A referálás jóval ambiciózusabb tevékenység, mint az indexelés és a tartalmi feltárás más műfajai, mivel nemcsak dokumentumok elemzését kell elvégezni, hanem szöveget (referátumot) is létre kell hozni.1 Ennek megfelelően modellezése különösen fontos.

A Könyvtári Figyelő  olvasóinak 1999-ben bemutattam a referálás néhány kognitív modelljét. A modellek kapcsán elsősorban a kognitív tudománynak a referálás vizsgálatában játszott szerepével és a referálás szabályokon alapuló megközelítésével foglalkoztam. Írásomban kitértem arra is, hogy miért érdemes a hálózatok korában is foglalkoznunk a referálás kérdéseivel.2 A korábban leírtakat szeretném most kiegészíteni, mindenekelőtt a referálás egy új, saját modelljével, amely megítélésem szerint hozzájárulhat a referálás jobb megismeréséhez.

Bevezetésként fontos még megjegyeznem, hogy a referálást sajátos kettősség jellemzi. Ez abban áll, hogy a referátumot mint az információszolgáltatás eszközét a könyvtártudomány (információtudomány) vizsgálja. Ugyanakkor, mint szövegtípus, a nyelvtudomány vizsgálati tárgya.3 Interdiszciplináris területről van tehát szó.

A referálás néhány modellje

Érdemesnek látszik a referálás folyamatát olyan modellekben bemutatni, amelyek grafikusan is ábrázolják e tevékenység részfolyamatait. Ezt többen is megtették.

A referálást egy viszonylag egyszerű modellben is ábrázolhatjuk (1. ábra).

1. ábra:

A referálás alapmodellje

Ez a modell Endres-Niggemeyer munkája4 . Azt mutatja, hogy van egy külső információforrásunk (dokumentumunk), amely az elsődleges szöveg hordozója. Ahhoz, hogy jelentését feltárjuk, a szöveget meg kell értenünk, tehát a referálás fontos eleme a megértés (szövegértés). A feltárt jelentést sűrítés nyomán egy átmeneti reprezentáció formájában tároljuk. Ezt szövegként prezentálva alakítjuk át a referátummá.

Látható, hogy ez a modell egyrészt csak nagyon vázlatos áttekintést ad. Másrészt alapvetően a reprezentációkra koncentrál. Szükséges, hogy olyan modelljeink is legyenek, amelyek magára a referálási folyamatra vagy annak valamelyik részfolyamatára összpontosítanak.

Ilyen Pinto modellje5 (2. ábra).


2. ábra:

A referálás alapvető lépéseinek modellje

Ebben a modellben már szerepel a referáló is. A szöveg interpretációja részműveleteként a megértés mellett szerepel itt a vele szorosan összefüggő olvasás is. Két további fontos elemet is tartalmaz. Az egyik a referálandó információ kiválasztása a felhasználói igények alapján. A másik az információ újra-interpretálása, amelyet a szintézis követ. Mindkét utóbbi részfolyamat alapvetően a referátum írása közben valósul meg.

Igen komplex az a modell, amelyet az első, egyszerű modell létrehozója, Endres-Niggemeyer6 alkotott meg, és amelynek alapja a leíró írásművek létrehozásának (a referálásnál szélesebb körű szövegalkotásra vonatkozó) modelljének felhasználásával (3. ábra).

3. ábra:

A referálás mint írástevékenység modellje

A modell megjeleníti a leíró írásművek létrehozásának azt a célkörnyezetét, amelyben képviselve van a téma, a megcélzott olvasói kör, a motiváció és az eddig (a korábbiakban) létrehozott szöveg. Az írástevékenység modelljében megjelenik a tervezés – átalakítás – ellenőrzés hármasa.

Az írástevékenység modellje és a szövegértés modellje együttesen alkotja a referálás modelljét. Ebben a modellben a célkörnyezet módosul. Ide kerül az eredeti (elsődleges) szöveg, amely alapja a referátum tartalmának és itt jelenik meg a referáló, aki általános és szakmai kompetenciáját felhasználva készíti a referátumot. A tartalom kialakítása több, specifikus szakaszt is tartalmaz: A válogató olvasás a szöveg felfedezését, a beható, figyelmes olvasásra szánt részek és a hasznos információ keresését jelenti.

