A könyvtáros és kora.   Vonások Szabó Ervin könyvtárpolitikai arcképéhez

KATSÁNYI Sándor

A tanulmány a 20. század első éveitől 1914-ig követi Szabó Ervin (a Fővárosi Könyvtár igazgatója) könyvtárpolitikai elképzeléseinek alakulását. A századforduló utáni évek kedvezőek voltak egy public library jellegű városi nagykönyvtár létrehozására. Szabó Ervin akkor még elutasította a polgári indíttatású fejlesztéseket, mert kizárólag a szervezett munkások kezdeményezéseiben bízott. Később, amikor barátságba került a polgári radikalizmus magyarországi képviselőivel (pl. Jászi Oszkárral), hatásukra rugalmasabb könyvtárpolitikai nézeteket alakított ki.

A public library modell bevezetésére a magyar könyvtárügybe több kísérlet is történt. Wlassics Gyula a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának elnöke először a Nemzeti Múzeum Könyvtárából kívánta az első magyar public library-t létrehozni, egy másik könyvtárpolitikus, Ferenczi Zoltán a vidéki városokban tervezte létrehozni. A harmadik utat Gulyás Pál képviselte, aki a népkönyvtári gyökerekre építve képzelte el a nyilvános könyvtár megvalósítását a Budapesti Könyvtár Egyesület könyvtárában. E kezdeményezések kudarcai után világossá vált, hogy a legnagyobb valószínűséggel egy nem tudományos gyűjtőkörű, a fővárosban működő könyvtárban lehetne létrehozni a nyilvános könyvtárat. 1910-ben javaslatot nyújtottak be a fővárosnak egy Budapesten létrehozandó közművelődési könyvtár ügyében. Az anyagot Szabó Ervin véleményezte és egyértelműen támogatta. A kulcskérdés az volt, megnyerhetők-e nálunk a polgárok a közkönyvtárak finanszírozására úgy, ahogy az angolszász világban. Szabó Ervin 1910-ben írt Emlékirat c. tanulmányában egész Budapestet átfogó fiókkönyvtári hálózat tervéről írt. A könyvtárépítés egyik útja a meglévő kisebb könyvtárak önkéntes csatlakozása lett volna, amely azonban nem valósult meg. Egy lehetséges másik út volt az adományozással megteremtett könyvtár. A Deák páholy adománya nyomán jött létre az Almássy téri fiókkönyvtár, de a példának nem lett több folytatása.

A fiókkönyvtári hálózat létrehozását a városvezetés az akkoriban kifejleszteni kezdett budapesti szociális intézmények keretében képzelte el, ami Szabóban ellenérzéseket váltott ki. Nehézségek közepette de létrejött a központi könyvtár, majd még néhány fiókkönyvtár mellette. Mikor a Fővárosi Könyvtár új épülete már készülőben volt, szükségessé vált a főváros könyvtárügyének újragondolása. A nagy budapesti könyvtárak – már többször felmerült – egyesítése helyett a gyűjtőkörök elhatárolása és észszerű munkamegosztás kialakításáról szólt Szabó Ervin javaslata: Szabó a társadalomtudományok gyűjtését a tervezett városi nyilvános könyvtárnak szánta, meghagyva a humaniorákat a régi könyvtáraknak. A nagykönyvtárak vezetői nem támogatták ezt a felvetést. Ellentét alakult ki Szabó és az iskolai könyvtárak fejlesztését képviselők között is, mert Szabó a fiókokra építve képzelte el az ifjúság könyvtári ellátását. A későbbiekben némileg módosult Szabó véleménye a kérdésről. A későbbiekben a Fővárosi Könyvtárban található radikális irodalom miatt állandó támadások érték Szabó Ervint. Gondolkozásának jellemző vonása, hogy liberális könyvtárpolitikai alapelvekre építetve, teret nyitott a szocialista és a liberális eszméknek, miközben politikusként szemben állt a liberalizmussal.

