A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója 2003. április 15-i szakmai rendezvényének második felében1 vitasorozatot indított a könyvtáros/bibliográfus társadalom előtt álló országos feladatról: a nemzeti cikkrepertórium kérdéséről. A téma előtérbe helyezését sürgette az a tény, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban a kurrens periodikumok repertorizálása 2003. január 1-jétől szünetel. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriuma gyűjtőkörébe tartozó folyóiratok, hírlapok 2003. évi számaiban megjelenő cikkekről, tanulmányokról jelenleg nem tudunk számot adni. Az OSZK – szándéka szerint – továbbra is teljesíteni akarja azt az immár 57 éve felvállalt feladatát, miszerint nemzeti könyvtárként vezetői, irányítói funkcióval kell részt vennie a kurrens szakirodalmi információszolgáltatásban.

Sonnevend Péter (úgyis, mint a terület valamikori osztályvezetője) áttekintést adott a Repertórium szerkesztőségének múltjáról és jelenéről, valamint elmondta elképzeléseit a jövőről. Hangsúlyozta mind előadásában, mind későbbi hozzászólásában, hogy késlekedni nincs idő, sokkal több energiát vesz igénybe az elmaradt kiadványok visszamenőleges feldolgozása, mint a folyamatos kurrens munka.

Wolf Magda2 azokról a jelentős változásokról számolt be, amelyek a legutóbbi években történtek a vezetése alatt működő Repertórium Szerkesztőségben. Ezek a változások a cikkbibliográfiai feldolgozásban a minőségre vonatkoznak, sajnos a feldolgozás ütemezéséről – a létszám folyamatos csökkenése miatt – nem lehet pozitív megállapításokat tenni. Ismertette az IKER adatbázis legújabb szolgáltatásait, a kurrens cikkek regisztrálásától a közvetlen tartalomszolgáltatásig.

Murányi Péter mélyreható vizsgálatokat végez évek óta a cikkrepertóriumok témájában. Előadásában – időbeli korlátok miatt – csak részleteit tudta ismertetni mindannak, amit tanulmányozott, elemzett, összevetett, értékelt. Hangsúlyozta a kurrens folyóiratok feltárásának fontosságát a kutatómunkában, s ha egy mondatban kellene összefoglalni a teendőket, akkor is tőle érdemes idézni: „ …minél gyorsabb feltárásuk lenne fontos, minél kevesebb eszközben”. Országos összefogás tehát az, ami célra vezethet.

Ugyanezt a gondolatot folytatta Berke Barnabásné, a Nemzeti Bibliográfiai Központ vezetője is, aki átfogó elemzést, a továbblépéshez szükséges útmutatást adott előadásában a jelenlevőknek, és a megvalósításhoz szükséges együttgondolkodásra kérte a könyvtáros/bibliográfus társadalmat. A felhívást, mintegy megerősítésképpen, vezető szakmai orgánumaink is eljuttatják az érdeklődőkhöz. A TMT-ben az előadás szerkesztett változata A teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei címmel jelenik meg.

Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, bár egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson, bíztatja és kéri a könyvtáros/bibliográfus társadalmat: közös gondolkodással, a teendők megfogalmazásával és egymás közti megosztásával tegyünk meg mindent közösen, hogy Magyarországon teljes körű szakmai információszolgáltatás valósulhasson meg. Ezt a célt szolgálja a nagykanizsai vándorgyűlés egyik szekcióprogramja is, ahol az országos cikkrepertórium megvalósítása érdekében további közös munka vár a résztvevőkre.

Jegyzetek

A rendezvény első részében „A 2000-es évek bibliográfiáiról” előadássorozat nyitó előadásaként Bényei Miklós beszélt „Debrecen helytörténeti irodalma” című bibliográfiájáról. A bibliográfia ismertetése a Könyvtári Figyelő 2003. 1. számában jelent meg.

Előadásának szerkesztett szövege megjelenik a Könyvtári Levelező/lap 2003. évi 8. számában.