Szerepelnek ebben a modellben a referáló munkáját meghatározó körülmények, módszerek, eszközök, továbbá egy (korábbi írásomban is említett) jelentős tényező is. Ez a monitorozás, amely a referáló metakognitív tevékenységei közül a leginkább követhető. A metakognitív tevékenységeknek három egymással szoros kapcsolatban álló aspektusa van:

  • maga a tudás,
  • az értékítéletek és a monitorozás (monitoring, önmegfigyelés),
  • az önszabályozás, amely a legmagasabb szintet képviseli.7

Az integrált modell
Az integrált modell számos korábbi modell elemeit használja fel, de mindenek előtt az előbbi, a referálást mint írástevékenységet kezelő modellt veszi kiindulási alapnak. Egyetlen modell, amely azonban több részmodellből áll. Egy makro- és három mikromodell segítségével jeleníti meg a referálás folyamatait. Az integrált modellt mintegy madártávlatból mutatja be a makromodell  (4. ábra). Áttekintő jellegének megfelelően viszonylag kevés részletet tartalmaz.

4. ábra:

A referálási folyamat makromodellje

Láthatjuk belőle, hogy mint a referálás minden szövegalkotás (írástevékenység) alapvetően három szakaszra bontható:

  • a tartalom létrehozása (feltárása),
  • az átalakítás,
  • az ellenőrzés.

A metakognitív tevékenységek megjelennek a makromodellben, valamint a referálót megjelenítő mikromodellben is. Ezzel is jelezni kívánom, hogy a referálás folyamán megvalósuló monitorozás a referáló tudásának része.

A referálónak egyaránt rendelkeznie kell nyelvi és nem-nyelvi tudással, amelyet ismeretek, készségek és képességek alkotják. Ezek egy részét mutatja az 5. ábrán látható mikromodell.

5. ábra:

A referáló mikromodellje

A nyelvi ismeretek feltárása kifejezetten nyelvészeti feladat, ezért ezekre itt és most nem térek ki. Ezek az ismeretek nincsenek is részletezve az ábrán látható modellben. Természetesen lehetőség lett volna részletezésükre, ami azonban az elé a dilemma elé állított, amely minden modellezésnél megvan. Nevezetesen, hogy választanom kellett aközött, hogy a sok részlet közlésével túl bonyolulttá teszem az ábrákat, vagy vállalom annak kockázatát, hogy a részletek elhagyása esetleg ismerethiányt okozhat.

A nem nyelvi ismeretek jól láthatók az ábrán, ezért csak azt jegyzem meg, hogy a referáló tevékenységét szabályozó normákban, szabványokban foglalt tudás természeténél fogva általános jellegű, nem minden esetben alkalmazható a gyakorlatban és nem szabályoz minden kérdést. A szakmai konvenciók részben a referálók számára a referáló szolgálatok által megfogalmazott útmutatókban (utasításokban) jelennek meg. Ezek az útmutatók azonban az adott szervezettől függenek és igen változó lehet a minőségük, sőt tudjuk, hogy sok esetben csak szóbeli, informális eligazítást kapnak a referálók. Ezen kívül elmondható az is, hogy a legtöbb referáló szolgálat útmutatásai szinte kizárólag a referátumra, mint végtermékre vonatkoznak, és kevés figyelmet szentelnek a referálás folyamatának.8

A tartalom létrehozásának mikromodellje látható a 6. ábrán. Ez a mikromodell alapvetően három kategória egyedeit mutatja:

  • általános, elvont folyamatok (megértés, válogatás)
  • konkrét tevékenységek (olvasás, aláhúzás)
  • makroszabályok (alkalmazása)

 

6. ábra:

A tartalom létrehozásának mikromodellje

Az ábrán látható kihagyás, válogatás, általánosítás és újjászerkesztés a makroszabályok négy típusa.

