A DELOS (A digitális örökség megőrzése. Kezdeményezések és technológiák) c. konferencián (2003. május 6.) elhangzott előadás átdolgozott változata.

Európában és világszerte egyre fontosabb kérdés, mit tudunk kezdeni a különböző hordozókon manifesztálódó szellemi és kulturális örökséggel. A nyomtatásban vagy más sokszorosítási technikával napvilágot látó szellemi termékek megőrzése a köteles példányok szolgáltatásával megoldottnak tekinthető. Napjainkban még kevés olyan országot találni, ahol a lakosság kulturális fogyasztásának legnagyobb hányadát kitevő televíziós és rádiós műsorszámokat teljes körűen, állami finanszírozással archiválnák és szolgáltatnák a kortárs nemzedékek, illetve megőriznék az eljövendő generációk számára.

Európai Uniós törekvések az európai audiovizuális kulturális örökség megőrzésére

Az Európai Unió régóta és egyre erőteljesebben szorgalmazza a kulturális örökség megőrzését, jelentős részének digitalizálását és széles körű hozzáférhetővé tételét. Ennek a folyamatnak az egyik eredménye az az Európai Egyezmény, amelyet az Európa Tanács 2001. szeptember 19-én tett közzé1. Az egyezmény célja: a ratifikáló országok számára meghatározza mindazokat a kötelezettségeket és lehetőségeket, amelyek biztosítják az európai audiovizuális örökség megóvását és lehetővé teszik ezen örökség kulturális, tudományos és kutatási célú felhasználását a teljes lakosság számára.

Jól tudjuk, hogy Magyarországon számos területen jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy Európai Uniós tagország lehessünk. Ezek közé a megoldandó feladatok közé tartozik az államilag finanszírozott audiovizuális archívumnak a kialakítása.

A hazai előzmények

Az 1997. évi CXL. törvény 59. §. (4) bekezdése kimondja: „A [kulturális] miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt. és más, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény szerinti műsorszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról.”

A hatályos törvény előírásainak ellenére a magyar audiovizuális örökség megőrzése ma csak részben és részlegesen megoldott. A közszolgálati műsorszolgáltatók saját műsorszámaikat változó minőségben archiválják, de az archívumban őrzött dokumentumokat nem teszik hozzáférhetővé a nagyközönség számára. A hatályos jogszabály a kereskedelmi adók műsorszámait illetően mindössze 30 napos megőrzést ír elő; szolgáltatási kötelezettséget azonban nem.

Sajnálatos módon az egyes közgyűjtemények (pl. a Filmarchívum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Rádió archívuma stb.) eltérő elvek alapján, egymástól elszigetelten dolgozzák fel, és igen korlátozott módon szolgáltatják az audiovizuális dokumentumokat.

Ezen a kedvezőtlen helyzeten kívánt változtatni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, amikor – az Informatikai Kormánybiztossággal karöltve – 1999-ben támogatást nyújtott a Budapesti Műszaki Egyetem Informatikai Központjának (BME IK) azzal a céllal, hogy kezdődjék meg a leendő Nemzeti Audiovizuális Archívum szakmai alapelveinek a lerakása.

A kormányzati támogatásnak köszönhetően a BME IK égisze alatt a projektben résztvevő szakértők feltérképezték az audiovizuális dokumentumok archiválásának nemzetközi gyakorlatát, kidolgozták a leendő intézmény működésének elveit, kialakítottak egy kísérleti modellt, majd elkészítettek egy megvalósíthatósági tanulmányt.2 Ez utóbbit 2000 végén bocsátották szakmai vitára.

A projekt jelen szakaszának célkitűzései

A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2001 tavaszán úgy döntött, hogy a NAVA-projektet a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központnak (a Neumann-háznak) kell folytatnia. E döntés törvényi háttere a fentebb már hivatkozott 1997. évi CXL. törvény 59. §. (5) bekezdésében keresendő, amely kimondja: a Neumann Könyvtár „az audiovizuális, multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja”. A projekt vezetője a Neumann-ház igazgatója lett.

