2003. április 15-én került sor az Országos Széchényi Könyvtárban a nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságáról szóló tanácskozásra. A tervek szerint a Könyvtári Figyelőben jelennek meg az akkori előadások. A három közül kettő azonban már napvilágot látott. Az egyik Berke Barnabásné előadása a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros májusi számában (ez valóban az előadás anyaga volt, s tudomásom szerint változatlan formában lesz olvasható a Könyvtári Figyelőben is), az enyém pedig a Könyvtári Levelező/lap májusi számában.*  Feltételezem, hogy a Könyvtári Levelező/lap és a Könyvtári Figyelő olvasótábora között jelentős az átfedés (s ez nem olyan átfedés, mint amit a feltárásban jogosan kifogásolunk), aki akarta, már ott elolvashatta az írást, ha mégsem jutott hozzá, most felhívom rá a figyelmet, mire ez az írás megjelenik, már elektronikus formában is elérhető lesz, így jobbnak tartottam, hogyha az ott érintett kérdések közül néhányat kiragadok, s azokat próbálom itt részletesebben kifejteni.

A korábbi írás egyes részeinek ismétlését az teszi feleslegessé, hogy az Időszaki Kiadványok Repertóriuma (IKR) múltjáról sokkal részletesebb elemzés olvasható itt Sonnevend Pétertől, aki fontos szakaszoknak tevékeny résztvevője volt az IKR történetében. Nem volna sportszerű, ha egy időben megjelenő közleményekre reagálnék, ezért csak néhány alapelvet szeretnék rögzíteni, amelyek esetleg vitatkoznak a többi közleménnyel.

Joggal feltételezhető, hogy az olvasók a cikkek, tanulmányok esetében is a frissebbek iránt érdeklődnek jobban, ezért minél gyorsabb feltárásuk lenne fontos, minél kevesebb eszközben, mert kicsi a valószínűsége annak, hogy természetes körülmények között valaki valamennyi létező adatbázist megpróbálja, s természetesen minél kisebb átfedéssel a feldolgozott lapok között, különösen akkor, ha ezek az átfedések az anyagi eszközök korlátozott mennyisége miatt másik oldalról továbbiak feltárását akadályozzák meg, így hiányokat okoznak. A gyors feltárás tekintetében az IKR (IKER, Sajtórepertórium) fokozatosan egyre jobban elmaradt az elvárásoktól. Megszüntetése ezeket a gondokat nem szünteti meg, s az sem lehet vigasztaló a használók számára, hogy ezzel egy időben az 1946-tól induló időszak anyagának gépre vitele is felvetődik. Az is kétségtelen, hogy az OSZK-ban folyó három feltárás közül az IKER-nek van a legnagyobb potenciális és tényleges használóközönsége, a könyvtártudományinak és a hungarikának kisebb, s az első használóinak nem sokat jelent, ha a másik kettőt megerősítik.

Ha a jelenlegi feltárás bővítésére nincs lehetőség, sőt ahhoz sem elegendőek a kapacitások, hogy a most feltárt anyag mennyisége mellett a kialakult lemaradást behozzák, akkor meg kell vizsgálni azt, hogy mi az, amit mások megtesznek helyettük, s ezt felesleges lenne nekik is megtenniük, különösen abban az esetben, ha az a másik feltárás gyorsabb, ugyanakkor kellő mélységű is. Az előadásom alapján készült, hivatkozott cikkemben viszonylag röviden foglalkoztam a szakterületi adatbázisok és a Sajtórepertórium viszonyával, továbbá a természettudományok anyagának feltárásával. Ezt a két témát szeretném most részletesebben kifejteni, felhasználva a témához kapcsolódó vizsgálódásaim egy kis részét, ami talán még belefér egy cikkbe, utalva nagyobb részére, ami talán soha nem lesz hagyományos módon publikálható, de amelynek ismerete fontos lehetne a döntéshozó számára. Ezért a továbbiakban nagyobb részt tényeket próbálok közölni, s csak kisebb részben hozzájuk kapcsolódó kommentárokat.

Természettudományok

Amíg megjelent, az Időszaki Kiadványok Repertóriuma a Társadalomtudományok, természettudományok alcímet viselte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két nagy tudományterület egyenrangú lett volna a feltárás tekintetében. A természettudományi anyagot nem tárgyszavazták, s a felvett anyag mennyisége is jóval kisebb volt.

Néhány megjegyzés mellett a Könyvtári Levelező/lapban megjelent cikkben egy összesítő táblázat jelent meg (p. 20.), amelyik azt bizonyította, hogy a feldolgozott anyag éves mennyisége nagy mértékben lecsökkent már a 90-es évek közepére, különösen akkor, ha a matematikához tartozó tételeket nem számoljuk.

Most az egyes szakterületekhez tartozó folyóiratok élcsoportját szeretném megmutatni, vagyis azokat a lapokat, amelyekből a legtöbb tétel került ki. Természetesen nem a folyóiratból felvett tételek teljes száma olvasható, hanem az adott ETO-számhoz soroltaké összességében és évenként. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert egy cikk természetesen több szakterülethez is kapcsolódhat, de helytakarékosság miatt a nyomtatott bibliográfiákban egyszer szerepeltetik a leírást. Az ellentmondás feloldására, a több helyről való megtalálásra régóta kitalálták az utalás módszerét, de ezzel a lehetőséggel sem az MNB IKR, sem az MNB Könyvek Bibliográfiája nem élt, úgy tűnik, az előbbi már nem is fog. (Az OMIKK Műszaki cikkek a magyar időszaki kiadványokban című bibliográfiája több szakterületi kódot is kapcsolt az egyes tételekhez, s ha tételszámozás híján az utalás nem is lett volna megoldható, a CIKK-adatbázisban jól használható volt az, hogy bármelyik csoportban megtalálhattuk az adott közleményt. Az utód, az MMR (Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium) nyomtatott változatában már vannak tételszámok, csak a kódok nincsenek feltüntetve, de az új adatbázisban továbbra is működik a dolog.)