A kihagyás a fölösleges információ elhagyása. A válogatás mintegy a kihagyás pozitív ellentettje, azaz a szükséges információ tárolása. Az általánosítás és az újraszerkesztés is rokon műveletek. Az előbbi az egyedi tények magasabb szintű helyettesítése, az utóbbi expliciten ki nem fejezett, de a szövegbe beleérthető állítások megfogalmazása. Ezek a műveletek a referálásban is közvetlenül felhasználhatók. A válogatás, az általánosítás és az újraszerkesztés műveletét a következő példákkal szemléltethetjük.

Vegyünk először is egy részletet Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regényéből.

„Október közepén egy szomorú és borús pénteki napon, óra közben, mint mindennap, elszaladt a pedellushoz, s megnézte a kátrányszagú vasrácsos fekete hirdetőtáblán az érkezett levelek lajstromát. Legnagyobb rémületére ott látta a nevét a többi közt. Ha a nevét kimondták, vagy leírva látta, mindig szívdobogást kapott.” A válogatás műveletével a következőt kapjuk: Az izgulós kisdiák egy borús októberi napon szívdobogva fedezte fel nevét az érkezett levelek lajstromán. Vagy ,,… a kisdiák pakkot kap hazulról …”

A következő mondatok az általánosítás illusztrálására szolgálnak.

Az ünnepélyen ott voltak a fiatal korosztály képviselői. De megjelentek a középkorú nemzedék tagjai is. Sőt az idős korosztály tagjai sem hiányoztak. Általánosíthatunk a következőképpen: Az ünnepélyen minden korosztály képviseltette magát.

Az újraszerkesztés példája a következő.

A nyaralók kivontatták az öbölbe hajójukat. Közben kedvező szél támadt. Ezért fölvonták a vitorlát. Majd kényelmesen elhelyezkedtek a hajón. Miután úti készülődésüket befejezték, búcsút vettek társaiktól. Majd a hajón elindultak a túlsó part felé.

Újraszerkesztéssel a következő hozható létre: A nyaralók a kedvező szelet kihasználva a túlsó part felé vitorláztak. 9

A makroszabályok alapvetően a szövegértésben játszanak kiemelkedő szerepet, amely mint a felejtés alulról felfele haladó induktív folyamata és az emlékezetből aktivizált ismeretek deduktív bevitelének felülről lefele haladó folyamata részét képezi a modellemnek is.

A referálás fontos része a tervezés. Részben megelőzi a tartalom létrehozását, részben azzal párhuzamosan folyik.

A tervezés előfeltétele az, hogy a referáló elolvassa az elsődleges szöveget, és megértse annak főbb tartalmát. Maga a tervezés tovább bontható volna a tájékozódás (orientálódás) és tervezés részfolyamataira, bár ezek nem alkotnak egymástól szigorúan elkülönített folyamatokat, hanem gyakran egymással párhuzamosan folynak.10

Ebben az ábrában szerepel az olvasás, amelyet szintén nem bontottam az ábrában részfolyamatokra, de itt szerepelhetne az első olvasás, az újbóli olvasás, valamint itt tüntethetnénk fel a referáló speciális olvasási technikáit, mindenek előtt a válogató olvasást. Feltüntettem viszont a referálási tevékenység egyik fontos résztevékenységét, amelynek lényege a fontosnak tartott részek kiemelése aláhúzással.

Az átalakítási szakaszt jeleníti meg a 7. ábra.

 

7. ábra:

Az átalakítási szakasz mikromodellje

A referátumszöveg létrehozása (generálása) alkotja ezt a szakaszt, amelynek részfolyamati a vázlatos megfogalmazás, a szerkesztés és a végleges megfogalmazás.

Az ábrában számozással a következőket jelöltem:

1. redukció, 2. kondenzáció, 3. tisztázás, 4. a szöveg újraszervezése, 5. stilizálás.