A három finanszírozó által egyenként 35 millió forinttal támogatott projekt-szakasz célja, hogy előkészítse annak az új közgyűjteménynek a létrehozását, melynek feladata, hogy összegyűjtse, szolgáltassa és a jövő számára megőrizze a nemzeti kulturális örökség részét képező audiovizuális dokumentumokat.

Hosszas egyeztetések során alakítottuk ki a projekt szervezetét – beleértve a három munkacsoportot -, majd kidolgoztuk a célokat és feladatokat rögzítő Projekt Alapító Dokumentumot, melynek értelmében a NAVA szóban forgó szakaszának célja:

  • a nemzeti audiovizuális archívum működtetését lehetővé tevő jogszabálytervezet(ek) elkészítése;
  • az audiovizuális dokumentumok digitalizálását, nyilvántartását, feldolgozását és archiválását célzó szabványok és technológiai rendszer kidolgozása;
  • a NAVA mint közgyűjtemény intézményi, technológiai és infrastrukturális feltételrendszerének, valamint a működéshez szükséges beruházások előkészítő dokumentumainak a kidolgozása.

A projektben résztvevők – a Projekt Felügyelő Bizottsága által jóváhagyott munkacsoportok tagjai, valamint a felkért szakértők – a fentiek mellett az alábbi feladatok teljesítését is vállalták:

  • az audiovizuális archívumok gyűjteményére, azok állapotára vonatkozó felmérés kezdeményezése ;

 

  • a NAVA gyűjtőkörének meghatározása;

 

  • a NAVA működését lehetővé tevő jogszabályok és jogszabályi változások kidolgozása az Európai Uniós előírásokkal összhangban;

 

  • a nemzetközi szabványosítási törekvéseknek megfelelő adatbázis struktúra kereteinek kialakítása;

 

  • a NAVA szolgáltatási rendszerének kidolgozása;
  • az ország audiovizuális gyűjteményei számára egységes feldolgozási, archiválási módszertani ajánlások kimunkálása;

 

  • a leendő intézmény infrastruktúrájának körvonalazása, az erre vonatkozó közbeszerzési dokumentáció előkészítése.

A projekttervben szereplő feladatok végrehajtására fél év állt rendelkezésre.

A projekt eredményei

A fentiekben megfogalmazott feladatok végrehajtására három munkacsoportot szerveztünk. Az egyes munkacsoportok legfontosabb feladata az alábbi volt:

  • a jogászok az európai jogharmonizációs törekvésekkel összhangban álló, ún. NAVA-törvényt készítették el;

 

  • az adatbázis-építéssel és szabványosítással foglalkozó szakemberek az audiovizuális dokumentumok közgyűjteményi feldolgozására vonatkozó ajánlásokat dolgozták ki;

 

  • a műszaki szakértők a leendő intézmény működésének technológiai kérdéseire adtak választ.

 

Mindhárom munkacsoport a következő alapelveket tartotta szem előtt:

  • a célkitűzéseket világosan kell megfogalmazni;

 

  • a kiinduló pont a nemzetközi és a hazai helyzet felmérése;

 

  • a javasolt megoldás minden esetben legyen kompatibilis a nemzetközi rendszerekkel (jogharmonizáció, szabványos megoldások);

 

  • fontos követelmény továbbá az átjárhatóság más rendszerekhez.

