Miért nincs, ha van … ?
Korszerűtlen könyvtárkép és hiányzó terminusok a szerzői jogi törvényben

Pallósiné Toldi Márta

A tanulmány a szerzői jogról rendelkező 1999. évi törvényt elemzi a digitális kultúra könyvtári gyakorlata felől. Mivel a törvény nem tartalmaz fogalommagyarázatot, az értelmezést felsorolások (esetek, típusok) segítik, de még így sem egyértelmű a törvényszöveg. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) és az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) szerzői jogi munkabizottsága vitaanyagot állított össze a törvény nehezen értelmezhető részeiről. Természetes, hogy a törvénykezésnek védenie kell a szellemi alkotásokat és a szerzők jogait, másfelől viszont a közjó érdekében meg kell könnyítenie a hozzáférést a szabad felhasználások esetében.

A szerző vagyoni jogai a szabad felhasználás körében (vagyis a díjtalan szolgáltatások esetében) korlátozhatók, ha a törvény erről rendelkezik. A szomszédos jogok tulajdonosai viszont a piac érdekeit képviselik, s az érdekkiegyenlítés eszköze a díjazás. A „felhasználás” fogalma ezért (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással stb.) kulcskérdése a törvénynek. Többszörözés alatt a másolatkészítést és a valamilyen anyagi hordozón való rögzítést említi a törvény, viszont a szöveg alapján nem jelenthető ki biztosan, hogy az elektronikus információhordozókat önálló és azonosan kezelhető anyagi hordozónak tekinti-e. A nyilvános előadás fogalma kibővült a mű képernyőn való megjelenítésével, sugárzásként értelmezve mindenfajta átvitelt. Hiányzik az elektronikus adattár meghatározása, ezért nem tudható biztosan, hogy milyen típusú adatbázisok sorolhatók ide. Problematikus az értelmezés az interaktív felhasználások esetében is. Ha a digitális szolgáltatásokért vélelmezhető jogdíjat a könyvtáraknak a költségvetésükből kell kigazdálkodniuk, akkor a közgyűjtemények egy része ezt nem tudja megteremteni, ha tovább hárítják a felhasználóra, akkor viszont a könyvtárak esélykiegyenlítő funkciója csorbul.

A könyvtárosok érdeke az, hogy a könyvtári szabad felhasználás körében maradjanak a digitális szolgáltatások.

Az elektronikus szürke irodalom új formái, témái és felhasználása
 
Dobó Katalin

A szürke irodalom fogalmának régebbi meghatározásaiban közös elem volt, hogy a szürke irodalom nehezen hozzáférhető és kívül marad a kereskedelmi-kiadási terjesztési hálózaton.
Többségükben a kormányzatok és a tudományos intézetek által kibocsátott dokumentumok tartoztak ebbe a kategóriába. A nemzeti és nemzetközi szintű szabályozásoknak köszönhetően napjainkban már nem reménytelen e dokumentumok számbavétele. Jól szervezett dokumentumszolgáltató rendszerek és dokumentumszolgáltató központok jöttek létre (pl. BLDSC, INIST, NTIS stb.). A probléma nem az, hogyan érhetők el, hanem az, honnan szerezhetünk tudomást a forrásokról. A szürke irodadalom adatbázisai egy-egy tudományterületen vagy nagyobb témakörökön belül szerveződnek pl. GL Compendium a gazdasági és üzleti élet szürke irodalmának adatbázisa, az ERIC az oktatási és neveléstudományi szürke irodalomé stb. 1993-as becslés szerint a szürke irodalom mennyisége 3-4-szerese a hagyományosénak. A szürke dokumentumok műfaja, tartalma a közlők szándéka szerint igen változatos. Egy olasz felmérés (D. Luzi) a kutatóintézetek webszerverein közölt és hivatkozott szürke irodalomról kimutatta, hogy az intézetek 61%-a közölt és egyben hivatkozott az általa készített szürke irodalomra és forrásokra. A hivatkozások legtöbbször technikai beszámolókra és konferencia előadásokra történtek. A kutatók egyre szívesebben támaszkodnak az elektronikusan elérhető információkra, a szürke irodalomra, a sokszor megfizethetetlen áru folyóiratokkal, könyvekkel szemben. Az akadémiai intézetek a szürke kiadványokat ingyenesen, vagy kedvező áron teszik közzé. A kormányzat által kiadott szürke irodalom zöme is ingyenes, s egyre nagyobb hányada jelenik meg az interneten szabad felhasználásra.