A magyar közös katalogizálási központ megvalósításáról

BAKONYI Géza

Bár több magyarországi projekt célja a központi katalogizálás megteremtése, folyamatosan szolgáltató rendszer még nem állt fel. Az egyik legjelentősebb program a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalogizálás), melyben eddig létrehozták a közös katalógust és a rendszer teszt variációját, a másik a Corvina integrált rendszert használó könyvtárak VOCAL rendszere. Az OSZK Amicus rendszerét 2001-ben helyeztek üzembe, s ez három könyvtár integrált rendszere. Az említettek mellett léteznek további, szűkebb kört átfogó együttműködési rendszerek is (pl. a TinLib könyvtárak között a Theca, az egyházi könyvtárak közös katalógusa, KözelKat, OLIB, ALEPH, Szirén rendszereket használó könyvtárak közötti együttműködés stb.).

A három nagy rendszer (MOKKA, VOCAL, Amicus) jellemző adatairól (résztvevők száma, bibliográfiai rekordok száma, authority rekordok, leírt dokumentumok száma, a dokumentumok időbeni korlátai, szoftver, hardver, keresési felület, duplum-ellenőrzés, belső adatcsere-formátum, import adatcsere-formátum, feltöltést végző könyvtárak száma, letöltést végző könyvtárak száma, adatbázis, karakterkezelés stb.) összefoglaló táblázat készült. Az adatok elemzése kapcsán szó esik a hazai könyvtárügy újabb fejlődési tendenciáiról, amelyek felerősítették a könyvtárak törekvését egy közös katalogizálási rendszer létrehozására, azzal a céllal, hogy a rendszerbe került bibliográfiai adatokat a tagok átvehessék. Igény van a szakterületi speciális dokumentumok könyvtárközi kölcsönzésben való elérésére is (az Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) funkciókat egyelőre a VOCAL program tudja).

Az állami könyvtárak egységes elveken alapuló közös katalógus rendszerének kialakítása még megvalósításra vár. Az egyik legnagyobb nehézséget az eltérő MARC formátumok használata jelenti. Az OSZK és a FSZEK a HUNMARC-ot, a felsőoktatási könyvtárak többsége az USMARC-ot használja, amely azonban eltér a MOKKA által használt szabványos USMARC-tól, bár kielégíti a VOCAL igényeket.

Újra kell gondolni a MOKKA koncepciót; meg kell vizsgálni, hogy egyetlen központi adatbázisba akarják-e gyűjteni a résztvevő könyvtárak rekordjait; esetleg a három nagy rendszer felhasználásával egy virtuális közös katalógusban akarnak gondolkozni; meg kell oldani az adatcsere formátumok kettőségének kérdését stb. A tanulmány egy lehetséges fejlesztési programot mutat be.

Közös katalógusok felhasználó felülete a weben

KARÁCSONY Gyöngyi

Az információs szakemberek feladata napjainkban, hogy a nagy tömegű információmennyiségben való tájékozódást elősegítsék. Az információ gyors és hatékony elérését befolyásolja az indexelés és a keresőprogramok minősége. Az OPAC katalógusok első generációja lényegében a cédulakatalógusok gépesített változata volt, azzal egyező adatokkal és visszakeresési lehetőségekkel. A 80-as évek közepére a kulcsszavas keresés és a Boole-operátorok használata révén megjelent az OPAC-ok második generációja, a 90-es évek második felétől pedig a hálózatok fejlődésének eredményeként a webfelületű on-line katalógusok (webOPAC) használata jellemző. Ez utóbbi előnye az előző generációkkal szemben a grafikus eszköztár használata és a web-lehetőségek (hipertext) kihasználása. A katalógus fogalma kitágult, hiszen nem csak egy könyvtárban megtalálható dokumentumokról ad tájékoztatást. A szerző a felhasználó szemszögéből kiindulva felsorolja a keresés tipikus problémáit, s megpróbálja megválaszolni rámutatva arra, hogy e hibákat hogyan lehet megszüntetni a megfelelő keresési környezet kialakításával. Összefoglalja a három keresési lehetőség (böngészés, egyszerű keresés, összetett keresés) jellemzőit, bemutatja a tárgyszavas keresés problémáit, a találatok megjelenítésének kérdéseit, s képernyő-illusztrációkon mutatja be a példákat.