A táblázatok alkalmat adhatnak tények megfigyelésére és bizonyos következtetések levonására. A számomra ismert legutóbbi MNB CD-ROM-on található, 2002 októberi adatait használom fel. Emiatt a címek az ott található rövidített változatban szerepelnek a táblázatokban. Az áprilisi előadás idején ezen a lemezen voltak frissebb adatok, nem sokkal azt követően frissítették az IKER adatbázist, de nem olyan mértékben, hogy emiatt érdemes lett volna minden táblázatot átdolgozni. Hangsúlyozni kell, hogy minden esetben csak az eredeti táblázatok eleje látható, s sokkal hosszabb azoknak a lapoknak a listája, amelyekből kevesebb tételt soroltak az adott szakterülethez.

Csillagászat (52)

 

Az élcsoporthoz tartozó lapok között találhatunk szakterületieket, de ezekből utoljára 1994-ben került be közlemény az adatbázisba. A két nagyobb közönséghez szóló lap, az Élet és Tudomány és a Természet Világa esetében ebből a táblázatból is kiolvasható, mikor hagyta abba a feldolgozásukat az IKR: 1998, illetve 1995 után. Valószínű, hogy újabb tételek is bekerülhettek volna ezekből a lapokból az adatbázisba. (Különösen most, amikor a Mindentudás Egyeteme első sikeres éve lezárult, érdemes azon elgondolkodni, miért volt olyan fontos, hogy ezeknek a lapoknak az anyaga ne legyen megtalálható az adatbázisban. S ki találná azt ki, hogy az Élet és Tudomány anyagát leginkább a PRESSDOK-ban találhatja meg. A másik kérdés az, hogy a használók (egyes lapok elhagyása idején a nyomtatott bibliográfia használói) honnan értesülnek arról, hogy mi az, amire a jövőben nem számíthatnak. Most az IKER használói belépéskor azt olvashatják, hogy „Az adatbázist havonta frissítjük.”, ami biztos megfelel a 2001 márciusi terveknek, de ugyanolyan biztosan nem annak, ami azóta megvalósult. Ez itt csak egy kiragadott példa lehet arra a jelenségre, hogy amit a könyvtárak állítanak adatbázisukról, az nagyon sok esetben távol áll a valóságtól.) A táblázatban szereplő listán a Magyar Tudomány (biztos mindenki rájött, mit fed a rövidítés) képviseli az állandóságot. Ebben az esetben az, hogy 2000-es a legutóbbi tétel, nem jelenti a feldolgozás megszüntetését, csak csillagászati cikk nem volt, de egyébként a 2002 májusi számot is feldolgozták. (Ahogyan ezt a folyóiratot további adatbázisok is fontosnak tartják alaposan feltárni.)

A csillagászat viszonylag kis tételszámú csoportjához kapcsolódóan a további lapok listájával próbálom érzékeltetni, milyen jellegű forrásokból kerültek be tételek azóta, mióta sem a szakfolyóiratok, sem az ismeretterjesztő folyóiratok anyaga nem várható:

8: Évford. műsz. termtud., 7: Symm. cult. sci., 6: Fiz. szle, 5: Acta geod. geoph. mon. 4: Népszabadság,

3: Acta geod. geophys. Hun, Acta phys. Hung., História., Tudomány., Új Mo., Vasi honism. helytört. közlem.,

2: A földgömb., Acta Climatol., Bolyai szle., Fons., M. nemz., Techtört. szle, Új honvéds. szle., Valóság., Vasi szle.

1: 2000, Ann. Univ. Litt. Art. Mis., Beszélő, Café Bábel., Debreceni szle., Eszterházy Károly Tanárk., Existentia, Ezredforduló, Helix., Hódmezővásárhelyi Szere, hvg., Iskolakultúra, Kapu., Kritika., M. lettre int., M. narancs., M. szárnyak, M. szle., Műhely/Győr, Népszava., Nyelvelő, Somogyi kult., Tanulm. termtud. techn. o, Tört. szle., Vigília, Világosság, XXI. sz

További fontos lépés lehet annak a megállapítása, hogy az itt már fel nem dolgozott lapok újabb időszakának anyagát hol, melyik másik adatbázisban lehet megtalálni. Nem valószínű azonban, hogy a használók egyenként elvégzik az ehhez kapcsolódó kutatást, nem is erre lenne szükség, hanem azzal kapcsolatos információkra, hogy mit hol találhatnak meg. Ennek hiányában viszont sokan abban a tudatban lehettek, hogy a természettudományi anyagot itt találhatják meg, s amit itt nem találnak meg, az nincs is. Hogy milyen esélyeik lehettek, ahhoz különösebb kommentár nélkül nézzék meg további szakterületek anyagát.

Fizika (53)

 

Kémia, ásványtan (54)

Földtudományok, geológia, geofizika, szeizmológia, meteorológia, hidrológia (55)

Csak két kis megjegyzés: A Földtani Közlöny 1995-ös anyaga a CIKK-adatbázisba került be, azóta azonban nem található sehol, a Földtani Kutatás több évi szünetelés után, 1997-ben indult újra, azóta már a 2002-es évfolyam is megjelent.

Meteorológia. Klimatológia (551.5)

Hidroszféra. Víz (általában). Általános hidrológia.(556)

Őslénytan. Paleontológia (56)

Biológia (57)

Növénytan. Botanika (58)

Állattan. Zoológia (59)