A három munkacsoport közül a jogi munkacsoport néhány hónappal előbb kezdhette meg a munkáját. Első lépésként kidolgoztuk a végrehajtandó feladatokat, a határidőket és a felelősöket rögzítő munkatervet, melynek főbb pontjai:

  • az Európa Tanács 2001. szeptember 19-i, az európai audiovizuális kulturális örökség megőrzésére irányuló egyezményben foglaltak elemzése és értelmezése a NAVA szempontjából;

 

  • az audiovizuális dokumentumok archiválása terén folyó nemzetközi gyakorlat felmérése;

 

  • a közszolgálati műsorszolgáltatók archiválási szabályzatainak elemzése;

 

  • egyes külföldi és hazai közgyűjteményeknél folyó, az audiovizuális dokumentumok archiválására irányuló tevékenység felmérése, elemzése, különös tekintettel a kötelespéldány-szolgáltatásra;

 

  • az információs társadalom alapelveinek és a szerzői jogi irányelveknek az összehangolására irányuló európai uniós irányelvek érvényesítése a magyar jogrendben;

 

  • az audiovizuális dokumentumok kötelespéldány-szolgáltatásra épülő archiválási rendszerének és a rendszer központi feladatainak ellátására létrejövő Nemzeti Audiovizuális Archívum működésének elveit rögzítő jogszabály – az ún. NAVA-törvény – kimunkálása.

 

  • A jogi munkacsoport a maga elé kitűzött célokat teljesítette. Tizenkét tanulmány készült el, melyek összegzése a törvénytervezethez készült részletes indoklásban olvasható.

Az adatbázis-építési és szabványosítási munkacsoport az alábbi feladatokat tűzte ki célul:

  • az audiovizuális archiválással kapcsolatos szótár- és tezauruszépítés hazai helyzetének áttekintése;

 

  • az audiovizuális archívumokban alkalmazott metaadatok, szabványok, ajánlások, szabványosítási törekvések felmérése nemzetközi szinten;

 

  • a jellemző hazai audiovizuális archiválási gyakorlat áttekintése;

 

  • a metaadatbázisok alapján történő tartalmi keresés kérdései;

 

  • tipikus keresési igények, szempontok összegyűjtése egyes felhasználói típusok szerint (pl. produkciós szakember, kutató, érdeklődő stb.);

 

  • terminológiai szótár kidolgozása;
  • a metaadatbázis-séma logikai tervezése (az egyes tartalmi mezők típusai (logikai, numerikus, dátum-időpontosság), kitöltési lehetőségek (bővíthető/rögzített lista, adatbázisból származó elemek – tulajdonnevek, földrajzi nevek, szabad szöveg);

 

  • a metaadatbázis-séma szabványos (UML, XML/ SGML) leírási módjának kidolgozása;

 

  • a séma implementálhatóságának elemzése (valós relációs és/vagy natív XML adatbázis kezelő rendszerekben; ismert nagy médiamenedzsment rendszerekben: pl. T-Rex, Media 360);

 

  • az audiovizuális archívumok metaadatbázis rendszerének informatikai alapelveinek tisztázása;

 

  • a metaadatbázis-séma követelmények formális nyelvű leírása;

 

  • az archívumok metaadat-szintű összekapcsolódását, közös keresését lehetővé tévő kommunikációs formák és protokollok áttekintése (az alternatívák felvázolása, javaslattétel);

 

  • az audiovizuális archívumok közötti információcsere adatformátumára alternatívák és javaslat kidolgozása;

 

  • a NAVA metaadatbázis modelljére vonatkozó szabványajánlás kidolgozása;

 

  • a metaadatbázis modell követelményeinek megfelelő szabványajánlás készítése az audiovizuális dokumentumok leírására;

 

  • szabványajánlás készítése az audiovizuális archívumok közötti információcsere adatformátumára és kommunikációs protokolljára.

