Az OSZK tezaurusza és a KÖZTAURUSZ
UNGVÁRY Rudolf
Az átfogó tezaurusz gondolata már a nyolcvanas években felvetődött. Elkészülte 2000 végén több körülmény egybeesésének köszönhető: az elmúlt évtizedekben több mint ötven magyarországi tezaurusz készült már el és ezek egy része gépi adathordozón is hozzáférhető; rendelkezésre áll egy felhasználóbarát tezaurusz-szerkesztő program; néhány közművelődési könyvtár segítséget nyújtott az összegyűjtött klinikai állomány szerkesztésében. A tanulmány részletesen ismerteti a kialakítás történetének szakaszait, a tezaurusz szerkezetét és példával illusztrálja a tezaurusz kezelőrendszerével megvalósítható HUNMARC adatcsere-formátum exportját. A tezauruszt több közművelődési könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban használják, várhatóan más intézményekben is kisebb vagy nagyobb mértékben hasznosítható lesz.
A referálás integrált modellje
KOLTAY Tibor
A referálás néhány grafikus modelljének áttekintését követően egy új modellt hozott létre a szerző. Ez az integrált modell számos korábbi modell elemeit használja fel, de mindenekelőtt Endres-Niggemeyernek a referálást mint leíró írástevékenységet kezelő modelljét veszi kiindulási alapnak. A létrehozott új modell több részmodellből áll. A folyamatokat mintegy madártávlatból, viszonylag sematikusan mutatja be a makromodell. Szerepel benne a tartalom létrehozása (feltárása), az átalakítás, az ellenőrzés – mint a referálás szakaszai –, maga a referáló, az elsődleges dokumentum és az addig létrehozott referátumszöveg. Ebben a modellben a monitorozás keretében megjelennek a referáló kognitív tevékenységei. A referáló nyelvi és nem-nyelvi ismereteit, készségeit mutatja be az első mikromodell. A tartalom létrehozásának szakaszát bemutató második mikromodellben szerepel a tervezés, az olvasás, maga a szövegértés, a szövegértéshez szükséges mikroszabályok alkalmazása, a fontosnak tartott részek kiemelése aláhúzással. Az átalakítási szakaszt jeleníti meg a következő mikromodell, amelyben szerepel a vázlatos megfogalmazás, a szerkesztés és a végleges megfogalmazás szakasza. A szerző bemutatja az Endres-Niggemeyer által összeállított ún. „intellektuális szerszámosláda stratégiát”, mely igen hasznos, ugyanakkor nem ábrázolható folyamatmodellekben. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kétféle megközelítés hasznosan egészítse ki egymást.
Egy szegény elektronikus könyvtáros panaszai
DRÓTOS László
Kaotikus állapotok (pl. összekuszálódott HTML-alkalmazás, az XML túl lassú terjedése, inkompatibilis e-könyvek megjelenése, a könyv-és folyóiratkiadók PDF-ben publikálnak, a szövegíráshoz legnépszerűbb a Word stb.) jellemzik a számítógépes dokumentumok helyzetét. A helyzet rendezése érdekében érdemes végiggondolni, milyen legyen az ideális elektronikus szöveg. A szerző véleménye szerint: legyen böngészhető, átfutható, kereshető, konvertálható, javítható, jegyzetelhető, másolható, idézhető, nyomtatható, hivatkozható, azonosítható, hitelesíthető, hordozható, birtokolható, átadható. Egyelőre nem létezik olyan szabvány, amely ezeket a kritériumokat egyidejűleg tudná tükrözni. Ennek hiányában jelenlegi gyakorlatunkban több formátumot kell használni, kiválasztva az adott célhoz, ill. felhasználáshoz legjobban megfelelőt. A tanulmány második fele a gyakran használt formátumok (Word, RTF, SGML, XML, PDF, kiadványszerkesztő szoftverek, e-book szabványok) alkalmazása során felmerülő tipikus problémákat sorolja fel. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) terve az, hogy minden dokumentumról egy on-line böngészhető (HTML, XML, PDF) és egy összecsomagolt, letölthető verziót is szolgáltatnak, ahol szükséges még SGML/XML kódolást is terveznek.
Képek digitalizálása az ezredfordulón
PUSKÁS Nikoletta – HEGYI Ádám
A digitalizálás az egyik útja a képi dokumentumok állagmegőrzésének. Az írás egy konferencia előadásaiból ad keresztmetszetet a digitalizálás könyvtári alkalmazásáról, hasznáról és a digitális technológia gyakorlati problémáiról, úgy hogy az előadók által készített összefoglalókat közlik tematikus csoportosításban. Először a könyvtárak tevékenységéhez legközelebb álló digitalizálási munkafolyamatokról szóló beszámolókat ismertetik, majd a digitalizálás jelenéről és (közel)jövőjéről elhangzott előadások kivonataival egészítik az összefoglalást.
