Az 1998. novemberi tisztújító taggyűlésünkön ért először az a megtiszteltetés, hogy a Bibliográfiai Szekció tagsága engem választott meg elnöknek. Az elmúlt évekre visszatekintve elmondhatom, hogy a szekció irányításában részben könnyű feladatom volt, hiszen minden tekintetben folytathattam a Csűry István, Lisztes László, majd Bényei Miklós által folytatott gyakorlatot, másrészt nagy kihívást jelentett, hiszen szerettem volna megőrízni az addigi színvonalat. Nagyon fontosnak éreztem a tagság tájékoztatását, ezért rendszeresen eljuttattuk a híreket mindenkinek körlevél, vagy éves beszámoló formájában. Egyre több tagtársunk dolgozik számítógép mellett, illetve más okból rendelkezik e-mail címmel, ezért a tudósításnak ezt az elektronikus formáját választottuk, nem csupán anyagi okokból, de a gyorsaság kedvéért is. Természetesen azoknak, akiket csak hagyományos módon tudunk elérni, továbbra is postáztuk/zuk híreinket, meghívóinkat.
Szakmai rendezvények
Szakmai rendezvényeink ismertetésénél a tematikus csoportosítást választottam, éppúgy, mint 2002. évi tisztújító taggyűlésünkön.
- “Jeles elődeinkre emlékezünk”
A szekció küldetésszerű céljának érzem, hogy időről időre megemlékezzünk jeles elődeinkről. Tesszük ezt rendszeresen egy-egy szakmai téma kapcsán is, de önálló rendezvényeket is szerveztünk:
- 2001 nyarán a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai Szekció VIII. tanácskozásán Kaposvárott emlékező előadások hangzottak el az 50 éve alapított közkönyvtárak létrejöttében, illetve működtetésében jelentős szerepet játszó könyvtárosokról.
- 2001. október 9-én emlékülést tartottunk a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárával közösen Csűry István születésének 80. évfordulóján. Az emlékülésen elhangzott előadások önálló kötetben is megjelentek az egykori munkatársak jóvoltából.
- 2002-ben Domanovszky Ákosra és Vajda Gáborra emlékeztünk.
- “Bibliográfiai műhelyek bemutatkozása”
Ugyancsak régi hagyományt folytattunk azzal, hogy különböző bibliográfiai műhelyek bemutatkozására adtunk lehetőséget. Nagyon fontos, hogy a szekció tagjai és más érdeklődők megismerhessék az ország különböző részein tevékenykedő bibliográfusok eredményeit, jelenlegi munkáit és terveit.
- Takács Miklós élvezetes előadást tartott 1999-ben a szombathelyi helyismereti bibliográfiai munkáról.
- A 2002-ig létező IKB – Magyar Periodika Adatbázisról én tarthattam ismertetést ugyanebben az évben. Elsősorban az interneten elérhető változat bemutatása volt a cél.
- 2000-ben Kégli Ferenc ismertette az 1801-1920 közötti magyarországi, illetve külföldi magyar nyelvű nyomtatványok bibliográfiai számbavételére vonatkozó terveket, az Arcanum CD-ROM kiadványa alapján.
- Takács Béla a szolnoki bibliográfiai műhelyt mutatta be 2000-ben a Szolnokon megtartott rendezvényen, amelyet a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetével közösen szerveztünk. Elektronikus dokumentumok a helyismereti gyűjteményekben volt az előadás címe.
- Bibliográfiák
A 2000-es években kiadott bibliográfiák létrejöttének körülményeire, a megvalósítás műhelytitkaira sokan voltak kíváncsiak, ezért ezt a sorozatunkat is folytatni szeretnénk.
- A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa című nagy jelentőségű könyv összeállítói, szerkesztői munkáit Klinda Mária, a szerző mutatta be 2002-ben.
- Szintén a szerző, Bényei Miklós tartott előadást 2003. április 15-én a “Debrecen helytörténeti irodalma” című, mennyiségében is, minőségében is tiszteletreméltó bibliográfiáról, kiemelve a munka módszertani tanulságait.
- A bibliográfiai élet hazai és nemzetközi fejleményei
“Kitekintés” címen foglalhatók össze azok a témák, amelyekkel előadóink a bibliográfiai munkával kapcsolatos legújabb hazai és nemzetközi eredményekkel, hírekkel bővítették szakmai ismereteinket.