Ezek alapvetően a referálásban alkalmazható, kevésbé átfogó és általános, konkretizált műveletek, amelyek az általános szövegalkotó műveletekre alapulnak. Olyan műveletekről van itt szó, amelyeket a referálás gyakorlatából eddig is többé-kevésbé ismertünk.

A redukció szabályai:

Az eredményről tudósítson, ne létrejöttének módjáról!

A már említett tények mellől elhagyhatók a példák, a bizonyítás, definíciók, a (kiegészítő) magyarázatok és specifikációk.

A semmitmondó jelzők törölhetők.

Grafikonok, táblázatok, hivatkozások ne legyenek a referátumban!

Kihagyható, amit a szerző maga is kevésbé fontosnak ítél, ami magától értetődik, ami marginális, amit nem végeztek el, nem vizsgáltak.

Az osztályt, csoportot vegyük, ne egyedi összetevőit!

A kondenzáció szabályai:

Használjon az eredeti helyett annál rövidebb, tömörebb rokon értelmű szót, kifejezést!

Ne mondja el ugyanazt kétszer!

Ne ismételje azt sem, amit már tartalmaz egy fogalom meghatározása!

Hagyja el a retorikus fordulatokat!

Használjon a tények megnevezésére rövid közös jellemzőket!

A tisztázás szabályai:

Találjon az eredeti helyett precízebb kifejezést!

Definiálja a súlyponti fogalmakat, ha szükséges!

Ha (az eredetiben) nem található meg valaminek a világos megfogalmazása, kihagyható!

Ha egy rövidítés nem eléggé közismert, meg kell adni a feloldását!

Használjon szabványos terminológiát!

A szöveg újraszervezése és a stilizálás szabályai közül kiemelendők a következők:

Szervezze újra a szöveg kohézióját és szerkezetét!

Szervezze újra a mondatszerkezetet!

Oldja fel a nehézkes szerkezeteket!

Kapcsolja össze az analóg állításokat!11

Az ábrán látható, hogy a redukciót, a kondenzációt és a tisztázást elsősorban a vázlatos megfogalmazás és a szerkesztés szakaszában alkalmazzuk, a szöveg újraszervezésére és a stilizálásra főként a végleges megfogalmazás során kerül sor.

A makromodellben is megjelenített ellenőrzés nem kapott külön mikromodellt.

Előző írásomban szóltam az Endres-Niggemeyer12 által összeállított intellektuális szerszámosládáról, amely a referálás szabályokon alapuló megközelítésének eredményeként jött létre úgy, hogy a referálás folyamatát valós környezetben, igen részletes adatszerzéssel, verbális protokollok segítségével figyelték meg, majd ezeket az empirikusan is igazolt stratégiát kategóriánként csoportosítva (szerszámosládaként) közölték.

A grafikus ábrázolással kapcsolatos vizsgálódásaim eredményeként rá kellett jönnöm, hogy a szerszámosláda stratégiái nehezen ábrázolhatók folyamatmodellekben. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kétfele megközelítés hasznosan egészítse ki egymást.

Nem haszontalan ennélfogva, ha részletesebben megismerjük a szerszámosláda tartalmát.

A kategóriák mindegyike vonatkozik a tartalmi feltárás folyamataira, többségük a referálásra, kisebb részük csak az indexelésre vagy az osztályozásra. Az utóbbiakat itt nem tüntettem fel.

A korrekt nyelvhasználatra, a tipikus referátum-stílus használatára vonatkozó pontok nyelvfüggők. Endres-Niggemeyer az angol nyelvre adja meg ezeket. A nyelvi kötöttségen túl ezek pontossága, használhatósága vitatható is. Mindezeket figyelembe véve ezekkel nem foglalkoztam.

A szerszámosláda kategóriái tehát a következők:

1    METAKOGNÍCIÓ

1    A Kifejezőkészség

Példa: Írd le, mit csinálsz jelenleg!

1B     Önirányítás

1B1         Önkontrol, önmegfigyelés

Példa: Explicit módon állapítsd meg, ha elakadtál!

Példa: Helyezd magad kényelembe!

Példa: Tartsd magad fitten: tarts szünetet, tornázz!

