításában szerzett tapasztalatok közkinccsé váljanak. A digitális tartalom-előállítás még nagyon új terület, sok részkérdésben nincsenek még tapasztalatok, értékelésük is várat még magára. A témáról igen sok a feltevés, de kevés a bizonyíték. Hasonló esetekben tapasztalatcserével és a már bevált megoldások alkalmazásával temérdek emberi és anyagi erőforrás takarítható meg, hiszen ezekből amúgy is kevés van. 2000-től kezdve a közös fejlesztések ösztönzésére több kezdeményezés is született Európa-szerte, és ezeknek még nagyobb lesz a súlya, ha új államok csatlakoznak majd az Európai Közösséghez.

Az Egyesült Királyságban az elmúlt években számos jelentős fejlemény történt a digitális tartalom-előállítási programok terén. Ezek egyik szembetűnő jellemzője az elszigetelt kisebb tevékenységtől – ugyanis korábban főleg egyes intézmények nyújtottak be tendereket – a nagyobb léptékű, átfogó finanszírozás irányába való elmozdulás volt. Ezzel párhuzamosan egyre inkább a partneri együttműködés és az intézmények közös projektjei, továbbá a támogatók részéről a felhasználók kerültek a figyelem középpontjába.

Kulturális tartalommal foglalkozó projektek az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságon belüli változások megértéséhez a folyó programok közvetlen intézményi célján túl azt a jóval általánosabb szerepet is alaposan meg kell vizsgálnunk, amelyet a társadalom elvár az információs és kommunikációs technológiától. Az Egyesült Királyság kormánya azt a célt tűzte maga elé, hogy 2005-re az összes kormányzati szolgáltatást on-line fogja biztosítani. Amellett, hogy a központi szervek és a helyi önkormányzatok ezekbe a szolgáltatásokba befektetnek, igény mutatkozik arra is, hogy minden állampolgár el tudja érni ezeket az on-line szolgáltatásokat, megkapja az ehhez szükséges ismereteket, és magabiztosan használja azokat. Ennek eredményeként a People’s Network (Mindenki Hálózata) – amelynek a Resource az irányítója – meghatározó szerepet játszik a nyilvános internet-hozzáférés biztosításában az Egyesült Királyságban; az Új Lehetőségek Alapból (New Opportunities Fund, NOF) 100 millió font áll rendelkezésre a közkönyvtárakban szervezendő információs és kommunikációs technológiát oktató központok megszervezésére, 20 millió a közkönyvtárakban dolgozók internetes képzésére és 50 millió internet alapú tananyagok készítésére.

Mindeközben egyre inkább emelkedik a kulturális tartalom-előállítására fordított beruházások összege, és egyre jobban ügyelnek arra, hogy ezek a tartalmak valóban a használókat szolgálják.

Az Egyesült Királyságban a kulturális szektor egyik legelső nagyszabású programja a Resource és a Kulturális, Médiaügyi és Sportminisztérium (Department for Culture, Media and Sport, DCMS) által a múzeumok információtechnológiai fejlesztésére létrehozott pénzalapja (Museums IT Challenge Fund) volt (http://www.peoplesnetwork.gov.uk/content/itcf.asp). Ennek keretében 500 000 font értékben pályázhatott együttműködési programjával élethosszig tartó tanulást támogató oktatási anyagok készítésére három vagy több múzeum. Összesen tizenegy programot finanszíroztak, a programok 2001 tavaszán indultak. A programok a legkülönbözőbb témákkal foglalkoztak; ezek között szerepelt A jégkorszak virtuálisan (Virtually the Ice Age) nevű program is, amely arról a Cresswell Crags (Derbyshire) településen, az egykori szénmezőn feltárt őskori barlang-együttesről készített oktatóanyagot, amely most fontos szerepet játszik a térség gazdasági fellendítésében. Az elkészült weboldal (http://www.cresswell-crags.org.uk/virtuallytheiceage/) az ásatásokon előkerült és jelenleg négy múzeumban őrzött leleteket és a barlangokat bejáró virtuális túrákat mutatja be egy helyen. (A barlangok zöme egyébként nem látogatható.) Az Alapnak a legfontosabb hozadéka az volt, hogy a Resource megbízásából értékelő beszámolók készültek a következő témákban: készségfejlesztés, weboldal készítés, partneri együttműködés, a településekkel végzett munka. Az értékeléseknek az volt a célja, hogy feltárják, mely területek nem fejlődnek megfelelően, és hogy segítséget nyújtsanak a projekt-tervek kidolgozásában. Mivel a beszámolók mind a tizenegy IT Challenge-projekttel foglalkoztak, a „legrosszabb gyakorlat”-ot is meg tudták határozni egy olyan módszer alkalmazásával, amely ráirányítja a figyelmet arra, miként lehet a problémákat elkerülni, a kérdéseket megoldani, de elismerték azt is, milyen sikeresek voltak ezek a vállalkozások a korlátozott finanszírozás ellenére.