Az induláshoz, az első táblázatokhoz képest kellemes meglepetésre van azért néhány olyan részterület, amelyen mostanában is feldolgoznak szakfolyóiratokat. Ezt nagyon jó lenne látni, ha nem tudnánk, hogy most készülnek megszüntetni ezt az adatbázist. Két eset lehetséges: vagy ahhoz hasonlóan, ahogy a megszüntetett lapok anyaga bekerült más adatbázisokba, ezek is szerepeltek már máshol, s így idáig párhuzamos feltárás volt, vagy nem, s akkor, miközben örvendezünk azon, hogy idáig bekerült az anyaguk az adatbázisba, épp most szűnhet meg a feldolgozásuk. Közben azért érezhetjük azt, hogy a természettudományok sokkal jobban kapcsolódnak az alkalmazott tudományokhoz, így logikus lenne, ha anyaguk a megfelelő alkalmazott tudományi adatbázisba kerül be, ahogy erre sok esetben sor is került. Ezt lehetne is egyeztetni az érdekelt intézményekkel, úgyis ezek a partnerek, akikről a nyomtatott MNB IKR hátlapján a legtöbbször olvasható volt: „Az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriumában nem publikált cikkanyag a hazai tudományos sajtó feltárására az OSZK és az érintett szakterületek információs intézményei között létrejött megállapodások alapján az alábbi kiadványokban található:” (Itt következik a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia, a Magyar Orvosi Bibliográfia és a Műszaki Cikkek a Magyar Időszaki Kiadványokban című bibliográfiák bemutatása a 2001-es, de bőven a 2002-ben sokszorosításra leadott füzeteken is, amikor az utolsó már régen más, már említett címen (röviden MMR) jelent meg.) Nincs azonban tudomásom róla, hogy bármilyen előzetes egyeztetés történt volna a megszüntetési tervekről az érintett intézményekkel, pedig logikus lett volna annak megállapítása, hogy ki mit tud átvállalni.

Matematika

A matematika az természetesen egész más, gondolhatjuk, s ez így is van, ha csak az 5 főosztály elnevezését nézzük (Matematika és természettudományok), s akkor is, ha a feldolgozott folyóiratok rangsorát nézzük meg. Azt találhatjuk itt, amit minden rendesen feldolgozott szakterületen elvárhatunk: a lista élén az összességében és évenként is legtöbb tételt adó szakfolyóiratok, ettől eltérés csak akkor várható, ha a lap esetleg késik vagy megszűnt.

Matematika (51)

Az addig is jóval magasabb tételszám a Sajtórepertórium 2002 áprilisi aktualizálásakor jelentősen megnőtt, a 125 2002-es tételből 216 lett, 5 szakfolyóiratnak köszönhetően (Publ. Math. 16 a  58, Combinatorica 16  a  26, Period. Math. Hung. 0  a  21, Math. Pannon. 15  a  30, Anal. Math. 9 a  13., a Matematikai Lapok esetében az 1995-ös és 1996-os év anyaga jelent meg újként, 6, illetve 7 tétellel.

Megjelent ugyanakkor a vetélytárs is, a BME OMIKK MMR adatbázisa, amelyben az anyag nagy része pillanatnyilag 2002-es, ennek megfelelően a MAT csoportba is 2002-ből 197 tételt soroltak be (2001: 23, 2003: 20). Figyelembe kell venni, hogy itt a cikkeket több csoportba is besorolhatják, így egyéb szakterületek anyaga is szerepelhet, ahol matematikai módszereket alkalmaznak. A 2002-es lista élén azonban főleg az eddigiek alapján ismert folyóiratok szerepelnek: Acta Mathematica Hungarica 32, Combinatorica 17, Hungarian Journal of Industrial Chemistry 16, Acta Cybernetica 11, Publications Mathematicae 10, Közgazdasági Szemle 9, Analysis Mathematica 8, Híradástechnika 6, Acta Mathematica 5, Természet Világa 4, s utána jön még több lap 1, 2 vagy 3 tétellel.

Az itt szereplő szakfolyóiratok közül a Combinatorica, Publications Mathematicae és az Analysis Mathematica nem szerepelt a CIKK adatbázisban, az Acta Mathematica Hungarica 1995-től 2001-ig, összesen 619 tétellel igen (ez azért fontos, mert 1995 után az IKR abbahagyta feltárását), 1994-től 2000-ig 151 tétellel az Acta Cybernetica (ennek feltárását 1994 után hagyta abba az IKR). (A CIKK adatbázisban elsősorban a külföldi cikkeket sorolták a MAT csoporthoz, a 41079 tételből csak 2268 volt magyar (alig több, mint 5%, pedig különben a magyar anyagok aránya a 25%-hoz közelített), ezek éves megoszlása: 1992: 41, 1993: 35, 1994: 64, 1995: 117, 1996: 318, 1997: 333, 1998: 466, 1999: 412, 2000: 367, 2001: 113) Így biztosak lehetünk abban, hogy az IKER megszűnése után is lenne olyan adatbázis, amely a szakfolyóiratok egy részét már most is feldolgozza, s talán még továbbiakra is vállalkozna megfelelő egyeztetés esetén.

Nemcsak magyar vetélytárs van azonban, mint láthatjuk, hanem a szakterület ismert adatbázisa, a MathSci, amely a DIALOG-nál a 239-es fájl, s a magyar adatbázisok alig több mint egy évtizedével szemben 1940-ig nyúlik vissza az anyaga, így a legtöbb folyóirat esetében a kezdetektől tudja tartalmazni annak anyagát. Ugyanakkor a legtöbb esetben frissebb is az anyaga, mint a magyar adatbázi- sokban, ha számokra bontva nézzük meg, akkor azt láthatjuk, hogy újabbat is feldolgoztak, mint a magyarok.

Magyar folyóiratok feltártsága a MathSci adatbázisban (File 239)


Magyar matematikai folyóiratok a MatSci (File 239) adatbázisban

Hogy mit várhatunk az adatbázisoktól, azt a legjobb egy konkrét példán kipróbálni. Az egyik legismertebb, legrangosabb magyar matematikus, Lovász László műveit keressük. A magyar adatbázi- sokban nem túl sok mindent találhatunk. Az IKER adatbázisban (és ugyanígy a Sajtórepertóriumban) 5 tételt találhatunk. Ezek közül 3 jelent meg a Combinatorica című szakfolyóiratban, a Népszabadságban Erdős Pálra emlékezett, a HVG-ben pedig interjút készítettek vele. A bibliográfiai leírások mellett valamennyi rekordban szerepel az 51 ETO szám, kiemelve a szerzők neve, a HVG interjúnál Lovász László nevénél a szerzői minőség mellett az életrajzi is szerepel (é.), s Népszabadság cikknél Erdős Pál nevénél (é.) és (u.). Erre kattintva többek között egy, az Élet és Tudományban 1996-ban megjelent interjút is megtalálhatunk. (Még időben jelent meg.)