A szürke irodalom szolgáltatása az interneten. Az európai SIGLE projekt és adatbázis

 
SALGÁNÉ MEDVECZKI Marianna

A szürke irodalom a tudományos kommunikáció innovatív formája, fontos adatokat tartalmaznak kutatásokról, kutatási eredményekről, új eljárásokról stb.
Az EU 1985-ben hozta létre az EAGLE-t (European Association for Grey Literature Exploitation), hogy irányítsa a SIGLE (System for Information on Grey Literature in Europe) projektet, melynek célja az európai tudományos szürke irodalom feltárása a társadalom-, a természet-, az alkalmazott, az orvos-, a műszaki és a gazdasági tudományok területén. Maga a program 1980-ban indult, legfontosabb eredménye az angol nyelvű multidiszciplináris adatbázis. Az adatbázist 15 ország gyarapítja.

A tagországok nemzeti központjaikon keresztül képviseltetik magukat. E központok felelősek az adott országban keletkező szürke irodalom gyűjtéséért, s rajtuk keresztül lehet hozzáférni az adatbázishoz. A SIGLE adatbázis 2000 végén 685 ezer bibliográfiai rekordot tartalmazott. A legtöbb rekordja a gazdaságnak és a természettudományoknak van. Műfajuk szerint kutatási és műszaki jelentések, doktori disszertációk, értekezések, konferencia anyagok, vitairatok szerepelnek az adatbázisban. A rekordok felét a londoni központon keresztül érkezett anyagok képezik. Az adatbázis magába foglalja a német szürke irodalom nemzeti adatbázisát (FTN) is. A nemzeti központok egységes szerkezetű input rekordokat szolgáltatnak. Minden rekord tartalmazza az eredeti dokumentum bibliográfiai adatait (címadatok angolul és/vagy eredeti nyelven), szerzőség, kutatóintézet, oktatási intézmény megnevezése, keletkezési idő, a dokumentum típusa, oldalszáma, a dokumentum nyelve. Tartalmi feltárásra a rendszer alfanumerikus tárgykódokat használ. Az EU-tagországokból a Blaise-en és az STN Internationalen keresztül lehet on-line elérni az adatbázist.

Azok a dokumentumok, amelyek az adatbázisban szerepelnek, az egyes nemzeti központokon keresztül is hozzáférhetők.

Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára a nemzeti központ, de csak az ott megvédett műszaki disszertációkról jelentenek.

 

A digitális szürke irodalom és az olvasói igények

Bakonyi Géza

A szürke irodalom léte felfogható egy olyan kommunikációs modellként, amely a létrehozó testületi szerző és a felhasználó között zajlik. A tanulmány a szürke irodalmat szövegként, üzenetként vizsgálja, olvasását kapcsolatba hozza az extenzív műfajok egyeduralkodóvá válásával, a könyvvásárlás nélküli olvasási lehetőségek megerősödésével és az elektronikus szöveg megjelenésével. A szürke irodalom feldolgozása meta-adatbázisokban történik. A meta-adatbázisok kialakításánál fokozott hangsúlyt kell fordítani az olvasói igényekre és a szürke irodalom sajátosságaira (pl. biztosítani kell a felhasználó interaktivitását, az egyes szövegek elérhetőségét stb. A különféle dokumentumtípusok leírásának kerete a MARC formátum, új módszerként kínálkozik a Dublin Core, s szóba jöhet az XML alapú technológia. Meg kell határozni a metaadatot, a metaadatot kiegészítő, ill. finomító qualifiereket és az adatok csoportját. A szürke irodalom feldolgozása körül felmerült kérdések és válaszok következtében az adatfeldolgozási rendszerek változások előtt állnak. A jövőben a hagyományos dokumentum központú feldolgozást felváltja a felhasználói (olvasói) szempontú feldolgozás. Olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek bármilyen információforrásról készült leírást tartalmazhatnak, s egyetemes hozzáférést tesznek lehetővé az információkhoz.