- Berke Barnabásné: A Nemzeti Bibliográfiai Szolgáltatások Nemzetközi Konferenciájának ajánlásai (ICNBS Koppenhága, 1998) – 1999
- György Béla: Beszámoló az “Erdélyi hagyatékok a magyarországi közgyűjteményekben” c. konferenciáról (Kolozsvár, 1999) – 1999
- Moldován István: Internetes lehetőségek a helyismereti és bibliográfiai munkában – 1999
- Gáncsné Nagy Erzsébet: Tájékoztató a megyei és városi könyvtárak helyismereti gyűjteményeivel kapcsolatos felmérésről – 1999
- Gazda István: A Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadói tevékenysége a bibliográfiák tükrében – 2000
- Biszak Sándor: Kézikönyvek (Pallas, Nagy Iván, Petrik, Szinnyei) és a Nyugat feldolgozása CD-ROM-on (számítógépes illusztrációval) – 2000
- Bakonyi Géza: Osztott katalogizálás – VOCAL – MOKKA – 2000. (Debrecen)
- Koltay Klára: Tárgyszavak, lelőhelyek, keresés a VOCAL-ban – 2000. (Debrecen)
- Vándorgyűlések
Az MKE vándorgyűlésein önálló szekciók lebonyolítását vállaltuk, ha a vándorgyűlés tematikája a Bibliográfiai Szekció érdeklődési körét érintette.
- 31. (1999) Pápa.
A kiadó és a könyvtár címmel szerveztünk önálló rendezvényt a vándorgyűlésen. A résztvevők nagy száma miatt is sikeresnek mondható szekcióülésen több kiadó vezetői, illetve munkatársai mutatták be tevékenységüket, különös tekintettel a könyvtárakhoz kapcsolódó feladataikra.
- 34. (2002) Budapest
Téma: A nemzet és könyvtára. Szekciónk tagjai közül többen is, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai előadást tartottak nemzeti könyvtárbeli munkájukról.
- A 2003. évi nagykanizsai vándorgyűlésről külön szeretnék szólni az ún. elvarratlan szálak között.
Országos Helyismereti Tanácskozások
A Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és a Bibliográfiai Szekció – folytatva az előző évek gyümölcsöző szakmai gyakorlatát – közösen rendezik meg évről-évre nagysikerű tanácskozásukat. Rendszeresen összegyűlünk százan vagy ennél többen, s örömmel tapasztalom, hogy mind az előadók, mind a résztvevők között egyre többen vannak, akik a Bibliográfiai szekció tagjai. Most csak jelzésszerűen idézném a helyszíneket:
1999 – Gyula; 2000 – Székesfehérvár; 2001 – Kaposvár; 2002 – Vác; 2003 – Budapest (FSZEK)
- Egyéb rendezvények
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál könyvtáros programjain rendszeresen részt veszünk, többnyire csak az érdeklődés, tájékozódás szintjén. De több alkalommal tartottunk számítógépes bemutatókat is bibliográfiai adatbázisainkról, 2001-ben pedig önálló rendezvényünk volt Az ezredforduló szép folyóiratai, hetilapjai címmel.
- Szakmai utak
Sokan igényeljük a kötetlenebb közös programokat, szakmai utakat. Az egyesületen belül lehetőség van más szervezetek ilyen típusú kirándulásához kapcsolódni, többször éltünk is ezzel a lehetőséggel.
Mi magunk szerveztük magunknak a következőket:
- Részt vettünk az Anyanyelvi Konferencia kolozsvári és marosvásárhelyi rendezvényein, a Korunk 75 éves jubileumi ünnepségein és a Szabédi-napok rendezvényein 2001. júniusában – kicsiny, de annál lelkesebb csapattal.
- Megtekintettük az OSZK Múzeumot Somkúti Gabriella szakszerű vezetésével 2001 novemberében.
- Látogatást tettünk a Neumann-Házban 2003 nov. 11-én, ahol szekciónk vezetőségi tagja, Ignéczi Lilla navigált bennünket a különböző tevékenységeket bemutató előadások között.
Teljesítettük azokat a kötelezettségeket, amelyek a Magyar Könyvtárosok Egyesülete valamennyi tagszervezetére egyaránt vonatkoznak, részt vettünk az MKE tanácsának ülésein, valamint a küldöttközgyűléseken.