Az OMIKK adatbázisaiban nem találhatjuk meg Lovász Lászlót szerzőként. Mivel addigra a Sajtórepertórium már abbahagyta a Természet Világa feldolgozását, talán itt lehetett volna várni az 1998-as matematika és a 2000-es informatika különszámban megjelent, a Mindentudás Egyetemén tartott előadásához kapcsolódó bibliográfiában megtalálható írásait http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/ lovasz/20030626bibliografia.html , de a különszámoknak mindig kisebb az esélye. (Egy másik szerző esetében az Acta Cybernetica 1996-os közleményét ugyanakkor csak a CIKK-adatbázisban találhatjuk meg, az IKER-ben nem, mert addigra ott ennek a lapnak a feldolgozását abbahagyták.)

A MathSci adatbázisban File 239, 1940-2003 Sep, összesen 298 tételben szerepel Lovász László szerzőként (178-ban Lovasz, L., 120-ban Lovasz, Laszlo névalakkal). Ezek között természetesen sok olyan közlemény van, amely külföldi folyóiratban jelent meg, de azért a magyarok találhatók a ranglista élén, amelyekből a legtöbb tétel került ki, az élen a Combinatorica 15 tétellel. Alcímével még máskor is előfordul a folyóirat, de nem biztos, hogy ezek plusz tételt jelentenek, mert mindkét féle alak előfordulhat ugyanabban a rekordban. (A címek olyan formában szerepelnek, ahogyan az adatbázisban találhatók.)

COMBINATORICA 15, COMBINATORICA. AN INTERNATIONAL JOURNAL OF THE 9, COMBINATORICA. AN INTERNATIONAL JOURNAL ON COMB. 6 (összesen is csak 15, tehát a két hosszabb változat nem ad új találatokat)

ACTA MATH. ACAD. SCI. HUNGAR. 14, ACTA MATHEMATICA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARI 1

PERIOD. MATH. HUNGAR. 7, PERIODICA MATHEMATICA HUNGARICA. JOURNAL OF TH 2

STUDIA SCI. MATH. HUNGAR. 7

MAT. LAPOK 6, MATEMATIKAI LAPOK. BOLYAI JANOS MATEMATIKAI TA 2

ACTA SCI. MATH. (SZEGED) 5 ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS. ACTA SCIENTIA 3

ANN. UNIV. SCI. BUDAPEST. EOTVOS SECT. MATH. 3

39 évből találhatunk tőle közleményeket, a legrégebbi a Matematikai Lapokban jelent meg 1965-ben (17 éves korában), ebből kiszámítható, hogy 1965 és 2003 között minden évből szerepel tőle legalább egy közlemény, a legtöbbször természetesen jóval több. (Más szerző esetében a Matematikai Lapokból találhatunk olyan közleményt 1991-ből, amely nincs meg a MathSci-ban.) A táblázatban látható, hogy e folyóirat esetében az 1983 után elég sok év nem szerepel, és a meglevőknél is alacsony a tételek száma. Ennek az lehet az oka, hogy (az IKER-ben feldolgozott tételek adatai szerint) az 1983/1987-es kötet jelent meg, ezt a MathSci 1983-nál szerepeltetheti, ezt követően 1991-ben indult újra (a Sajtórepertóriumban is megtalálható tételekkel), a MathSci pedig csak az 1992-est vette fel újra, de miközben az IKER adatbázisban felvett legutolsó kötetek, az 1995-ös és 1996-os is 2000-ben láttak napvilágot (s ez az utolsó az IKB-ban is), a MathSci-ban 1997-es tételeket is találhatunk. Egy másik magyar nyelvű folyóirat, az Alkalmazott Matematikai Lapok is kihagyásokkal jelenik meg, 1992-es 16. kötet anyaga van meg az IKER-ben a leíráson kívül 15 tétellel, s természetesen csak ezekhez a tételekhez juthatunk el az IKB-ból (s azt, hogy utoljára a 2000-es 20. kötettel találkoztak.) Hogy a rendszertelen megjelenés ténylegesen mit jelent, az a CIKK-adatbázisból derül ki, az itt ugyancsak feldolgozott 1992-es 16. kötet (13, tehát 2-vel kevesebb tétellel), a továbbiak: 17. 1993 33, 18. 1998 19. 1999 11, 20. 2000 13. Ezeket a kihagyásokat nagyjából (de kihagyásokkal) még el tudta viselni a MathSci, de ebből a folyóiratból kevesebb tételt vettek fel, valószínűleg válogattak.

Ezek után nem véletlen, hogy a szakterület szakemberei számára alapvető a MathSci adatbázis használata, szerencsére most már Magyarországon is meg van a lehetőségük erre, így az angol nyelvű folyóiratok anyagát (amelyben a szerzők jelentős része nem magyar, ugyanakkor a magyar szerzők jelentős részben külföldi, nemzetközi folyóiratokban publikálnak) nem lenne feltétlenül szükséges magyar készítésű adatbázisban feltárni (ha mégis felveszik, akkor a tartalmi feltárásra tekintettel az OMIKK-ban alkalmazott tárgyszavas feldolgozás lenne inkább elfogadható.) Bár ezeknek a folyóira- toknak köszönhetően az IKER-ben a matematika volt messze a legfeldolgozottabb szakterület az 5-ös főosztályból, nyugodtan abba lehet hagyni ezt, ha mégis mutatkozik igény, akkor a hasonló mélységű feltárást biztosító, de sokkal gyorsabb tartalomjegyzék-szolgáltatás lenne ajánlható. A nemzetközi feltárás bizonytalansága miatt fontos lenne, ha valamelyik magyar adatbázisban folytatódna a magyar nyelvű szakfolyóiratok feltárása, (ha egyáltalán megjelennek még a jövőben) az itt említettek mellett a címe ellenére magyar nyelvű Polygon, amely sokkal rendszeresebben jelenik meg, 1991-es megindulása óta csak a 2001-es év maradt ki, de az IKER-ben is megvannak a 2002-es tételek adatai). Ugyanígy fontos lenne, hogy a szóródó anyag, a nagyközönség számára érdekes közlemények (a mostani példában a Népszabadságban és a HVG-ben megjelent írások) is megtalálhatóak legyenek. Az ugyancsak jó lenne, ha mondjuk 2005-ben megjelenik az Alkalmazott Matematikai Lapok 21. kötete, ne csak erről tudhassunk az IKB-ben, hanem arról is, hogy előzőleg, mely években jelent meg a folyóirat, és cikkeinek feltártsága kapcsán ne csak az IKER-be került 1992-es tételekre utaljon, hanem a további adatbázisokra is, amelyek felvették a lap egyes cikkeit.