Társadalmi hátrányban lévők könyvtári ellátása
KÖVESHÁZINÉ MUNTYÁN Alexandra
A közkönyvtárak megalakulásuk pillanatától olyan demokratikus intézmények, amelyekről soha nem állt távol a hátrányos helyzetben lévők befogadásának gondolata. A rendszerváltás óta a változások korát éljük. A gyökeresen megváltozott gazdasági, politikai helyzet következtében a társadalmi hátrányoknak új formái jelentek meg: munkanélküliség, hajléktalanság, szegénység, deviancia. A társadalmi hátrányban lévők valamennyi csoportja megjelenik a könyvtárakban. A cikk elsősorban azokkal a periférikus helyzetbe került csoportokkal foglalkozik, akik a rendszerváltást követően kerültek a társadalom perifériájára. E hátrányos helyzetű csoportok könyvtári ellátásával kevesebbet foglalkozik a szakma. A szerző az élő könyvtári gyakorlatról saját tapasztalatai és interjúk segítségével keresi a választ arra a kérdésre, hogy a könyvtárak szociális funkciója mit jelent a gyakorlatban, a könyvtárak milyen módszerekkel és eszközökkel tudják segíteni a társadalmi hátrányok leküzdését.
GOLDBERGA, Anita: Nemzeti bibliográfia Lettországban: hagyomány és változás (Ford.: Murányi Péter)
A nyomtatott Lett Nemzeti Bibliográfia egyedi jellegzetessége, hogy az első lett nyelvű könyv megjelenésétől, 1525-től kezdve máig a teljes időszakot feldolgozza. Másik sajátossága, hogy az összes, a 18. század közepétől hozzáférhető periodikum anyaga analitikusan feltárt benne. A Lett Nemzeti Könyvtár Bibliográfiai Intézete Lettország nemzeti bibliográfiájának központja. Itt készül a nemzeti bibliográfia havonta megjelenő nyomtatott kiadása (Latvijas Preses Hronika), fenntartják és aktualizálják a nemzeti bibliográfia adatbázisát, mely 1996-ban indult, jelenleg kb. 600 000 rekordot tartalmaz MARC formátumban. A Bibliográfiai Intézet szorosan együttműködik a régiók, települések és a különféle intézmények könyvtáraival. A retrospektív konverziós program célja egy nemzeti kulturális adatbázis létrehozása a 18. század közepétől 2000-ig a nemzeti bibliográfia nyomtatott indexeinek MARX formátumra történő konvertálásával (kb. 130 000 szövegoldal).
MURÁNYI Péter: Kis lett-magyar komparatisztika. A nemzeti bibliográfiák (főleg a cikkek feltárásnak) összehasonlítása
A tanulmány a lett nemzeti bibliográfa általános bemutatása után elsősorban a cikkek feldolgozását vizsgálja, úgy, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriumát (MNB IKR) és a lett nemzeti bibliográfia megfelelő részét hasonlítja össze. Míg a lett cikkbibliográfia egy-egy füzete valamennyi szakterület anyagát tartalmazza (beleértve a színházi előadások kritikáit, filmkritikákat és az időszaki kiadványokban megjelent szépirodalmi műveket), egy adott hónap anyagát mintegy három hónap múlva áttekinthetővé téve, addig az MNB IKR (amelyből a 6-os főosztály anyaga kimarad) sokkal jelentősebb késéssel dolgozza fel anyagát. (Hasonló különbség mutatható ki a könyvek feldolgozásának ütemében is.) A lett cikkanyag egyetlen adatbázisban kereshető, az adatbázisba kerülő tételek száma évi 110 000, mintegy háromszorosa a nyomtatott bibliográfiában szereplő 36 000 tételnek. Ezt a tételszámot a magyar adatbázisok (az MNB IKR évi 10 000 tétele, a három alkalmazott tudományi bibliográfia – Magyar Orvosi Bibliográfia, Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia, Műszaki Cikkek a Magyar Időszaki Kiadványokban) alapján készülő adatbázisok és a társadalomtudományi adatbázisok együtt túlhaladják, de eltérő feldolgozásmódjuk miatt, nehezen képzelhetők el közös adatbázisban.
HAJDU Katalin: Beszámoló az ALA téli konferenciájáról 1. rész
Az Amerikai Könyvtáregyesület, az ALA szokásos januári téli konferenciájáról (Midwinter Meeting) tudósít a szerző. Kiemelten tárgyalja a digitális dokumentumok szerzői jogi kérdéseit, mely a UCITA (Uniform Computer Transactions Act), azaz a szövet ségi számítógépes kommunikációs törvény körüli csatározásokat jelentette, a UCITA ugyanis a szoftverek, adatbázisok, digitális információhordozók üzleti tranzakcióinak korlátozására készül. A másik kiemelten bemutatott vitatéma az Internet használatának korlátozásával foglalkozik, azzal, hogy alkotmányos-e vagy sem a szűrők alkalmazása.
BULANIN, Dimitri: Könyvkultúra napjaink Oroszországában – egy tudományos könyvkiadó szemével (Ford.: Futala Tibor)
Áttekintés az 1992-ben alakult humán profilú tudományos könyvkiadó, a szentpétervári Bulanin kiadó vezetőjének nézőpontjából az orosz könyvkultúra helyzetéről. Az oroszországi könyvpiac évről évre szűkül, a könyvek ára relatíve olcsó, de hatalmas készletek maradtak eladatlanul még az előző időszakból. Megjelent és egyre népszerűbb az orosz giccs (bűnügyi regények, női regények, komikszok), melyekből semmi nem elég az érdeklődő olvasóknak. A kiadók professzionalizmusa a múlté, a könyvek tartalmi és formai színvonala nagyot esett. Gondok vannak a könyvterjesztéssel is. A tudományos és a szakkönyvek nehezen eladhatók. Ilyen körülmények között próbált megmaradni a Bulanin kiadó, mely elsősorban humán sorozatokra, monográfiákra, tudományos művekre, szótárakra, referensz művekre specializálódott.