A NOF 50 millió fontos digitalizálási programja (http://www.nof-digitise.org) hozta meg az igazi áttörést, nem utolsósorban a létrehozandó tartalom nagyságrendje és sokszínűsége miatt. A megvalósításnak ebben a második szakaszában műszaki szabványok összefüggő együttesét vezették be, hogy a pályázók jobban lássák az átfogó programon belüli szerepüket, a NOF átfogóbb célkitűzéseit, és hogy olyan tartalmak kialakítását tegyék lehetővé, amelyek alkalmasak az újra-felhasználásra és a jövőbeli, más célra való felhasználásra is. A műszaki szabványokat Lorcan Dempsey életciklus-modelljére alapozták (Dempsey, L. 1999), amely a digitális dokumentumok öt fő életszakaszát írja le (előállítás, kezelés, állomány-fejlesztés, hozzáférés és újracsomagolás).

E program eredményeképpen olyan szabványok születtek, amelyek révén a projektekben olyan műszaki megoldások születhetnek, amelyek hosszabb távon újra felhasználhatóak, nem pedig csak a dokumentumok szolgáltatatására összpontosítottak az adott időpontban éppen rendelkezésre álló megoldásokkal. A szabványokat az UKOLN dolgozta ki (UKOLN, 2000), amely folyamatosan végzi felülvizsgálatukat. A tanulmány írásakor már a szabványok negyedik verziója is elérhetővé vált a projektek tapasztalatainak felhasználása és ezen az állandóan fejlődő szakterületen bekövetkezett változások eredményeképpen.

Tapasztalatokra építkezve

Az Új Lehetőségek Alap (NOF) digitalizálási programja szerencsésnek mondható, mert építeni tudott már a Közös Információs Rendszerek Bizottsága (Joint Information Systems Committee, JISC) 15 millió fontos Elektronikus Könyvtári programjának (Electronic Library, eLib) széles körű tapasztalataira és a DNER1 kialakítása során később elvégzett munkára. Ezt a temérdek tapasztalatmennyiséget a projektekben résztvevők egy megbízásos tájékoztató szolgálat, ingyenes (pro bono) tanácsadás és az egyes projektek számára biztosított konzultációs szolgáltatások kombinációja révén vehették igénybe.

A digitalizálási program (NOF-Digitise) műszaki szabványai azt is célozzák, hogy a projektek során kialakított webhelyeket egységes szempontok alapján tervezzék meg – biztosítva ezzel a csökkentlátók hozzáférését és a platformoktól független szolgáltatást, felkészülve a harmadik generációs mobil-kommunikációs technológia (3G) jövőbeli alkalmazására is. Az ezekben a műszaki szabványokban kifejlesztett elvek siettették a brit elektronikus kormányzati szabvány-együttes, az e-Government Interoperability Framework (e-GIF) kialakítását. Bár ezt a központi kormányzat dolgozta ki, az abban lefektetett alapelveket valójában a teljes közszféra alkalmazza, vagyis jelenleg minden olyan intézmény, amely szerepel a Civil Service Yearbookban, ideértve valamennyi helyi hatóságot, nemzeti múzeumot, könyvtárat és a nagyobb szerencsejáték-alapokat is. Ennek eredményeképpen ezeket a szabványokat használják az Alap által finanszírozott projektekben, és ezek a projektek alkalmasak arra, hogy vezető szerepet vigyenek az elektronikus kormányzati szabványok alkalmazásában. Sok projektnek múzeumok, könyvtárak vagy levéltárak a gazdái, amelyek a helyi intézményrendszer tagjai, és ennek eredményképpen többségük maga is átdolgozza a weblapját, hogy megfeleljen ezeknek a követelményeknek, beleértve a World Wide Web Consortium (W3C) azon előírását is, hogy a csökkentlátók számára is biztosítani kell a hozzáférést.