A Sajtórepertórium és az Irodalmi adatbázis

Az eddigi meggondolásokkal sikerült elméletben sok szakterülettől megszabadítanunk az IKER adatbázist, méghozzá olyanoktól, amelyeknek nincs is saját adatbázisa. Ez alapján még biztosabb, hogy azokon a területeken, ahol van ilyen, s az IKER is feldolgozza, találhatunk olyan anyagot, amit mindkettő feltár, s ha a másik adatbázisban való feltárást megfelelőnek találják, akkor annak a jövőben való feltárásáról lemondhatnak.

Az áprilisi előadásban három szakterületet említettem, a jogtudományt, a pedagógiát és az irodalmat. Ehhez még hozzátehetjük azt, hogy a legtöbb tétellel szereplő lapok között a napilapok találhatók, amelyeket a PRESSDOK sokkal nagyobb teljességgel dolgoz fel, továbbá a HVG és a Figyelő, amelyek a PRESSDOK mellett az OMIKK adatbázisaiban is sokkal több tétellel szerepelnek. Így további olyan közleményeket találhatunk, amelyeknek a feltárásáról le lehetne esetleg mondani, ugyanakkor az is kiderülhet, hogy miről nem szabad.

A Jogi adatbázisra ez kevésbé érvényes. Nem azért, mert a legfontosabb jogi szakfolyóiratokat nem dolgoznák fel sokkal alaposabban, hanem mert a Complex CD Jogtáron való hozzáférés és aztán az adatbázisban való keresés sokkal nehézkesebb. Ha a PRESSDOK mellett tudná megjelentetni az Országgyűlési Könyvtár, egész más lehetne a megítélése.

A pedagógia esetében más a helyzet, bár az OPKM honlapja gondosan igyekszik titkolni a pozitív fejleményeket is, s az adatbázisok leírása alapján azt lehetne gondolni, hogy régóta változatlan a helyzet. Miközben a PAD-ra ez igaz is, mert már régóta nem változott az anyaga, közben a könyvtár WebOPAC-jában a 2002-es anyagáról az előző évek tételszámaival összehasonlítva megállapítható, hogy elég nagy teljességgel van benne, sőt 2003-asokat is találhatunk. Ha az OPKM feldolgozta az Új Pedagógiai Szemle, az Iskolakultúra vagy a Köznevelés anyagát, s ez a házi fejlesztésű OPAC-ban már most is sokkal jobban kereshető (meglevő kifogásaimat most nem részletezem), mint a korábbi BRSSearch-ös változatban, s ősztől ígérnek még sokkal jobbat, akkor érdemes megvizsgálni, hogy ezeknek a lapoknak az anyagát máshol milyen mértékben kell felvenni.

Most azonban a Sajtórepertórium irodalmi anyagának az irodalmi adatbázissal való összehasonlítására vállalkozom. Utoljára 2002 nyarán jelent meg A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatbázisai CD-ROM, rajta többek között az irodalmi és szociológiai adatbázissal. A CD-ROM további megjelenése nem várható, viszont ősszel az adatbázisok az Arcanum szoftverével felkerülnek a webre, így az irodalmi adatbázissal számolni kell a jövőben is.

A Sajtórepertóriumban való keresést szűkíthetjük a az irodalomba sorolt anyagra (amelyek a 82, 820/899 vagy 894.511 ETO-számot kapták), így meg lehet állapítani, hogy melyek azok a lapok, amelyekből irodalminak minősített tételt vettek fel, s mennyit. Ha a Sajtórepertórium irodalmi anyagát és az irodalmi adatbázis anyagát összevetjük, akkor a lapoknak három csoportját kaphatjuk: azokat, amelyeket mindkettő feldolgoz, itt vizsgálható, hogy melyik minden mértékben, illetve amelyek csak az egyikben vagy a másikban találhatóak meg.

A Sajtórepertóriumban és az Irodalmi adatbázisban is szereplő folyóiratok,
a Sajtórepertóriumban található tételek száma szerint rangsorolva

Nagyrészt jól ismert lapokat találhatunk itt. Biztos, hogy van ezekben olyan, mindkét adatbázisban feldolgozott tétel, amelyhez hasonlókat a jövőben is megtalálhatunk az irodalmi adatbázisban. A kérdés az, hogy milyen jellegű anyag az, ami idáig csak a Sajtórepertóriumban volt megtalálható, a jövőben viszont esetleg sehol sem lesz, illetve mi az, ami a több adatbázisban való feltárás ellenére eddig sem került be sehová.

Az irodalomba sorolt tételeket tartalmazó folyóiratok közül azok élcsoportja a Sajtórepertóriumban,
amelyek egyáltalán nem találhatóak meg az Irodalmi adatbázisban


Ahogy látható, nagy számban szerepelnek olyan lapok, amelyek a határainkon túl jelennek meg, így anyaguk természetszerűen nem szerepelhet a sajtórepertóriumban, valamint olyanok, amelyek még a Sajtórepertórium kezdete előtt megszűntek.

A továbbiakban az összehasonlítás érdekében a mindkét adatbázisban feldolgozott lapok élcsoportját hasonlítjuk össze. Mindkét adatbázisból a 20 legtöbb tétellel szereplő lapot, csoportosítva.