A magyarországi helyismereti tevékenység vázlatos története

Bényei Miklós

A magyarországi helyismereti tevékenység történetének fő szakaszait tekinti át az írás. A 18. században már iskolai tananyag volt a lakóhellyel kapcsolatos tudnivaló. A szülőföld és lakóhelyismeret később is tantervi követelmény maradt. Nagy lendületet a polgárosodás adott a helytörténeti kutatásoknak és a helyismereti dokumentumok tudatos gyarapításának. A gyűjtött dokumentumokat múzeumok könyvtári osztályain vagy levéltárakban őrizték. Az első helyismereti különgyűjtemény Budapesten szerveződött, a Fővárosi Könyvtárban. Ők vezették be a lapkivágatok gyűjtését is. A trianoni döntés (1920) után a megmaradt és az elcsatolt országrészekre fokozott politikai figyelem irányult, s a helytörténeti-helyismereti kutatást és a bibliográfiai tevékenységet államilag is támogatták. Tudatos gyarapítás a Budapest Gyűjtemény mellett csak egy-két városi könyvtárban, a pécsi egyetemi könyvtárban és Győrben folyt. A két világháború között a tanügy továbbra is szorgalmazta a lokális értékek felkutatásának támogatását az iskolákban. Ahol a városi könyvtárak nem vállalták fel, iskolai, gimnáziumi könyvtárak vették át ezt a szerepet. A 2. világháborúban a gyűjtemények jelentős része megsemmisült, az új tanintézetek nem tekintették feladatuknak a gyűjtést. Új szakasz a század ötvenes éveiben kezdődött. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az önálló osztállyá vált Budapest Gyűjtemény hamarosan e szakterület módszertani központjává vált, tapasztalatival segítve a többi könyvtár helyismereti munkájának kibontakozását. A hatvanas években újraéledt a honismereti mozgalom, megélénkült a helytörténetírás, s a megyei könyvtáraknak miniszteri utasítás írta elő a helyismereti tevékenységet. Bibliográfiák készültek, módszertani útmutató jelent meg, évente országos helyismereti tanácskozásokat szerveztek a gyarapítási, feldolgozási, bibliográfiai, adattár szerkesztési munkákkal kapcsolatos elméleti kérdések tisztázására. A helyismereti kérdésekkel való foglalkozás lendülete a nyolcvanas években lelassult, s csak a kilencvenes évek megváltozott körülményei mellett indult ismét fejlődésnek. 1994-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül megalakult a helyismereti könyvtárosok szervezete, hogy összefogja e szakterület művelőit. Az 1997-es kulturális törvény tovább erősítette, hogy a megyei könyvtárak egyik alapfeladata a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése.

A Szabad Európa Rádió hangdokumentumainak adatbázisa az Országos Széchényi Könyvtár integrált rendszerében

Bánfi Szilvia
 
A Szabad Európa Rádió (SZER) megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. 1950-ben New Yorkban indult meg a kísérleti magyar nyelvű adás, 1951-től München lett a SZER európai központja, mely megszűnéséig, 1993-ig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. Megszűnése után a magyar szerkesztőség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, a SZER Kutatóintézetének anyagát a Nyílt Társadalom Alapítvány (Közép-Európai Egyetem) kapta meg. Az eredeti dokumentumok a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetébe kerültek. A szerződés része volt a SZER dokumentumainak adatbázisban történő feltárása a széles hozzáférhetőség biztosítása érdekében. A feltárás az OSZK integrált adatbázisában (AMICUS) történik, miután kidolgozták a szabványos leírás szabályait. A már feltárt állomány (1394 műsor) elemzése azt mutatja, hogy az átmásolt műsorok nagy része a 90-es évekből való, a rendszerváltozás idejéből sokkal kevesebb maradt meg. A műsortípusokat vizsgálva az derül ki, hogy inkább az ismeretterjesztő műsorok maradtak meg. Mivel a SZER működésével kapcsolatos dokumentumok az OSZK mellett más magyarországi intézményekben is megtalálhatók, létrehozható lenne egy SZER dokumentumokat őrző virtuális SZER archívum.

 

Magyar olvasáskultúra túl a határokon. Rendhagyó könyvszemle 

Katsányi Sándor

Összegző áttekintés a határon túli magyarság olvasáskultúrájával foglalkozó kutatások eredményeiről. A határon túli magyarság olvasáskultúráját a magyar irodalmi műveltséghez való kapcsolódás, ugyanakkor a multikulturális jelleg is jellemzi. A magyar népességen belül kb. egy tized azok aránya, akik többször, többet olvasnak az állam többségi nyelvén, mint magyarul. Az olvasmányok tartalmában ugyancsak erős a magyar kultúrához való kötődés, az olvasmányok forrásai a házi könyvgyűjtemények, baráti kölcsönzések. A könyvtárak látogatottsága kevésbé jelentős. Az olvasás gyakorisága Erdélyben és Dél-Szlovákiában a magyarhoz hasonló, míg Kárpátalján és a Jugoszláv utódállamokban alacsonyabb gyakoriságú. Az olvasottak tartalmát illetően a határon túli régiókban többségben vannak a valódi értéket jelentő olvasmányok, s kevesebb modern művet olvasnak. Megállapítható, hogy a kisebbségi lét akkor mutat nagyobb kulturális aktivitást, ha tudatosan vállalt nemzeti identitástudat van mögötte.