Az Új Lehetőségek Alap (NOF) digitalizálási projektjei

Igen magas azoknak a projekteknek a száma, amelyeknek sikerült az Alaptól támogatást kapniuk: 152 különböző projektről és több mint 500 különböző intézményről van szó. A projektek felölelik a települési információkat, az önkéntes szférát, az egészségügyet, a készségfejlesztést és a kulturális szférát egyaránt. A program keretében több mint egy millió digitális objektum (köztük szövegek, képek, hangzóanyagok és video-klipek) és több mint 400 oktatócsomag készül majd el. Ezek a projektek egy nemrég indult portálon, a http://www.EnrichUK.net  címen tekinthetők meg. A technikai megoldások csereszabatos szabványokon alapulnak, és a Resource több, kulcsszerepet játszó partnerrel, így a Közös Információs Rendszerek Bizottságával (JISC), a Nemzeti Egészségügyi Szolgálattal (NHS) és a British Library-vel működik együtt annak érdekében, hogy megvizsgálják egy közös információs környezet kifejlesztésének a lehetőségét. Két demonstrációs projekt is zajlik jelenleg: az egyik a földrajzi információkkal foglalkozik a „Hely szelleme” (Sense of Place) témára alapozva, a másik középpontjában egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos témakörök állnak.

Az Új Lehetőségek Alap (NOF) digitalizálási programjának tapasztalatait, elképzeléseit és lelkesedését nemcsak a kulturális szféra szempontjából tartják fontosnak: ezek a szélesebb hatókörű kormányzati célkitűzések azon részeként is jelentősek, amely az Egyesült Királyságban a szélessávú technológia alkalmazását igyekszik elősegíteni. A szélessáv csak lassan terjedt el Angliában, ezért kettős megközelítésre van szükség: egyrészt a telekommunikációs ipart kell ösztönözni, hogy fektessen be új szélessávú hálózatokba, másrészt biztosítani kell olyan tartalmak készítését, amelyek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy előfizessenek ezekre az új szélessávú szolgáltatásokra. Az Egyesült Királyság ebben érdekelt csoportja, a Broadband Stakeholders Group, amelynek élén az e-Envoy hivatala áll, jelenleg egy ilyen stratégia kimunkálásán dolgozik (http://www.broadband.gov.uk). Sok a hasonlóság a többi európai ország, illetve az USA és Kanada helyzetét tekintve is.

Az európai digitalizálási elképzelések összehangolása

Európában az e-Europe 2002 akcióterv az új technológia alkalmazását támogatja, hogy ezzel segítse az európai információs társadalom kiépítését. Az akcióterv tíz elsőbbséget élvező területet sorolt fel, ambiciózus célokkal, amelyet a Bizottságnak, a tagállamoknak, az iparnak és Európa polgárainak közösen kell megvalósítania.

A részletes akciók egyike a nemzeti digitalizálási tervek koordinálására tett javaslatot, felismerve ennek főleg a kulturális tartalomkészítés szempontjából fontos szerepét

  • Európa kollektív kulturális örökségének megőrzésében,
  • a kulturális örökséghez való jobb hozzáférés biztosításában,
  • az oktatás és a turizmus fejlesztésében és
  • az elektronikus tartalomipar fejlesztésében.