Irodalomtudományi folyóiratok

Hetilap

 Napilapok

A Sajtórepertóriumban nem szerepelnek az első 20 között, de az Irodalmi adatbázisban igen

A Sajtórepertórium legtöbb irodalmi anyagot tartalmazó 20 időszaki kiadványa és az Irodalmi adatbázis ranglistáján az első húsz között szereplő lapok közül 14 közös, a 11 irodalmi folyóirat közül 10, de az Életünk is 21. az irodalmi ranglistán, 6–6 olyan van, ami csak az egyiknél, illetve a másiknál található meg a 20-as listán, de ezek között csak 1–1 olyan van, amely egyáltalán nem szerepel a másik adatbázisban. Így a két listát összeosztva a 26 címből álló listát kapunk, amelyből az egyes adatbázisokban 25–25 van meg, ezekből 24 közös.

A Sajtórepertóriumban 6178 tétel került be ebből a 25 lapból a 13 694 tétel közül, tehát majdnem a fele, 45,1%, de az eredeti listán szereplő 20 folyóiratcímből is 5637, vagyis 41,1%.

Az irodalmi adatbázisban 20 529 tétel származik a 25 lapból, mivel az adatbázis tételei közül 32 003 származik időszaki kiadványból, ezekből a lapokból származik a tételek 64,1%-a, csaknem 2/3 része, de az első 20-ból is 18914, 59,1 %. Így valószínű, hogy amit e lapok vizsgálata alapján megállapíthatunk, az eléggé jellemző lehet a két adatbázisra.

Minél magasabb a Sajtórepertóriumban adott lapnál az irodalomba sorolt közlemények százalékaránya, annál valószínűbb az átfedés a két adatbázis között, minél alacsonyabb, annál valószínűbb olyan cikkek magasabb aránya, amelyek csak Sajtórepertóriumban találhatók meg, az Irodalmi adatbázisban nem. (Ebből a szempontból a későbbiekben természetesen a többi adatbázist is vizsgáljuk.)

A feldolgozás jellemzőinek vizsgálata a Holmi 2000-es évfolyama alapján

Ahhoz, hogy megismerjük, mi jellemzi az egyes típusok feltárását, sok további vizsgálatra van szükség. Az áprilisi előadásban az Alföld és az Életünk példáján próbáltam érzékeltetni azt, hogy a mostani rendszerben hogyan valószínűsíthető, mit fognak több helyen is feldolgozni, mit sehol. Most egy folyóiratot próbálok sokkal részletesebben elemezni különböző szempontokból. A korábbi táblázatban látni lehetett, hogy a Holmiból a Sajtórepertóriumba felvett anyagnak alig több mint felét sorolták az irodalomhoz.

Felvett és fel nem vett közlemények (a két féléves tartalomjegyzék csoportosítása alapján)

Bár előre látható, hogy legnagyobb számban a Sajtórepertóriumba (a továbbiakban többször S kóddal szerepel) és az Irodalmi adatbázisba (a továbbiakban többször I) kerülnek be tételek a folyóiratból, természetesen a többi lehetséges adatbázist is megnéztem. Ezek közé tartozik az Országos Idegennyelvű Könyvtár Műfordítás adatbázisa (ezután használt kódja Ű) és Nemzetiségi adatbázisa (N), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai adatbázisa (Sz)

A szépirodalmi alkotások közt természetesen nagyobb számban szerepelnek a versek. Ezek közül 3 került be az irodalmi adatbázisba (egyet Petri György írt, Orbán Ottóé és Várady Szabolcsé pedig vele foglalkozik, a műfordítás adatbázisba 4 sorozatból 16 vers került be. Ezek között vannak olyanok, amelyek a féléves és az adott szám tartalomjegyzékében csak egyben vannak felvéve. A versek döntő többsége, 105 nem került be sehova.
A szépprózai művek között egy olyan volt, amelyet az irodalmi és a műfordítás adatbázis is felvett, egyet az irodalmi, egyet a nemzetiségi adatbázis, a műfordítás adatbázis 4 szerzőtől 7 művet, 29 azonban sehova sem került be.

Összesen: 1 szépirodalmi mű került be két adatbázisba, 28 egybe, 134 pedig egybe sem.

Összesítve: I Ű 1, Ű 23, I 4, N 1, – 134

Mivel a Sajtórepertóriumban egy sincsen közülük, léte vagy nem léte feltárásukat nem befolyásolja.

Az Esszé, jegyzet, tanulmány csoportból 18 mind az irodalmi adatbázisban, mind a Sajtórepertóriumban megtalálható, kettőt a nemzetiségi vett fel a Sajtórepertórium mellett, 30 került be egy adatbázisba, ezek közül 19 a Sajtórepertóriumba, 10 az irodalmiba, 1 a műfordításba, ugyanakkor 7 sehova sem.
Összesítve: I S 18, N S 2, S 19, I 10, Ű 1, – 7.

Az 57 közleményre 70 rekord jut, 2 adatbázisban 20 található, 1-ben 30, egyben sem 7 közlemény. A Sajtórepertórium nélkül nem lenne egy duplum sem (I 28, N 2, Ű 1), tehát 31 lenne benne egy adatbázisban, ugyanakkor a sehol meg nem találhatók száma 7-ről 26-ra nőne.

A Figyelő rovatban (ahol tanulmányértékű kritikák jelennek meg) két olyan közlemény volt, amely az Irodalmi adatbázisba és a Sajtórepertóriumba is bekerült, csak az irodalmiban található meg 20, a Sajtórepertóriumban 2, 1 pedig a Nemzetiségi adatbázisban, 25 azonban sehova sem került be.
Az 55 közleményre 37 rekord jutott, 7 került be 2 adatbázisba, 23 1-be, 25 egybe sem.

A Sajtórepertórium hiánya megszüntette volna a duplikált feldolgozást, ugyanakkor 2-vel növelte volna a feldolgozatlan tételek számát, 28 feldolgozott mellett 27 feldolgozatlan maradt volna.