A technológiai munkacsoport munkatervében az alábbiak szerepeltek:

  • A felkészülés feladatai
  • a NAVA projekt korábbi fázisaiban készült dokumentumok áttanulmányozása – a hasznosítható tapasztalatok leszűrése;
  • az EBU3 P/FTA és P/FRA (Future Television Archive és Future Radio Archive) projektek eredményeinek elemzése, a P/FTA project záródokumentumának áttanulmányozása – a hasznosítható ajánlások feldolgozása;
  • a BME-n kiépült kísérleti rendszer működésének figyelemmel kísérése, tapasztalatainak elemzése;
  • az archiválással összefüggő jelenlegi és közeljövőbeli technológiai és műszaki trendek vizsgálata, az eredmények összegzése:

 

  • kompressziós formátumok, fájlformátumok;

 

  • hálózatok, protokollok, SAN/NAS struktúrák és alkalmazásuk;

 

  • injektáló rendszerek (automatikus kép- és hanganalizáló rendszerek, automatikus metaadat-generálás);

 

  • tároló rendszerek (merevlemezes tároló rendszerek, gyorsító tárak, adatszalagos tároló robotrendszerek, DVD-s jukebox rendszerek stb.);
  • nem-lineáris editáló munkaállomások;

 

  • tartalom- és „storage”-menedzsment rendszerek, kereső rendszerek.

A rendszerkialakítás feladatai

  • a társ-munkacsoportokkal együtt kidolgozott és a projekt vezetése által jóváhagyott gyűjtési és keresési módszerekre alapozott adatgyűjtési, metaadat-generálási, adattárolási, anyag-feldolgozási (editálási) és keresési-kutatási felhasználói követelményrendszer összeállítása (beleértve a főbb kapacitás adatokat is);

 

  • technológia rendszerkoncepció (alternatívák) kidolgozása, a rendszer és elemeinek részletes egyeztetése a társ-munkacsoportokkal és a projektvezetéssel, majd a lehetséges gyártókkal, szállítókkal;

 

  • az előbbiek alapján a NAVA technikai infra- struktúra elveinek lefektetése, a végleges rendszerterv megalkotása, a technológiai „workflow” megtervezése és egyeztetése a társ-munkacsoportokkal és a projektvezetéssel;

 

  • az infrastruktúra beszerzését célzó közbeszerzési pályázatra a tenderdokumentáció műszaki-technológiai mellékletének kidolgozása.

A NAVA működésére vonatkozó elképzelések

Az audiovizuális kulturális örökség megőrzésének jogi szabályozása: a „NAVA törvény” tervezete

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a NAVA előkészítés időben egybeesik az Európai Unió ez irányú törekvéseivel. A közelmúltban két kiemelkedő jelentőségű dokumentum is napvilágot látott, amelyeket záros határidőn belül át kell ültetni a magyar jogrendbe. Az egyik az Európa Tanácsnak az Audiovizuális örökség védelméről szóló, 2001. szeptember 19-én elfogadott Európai Egyezménye, a másik az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/ EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról.

Az Egyezmény azokat a kötelezettségeket és lehetőségeket határozza meg, amelyeket az egyezményt aláíró szerződő felek magukra nézve kötelezően elismernek, és amelyek eredményeként minden csatlakozó ország gondot fordít a saját audiovizuális örökségének megőrzéséről. Az egyezmény az állam feladatául írja elő, hogy gondoskodjék ezen örökség összegyűjtéséről, biztonságos megőrzéséről.

Az Egyezmény – és az erre épülő NAVA törvénytervezet – megkülönbözteti az audiovizuális dokumentumok köteles példánykénti, kötelező szolgáltatását az önkéntes alapon történő szolgáltatástól. Kötelező szolgáltatássá nyilvánvalóan csak a törvény hatályba lépése után a nyilvánossághoz közvetített dokumentumok tehetők. A törvény hatályba lépése előtt a nyilvánosság számára közvetített dokumentumok önkéntes alapon szolgáltatott példányként kerülhetnek az audiovizuális archívumba.

A NAVA szempontjából a másik fontos dokumentum az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve4, amelynek célja, hogy összehangolja az információs társadalom érdekeit a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásaival.

Az információs társadalom egyik alapelve szerint minden állampolgárnak joga van az információhoz való szabad hozzáféréshez; ezt a jogát a társadalom alapintézményei közé tartozó nyilvános könyvtárak rendszerén keresztül gyakorolhatja.

