Régi rossz beidegződéseimnek megfelelően a szerkesztőség felkérésére, mint ötletadó (a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban említettem a rövid nemzeti könyvtári funkciókkal összefüggésben a báró Eötvös József által inspirált Szász Károly-könyvecskét) nem közvetlenül a kérdéses tárgyhoz, mint inkább gondolattársításairól teszek néhány észrevételt.

Az érdemi mondanivalóm az volna, olvassák el. Jó lenne, ha a szakma az Eötvös-féle szakmai gondolatokról legalább annyit tudna, mint az alexandriai könyvtárról. Még az sem volna haszontalan, ha a háromtagú nemzeti könyvtári funkciókról is ismeretekkel bírnának (oktatóként erről vannak bizonyos negatív tapasztalataim). Hóman és Szekfű elgondolásai is jelentősek (a politika itt mit sem számít) a közgyűjteményekről (lásd a Magyary-féle “magyar tudománypolitikai alapvetést” a húszas évek második feléből, amelyhez hasonló azóta sincs és amelyben méltóan szerepelnek – legalábbis elméletben – a könyvtárak, levéltárak. Ezek a gondolatok beleillenek az Eötvös – Szász Károly – Klebelsberg – Magyary Zoltán gondolkozási rendbe. Ebben a rendben a közgyűjtemények a felsőoktatáshoz és a kutatáshoz viszonyítva kiegyensúlyozottan és nem mellérendelten szerepelnek. Hiszen e gyűjtemények, valóságos kulturális-gazdasági húzóágazatok, húzóágazati embereikkel.

Azt gondolom, hogy az uralkodó merkantilista szemlélet mellett is hiánypótló ennek a gondolati rendnek a megismerése a szakma részéről és a Könyvtári Figyelő hasábjain megpróbálni ezt elevenen tartani. A jelentős nemzeti könyvtári figurák között megtalálni a helyét (akadémiai elfogultság nélkül és nem mint titoknoknak, hanem mint könyvtárosnak) Toldy Ferencnek, Mandello Gyulának (mit mond ez a név?), Káplány Gézának (a műszakiak egy része tudja, kiről van szó), és, hogy a közelmúltról is essen szó, Polzovics Ivánnak, Sebestyén Gézának – mindezek példaszerűen említettek. Nem volna érdektelen a Könyvtári Figyelő hasábjain rendszeresen valamiféle hasonló ismereteket nyújtani.

Ennyit a Szász-könyvecske bevezetőjéhez.

Rózsa György
(aki évek óta ajánlotta itt-ott e könyvecske újrakiadását)