A Figyelő rovatban megjelent, sehol fel nem vett kritikák szerzői: Ács Pál, Bazsányi Sándor, Csengeri Kristóf, Csuhai István (2), Dalos Anna, Gelencsér Gábor, Gera Judit, Heller Ágnes, Kalmár Melinda, Kicsi Sándor András (2), Ludassy Mária, Marosi Ernő, Németh G. Béla, Radnóti Sándor, Somlyó Bálint, Standeisky Éva, Szabó Júlia, Szabó Miklós, Szalai Júlia, Szilágyi Mihály, Timár György,

A kritizált művek szerzői: Angyalosi Gergely, Bojtár Endre, Gábor György, Kálmán László, Kőszeg Ferenc, Láng György, Ludassy Mária, Máté Jakab, Nádasdy Ádám, Nyerges András, Rényi András, Révész Sándor, H. Tóth Imre,

Nem magyarok: Stefan Afloroaei, Svetlana Alpers, Paul Auster, Guglielmo Cavallo, Roger Chartier, John Lanchester, Oliver Sacks, Bernhard Schlink, Jean-Philippe Toussaint.

Elég szép névsor egyetlen folyóiratból, egyetlen évből, annak is csak egyetlen fajta közleményeiből, olyanokból, amelyeket sehova sem vettek fel.

A Dokumentumok, levelek (a II. félévben Emlékezések, dokumentumok, naplók, levelek) rovatból 5 került be I-be és S-be, 4 csak S-be, 1 I-be, 1 Ű-be, 6 pedig sehova. A 17 közleményre 16 rekord jut, 11 feldolgozott, 5 duplummal, 6 feldolgozatlan. S hiánya az összes duplumot megszüntetné, de megnövelné a feldolgozatlan tételek számát, 11 feldolgozott mellett 10 feldolgozatlan lenne.
A további, kisebb rovatok közül az egyetlen nekrológ I-ben és S-ben is megtalálható, a Vita 7 közleménye közül 1 S-ben, 1 I-ben van meg, 5 sehol (szerzőik között Bán Zoltán András, Réz Pál, Margócsy István), A Holmi postájából 1 I-ben található, 4 sehol.


A szépirodalom kivételével valamennyi duplumból az egyik az S, a 33 közül 31 I-vel közös. Ugyanakkor az S-ben megtalálható 60 közlemény közül 28 olyan, amit csak ott vettek fel.

Csak az S szempontjából nézve:

Esszé, jegyzet, tanulmány: 19 S, 18 IS, 2 NS

Dokumentumok,… 4 S, 5 IS

Nekrológ: 1 IS

Vita : 1 S

Figyelő 2 S, 7 IS

Összességében valamivel magasabb azon tételek száma, amelyek máshová is bekerültek.

Csak az I-ben: 37 (4 szépirodalmi munka, 20 Figyelő, 10 esszé, tanulmány, 3 egyéb)

Csak S-ben: 26 (2 Figyelő, 18 esszé, tanulmány, 6 egyéb)

Csak Ű-ben: 23 szépirodalmi, 2 egyéb.

Csak N-ben: 1 szépirodalmi

Duplum: összesen 34, 1 I Ű (szépirodalmi), 2 N S (esszé, tanulmány), 31 I S (7 Figyelő, 18 esszé, tanulmány, 6 egyéb)

Feldolgozatlan: 175 (134 szépirodalmi, 25 Figyelő, 7 esszé, tanulmány, 9 egyéb)

A Sajtórepertóriumban szereplő tételek ETO-szám szerinti megoszlása

A nem az irodalomhoz sorolt tételek megoszlása

A csak a Sajtórepertóriumba bekerültek esetében a szerző neve szerepel, a több adatbázisban felvetteknél a cím is, továbbá az adatbázisok kódja.

Csak a Sajtórepertóriumban dolgozták fel:

1 Dornbach Márton, Keely, Brian L., Radnóti Sándor

17 Domonkos Péter, Magyar László András

2 Geréby György

32 Gángó Gábor, Oakeshott, Michael, Rugási Gyula

325 Litván György

327 Lord Palmerston

7 Forgács Éva

71 Batár Attila

78 Pintér Tibor

929/930 Kövér György, Tordai Zádor

A Sajtórepertórium mellett máshol is szerepel:

323.1 Radics Viktória: S-O-H-A (Jeles András: Büntető század. Claude Lanzmann: Soah) I, S Szalai Júlia: Az elismerés politikája és a cigánykérdés I-II. N, S

75 Egri Péter: A preraffaeliták Shakespeare-képe I, S

A 20 tétel döntő többsége, 16 csak S-ben található meg. Megoszlásuk (előbb az ETO szám, zárójelben a hozzá tartozó tételek száma: 1 (3), 17 (2), 2 (1) 32 (3), 325 (1), 327 (1), 7 (1), 71 (1), 78 (1), 929/930 (2)

Az ETO-számok mutatják azt, hogy melyek azok a szakterületek, amelyeknek az anyaga idáig a Sajtórepertóriumba került be, annak esetleges megszűnése után pedig várhatólag sehová. Ez csak olyan területeket jelöl, mint filozófia, pszichológia, etika, vallás, művészet, zene, életrajz, történelem. (Az sem segít rajtuk, hogy sikerült irodalmi folyóiratban megbújniuk. Ezt azért írom így, mert a felsorolt területek saját folyóirataiban megjelent közleményeknek még sokkal kisebb lesz az esélyük a jövőben, ennek megállapításához nem is kell különösebb vizsgálatokat végezni.)

A máshol is szereplő négyről megállapítható, miért kerültek be a nemzetiségi adatbázisba, illetve az, ha két ETO-számot is kaphattak volna, akkor a filmhez és az irodalomhoz is besorolták volna őket, az irodalmi adatbázisba való bekerülésük indoka ez lehet.