Példa: Figyeld tevékenységedet!

1B2         Akarat

Példa: Eltökélten haladj célod felé!

Példa: Ne aggódj a cél elérése szempontjából irreleváns problémák miatt!

1C     Elvek vezérelte tevékenységek

Példa: Légy következetes!

1D     Interakció a környezettel

1D1         Általános interakció

Példa: Oldd meg a zavaró körülmények okozta problémákat!

1D2         Interakció dolgokkal

Példa: Oldd meg a technikai problémákat!

1D3         Interakció emberekkel

Példa: Vond be célközönségedet!

2     ELLENŐRZÉS: A MUNKAFOLYAMATOK ELLENŐRZÉSE

2    A Tervezés és döntéshozatal

2A1         Tervezés

Példa: Becsüld meg, mennyi munka van még hátra!

2A2         Döntéshozatal

Példa: Indokold meg döntésedet!

2B     Ellenőrzés (kontroll)

2B1         A normális folyamatok ellenőrzése

2B11        A működés vezérlése, start és stop

Példa: Hagyd abba a hibás tevékenységet!

2B12        A működési mód meghatározása

Példa: Végezz párhuzamos tevékenységeket!

Példa: Gyorsabban dolgozz!

2B13         Adatkezelés

Példa: Gyűjts anyagot!

2B14         Az eredmények ellenőrzése

2B15          Gazdaságosság (ökonómia)

Példa: Ne dolgozz fel több információt, mint amennyi szükséges!

2B2         A rendszertelen (irreguláris) folyamatok ellenőrzése

2B21             Ismétlések

Példa: Térj vissza munkaterved egy korábbi pontjához!

2B22              Problémamegoldás

Példa: Kritikusan nézd megoldásaidat!

Példa: Állapítsd meg és javítsd hibáidat!

2B23               Műveletek későbbre halasztása

3     A LAPVETŐ INTELLEKTUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK ÉS KÉSZSÉGEK

3A     Gondolkodás

3A1         A tudás kezelése

Példa: Aktivizáld tudásodat az aktuális felhasználás céljaira!

Példa: Használd háttérismereteidet!

3A2         Szövegértés (csak a problémás esetek)

Példa: Oldd fel a rövidítéseket!

3A3         Következtetés

3A4         Képzelet

3B     Olvasás

Példa: Olvass szekvenciálisan!

Példa: A tipográfiát és elrendezést figyelembe véve olvass!

3C     Írás és rajzolás

3C1         Írás

3C2         Rajzolás

3C3         Vegyes grafikus és írott nyilatkozatok

4    SZAKMAI KÉSZSÉGEK: REFERÁLÁS, INDEXELÉS, OSZTÁLYOZÁS ÉS LEÍRÓ
      KATALOGIZÁLÁS

4A     Információszerzés

4A1         Interakció a dokumentummal

4A11           A dokumentum jellemzőinek feltárása

Példa: Határozd meg a dokumentum vagy annak valamely része legfontosabb jellemzőit!

4A12           Navigáció a dokumentumban

4A12.1             Tájékozódás

Példa: Határozd meg jelenlegi helyzetedet a dokumentumban!

4A12.2             Mozgás a dokumentumban

Példa: Kövesd a dokumentum formális szerkezetét!

4A13            Interakció a dokumentum jelentésével

4A13.1             A dokumentum jelentésének kidolgozása

Példa: Keress explicit válaszokat a dokumentum elemzése során felmerült kérdéseidre!

4A13.2             A dokumentum jelentésének kiegészítése saját ismereteinkkel

Példa: Hidald át a homályos szövegrészeket saját tudásoddal!

4A14            A dokumentum társadalmi kontextusának figyelembe vétele

4A14.1             A szerzőhöz való viszony

Példa: Vitázz a szerzővel!

Példa: Fogadd el a szerző álláspontját!

4A14.2             A dokumentum pragmatikájának figyelembe vétele

Példa: Használd fel a hivatkozásokat arra, hogy kiderítsed a dokumentum intellektuális   hátterét!

