In memoriam Bereczky László (1931-2001)
Futala Tibor Győri Erzsébet
A Könyvtári Intézet elődjében, a Könyvtártudományi és Módszertani Központban dolgozott 1959-1985-ig. Szakirodalmi és bibliográfiai munkái mellett főszerkesztője volt az Új Könyvek. c. állománygyarapítási tanácsadónak. 1985-1992-ig a Könyvtáros c. folyóiratot szerkesztette, majd alapítója és szerkesztője volt a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros c. folyóiratnak.
In memoriam Lisztes László ( 1929-2001)
Gyuris György, Bényei Miklós
A bibliográfiai munka és a repertorizálás elismert szakértője volt. Hiánypótlóak az általa szerkesztett helyismereti bibliográfiák is. A Szegedi Egyetemi Könyvtárban, később a Kecskeméti Megyei Könyvtárban, annak vezetőjeként dolgozott. A Magyar Könyvtárosok Egyesületében a bibliográfiai bizottság elnökeként a hazai bibliográfiai munka elismertetéséért és fejlesztéséért tett sokat.
A megyei sajtóbibliográfiák a magyar bibliográfiák rendszerében
BÉNYEI Miklós
Teljessé vált a megyei sajtóbibliográfiák sorozata a most megjelent Győr-Moson-Sopron megyei sajtóbibliográfiával. A sorozat első darabja (Somogyi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája) 1957-ben jelent meg. Az évek során finomodtak a módszerek, fejlődtek a szerkesztési, mutatózási szokások. A megyei sajtóbibliográfiák hiánypótló szerepet töltenek be az országos sajtóbibliográfiai feltárásban. A magyar bibliográfiai rendszerben 1976 óta létezik a kurrens időszaki kiadványoknak is bibliográfiája (Időszaki Kiadványok Bibliográfiája – IKB), mely az Időszaki Kiadványok Repertóriumával (IKR) együtt ma már digitálisan is hozzáférhető. Elkészült az 1705-1849 majd 1850-1867 közötti időszak retrospektív magyar sajtóbibliográfiája, de a hiányzó ciklusok elkészítése sem halasztható tovább. Tehát az országos sajtóbibliográfia jelenleg nem folytonos, vannak hiányzó időszakok, ugyanakkor a megyei sajtóbibliográfiák minden, az adott megyében napvilágot látott periodikumot leírtak, ezért e bibliográfiák hiány- és hézagpótló szerepet töltenek be a magyar bibliográfiai rendszerben és nélkülözhetetlenek a helyismereti s a könyvtári tájékoztatásban. A helyi összeállítások országos kumulálása sem tartalmi, sem metodikai okokból nem lehetséges, tehát az adatok összesítésével nem készíthetők el az országos sajtóbibliográfia hiányzó ciklusai. A további feladatok közé tartozik a nemzeti sajtóbibliográfia 1867 utáni ciklusának folytatása, s folytatni kell a megyei sajtóbibliográfiákat is. A megyei sajtóbibliográfiákat és majdani kiegészítéseiket digitális rögzítéssel kell majd bekapcsolni az egyetemes bibliográfiai számbavétel programjába.
Mit tehetünk, mit tegyünk a 300 éves magyar sajtó megismertetéséért?
KOCSY Anikó
Egy retrospektív nemzeti bibliográfia létrehozásában a nemzeti könyvtárnak vezető szerepet kell betöltenie. Az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK) mint a legnagyobb ilyen típusú gyűjtemény gazdájának saját retrospektív gyűjteményének korszerű feltárásával kell ezt megalapoznia. 1976 óta folyik az Országos Széchényi Könyvtárban retrospektív munka a még élő, ill. újraindult lapok feldolgozásával. Az elkészült formai feltárások mögött komoly sajtótörténeti kutatómunka is áll. A formai leírásokat részletes állományadatok egészítik ki. Az eddig elkészült kb. 40.000 tételes részletes leírás a periodika katalogizálási modul elkészüléséig csak a könyvtár szolgálati katalógusában férhető hozzá. Az OSZK periodika feldolgozói tervezik egy olyan központi lelőhely-adatbázis létrehozását, amely megalapozhatná a majdani országos retrospektív sajtóbibliográfia létrejöttét. E munkát országos összefogással és a szükséges anyagiak biztosításával lehet elindítani. Terveik szerint először a nemzeti könyvtár állományát rögzítenék, utána a Győr-Moson-Sopron megyei állománnyal egészítenék ki 2000-rel bezárólag, s a tapasztalatoktól függően alakítanák a folytatást. Az adatbázis egységes szerkezetben, egységes kereső felületen reprezentálja a lapokat, lebontva az egyes lelőhelyeken található állományadatokig. E lelőhely-adatbázist az OSZK AMICUS nevű integrált rendszerének központi katalógus nézetében kell kialakítani. A terv célja, hogy belátható időn belül átláthatóvá és hozzáférhető tegye azt a kulturális örökséget, amelyet a 300 éves magyar sajtó képvisel.
Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság rövid története
SÜLD Erzsébet
Az 1780-ban indult pozsonyi Magyar Hírmondó az első magyar nyelvű újság. Meghatározó szerepet töltött be a 18. század végi nemzeti tudományosság és művelődés kibontakoztatásában. Most elkészült az újság digitalizált tartalmi feltárása, mely tartalmazza a történeti anyagot a lap cikkeinek szkennelt változatát és repertóriumát (a név- és tárgy és kiadványmutató webes feldolgozását). A tanulmány történeti áttekintést ad az időszaki sajtó kialakulásáról s a térségünkben indult első hírlapokról, majd rátér a magyarországi hírlapirodalom kialakulására (Mercurius Hungaricus, Nova Posoniensia, Pressburger Zeitung). A felvilágosult szellemű, magyar nyelvű lap, a Magyar Hírmondó legjelesebb szerkesztője (s egyben elindítója) Rát Mátyás volt, aki nagy hozzáértéssel és szorgalommal intézte a lap ügyeit. Előzetesen felmérte az olvasói igényeket, s igyekezett meggyőzni az előfizetőket a tájékozódás fontosságáról. A lap célja az volt, hogy hiteles tájékoztatást adjon a bel-és külföldi eseményekről, s írásaival segítse a nemzeti művelődést. A későbbi szerkesztők kevésbé invenciózus munkája miatt, az olvasók érdeklődését elvesztve, 1788-ban megszűnt a lap.
A nagy katalogizálási irányzatok kialakulása a XX. század első felében
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella
A XIX. és XX. század fordulóján keletkeztek az első fontos katalogizálási szabályzatok, melyek hosszú időn keresztül kötelező szabályként hatottak egyes könyvtártípusokra, vagy meghatározott földrajzi területekre. Három irányzat alakult ki, a leglényegesebb különbség közöttük az anonim művek besorolásában volt. A német katalogizálási iskola, az ún. Porosz Instrukció, melyben nyelvtani-logikai alapon, az angol-amerikai katalogizálási iskola, melyben mechanikusan történik a besorolás, az újlatin nyelvterület szabályzata szerint is ugyancsak mechanikusan történik a besorolás. Ez utóbbi gyakorlat hamarosan beolvadt az angol-amerikai típusba. A két nagy irányzat közötti nemzetközi egység megteremtésére már a század első éveiben történtek kísérletek. A katalogizálási szabványok összehangolását elősegítette a MARC projekt megindulása és nemzetközi kiterjesztése. (263-273. p.)
Az elektronikus dokumentumok és könyvtári használatuk.
Helyzetkép
BERKE Barnabásné
A helyzetjelentésben a külföldi könyvtári gyakorlat alapján a különböző könyvtárak gyűjtő- és szolgáltatási körébe tartozó elektronikus dokumentumokról kapunk áttekintést, melynek részét képezi egy elektronikus úton végzett kérdőíves felmérés bemutatása és értékelése is. Az áttekintés szempontjai:
Az elektronikus dokumentumok könyvtári kezelése;
Helyi hozzáférésű elektronikus dokumentumok;
Távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok, típusai;
Előfizetés, ingyenes hozzáférés;
Kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés;
A szerzői joggal kapcsolatos kérdések áttekintése;
Digitalizált gyűjtemények, elektronikus könyvtárak;
Vitafórumok, levelezőlisták;
Az elektronikus dokumentumok kötelespéldány-szolgáltatása;
Az elektronikus dokumentumok nemzeti bibliográfiai számbavétele, következtetések, ajánlások;
Kérdőíves felmérés – a világ 21 nagykönyvtárából érkezett válaszok közlése táblázatos formában, kiegészítő megjegyzésekkel.
E-book forradalom
DRÓTOS László
Folyamatosan nő az igény az elektronikus könyvekre, megjelentek az e-book formátumok és a hozzájuk tartozó olcsó célszámítógépek, ingyenes olvasóprogramok. Megjelentek az e-könyvkiadók is, s az internet révén kihagyhatók a folyamatból a hagyományos közvetítők. A közvetítők kihagyása a publikációs folyamatból lecsökkenti a költségeket. Az e-kiadók a gazdaságtalan, szűk olvasókört érdeklő művekre, a bestsellerekre és a már nem védett klasszikusokra építve nyerik meg híveiket. Az ergonómiai nehézségek még hátráltatják az e-könyvek terjedését, mert jelenleg az emberek szívesebben írnak, mint olvasnak számítógépen. Megoldást majd az elektronikus papír és -tinta bevezetése fogja jelenteni, bár lehet, hogy a végén ismét feltalálják a könyvet.
Helyzetkép az Internetes keresők értékeléséről
TÓTH Erzsébet
Összefoglalás a külföldi szakirodalom alapján az internetes keresők értékelésének jelenlegi helyzetéről. Az internetes keresők elemzésével kapcsolatosan problémák elkerülésére több módszer kínálkozik (releváns találatok kis halmaza, relatív teljesség, statisztikai módszer, a teljességet más szempontokkal helyettesítő módszerek alkalmazása). Ismertet egy olyan elemzési struktúrát, amelyet bármilyen kereső tesztelésénél fel lehet használni. Vázolja azokat a lehetőségeket is, amelyek irányába a keresők elemzésének vizsgálata továbbléphet.