A tagállamok képviselőinek és szakértőinek tanácskozására a svédországi Lundban került sor; ott azt fogalmazták meg, miként lehetne egy digitalizálási programokat koordináló mechanizmust létrehozni a tagállamokban, hogy ösztönözzék az európai tartalmaknak a globális hálózatokban való megjelenését, ezzel az e-Europe Akcióterv 3/d pontja célkitűzésének eleget téve (European Commission, 2000). Az értekezlet több, a kezdeményezések sikerét veszélyeztető problémára is rámutatott; ezek között megtalálható a digitalizálási megoldások sokfélesége, a helytelen technológiák és nem megfelelő szabványok alkalmazásából adódó kockázatok, a digitális objektumok hosszú távú megőrzéséből és hozzáféréséből adódó gondok, a szellemi tulajdonjogok következetlen kezelése, valamint a kulturális és az új technológia-programok közötti együttműködés (szinergia) hiánya. A lundi tanácskozás arra a következtetésre jutott, hogy ezekkel a nehézségekkel meg lehet birkózni, és az e-Europe akcióterv céljai megvalósíthatók, ha a tagállamok hajlandók

  • egy folyamatosan működő koordinációs fórum létrehozására,
  • a koncepciókkal és programokkal kapcsolatban egységes európai szemlélet kialakításának támogatására, és
  • olyan mechanizmusok kialakítására, amelyek a jó gyakorlatot, a gyakorlat következetességét és a készségek fejlesztését segítik. (European Commission, 2001)

A tartalom-készítési tervek, programok és projektek felmérésére került sor elsőként. Az eredmények azt mutatták, hogy ez hasznos volt, de további felmérésekre van szükség, elsősorban a projektek terén. Ezen belül a legnagyobb problémát a legtöbb országban a koordinációt végző testület hiánya jelenti, emiatt nehéz információkhoz jutni azon projektek esetében, ahol maga az intézmény a finanszírozó, de hasonló a helyzet, ha magán-testület, helyi vagy országos kormányzati szerv végzi ezt, és együttműködő partnerként az ipar is jelen van.

Ezt a munkát a Minerva-projekt2 (http://www.minervaeurope.org) lendíti előbbre, melynek vezetője Olaszország, résztvevői pedig egyesült királyságbeli, svéd, spanyol, finn és belga partnerek.3 A projekt a Lundi Alapelvek és Akciótervben megfogalmazott problémák megoldására jött létre. Tevékenységük célja:

  • az európai kulturális és tudományos tartalom „láthatóság”-ának és hozzáférhetőségének a javítása a folyamatban lévő digitalizálási projektek számbavétele révén, támaszkodva a nemzeti figyelőszolgálatokra,
  • a európai digitalizált kulturális és tudományos tartalmak összehangolt feltárására alkalmas fenntartható műszaki infrastruktúra meghatározása,
  • a többnyelvűségből adódó műszaki és kulturális korlátok felszámolását szolgáló megoldások elemzése,
  • javaslattétel egy olyan közös (XML- és nyílt forráskódú) platformra, amelyen az Európában fellelhető valamennyi információ hozzáférhető.

A projekt előrehaladtával a szélesebb európai környezet is változik: a 2005-ig tartó új e-Europe akcióterv már olyan célkitűzéseket is tartalmaz, amelyek kiemelik annak fontosságát, hogy a könyvtárak, múzeumok és más hasonló intézmények számára szélessávú Internet-kapcsolatot kell biztosítani.

A nemzetközi együttműködés kérdései

Az Európán belül megoldandó kérdések nemzetközi szinten is felmerülnek. A közös problémák felismerése nyomán európai, kanadai, egyesült államokbeli és új-zélandi döntéshozók és politikai szakértők kisebb csoportja találkozott Londonban 2001 júniusában, hogy megvizsgálják, mennyit tanulhatnak egymás tapasztalataiból, és meghatározzák azokat a területeket, amelyen mindenki számára hasznos lehet az együttműködés.

A Londonban lezajlott tanácskozást az a felismerés vezérelte, hogy bár jelentős mennyiségű munkát elvégeztek már, ezek főleg országos szinten – mint a kanadai Standards and Guidelines for Digitization Projects (Alexander, M. – Kuny, T., 2001) – vagy több országot érintő szinten folytak – mint a lundi alapelvek (Lund Principles – European Commission, 2001) –, esetleg egyedi projektek vagy konzorciumok keretében születtek, mint a NINCH Best Practice Working Groupja (NINCH, 2002)4 vagy az RLG5 által a Cultural Materials Initiative számára készített útmutató (Gill, T., 2002).