4A15           A szövegen belüli jelentés-reláció felhasználása

4A15.1             A redundancia-relációk felhasználása

Példa: Hasonlítsd össze az azonos információ különböző tálalásait!

4A15.2             Az információszervezés elveinek felhasználása

Példa: Használd fel a „Következtetések” fejezetet a referátum teljességének ellenőrzésére!
Használd fel a „Megbeszélés” fejezetet arra, hogy ellenőrizd referátumodat!
Az indexeléskor hagyd ezt ki!

4A16         A dokumentum használhatóságának vizsgálata

Példa: Vizsgáld meg a könyv tárgymutatóját!

4A2     A dokumentum feladatorientált percepciója

4A21         A percepció stratégiai kontrollja

Példa: Vizsgáld meg, mit jelent az adott szövegrész!

4A22         Percepciós technikák alkalmazása

4A22.1             Globális percepciós technikák meghatározása

Példa: Interpretáld a képi információt!

4A22.2             A percepció adaptálása adatszűrés céljára

4A22.21                 Reagálás optikai kiemelésre

Példa: Koncentrálj a saját magad által kiemelt szövegrészekre!

4A22.22                 Reagálás szövegbeli útmutató jelekre

Példa: Használd a szövegbeli útmutató jeleket (tételmondatokat, szövegen belüli
összegzéseket stb.) a releváns szövegrészek megtalálására!

Példa: Keresd a szöveg elejét és végét!

4A22.24                 Reagálás a szöveg formális szerkezetére*

4A22.241                     A szövegszervezés szintjének kiválasztása percepcióra

Példa: Korlátozd a percepciót egyetlen szövegszintre!

4A22.242                     A szövegszervezés egységeinek kiválasztása formális jellemzőik alapján

Példa: Tanulmányozd a tartalomjegyzéket!

Példa: Figyelj a lábjegyzetekre!

4A3         Információ megőrzése

4A31             A megőrzés aktusa

4A31.1                 Információ megőrzése transzformáció nélkül

Példa: Tárold a jelentésegységet!

4A31.2                 Információ leírása (jegyzetelés)

4A32            A relevancia megítélése

4A32.1                 Általános stratégiák a relevancia megítélésére

4A32.2                 A relevancia megítélésére az információ használhatósága alapján

4A32.21                     A relevancia megítélése a gyakorlati használhatóság alapján

Példa: A használható információ releváns.

4A32.22                     A relevancia megítélése az információ minősége alapján

4A32.221                        A relevancia megítélése az információ megbízhatósága alapján

Példa: Hagyd ki azt, ami triviális!

Példa: Hagyd el a reklámot!

Példa: Hagy ki, ami nem érthető!

4A32.222                        A relevancia megítélése az információ értéke alapján

Példa: Csak a szerző saját eredményeit említsd, a másoktól idézetteket ne!

4A32.23                          A relevancia megítélése a tényszerű fontosság alapján

Példa: A tényt jegyezd fel, ne létrejöttének okait!

Példa: Egy adott tény fontosságát saját ténybeli tudásod alapján ítéld meg!

Példa: Az idézett szerzők fontosak.

4A32.3                     A relevancia megítélése a szöveg szerkezetén alapuló indikátorok alapján

4A32.31                         A relevancia megítélése a szöveg formális szerkezetén alapuló indikátorok alapján

Példa: Ami a tartalomjegyzékben szerepel, fontos.

4A32.32                         A releváns szövegrészek azonosítása

Példa: Ami pozitív értelemben szerepel, annak be kell kerülnie a referátumba,
amit tagadólag említenek, annak nem.

4A32.33                         Az irreleváns szövegrészek azonosítása

Példa: Ne idézz!

Példa: Hagyd ki a magyarázatokat, kommentárokat, módosításokat!

Példa: A részletek nem fontosak.

4B     Az információ tálalása (prezentációja)

4B1         Referálás

4B11             Az információtartalom átalakítása

4B11.1                 A tálalás formájának kiválasztása

4B11.2                 Az információ minőségének javítása

Példa: Gondoskodj róla, hogy az információ teljes legyen!