Tudvalévő, hogy minden államnak gondoskodnia kell a területén megjelenő többszörözött dokumentumok könyvtári gyűjteménybe kerüléséről. Ennek a kereteit részben a kötelespéldány-szolgáltatás törvényi előírása, részben a könyvtári rendszer fenntartására szolgáló költségvetési források biztosítása teremti meg. A nyilvános könyvtárak állományába kerülő nyomtatott dokumentumokat bárki – állampolgári jogon – igénybe veheti a szerzői jog által megengedett ún. szabad felhasználás keretein belül.

A szabad felhasználás jelenleg azonban nem terjed ki számos újabb keletű hordozón rögzített dokumentumtípusra (például az internet-használatra) –, amelynek következtében csorbul az információhoz való szabad hozzáférés joga. Ezen ellentmondás feloldását célozza meg a fent idézett EK irányelv, amely további dokumentumtípusokra terjeszti ki a szabad felhasználás jogát. Amint az irányelvben foglaltaknak megfelelően módosítják a szerzői jogi törvényt, az audiovizuális dokumentumokat is a szabad felhasználás szabályai szerint szolgáltathatják a nyilvános könyvtárak.

Várhatóan 2003-ban mindkét európai uniós kezdeményezés beépül a magyar jogrendbe, így megteremtődik az a jogi háttér, amelyre a NAVA szolgáltatási rendszere felépülhet. Szükség van azonban egy önálló NAVA törvényre, amely leszögezi:

  • az állam feladata gondoskodni az audiovizuális kulturális örökség összegyűjtéséről, megőrzéséről és szolgáltatásáról;

 

  • a műsorszolgáltatókat és más természetes vagy jogi személyeket, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat kötelezi a törvény hatályba lépése után a nyilvánossághoz bármilyen módon és eszközzel közvetített, magyarországi előállítású audiovizuális dokumentumok kötelespéldány-szolgáltatására;

 

  • a törvény életbe lépése előtt a nyilvánossághoz közvetített magyarországi előállítású, illetve a magyar vonatkozású audiovizuális dokumentumok megőrzéséről szintén gondoskodnia kell a magyar államnak;

 

  • a magyar audiovizuális kulturális örökségre vonatkozó információkat tartalmazó adatbázishoz korlátlan és ingyenes hozzáférést kell biztosítani;

 

  • a lakosság a nyilvános könyvtári rendszeren keresztül férhet hozzá a NAVA gyűjteményében tárolt dokumentumokhoz.

A metaadatbázis felépítése és működése

Az audiovizuális dokumentumok közgyűjteményi feldolgozása világszerte újfajta feladatok elé állítja a szakembereket. Éppen a feladat újszerű volta miatt az egyik legfontosabb feladat a terminológiai szótár kidolgozása volt. Az újonnan kidolgozott definíciók használata alkothatja meg a közös nevezőt a különböző területeken dolgozó szakemberek között. A terminológiai munka a Dublin Core szabvány hazai adaptálására, illetve a NAVA törvény- tervezet 2. sz. mellékletének kidolgozására is kiterjedt.

Ez a munkacsoport is a nemzetközi élvonalban alkalmazott adatbázis-építési eljárások, dokumentum-leíró szabványok és kommunikációs protokollok feltérképezésével kezdte a munkáját. Az élenjáró külföldi rendszerek ismeretében úgy döntöttünk, kizárólag a következő – korszerű, jól használható, szabványos – megoldásokat dolgozzuk ki a NAVA számára:

  • a Dublin Core szabvány követelményeinek megfelelő szabványajánlás az audiovizuális dokumentumok leírására;

 

  • UML, XML/SGML szerinti metaadatbázis-séma;

 

  • az Open Archive Initiative (OAI), illetve a Z39.50 protokollok az archívumok metaadat-szintű összekapcsolódására;

 

  • a NAVA relációs metaadatbázis modelljére vonatkozó szabványajánlás.