Noha mindezek fontosak voltak, és továbbra is fontosak a helyzet javításában, de egyik sem látszik elég átfogónak, célzottnak vagy illetékesnek, hogy nemzetközi szinten tudna megbirkózni a problémák sokaságával. Ezért hívták össze a júniusi tanácskozást, amelyen a részvevők összegezték az elért eredményeket, és elsősorban az addigi erőfeszítések viszonylag szűk körén túlmutató dokumentumokat készítettek el.

A londoni tanácskozás két napja alatt a résztvevők számos témával foglalkoztak. Teljes volt az egyetértés abban, hogy a jelenlegi helyzeten javítani kell, és hogy mely területeken kell sürgősen folytatni a munkát. Az akciótervben szerepelt olyan helyzetelemzések összeállítása is, amelyek a kulcskérdéseket próbálják megfogalmazni, és amelyek a politika szintjén erőteljesen támogatják az alábbi kérdéscsoportokat:

  • a kulturális tartalom-készítés jelentősége és értéke a társadalom számára,
  • a digitális megőrzés körüli problémák fontossága és sürgőssége,
  • a szellemi tulajdon jogainak védelme, és a kiaknázásával kapcsolatos kérdések hálózati környezetben. (Miller, P. – Dawson, D. – Perkins, J., 2001a)

A csoport számos olyan közös problémát is megfogalmazott, amelyek esetében már információcserére lenne szükség a további helyzetelemzések kidolgozásához, vagy amelyek rávilágítanak a kutatási tevékenység összehangolásának a sürgősségére. A kezdeti szakaszban az alábbi témákat tartották fontosnak:

  • a használat felmérése, piac-elemzés, hatásvizsgálat és a potenciális igények meghatározása
  • fenntarthatósági modelleket támogató gazdasági és üzleti tényezők
  • nemzeti tartalom-készítő programok a közös, több nemzetet érintő problémák meghatározására
  • a nagyobb tartalom-készítő programok céljai, kritériumai és eredményei
  • hasonló nagyobb műszaki kutatási programok céljai, kritériumai és eredményei
  • a meglévő műszaki szabványok, szabályzatok, „legjobb gyakorlat”-ot leíró útmutatók összegyűjtése – a harmonizáció lehetőségének a feltérképezése érdekében (Miller, P. – Dawson, D. – Perkins, J., 2001a)

A tanácskozást követően egy tanulmány látott napvilágot (Miller, P. – Dawson, D. – Perkins, J., 2001b), amelyben a felmerült kérdések ismertetésével szélesebb körű vitára nyílt lehetőség, és amely felkeltette a szélesebb közvélemény érdeklődését. A következő tanácskozáson, amelyre 2002 márciusában Washingtonban került sor, már több ország és az érintettek jóval szélesebb köre vett részt; egyetértettek abban, hogy együtt törekedjenek a továbbiakban a Digitális kulturális tartalom fórumának létrehozása érdekében, kifejezetten hangsúlyt fektetve azokra a tanulságokra, amelyeket a lefolytatott vizsgálatok a használói igényekkel, valamint a használók és a kulturális anyagok interakciójának módjával kapcsolatban hoztak felszínre (Miller, P. – Dawson, D. – Perkins, J., 2002). Egy harmadik tanácskozásra 2003 márciusában került sor Firenzében, amely a használókkal és a használói igények kielégítésével foglalkozott, míg a következő ülés napirendjére a digitális kulturális tartalomnak az oktatás és az élethosszig tartó tanulás elősegítésében játszott szerepét tűzték.

A jövő útja

A legfőbb tanulság, hogy a használók igénye a legfontosabb minden digitalizálási projektben. Az a használó, akit érdekel a családjának vagy városának a története, nem törődik azzal, hogy az információt helyi vagy a világ túlsó felén lévő intézménytől kapta, csak arra kíváncsi, hogy az információ pontos és megbízható-e. Ahhoz, hogy ennek a kihívásnak meg tudjunk felelni, új munkamódszerekre, új együttműködési formákra és közös műszaki megoldásokra lesz szükség, hogy felhasználó-központú szolgáltatásokat nyújthassunk a jövőben.