4B11.3                 Az információ sűrűségének növelése

Példa: Légy a lehető legtömörebb anélkül, hogy az az érthetőség rovására menne!

4B11.4                 Az érthetőség javítása

4B11.5                 Az eredetihez való hűség

Példa: Az eredetiben találhatókat közvetítsd, ne a saját véleményedet!

4B11.6                 Az információ szerkezetének javítása

Példa: Tartsd a részletezés meghatározott mértékét!

4B11.7                 A kommunikációs funkció alkalmazása

Példa: Közvetíts a szerző szándékai és a címzettek érdekei között!

4B12.1                 A referátum generálásának ellenőrzése

4B12.2                 A referátum szerkezetének meghatározása

4B12.21                      A referátum általános szerkezetének kidolgozása

Példa: Határozd meg a készítendő referátum típusát!

4B12.22                     Az egyes kijelentések megfogalmazása

4B12.3                 Megformálás

4B12.31                     A megformálás kontrollja

Példa: Fogalmazd meg szóban, mielőtt leírnád!

4B12.32                     Kész szövegdarabok átvétele

Példa: Használd az ismert rövidítéseket!

Példa: Idézz szövegrészeket az eredetiből!

4B12.33                     A szöveg moduljainak integrálása

Példa: Kapcsold össze az egyes állításokat, hogy szöveg jöjjön létre!

4B12.34                      A stílus kialakítása

Példa: Kerüld az ismétléseket!

4B12.35                       Korrekt nyelvhasználat

4B12.36                       A tipikus referátum-stílus használata

4B3         A bibliográfiai leírás (Nem részletezzük.)

4B4         Ellenőrzés

4B42             Az egyes termékek ellenőrzése

4B42.1               A referátum ellenőrzése

4B42.11                     A referátum nyelvezetének javítása

Példa: Tedd a szöveget koherensebbé!

4B42.12                     A referátum információs minőségének javítása

Irodalom

PINTO, M. – LANCASTER, F. W.: Abstracts and abstracting in knowledge discovery. In: Library Trends, Vol.48., No.1., 1999. 235.p.

KOLTAY Tibor: A referálás kognitív modelljei. In: Könyvtári Figyelő, 45.évf. 2.sz. 1999., p.334-339.

PINTO, M.: Interdisciplinary approaches to the concept and practice of written text documentary content analysis. (WTDCA). In: Journal of Documentation, Vol.50. No.2. 1994. 111.p.

ENDRES-NIGGEMEYER, B.: Summarizing information. Berlin etc.: Springer, 1998. 49.p.

PINTO, M.: Documentary abstracting: Toward a methodological model. In: Journal of the American Society for Information Science. Vol.46., No.3. 1995. 227.p.

ENDRES-NIGGEMEYER, B.: A procedural model of an abstractor at work. In: International Forum of Information and Documentation. Vol.15., No.4., 1990. 7.p.

BORKOWSKI, J. G.: Metacognition: Theory or chapter heading? In: Learning and Individual Differences. Vol.8., No.4., 1996. 391.p.

PINTO, M.: Documentary abstracting: Toward a methodological model. In: Journal of the American Society for Information Science. Vol.46., No.3., 1995. 231.p.

BALÁZS János: A szöveg. Budapest : Gondolat, 1985. 200-205.pp.

FLUCK, H. R.: Vergleichende Analyse deutschsprachiger Abstracts in wissenschaftlichen Zeitschriften. In: Ch. Laurén, M. Nordman (Eds.): Special Language: from Human Thinking to Thinking Mach ines. Philadelphia : Cleverdon, 1988. 293.p.

ENDRES-NIGGEMEYER, B.: Content analysis – a special case of text comprehension. In: 44th FID Conference and Congress, August 28 – September 1, 1988. Pt. 1.s.l., s.n., 1988. 111.p.

ENDRES-NIGGEMEYER, B.: Summarizing information. Berlin etc. : Springer, 1998. 269-291.pp.
* Az eredetiben esetenként következetlen, hibás a számozás.