MÁTRIKSZ – Magyar átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár.  
Új fejezet a tartalmi visszakeresésben

BÁNKI Zsolt

2001 tavaszán merült fel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) és a nemzeti könyvtár képviselőinek megbeszélésén egy szakmai bizottság felállításának gondolata azzal a céllal, hogy megvizsgálja egy közös tárgyi visszakereső rendszer létrehozásának lehetőségét, amely központi szolgáltatásként lekérdezi a különböző könyvtári, bibliográfiai, ill. egyéb adatbázisokat. A létrejött bizottság (Tárgyszó Bizottság) előterjesztése javaslatot tartalmazott a tartalmi visszakeresés eszközére is. A bizottság tagjai a koncepció megvalósítása érdekében konzorciumot alakítottak és pályázatot nyújtottak be a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybizottságához. A koncepció egy átfogó tárgyi információkereső-nyelvi szótár létrehozására irányult, mely meghatározott rész szótárak együttműködő rendszere, melyben az egyik szótár kitüntetett szerepű, de a használat szempontjából a résztvevő szótárak egymással egyenrangúak, s alkalmas keresőfelülettel a résztvevők bibliográfiai adatbázisai lekérdezhetők. A MÁTRIKSZ tehát a résztvevő rendszerek közös szótára, önálló tárgyszó adatbázist alkot, mely független a résztvevők saját adatbázisaitól és lekérdezi azokat.

A szerző bemutatja a közös kereshetőség módját, a kitüntetett szótár használatát.

A MÁTRIKSZ-ban induláskor meglévő rendszerek OSZK tezaurusz/köztaurusz, a Debreceni Ergyetem Könyvtárának LCSH adaptációs tárgyszórendszere, a Szegedi Egyetemi Könyvtár hagyományos tárgyszórendszere és az ETO mutató. A cikk kitér az ETO-val kapcsolatra, ismerteti a felhasználói szoftvert és a keresőfelületet, a műszaki hátteret. A szótár kifejezései HUNMARC/USMARC besorolási rekord adatcsere formátumban exportálhatók, importálhatók. A közös adatbázis cca 113.000 tárgyi kifejezést tartalmaz az induláskor, melynek ideje 2002 áprilisa. A továbblépés útja az egységesítés, a megfeleltetések folytatása, a szoftver szolgáltatásainak bővítése, a lekérdezhető adatbázisok körének bővítése.

A könyv metamorfózisai
(Les métamorphoses du livre)

CHARTIER, Roger
(Ford.: Ádám Anikó)

Filozófiai mélységű esszé a könyv és az informatika kapcsolatáról az olvasási szokások szociológiája, a könyvkiadás gazdasági kérdései és az írott kultúra, a könyv története felől közelítve.

Újabb csatározások a folyóiratpiacon.  
Végső ütközet vagy állóháború?

KOLTAY Tibor

A SPARC (Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition) egyetemekből és kutatóintézetekből álló tagjai vállalták, hogy a SPARC támogatta publikációkból évente 7500 USD értékben vásárolnak. Az elektronikus publikálással csökkenthetők a költségek, de a kutatók ragaszkodnak ahhoz, hogy cikkeik referáló és indexelő szolgáltatások útján elérhetők legyenek. A public Library of Science (PloS) arra törekszik, hogy a kiadók a folyóirataikban megjelent cikkek szövegét 6 hónap elteltével helyezzék el nyilvános archívumokban, ellenkező esetben a kutatók bojkottálják ezeket a folyóiratokat. Egy másik javaslat szerint a szerzők maguk is archiválhatják a bírálaton túljutott cikkeiket. A könyvtárak segíthetik a felsőoktatási intézményeket abban, hogy változtassanak a folyóiratkiadás helyzetén, támogatva az altertnatív publikálási lehetőségeket.

Digitális referensz az USA-ban

BÁNHEGYI Zsolt

Az Internet használatával újfajta tipológiákkal (aszinkron (pl. e-mail), szinkron (chat) kontrolált (virtuális referensz) , IP-feletti ( könyvtáros és olvasó közvetlen streaming video beszélgetése)) gazdagodott a könyvtárosok eszközkészlete Az írás áttekintést ad a digitális referensz szolgáltatás egyesült államokbeli helyzetéről a Teaching Librarian webhely alapján.

Tíz ok, amiért az internet nem helyettesítheti a könyvtárat

Mark Y. Herring
(Töm.: Mohor Jenő)

A könyvtárak Európa szemszögéből  
Az EBLIDA szerepe és tevékenysége

HACKETT, Teresa
(Töm.: Mohor Jenő)