323.1 I (1), N (2) 75 (I)

Az irodalomhoz sorolt tételek megoszlása

Ahhoz képest, hogy a teljes időszakban alig 50 % feletti a Holmiból a Sajtórepertóriumba került tételek közül az irodalomba soroltak aránya, a választott évben ez jóval magasabb, 35 ilyen van az előző csoportba sorolt 20 tételhez képest Ez az a csoport, ahol leginkább várható az átfedés a két adatbázis között, s nem is tudni, hogy örüljünk-e annak, ha ez kisebb a vártnál. Jelen esetben ugyanis ez azt jelenti, hogy 35 közül csak 27 szerepel I-ben és S-ben, 8 olyan van, amelyik csak S-ben található meg. Azért érdemes ezeket felsorolni, mert a jövőben nagyobb esély lehet arra, hogy az ilyeneket ne találjuk meg sehol:

H. Bagó Ilona két ismeretlen József Attila kéziratról, Beck András Gertrude Steinről, Bodor Béla egy XVIII. századi virtuális poétáról, Dávidházi Péter és Balassa Péter beszélgetése az életrajzi műértelmezés tabujáról, Dornbach Márton Földényi F. László Heinrich von Kleistről szóló könyvéről, Fónagy Iván A befejezésről című, két részes tanulmánya, Gángó Gábor Eötvös József ifjúkori novellájáról, Vas István levelesládájából.

A Holmiban a Figyelő című rovatban megjelent kritikák közül is felvesz tételeket S azok színvonala miatt. Ugyanakkor láthattuk s az ismertetések és az ismertetett művek szerzőinek nevével érzékelhettük, hogy mi minden nem került be sehová.

Azt gondolhatjuk, hogy másfajta feltárás pótolhatja az előbb vázolt hiányokat. Ilyen alternatíva lehet a WebKat.hu. Ehhez csak az kell, hogy a folyóirat anyaga fenn legyen az interneten. Ebből a szempontból a Holmi számára 2000 nem tipikus év, az április és augusztus közötti 5 hónap anyaga található meg, kisebb hiányokkal (ezen kívül csak 1999-ből a júliusi szám), s valamivel nagyobb hiányokkal ez van feldolgozva a WebKat.hu-ban (elsősorban a Figyelő rovat az, amelynek feltárására nem törekedtek, a szépirodalmi anyag feltárásával hiányt pótoltak, másokkal a többszörös feltárást növelték, összesen 141 tétellel).

Befejezés

Először olyan szakterületek anyagát vizsgáltam meg, amelyeknek nincs saját magyar adatbázisuk, mégis elképzelhető, hogy nem jelent gondot, ha szakfolyóirataik anyaga nem szerepel a Sajtórepertóriumban. (A szóródó irodalom felvétele azonban nemcsak a természettudományok, hanem az alkalmazott tudományok esetében is fontos lenne, a mostani rendszerben ez utóbbinak van nagy (sokszor megvalósuló) esélye arra, hogy elvesszen.)

Ezzel ellentétben egy másik szakterület folyóiratairól, ahol a szakterület helyzete megnyugtatóbbnak látszik, mert van saját adatbázisa (sőt, az Irodalmi adatbázis mellett a Műfordítás adatbázist sem szabad elfelejteni), s ahol a folyóiratokról korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy ezeken kívül is sok adatbázisba kerül be anyaguk, az derül ki, hogy az eddigi helyzet várhatólag csak rosszabb lesz. Eddig csak a szépirodalmi anyagból a magyar az, amelynek nem volt helye a kialakult rendszerben, meg a kritikák közül azok többségének, amelyek nem az irodalomhoz kapcsolható témákkal foglalkoznak, a jövőben várhatóan ugyanezeknek a területeknek a tanulmányait is legfeljebb éves tartalomjegyzékekből tudjuk áttekinteni. Különösen veszélyben vannak azok a lapok, amelyek még az interneten sincsenek fenn.

Időközben megkaptam a Könyvtári Levelező/lap júliusi számát. Ebből megállapíthatom, hogy semmi reakció nem olvasható a májusi számban megjelent cikkemre, ezt a szerkesztő is megemlíti, de azért megnyugtat, vannak jelei annak, hogy olvasták, s talán így valami hatása is lesz. A Levező/lapban közben örömmel olvasom azt a megállapítást, hogy „.. az internetkönyvtárosnak továbbra is döntően a kulturális élet tényezőjének kell maradnia,” s ugyanennek a cikknek a bevezető részében a 2 hivatkozás második részét, amellyel teljes mértékben egyet lehet érteni:

„A magyar kultúra egyetlen esélye arra, hogy a következő generációk tagjai figyelemre méltassák az, ha gyorsan, rövid idő alatt, jó minőségű feldolgozásban elektronikus formában is megjelennek az írott emlékek, az írott emlékekről rögzített adatok (katalógusok, nyilvántartások, bibliográfiák stb.), illetve a dokumentumok digitalizált változatai.”

Közben állandóan biztató dologról olvashatunk: az Országos Dokumentumellátási Rendszerről (a különböző definíciók szerint a folyóiratcikkek is a dokumentumok közé sorolhatók, s csak akkor lehet velük ellátni az érdeklődőket, ha előtte feltárják őket), már nemcsak milliók, hanem milliárdok is jutnak a nemzeti kultúra digitalizálására, s bár vannak olyan pályázati kiírások is, amelyek szinte tiltják az ilyen jellegű munkát (mintha nem az egyik fő feladat lenne a dokumentumok tartalmának a feltárása), talán meg lehet győzni az illetékeseket, hogy amiről itt szó van, az is a nemzeti kultúra része, s a különböző programokra szánt összegek töredéke hiányzik csak ahhoz, hogy ezt nagyobb gondok nélkül meg lehessen valósítani. Hogy mit veszíthetünk, arra még próbálok majd további példákat hozni. Holmi filozófia, pszichológia, etika, művészet, zene stb. kinek számít?

Jegyzet

MURÁNYI Péter: A hazai folyóirat-repertorizálás jelenlegi rendszere [?] és problémái. In: Könyvtári Levelező/lap, 2003. 5. sz. pp. 14-21.
BERKE Barnabásné: A teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2003. 5. sz. p. 22–30.