Rajtunk kívül álló okok miatt a jellemző hazai audiovizuális archiválási gyakorlatot nem sikerült széles körűen áttekinteni, mert a kiküldött 550 kérdőív 8%-át kaptuk vissza. Az országos kereskedelmi műsorszolgáltatók a többszöri megkeresés ellenére is elzárkóztak az adatszolgáltatástól.

A technológiai feltételrendszer

A másik kettőhöz hasonlóan a technológiai munkacsoport feladatát is nehezítette, hogy a finanszírozók képviselőitől nem kaptunk semmilyen támpontot a leendő NAVA gyűjtőkörére és szolgáltatásaira vonatkozóan. Mérnöki megfogalmazással így sem az input, sem az output oldal nem méretezhető – így kénytelenek voltunk mi magunk felállítani egy modellt, és ehhez hozzárendelni a műszaki-technikai koncepciót. A NAVA működését az alábbiak szerint képzeljük el:

  • az audiovizuális dokumentumok a nyilvánossághoz közvetítéssel egyidejűleg a lehető legjobb minőségben, automatikus vezérléssel, szabványos telekommunikációs hálózatokon kerülnek az archívumba;

 

  • a műsorszolgáltatók a NAVA törvénytervezet 2. sz. mellékletében meghatározott metaadatokat eljuttatják az archívumba;

 

  • a beérkező audiovizuális dokumentumok egy interfész rendszeren keresztül jutnak a NAVA technológiai rendszerébe;

 

  • az archívumban örök időkre tárolódik egy nagyfelbontású kópia, amellyel egyidejűleg keletkezik egy kisebb felbontású kópia a szolgáltatási célokra;

 

  • az archivátorok kiegészítik a metaadatokat, illetve eltávolítják a rendszerből azokat a dokumentumokat, amelyeket valamilyen okból nem lehet, vagy nem kell archiválni;

 

  • a metaadatbázis bárki számára on-line hozzáférhető;

 

  • az audiovizuális dokumentumokat a kijelölt nyilvános könyvtárakban (az országos, megyei és egyetemi könyvtárakban, illetve a NAVA olvasótermében) elhelyezett terminálokon lehet megtekinteni.

Néhány adat a projektről

A projekt felügyelőbizottsága nyolc alkalommal ülésezett. A három munkacsoport összesen harminchárom ülést tartott. Az ad-hoc munkabizottságok további huszonkét találkozón egyeztették az elképzeléseiket. A rendelkezésre álló százöt millió forintból hetvenöt millió forintot költöttünk el a finanszírozási szerződésekben meghatározott célokra.

Összegzés

Az egyeztetési, finanszírozási és egyéb gondok dacára a projekt résztvevői igen eredményes munkát végeztek; gyakorlatilag az összes fontos célkitűzést sikerült megvalósítani. Az eredmény egy világszínvonalú, működőképes rendszer kidolgozása.

A rendelkezésre álló információk szűkös volta és a kevés idő ellenére le tudtuk rakni egy működőképes rendszer alapjait. Ma már tisztán látjuk, milyen jogszabályi környezetet kell megteremteni a NAVA létrejöttéhez, tudjuk, milyen infrastruktúra kell az audiovizuális dokumentumok gyűjtéséhez, tárolásához és szolgáltatásához, és pontosan kidolgoztuk a gyűjtemény feldolgozásának szabványos megoldásait.

Köszönet illeti a projekt részvevőit, akik áldozatos munkával, igen feszített tempóban, legjobb tudásuk alapján dolgoztak a feladatok végrehajtásán. Bízom abban, hogy a kormányzat és a NAVA leendő vezetői a továbbiakban is igénybe veszik a projektben résztvevő szakértők tudását.

Jegyzet

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 2001. szeptember 19-én elfogadott Egyezmény a televíziós alkotások védelméről

A tanulmányt .pdf formátumban le lehet tölteni a www.nava.hu címről

European Broadcasting Union (www.ebu.ch)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EU irányelve az információs társadalomban a szerzői és a szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról