Gyerekek és tizenévesek az Internet-galaxisban: egy nyugat-európai felmérés összefoglalása
Kirsten Drotner szakmai folyóiratban ismerteti a dániai felmérés hozadékát1 és egybenutal a nyugat- európai összefogással, összesen 12 országban végzett vizsgálatokra a Gyerekek és fiatalok egy változó mé dia-világban elnevezésű kutatás keretében. Ennek szervezője a London School of Economics két tanára, Sonia Livingstone és George Gaskell, az eredmények publikálására pedig az European Journal of Communication c. folyóirat 1998. 4. – tematikus – számában került sor.2-4
A felmérések kommunikációs, szociálpszichológus, médiakutató stb. szakembereknek köszönhetőek, vagyis igazi interdiszciplináris alapokra épültek. A nemzedéki háló a 6–17 (esetenként 6–18) éves gyerekekés fi a ta lok szé les ér te lem ben vett mé dia hasz ná la tá ra ter jedt ki. Ezen be lül a leg több ször előforduló mé di ák: könyv, kép re gény, új ság, ké pes lap ok, rá dió, tévé, vi deó, szá mí tó gé pes já ték, szá mí tó gép, Internet. A hasz ná lat be ha tó an vizs gált te rü le tei: van-e és ha igen, mennyi re a vizs gált sze mély család já ban, il let ve sa ját (háló)szo bá já ban az adott média, to váb bá mennyi re ve szi igény be, mennyi időt for dít az egyes mé di ák hasz ná la tá ra.
An nak el le né re, hogy az egyes mé di ák te kin te té ben van nak meg le pő hoz zá fé ré si kü lönb sé gek a vizs gált nyu gat-eu ró pai or szá gok kö zött – pél dá ul míg Hollan dia ház tar tá sa i nak 94%-a ká bel te le ví zi ós kap cso lat tal (kö vet ke zés képp mi ni mum 20 csa tor nás válasz ték kal) ren del ke zik, ad dig Nagy-Bri tan ni á ban ez az arány csu pán 7%-os, amit a sza tel lit-kap cso lat nö vel ugyan to váb bi 18%-kal (kö vet ke zés képp az ang li ai ház tar tá sok több sé ge csu pán föl di át ját szó rend sze rek hez kap cso ló dik, s így ma xi mum öt prog ram ból vá laszt hat) – a nem zet kö zi össze ve tés nem vá lik le he tet len né vagy meg ala po zat lan ná.
Az egyes össze fo gá sok nak már a címe is „régi” és „új” mé di ák ról be szél, előb bi ek közé a nyom ta tott for má kat so rol va. Ál ta lá nos ság ban le szö ge zik, hogy a sze mé lyi szá mí tó gép meg je le né se és szé les körű el ter je dé se nyo mán és/vagy kö vet kez té ben – leg ál ta lá no sabb szin ten – az ál la pít ha tó meg, hogy a mé dia hasz ná lat ra for dí tott idő drá ma i an megnőtt –, mi köz ben ter mé sze te sen a bel ső ará nyok is je len tős mó do su lá son men tek ke resz tül.
A) Dán gyerekek és fiatalok
A dán gye re kek (6–16 év kö zött) több mint öt és fél órát szán nak mé dia hasz ná lat ra, míg a 15-18 éves fi a ta lok kö ré ben ez már hét és fél órá ra szö kik fel. Mind két kor cso port ban a fiúk azok, akik lé nye ge sen több időt for dí ta nak erre (fi a ta labb kor cso port ok ban 6 óra 11 perc, ese tünk ben, míg a lá nyok nál 5 óra 7 perc, a 15-18 éve sek nél pe dig 7 óra 46 perc kont ra 7 óra 22 perc)5
A fi úk nál a leg na gyobb idő fa ló a té vé zés, a ki seb bek nél két és fél óra fö löt ti idő vel, a na gyob bak nál kö zel há rom órá val, má so dik hely re a fi a ta labb fiúk nál már a szá mí tó gép-hasz ná lat ke rül (napi 82 perc cel), míg az idő sebb kor osz tály ban e he lyet a rá dió őrzi (ze ne hall ga tás!) 110 perc cel, utá na har-ma dik a szá mí tó gép (79 perc).
A lá nyok ese té ben is a tévé ve zet (2 óra 30, il let ve 2 óra 42 perc), má so dik mind két kor cso port ban a rádió hall ga tás (61, ill. 122 perc). A lá nyok szem be tű nő en ke ve seb bet kom pu te rez nek oda ha za (a ki seb bek 23 perc, a na gyob bak 39 perc), en nél a vi deó is fon to sabb szá muk ra az idő igény dol gá ban (46 perc, il let ve 61 perc).
A dán gye re kek és fi a ta lok ott ho ni mé dia hasz ná la tá ban elég sze rény he lyet fog lal el a könyv ol va sás: a 6–16 éve sek ese té ben át lag napi 21 perc (fiúk 19, lá nyok 23 perc), a 15–18 éves kor cso port ban át lag 46 perc (fiúk 31 perc, lá nyok 58 perc). Fi gye lem re mél tó a ti né dzser lá nyok vi szony lag je len tős idő hu za mú könyv ol va sá sa (ez kö rük ben messze több a szá mí tó gé pe zés nél, míg a fi úk nál ra di ká li san for dí
tott a kép: lá nyok nál 58, il let ve 39 perc, fi úk nál 31 kont ra 79 perc).
A fenti adatok ból há rom je len ség re ér de mes már is felfigyelni:
a) a na gyon ma gas sza bad idő-rá for dí tás ra (a média hasz ná lat egé szét te kint ve), más szó val arra, hogy a mé dia hasz ná lat két ség te le nül a fi a ta lok éle té nek nél kü löz he tet len ele mé vé vált; b) a kor osz tály ok köz ti elég te kin té lyes el té ré sek re, vé gül c) a ne mek el té rő igény be vé te lé re. Ter mé sze te sen itt a hoz zá fé rés is meg ha tá ro zó szere pet ját szik. A dán csa lá dok nál min den ne gye dik fi a tal a sa ját szo bá já ban ren del ke zik sze mé lyi számí tó gép pel, s ha a ház tar tá sok el lá tott sá gát nézzük, ezek ará nya haj szál hí ján há rom ne gye des nagy ság rend re rúg. A „ko ráb bi” mé di ák kal való le-fe dett ség ál ta lá nos nak te kint he tő.
Az utób bi év ti zed ilyen mó don je len tős át ala ku lást ho zott: a ko ráb bi írá sos-nyom ta tott kul tú ra hor do zók re la tív je len tő sé ge csök ken, mi köz ben a fi a ta lok vi zu á lis-di gi tá lis esz kö zök ter mé sze tes bir to ko sa i ként – és bi zo nyos mér ték ben rab ja i ként – je len nek meg. Eb ből sok-sok min den kö vet ke zik az is ko la és a könyv tár sze re pét vizs gál va. Ma még in kább az a be nyo más a gye re kek és fi a ta lok kö ré ben, hogy az is ko la a kö te le ző és unal ma sabb írá sos nyom ta tott mé di ák dik tá ló ja, míg a sza bad idős médi ák – a vi de ó tól és té vé től a szá mí tó gé pig, In ter netig – szí ne sek, iz gal ma sak, le bi lin cse lők az ő számuk ra.
A 15–16 éve sek 47%-a hasz nál ja könyv tár ban az Internetet, ami igen fi gye lem re mél tó arány. Arra is ér de mes fel fi gyel ni, hogy a tár sa dal mi-anya gi vonat ko zás ban nem annyi ra si ke res csa lá dok gye re kei job ban él nek az ilyen könyv tá ri le he tő ség gel, mint a va gyo no sab bak, – hisz utób bi ak ott hon is hoz zá jut(hat)nak e le he tő ség hez.
To váb bi ér de kes meg ál la pí tás Drotner ta nul má nyá ban, hogy nem ér de mes el len té te ket vagy el len sé ge ket kre ál ni a kü lön bö ző mé di ák kö zött. Ugyan is több vizs gált hal maz ban a szá mí tó gép-hasz ná lat vagy hosszab b té vé zés na gyobb ol va sá si kedv vel páro sul (pél dá ul azok kö ré ben, akik négy órá nál többet té véz nek na pon ta, 30% azok ará nya, akik legalább egy órát ol vas nak is.) Az is ko lá nak és a könyv tár nak egy aránt van min el gon dol kod nia, hogy alap ve tő cél ja i kat e vál to zó at ti tud fi gye lem be vé te lé vel si ke rül jön meg va ló sí ta ni uk.
B) An gol és hol land „tájkép”
Az 1997 ta va szán vég zett adat gyűj tés elem zé se6 6–17 éve sek mé dia hasz ná la tát te kin ti át le író jel leg gel. Itt az egyik első meg ál la pí tás az (ko ráb bi holland fel mé ré sek re hi vat koz va), hogy a hol land fi a tal nem ze dék egy re ke ve seb bet ol vas, s eb ben a tévé zés a „lu das”. Ezért a szer ző ket kü lö nö sen ér de kel te, hogy e meg ál la pí tás va jon ér vé nyes-e a szi get or szá gi ifjú nem ze dék sza bad idős te vé keny sé gé re is? A sa ját (gye rek)szo bá ban ta pasz tal ha tó mé dia bir tok lás igen ma gas arányt mu tat mind két or szág ban. Sa ját köny ves polc a hol land gye re kek 95%-ánál, míg az an go lok 64%-ánál ta lál ha tó, számí tó gép mind két or szág ban 12–12%-os je len lé tet mu tat, míg a szo bai té vé ké szü lé kek hasz ná la ta az an gol gye re kek nél ma ga sabb, 62%, a hol lan dok nál pe dig 30%. A vi deó is in kább az előb bi ek nél je le nik meg a sa ját szo bá ban, mint az utób bi ak nál (21, il let ve 5%).
A szá mí tó gép je len lé te a csa lá di ott hon egé szé ben 85%-os (!) el ter jedt sé get mu tat a hol lan dok nál, a szi get or szá gi ak nál ez az arány je len leg 48%. Az Internetes kap cso lat az előb bi ek nél 19%-os, a nagy-bri tan ni a i ak nál csu pán 7%.
A té vé zés a lis ta ve ze tő mind két or szág fi a tal ja i nál, az an go lok nál kö zel két és fél óra (147 perc) na pon ta, a hol lan dok nál kö zel két óra (114 perc), s mindkét or szág ban több időt for dí ta nak té vé zés re az alacso nyabb jö ve del mű és/vagy tár sa dal mi stá tu szú csa lá dok gyer me kei (an go lok: 155 perc a rossz társa dal mi helyzetűeknál, 145 perc a kö ze pes jö ve del mű ek nél, 131 perc a ma gas tár sa dal mi hely ze tű ek nél; a hol land ana lóg adat sor: 125–110–97 perc).
Az ol va sás messze el ter jed tebb sza bad idős fog lal ko zás a hol lan dok nál (könyv ol va sás 89%, kép re gény 88%, ké pes lap 92%, új sá gok 73%), mint az an gol part ne rek nél (56% könyv ol va só, 28% kép re gé nye ket ol vas, s a 9–17 éves kor cso port ban is csu pán 50% ol vas ké pes la pot, 27% új sá got). Az ol va sás ra for dí tott napi idő mennyi ség a hol lan dok nál át lag 47 perc, míg az an go lok nál 32 perc (ezen be lül könyv ol va sás 22, il let ve 16 perc). Ér de kes vi szont, hogy a tény ele ge sen ol va sók kö ré ben ezen át lag fordí tott, az an gol ol va só fi a ta lok 63 per cet, a hol land meg fe le lő pe dig 64 per cet szán e cél ra. Egyéb ként a tel jes min ta vé tel ada tai azt mu tat ják, hogy a fiúk ezen or szá gok ban is ke ve seb bet ol vas nak le ány tár sa ik nál, to váb bá, hogy a tár sa dal mi stá tusz emel ke dé sé vel va la me lyest nő az ol va sá si idő rá for dí tás, viszont az élet ko ri cso por tok sze rin ti bon tás ada tai elég gé el szo mo rí tó nak tűn nek: a 9–11 éve sek ol vas nak töb bet (át lag 33, il let ve 51 per cet), en nél az időseb bek már csak ke ve seb bet (12–14 éve sek 27, il let ve 46 perc, 15–17 éve sek 31, ill. 45 perc). Ma a holland fi a ta lok va la mi vel több időt szen tel nek ol va sás ra, mint az an go lok, akik már előbb re tar ta nak., A MacLuhan ál tal 1964-ben jó solt vi zu á lis vi lág mára ki ala kult bir tok lá sá ban a vizs gált fi a tal nemze dé kek jócs kán elő re ha lad tak: a hol land gye re kek könyv ol va sás ra szánt ide je pél dá ul az öt ve nes évek kö ze pe, a té vé zés ál ta lá nos sá vá lá sá nak kez de te óta mint egy fe lé re csök kent7, ál la pít ják meg a szer zők, más fel mé ré sek re hi vat koz va.
A tár sa dal mi ré teg ző dést vizs gál va meg ál la pít ha tó, hogy Nagy-Bri tan ni á ban az elő nyö sebb stá tu szú ak lé nye ge sen job ban hoz zá jut nak az in for má ci ós és/vagy mé dia hor do zók hoz, mint az ala cso nyabb stá tu szú ak, mi köz ben Hol lan di á ban a meg fe le lő ará nyok sok kal in kább ki egyen sú lyo zot tab bak. Példá ul az an gol ház tar tá sok szá mí tó gép-el lá tott sá ga a ma gas jö ve del mű ek nél 75%-os, az ala csonyabbaknál (pl. mun kás csa lád ok nál) csu pán 35%-os,
mi köz ben Hol lan di á ban ezek szá mok: 94 és 78%. A csa lá di könyv gyűj te mény te kin te té ben ha son ló a kép: az el té rő stá tu szú hol land csa lá dok ese té ben 92, il let ve 97% a bir tok lás ará nya, míg a szi get or szág ban a két szél ső arány 79 és 57%. Ezek az el té ré sek je len tő sek le het nek an nak vizs gá la tá nál, mennyi re áll fenn az adott tár sa da lom ban az in for má ci ó ban gaz dag, il let ve in for má ci ó ban sze gé nyek je len tő sen el té rő ará nya okán e tár sa da lom ket té sza ka dá sá nak ve szé lye. Az an go lok nál min den eset re erő seb bek a kont rasz tok, a hol land táj kép egy sé ge sebb nek tű nik.
C) Fla mand, német és svéd fi a ta lok
Az an gol–hol land össze ál lí tás szá mos kü lönb ség re hív ta fel a fi gyel met. A most össze ha son lí tás ra kerü lők ese té ben in kább a ha son ló sá gok do mi nál nak, mi köz ben egyes el té ré sek is meg ér dem lik a figyel met.
A mé di ák kal való el lá tott ság elég ma gas ará nyú mind há rom te rü le ten. A vi deó és a könyv kö zel 90%-os arányt mu tat, a szá mí tó gép a svéd és flamand ház tar tá sok fe lé ben (52%), míg a né me tek nél ki sebb há nyad ban (42%) van je len. Az Internetes hoz zá fé rés a svéd csa lá dok nál egy ne gye des arányt mu tat, a né me tek nél vi szont csak min den tize dik ház tar tás ban je le nik meg. A té vé ké szü lék a gye re kek sa ját szo bá já ban is be vett esz köz: a svédek nél min den má so dik vá lasz po zi tív volt, a né me tek nél 42%, a fla man dok nál egy har ma dos arány álla pít ha tó meg. A köny ve ket a fla mand gye re kek 12 éves ko ru kig fa vo ri zál ják, utá na a sa ját szo bák része se dé si ará nya csök ken, míg a né met fi a ta lok nál az élet kor emel ke dé se po zi tív össze füg gést mu tat a könyv el lá tott ság dol gá ban.
A hár mas or szág-vizs gá lat leg ér de ke sebb meg ál la pí tá sa ta lán az, hogy a mé dia hasz ná la ton be lül csak nem ki zá ró lag po zi tív össze füg gé sek ál la pít ha tók meg (a ma ga sabb hasz ná lat az egyik mé di um nál, ma ga sabb igény be vé tel hez ve zet a má sik nál). Csu pán né hány ne ga tív kor re lá ci ót le he tett fel szín re hoz ni (pél dá ul a nyom ta tott mé di ák, fő ként köny vek ol va sá sa, il let ve a vi de ó zás-té vé zés közt), bár ezek is elég gé gyen ge szin ten je lent kez tek, inkább csak ten den ci át fel vil lant va, sem mint tör vény sze rű össze füg gést rög zít ve. A leg erő sebb össze füg gést a té vé zés és vi de ó zás közt ál la pí tot ták meg, bár en nek erős sé ge csök ken az évek múl tá val, még a fi a ta lok kö ré ben is. Elég ter mé sze tes nek tű nik a könyv- és kép re gé nyek (comics) ol va sá sá nak po zi tív össze füg gé se, de fi gye lem re mél tó az is, hogy a szá mí tó gé pe zés és a könyv ol va sás kö zött is ér zé kel tek po zi tív kor re lá ci ót, leg alább is Né met- és Svédor szág ban. A mé lyebb fak tor ana lí zis ki mu tat ta, hogy a fak tor struk tú rák ha son ló ak mind há rom ország ban: van egy szá mí tó gé pes struk tú ra, egy té vé- és videóstruktúra, to váb bá ket to nyom ta tott is, egyik az új sá gé és a ké pes lap oké, a má sik a köny vé és a kép re gé nye ké.
Kü lön meg vizs gál ták a té vé zés és az ol va sás köz ti össze füg gést. Leg fon to sabb meg ál la pí tá suk: alap ve tő en ne ga tív a kap cso lat a több vagy ke ve sebb té vé zés, il let ve a több vagy ke ve sebb ol va sás kö zött. Tehát, majd min den al cso port ban a több té vé zés keve sebb ol va sás hoz kap cso ló dik és for dít va. Per sze, mind há rom or szág ban van olyan – ki sebb lét szá mú – cso port, mely so kat ol vas és so kat té vé zik. A szá mí tó gép-hasz ná lat és a könyv ol va sás közt viszont a svéd fi a ta lok nál po zi tív a kor re lá ció (életkor sze rint to vább fi no mít va a ké pet: a 12–24 és a 15–17 éves kor osz tály ban, de nem a 9–11 éve sek nél), el len tét ben a né met és fla mand kép pel.
Mind há rom or szág ban a lá nyok több időt töl te nek a könyv ol va sás sal, mint fiú tár sa ik (a svéd lá nyok napi 28 per cet ol vas nak, a fiúk csak 14 per cig). A va gyo ni stá tusz nem egy for mán ré te ge zi a mé dia hasz ná la tot a vizs gált or szá gok ban. Pél dá ul a jó hely ze tű fla mand gye re kek ke ve seb bet ol vas nak, míg ugyan ezen ré teg be so rol ha tó né met és svéd társa ik töb bet ol vas nak a töb bi ré teg be so rol tak hoz viszo nyít va.
A szá mí tó gé pe zés a szer zők sze rint új faj ta in teg rá ció felé mu tat a jö vő ben. A gép a ko ráb bi nál job-ban össze kap csol ja az is ko lát és az ott hont, a munkát és a sza bad időt, sőt a kü lön bö ző nem ze dék be tar to zó kat is. A leg kü lön fé lébb mé di ák in teg rált hasz ná la ta a ka pott ada tok sze rint Svéd or szág ban tart le ge lő rébb, – itt az Internet hasz ná la ta is kiemel ke dő en ma gas (az ott ho ni és az is ko lai hasz ná lat együt te sen 60%-os). Ha az a ko ráb bi fel té te le zés, hogy a té vé nek a fi a tal nem ze dék kö ré ben aratott osz tat lan si ke re an nak (is) volt kö szön he tő, hogy a gye re kek nek más, fel nőtt élet kö rül mé nye ket is meg mu ta tott, ak kor az is fel vet he tő, hogy a szá mí tó gé pes, Internetes kap cso lat erre ta lán még al kal ma sabb, vagy azzá vá lik, vál hat.
Még egyszer az angolokról: olvasnak vagy nem olvasnak az angol fiúk?
Graham Small írá sa8 már cí mé vel is meg hök kent: mi lyen vál ság ban van a fiúk ol va sá sa? A leg kü lön fé lébb an gol hi va ta los fel mé ré sek (pe da gó gi ai, szo ci o ló gi ai stb.) ugyan is szin te egy be hang zó an ál lít ják, hogy a fiúk rosszab bul és ke vés bé ol vas nak, mint a le ány tár sa ik.
Az ol va sá si tesz tek min den év já rat ban tény leg szem be tű nő kü lönb sé ge ket ál la pí ta nak meg a lányok ja vá ra (14 kont ra 21%, 77 kont ra 69%, 47 kont ra 66%, 43 kont ra 65% kap jó mi nő sí tést). Egyes vizs gá la tok sze rint a fiúk las sab ban sa já tít ják el az ol va sást, job ban sze ret nek kép re gényt, új sá got, il luszt rált re gé nye ket ol vas ni, sze ret nek a számí tó gép kép er nyő jén ol vas ni, to váb bá ügye seb bek az in for má ció ke re sés ben, von zód nak a hob bi-köny vek hez, a fan tá zia-re gé nyek hez, a tu do má nyos-fan tasz ti kus mű vek hez.9 Small sok prob le ma ti kus vonást fe de zett fel ezek ben az ada tok ban, a le ve ze té
sük ben és fő ként a kö vet kez te té sek ben. Az an gol is ko la rend szer tan rend je pél dá ul – megíté lé se sze rint – olyan iro dal mi ol vas má nyo kat favo ri zál, ame lyek in kább es nek kö zel a lá nyok, mint a fiúk ér dek lő dé sé hez. Az ér zel me ket, em be ri vi szo nyo kat, a két nem kö zöt ti kap cso la to kat tár gya ló regé nyek ugyan is egy ér tel mű en a lá nyo kat ér dek lik, a fiúk in kább von zód nak a ka lan dok hoz, a per gő ese mé nyek hez, a fan tá zi át meg moz ga tó tör té ne tek hez. Ha a fel nőtt fér fi ak ol vas mány vá lasz tá sa it elem zik a köl csön zé si ada tok alap ján10, ak kor ki de rül, hogy a fiúk von zal ma i hoz na gyon is kö zel esnek az o vá lasz tá sa ik. Ha ezek a gon do la tok helyt ál ló ak, ak kor sok min dent ér de mes – Small sze rint – új ra gon dol ni: az or szá gos ol va sá si el vá rá sok tól a könyv tá ri gya ra pí tá sig és a gyer mek könyv tá ri munká ig. Leg fon to sabb an nak jó zan el- és fel is me ré se, hogy a fiúk más iránt ér dek lőd nek, más ként ol vas nak, adott eset ben az ol va sás irán ti von za lom is más ként szer ve sül so kak nál –, de mind ez nem elégsé ges ok arra, hogy tel je sít mé nyü ket or szág-vi lág (pe da gó gus, ok ta tás po li ti kus, könyv tá ros) le be csül je, s vég ső so ron egyén ként őket fruszt rál ja.
Német adatok
Eva Süssmilch cik ke11 első ré szé ben szá mos ki lenc ve nes évek be li elem zést te kint át. Lé nyeg be vá gó nak tű nik az a vizs gá la ti ered mény, hogy az ak tív fel nőtt ko ri könyv ol va sók két har ma da már 8–9 éves kor ban is a „so kat” és „igen so kat” ol va sók közé tar to zott, s a ha son ló kor ban ol vas ni nem szere tők fel nőt ten is 80%-ban a nem ol va sók közé soro lód nak.
A har ma dik ele mi be járó kis lány ok ke re ken 50%-a hasz nál ja a köz mű ve lő dé si könyv tá rat. A mo dern mé di ák mér ték te len hasz ná la tá nak – és más okoknak – kö vet kez té ben a 4–6 éves kor ban be széd prob lé mák kal küz dő gyer me kek ará nya tíz év alatt
a ko ráb bi 4%-ról 24–28%-ra szö kött fel, ami közvet len össze füg gés ben áll az ol va sá si kész sé gek kiala ku lá sá val, il let ve an nak sú lyos bo dó prob lé má i val. A fel nőt tek könyv ol va sás irán ti po zi tív be ál lí tó dá sa hát te ré ben je len tős mér ték ben az áll, hogy gyer mek kor ban könyv tá ri ol va sók vol tak (ez a legerő sebb kor re lá ció). A má so dik hely re az ke rült, hogy a fel nőtt gyer mek ko rá ban ak ko ri paj tá sa i val rend re meg be szél te ol va sá si él mé nyét. Ugyan csak a har ma dik ele mis ta kis lány ok ol va sás kész sé gé nek fel mé ré se kap csán de rült fény a csa lád tár sa dal mi hely ze té nek, a szü lők kép zett sé gi szint jé nek, a lakás vi szo nyok nak, a szü lők és a pe da gó gu sok köz ti vi szony ala ku lá sá nak je len tő sé gé re. Egé szé ben a szer ző kö vet kez te té se: ha po zi tív tár sa dal mi környe zet, po zi tív min ta ér vé nye sül (kis)gye rek kor ban, ak kor nagy az esé lye az élet hosszig tar tó érdek lő dés és szo kás ki ala ku lá sá nak.
A svéd gyerekek könyvtárhasználata
Kerstin Rydsjö ta nul má nyá ban12 az or szá gos könyvtár sta tisz ti ka ada ta i ra hi vat koz va meg ál la pít ja, hogy a 9–14 éves svéd gye re kek há rom ne gye de meg for dult az elő ző hó nap fo lya mán a he lyi könyvtár ban, – az el múlt év ben pe dig 96%-uk. Az en nél még fi a ta labb nem ze dék is 67, il let ve 92%-os arányban hasz nál ta a könyv tá rat. Igaz, a tel jes la kos ság ese té ben is – szá munk ra – meg le pő en ma gas arányt mér tek: az elő ző hó nap ban 40, az elő ző év fo lya mán 67%-uk hasz nál ta a könyv tá rat. A 9–14 éves nem ze dék könyv tár hasz ná la ti in ten zi tá sát tanú sít ják az olyan ada tok, ame lyek sze rint 1994–1995-ben ők köl csö nöz ték a tel jes mennyi ség 56%-át, ők vé gez ték az iro da lom ku ta tás ok 32%-át, ők köl csö nöz ték, il let ve hall gat ták az au di tív do ku men tu mok 17%-át, il let ve köl csö nöz ték a vi de o fil mek 11%-át.
Kitekintés: Nobel-díjasok olvasáskultúrája
Janet Lynch Forde fel mé ré se13 a 246 élő No bel-dí jas ol va sá si és könyv tár hasz ná la ti szo ká sa i nak meg is me ré sét cé loz ta, – kü lö nös te kin tet tel a gyer mek ko ri él mé nyek re és be nyo má sok ra. A kér dő íves megke re sés re vé gül 45-en vá la szol tak (ér de kes ség, hogy nem volt köz tük iro dal mi vagy bé ke-dí jas). 25-en nőt tek fel az Ame ri kai Egye sült Ál la mok ban, míg a töb bi 20 más or szág ban. Ti zen nyolc csa lád já ban volt je len tős ma gán gyűj te mény, ám az ame ri ka i ak egy har ma dá nak csa lád já ban 25-nél ke ve sebb könyv vel ren del kez tek. A fel mé rés idő pont já ban a vá la szo lók át lag-élet ko ra 75 év, min den má so dik há rom órá nál töb bet olvas na pon ta (fő ként szak iro dal mat, azon be lül el ső sor ban fo lyó ira to kat). Gyer mek kor ban min den máso dik rend sze res könyv tár hasz ná ló volt, de kö zel há rom ne gyed vá la szolt úgy, hogy sze re tett könyvtár ba jár ni. Nagy já ból ki lenc éves ko ruk ban már sza ba don vol tak ké pe sek hasz nál ni a könyv tá ri szol gál ta tá so kat. Az ol vas má nyo kat il le tő en kiegyen sú lyo zott volt az is me ret ter jesz tő és a szép iro da lom ará nya. So kuk ol vas mány vá lasz tá sát be fo lyá sol ták a ta ná rok és a szü lők (fő ként any juk) ta ná csai, ám leg fő ként sa ját ér dek lő dé sü ket kö vet ték. Nem ke ve sen nél kü löz ték oda ha za a meg fe le lő könyv vá lasz té kot, s ezért kü lö nö sen je len tős volt szá muk ra a könyv tá rak léte. Mai szem mel a vá la szo lók két har ma da mi nő sí ti fon tos nak a könyv tá rak hoz zá já ru lá sát szel le mi fejlő dé sük höz. A könyv tá rak hoz való hoz zá fé rés kü lö nö sen az ame ri kai szár ma zá sú ak nál mi nő sült az ok ta tá si rend szer nél kü löz he tet len ele mé nek (el len tét ben más or szá gok gya kor la tá val).
Összegzés helyett
Vál ság ban az ol va sás? Kér de zünk, vizs gá ló dunk, aggó dunk, töp ren günk, re mény ke dünk. A re a lis ta válasz ta lán így hang zik: igen is, meg nem is. Kér dés, mit ér tünk vál sá gon, kér dés, mit ér tünk ol va sá son, kér dés, ki ről is be szé lünk vol ta kép pen. Az ol va sás bi zo nyá ra – a múlt ban is, a je len ben is – hal lat la nul fon tos té nye ző az egyén in teg rá ló dá sá hoz vagy szo ci a li zá ci ó já hoz, vég ső so ron: si ke res élet út já hoz, az egy sé ges, esély egyen lő sé get cé lul tűző tár sa dal mi egy ség meg va ló sí tá sá hoz. Meg va ló sul tak-e a célok va la mi kor is?
Má sik kér dés: kik és mennyi ben fe le lő sek e szük sé ges kész ség ered mé nyes ki fej lesz té sé nek fo lya ma tá ért és fenn tar tá sá ért. A szü lők biz tos, az is ko la egyér tel mű en. A könyv tár? Az is, te hát mi, könyvtá ro sok is jo go san ér zünk fe le lős sé get. Hogy elég-e a siker hez a hár mas? Ahogy ezer vagy száz éve, úgy nap ja ink ban is foly ta tó dik a nagy ver seny a lel ke kért14, ak kor már több mint fél si kert köny vel he tünk el. Te hát a fel ada tunk ez le het: jól kér dez ni, értel me sen ag gód ni, pon to san töp ren ge ni, te vé ke nyen re mény ked ni.
És en nél ki csit konk ré tab ban: az alsó ta go za tos gyere kek ol va sá si kész sé ge és ol va sás sze re te té nek kiala ku lá sa ér de ké ben jó val-jó val töb bet ten ni, mint ed dig tet tünk.
Drotner Odint, az észa ki ak is te nét, az írás – a rúnák vé sé se és ol va sá sa – is me ro jét idé zi ta nul má nya ele jén és vé gén, mond ván: az égi is ten most már ki ter jeszt he ti bű vös ha tal mát az új mé di ák ra is15. A mi to ló gi ai és val lás tör té ne ti en cik lo pé di ák sze rint16 Odin-Wotan, a vi har is ten jós lá sa i ról és varázs la ta i ról is hí res, aki oly szé pen ké pes szó no kol ni, hogy min den igaz nak tű nik, amit mond, s sza va i ra be te gek gyógy ul nak meg. Emel lett a köl tők védnö ke, a böl cses ség is te ne, szak ér tő je a rú nák nak: ké pes sé gét úgy gya ra pít ja, hogy min den kit ki kér dez, aki vel csak ta lál ko zik szé les e vi lág ban. Kőbe vagy fába vé sett be tű i nek va rá zsos a tar tal ma és ha-tal ma. Ne vé nek ere de ti je len té se: őrü let. – Most azt kér dez het jük, hogy az új je lek, az új mé di ák bölcses sé get és gyógy ulást bo csá ta nak-e re ánk nap ja ink Odinjának sza vá ra, vagy az őrü let vesz erőt a füg gő ség ben szen ve dő kön?
Jegyzetek és felhasznált irodalom
DROTNER, Kirsten: Youthful media cultures: challenges and chances for librarians. In: The New Review of Children’s Literature and Librarianship, 1998. pp. 17–29.
A tematikus szám ból azo kat az írá so kat is mer te tem, amelyek kö ze leb bi ada to kat hoz nak az ol va sás ról. A fo lyó irat hoz a CEU Könyv tá rá ban ju tot tam hozzá, a szíves segítségért és a má so la to kért ez úton is kö szö ne tet mon dok Szlat ky Má ria igaz ga tó asszony nak és kol lé gá i nak.
VAN DER VOORT, Tom, H.A. – BEENTJES, Johannes W.J.
– Bo vill, Moira – Gaskell, Ge or ge – Koolstra, Cees M. – Living stone, Sonia – Mar seille, Nies: Young people’s ownership and use of new forms of media in Britain and the Nether lands. In: European Jo ur nal of Communications, vol. 13. 1998. no.8. pp. 457–477.
JOHNSSON-SMARAGDI, Ulla – D’HAENES, Leen – KROTZ, Fried rich – HASENBRINK, Uwe: Patterns of old and new media among young people in Flanders, Germany and Sweeden. In: European Jo ur nal of Communications, vol. 13. 1998. No. 4. pp. 479-501.
DROTNER: i.m. p.20.
VAN DER VOORT et. al.: i.m.
Ibid, p. 473.
SMALL, Graham: Boys and reading. Crisis? What crisis? In: School Librarian, vol. 47. 1999. no. 1. pp. 10-12.
Dunne, John – Khan, Ayub: The crisis in boys’ reading. In: Library Assotiation Record, August, 1998.
Small a kö vet ke zo mun ká ra hi vat ko zik: Stephen Krashen: The power of reading. In: Libraries Unlimited, 1993.
SÜSSMILCH, Eva: „Montags Mädchengruppe”. In: Bib lio thek, . 22. 1998. No. 2. S. 207–222.
RYDSJÖ, Kerstin: Les bibliotheques pour enfants en Suéde. In: Bul le tin Bibliotheques de France, t. 44. 1999. no. 3. pp. 86-93.
FORDE, Janet Lynch: An international survey of reading and library use by No bel Laureates. In: Libri, vol. 47. 1997. pp. 114-120.
Az össze ál lí tás ké szí tő je nem hall gat hat ja el, hogy maga is úgy 10 éves ko rá ra vált „ja vít ha tat lan” könyv ol va só vá. Hálá val em lék szik vissza nagy ma má i ra – Sonnevend Gyuláné Techet Gi zel lá ra és Wildner Ödön né Szathmáry Karolinára –, akik nyári látogatásaik heteiben minden este meséket és indián regényeket olvas tak fel a szá mos fiú uno ká nak, kü lö nö sen erős fény su ga rat áraszt va az öt ve nes évek ele ji, igencsak el ko mo rult vi szo nyok kö ze pet te.
SZA BÓ GYÖRGY: Mi to ló gi ai kis le xi kon. 2. Köt. Bp. Tre zor, 1993. 117.p. és a New La rousse Encyclopedia of Mythology. Lon don-New York, Hamlyn, 1984. Pp. 255-257. Itt köszö nöm meg Sár kány Mihályné és Belohorszky Má ria (OSZK) ko moly se gít sé gét.
* Az ELTE BTK Könyvtártudományi-Informatikai Tanszéke 1999. október 20-án tudományos konferencia keretében ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az alábbiakban olvasható tanulmány Sebestyén György ott elmondott beszédének bizonyos részleteit tartalmazza, kiegészítve olyan gondolatokkal, amelyeknek előadására az idő rövidsége miatt, akkor a szerzőnek nem volt módja. A megnyitó beszéd rövidített változatát a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1999. novemberi száma közölte.
**A Könyvtártudományi tanszék Nyitott napok c. rendezvényén eddig ismeretlen részletek kerültek napvilágra az 1956-ban elhurcolt és nyomtalanul eltűnt Füzéky István könyvtár szakos hallgatóról. Elhangzottak megszívlelendő javaslatok is, amelyek emléktábla felállítását, valamint egyéb kegyeleti intézkedések megtételét szorgalmazták.