- Kitüntetések
Büszkék vagyunk arra, hogy szekciónk tagjai közül – nagyrészt a szekció vezetőségének javaslata alapján – szakmai érdemeik elismeréseképpen többen részesültek hivatalos elismerésben, kitüntetésben. Díjazottjaink:
Széchényi Ferenc-díj: Borsa Gedeon (2003)
Szabó Sándor (2003)
Vajda Erik (2001)
MKE emlékérem: Bényei Miklós (1999)
Kégli Ferenc (2002)
Nemes Erzsébet (2000)
Szinnyei József-díj: Botka Ferencné Lakatos Éva (1999)
Gyuris György (2002)
Lévay Botondné (2000)
Ottovay László (1999)
Vasné Mészáros Katalin (1999)
Tóth György emlékérem: Kégli Ferenc (2002)
2003. március 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban A Magyarországért Alapítvány kurátorainak döntése alapján Petrik Géza életműve MAGYAR ÖRÖKSÉG minősítést kapott. Úgy érezzük, hogy ezzel a kitüntető címmel nem csak Petrik Géza, de a magyar bibliográfiai munka egésze is szép elismerésben részesült. Az ünnepségen a Bibliográfiai Szekció nevében Kégli Ferenc méltatta Petrik tevékenységét, az oklevelet és az emlékérmet Fügedi Péterné, a Bibliográfiai Szekció alapító tagja vette át. A szekció vezetősége mindkettőt megőrzi, örökös értéknek tekintve.
- Elvarratlan szálak
Vannak olyan rendezvényeink, amelyekkel kapcsolatban valamilyen folytatást várunk – nem feltétlenül magunktól, ezek tehát az ún. elvarratlan szálak.
2002. májusában az egyesület országos felhívására fórumot szerveztünk 3 társszekció számára, vagyis meghívtuk a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetét és a Társadalomtudományi Szekciót, s közösen vitattuk meg a könyvtárosok helyzetét, a könyvtáros pályaképet, a könyvtáros jövőt. Kíváncsian várjuk a visszhangot és a visszajelzést fenntartóink részéről.
2003-ban a nemzeti cikkrepertórium kérdésével foglalkoztunk két alkalommal is: áprilisban az OSZK-ban tartott rendezvényünkön és augusztusban a nagykanizsai vándorgyűlésen tartott tanácskozáson. A Bibliográfiai Szekciónak, mint társadalmi szervezetnek – alapszabályában rögzített – feladata foglalkozni mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket országos, sőt nemzeti szinten szakmai érdeklődés kísér. Bár remélem, hogy a jelenlevők nagy része ismeri az előzményeket, röviden mégis erről szólnék először. 2003-tól az OSZK-ban megszűnt az Időszaki Kiadványok Repertóriuma. Ez azt jelenti, hogy azokat a cikkeket, közleményeket, tanulmányokat, amelyeket eddig az országban csak az OSZK tárt fel, 2003-tól nem lehet megtalálni egyetlen adatbázisban sem. A szakmai közvéleményt igen érzékenyen érintette ez a hír, ezért vállalkoztunk arra, hogy a repertórium kérdésének ismerőit, tudósait felkérjük, mondják el véleményünket. Az elhangzott tanulmányokból, felmérésekből röviden úgy foglalható össze a jelenlegi helyzet, hogy a magyar időszaki kiadványok cikkeinek feldolgozásában semmilyen együttműködés nincs az egyes könyvtárak, dokumentációs intézmények között. Bár szegények vagyunk, de megengedjük magunknak azt a pazarlást, hogy a folyóirat-cikkek nagy részét többen feldolgozzák, több helyen adjanak hírt róluk. És ennek az ellentéte is igaz: bár naponta halljuk az információ megszerzésének fontosságát, eltűrjük, hogy bizonyos értékes információk sehol ne legyenek feltárva. A már említett koppenhágai konferencia ajánlásai között jelen témánkra vonatkozóan az alábbiakat olvashatjuk:
“A nemzeti bibliográfiának számba kell vennie az országon belül bármely nyelven vagy írásrendszerben megjelent dokumentumot …”
Ha egy közleményt dokumentumnak tekintünk, mint ahogy az, akkor teljesítenünk kell ezt a nemzeti feladatot. Valóban fantasztikusan nagy feladatról van szó, amelyben a Bibliográfiai Szekció mindig segíteni fog azoknak, akiknek megvan e feladathoz a kellő poziciójuk, pénzt tudnak szerezni, s elérik az országos szintű összehangolást.
Végezetül köszönet illeti mindazokat a kollégákat, akik a bibliográfiai munkát szívügyüknek tekintették és tekintik folyamatosan. Tudják, hogy a jövő számára mentik át a ma és a tegnap értékeit. Ehhez kívánok mindenkinek sok erőt, kitartást, szép eredményeket az immár 30 éves Bibliográfiai Szekció ünnepi ülésén.