Jegyzetek

ALEXANDER, M. – KUNY, T., 2001, Standards and guidelines for digitization projects: Canadian cultural content initiative.

http://www.pch.gc.ca/ccop-pcce/pubs/ccop-pcceguide_e.pdf

DCMS, 2001, Culture online, Department for Culture, Media and Sport. http://www.cultureonline.gov.uk/vision.pdf

DEMPSEY, L., 1999, Scientific, industrial and cultural heritage: a shared approach. A research framework for digital libraries, museums and archives. Ariadne, Issue 22. http://www.ariadne.ac.uk/issue22/dempsey/

European Commission, 2000, e-Europe action plan, European Commission.

http://europa.eu.int/information.society/eeurope/action_plan/actionplantext/index_eb.htm

European Commission, 2001, Lund principles: conclusions of experts meeting, European Commission. http://www.cordis.lu/ist/ka3/digicult/lund_p_browse.htm

GILL, T. (ed.) 2002, RLG cultural materials alliance description guidelines, Research Libraries Group. http://www.rlg.org/culturalres/descguide.html

JISC, 2001, Working with the DNER : standards and guidelines to build a national resource, Joint Information Systems Committee.

http://www.jisc.ac.uk/dner/programmes/guidance/DNERStandards.html

MILLER, P. – DAWSON, D. – PERKINS, J., 2001a, An international seminar on national digital cultural content creation strategies. UKOLN.

http://www.ukoln.ac.uk/interop-focus/activities/events/digitisation-strategies/outcomes

MILLER, P. – DAWSON, D. – PERKINS, J., 2001b, Standing on the shoulders of giants : efforts to leverage existing synergies in digital cultural content creation programmes worldwide. Cultivate Interactive, Issue 5.

http://www.cultivate-int.org/issue5/giants

MILLER, P. – DAWSON, D. – PERKINS, J., 2002, Towards a digital cultural content forum. Cultivate Interactive, Issue 5. http://www.cultivate-int.org/issue7/

NINCH, 2002 The NINCH Guide to good practice in the digital representation and management of cultural heritage materials by the Humanities Advanced Technology and Information Institute (HATII), University of Glasgow, and the National Initiative for a Networked Cultural Heritage (NINCH) http://www.ninch.org/guide.pdf

http://www.nyu.edu/its/humanities//ninchguide/

UKOLN, 2000, NOF-digitise technical standards, version 1. UKOLN

http://www.peoplesnetwork.gov.uk/content/technical.asp

UKOLN, 2002, NOF-digitise technical standards, version 4. UKOLN

http://www.peoplesnetwork.gov.uk/content/technical.asp

(Az internet-címeket a szerző 2002. november 28-án ellenőrizte.)

A fordító megjegyzései:

Országos Elosztott Elektronikus Dokumentum-forrás (Distributed National Electronic Resource, DNER) – A DNER (http://www.jisc.ac.uk/dner/) egy olyan elektronikus gyűjtemény, amelyhez kiegészítő szolgáltatások is járulnak, s egyben kooperációs program is, amely egy hároméves gyűjtési stratégiát dolgozott ki.

MInisterial NEtwoRk for Valorising Activities in digitisation.

A cikk megírása óta jelentősen kibővült a résztvevők köre, és Magyarország is bekapcsolódott a munkába.

A Hálózati Kulturális Örökség Nemzeti Kezdeményezése (The National Initiative for a Networked Cultural Heritage) 1993-ban jött létre az American Council of Learned Societies, a Coalition for Networked Information és a Getty Information Institute közös projektjeként az Egyesült Államokban; voltaképpen egy olyan nonprofit szövetség, amelyben művészeti, irodalmi és társadalomtudományi szervezetek vesznek részt.

Az egyesült államokbeli Research Library Group (Tudományos Könyvtárak Szövetsége) rövidítése.