Rezümé

Pályázat az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói munkakörére
Monok István

A tudományos könyvtáraknak meg kell találniuk a helyes választ az információtechnológia változásából fakadó feladatokra, a könyvtáros szakma fejlődéséből származó, az elmélet és a szakmai valóság közti ellentmondások feloldására, és a könyvtári tudományos munka, valamint a könyvtárak szolgáltató funkciója közötti feszültség kezelésére.
Az intézmény vezetésével kapcsolatban kiemelt területek: a belső információáramlás hatékonyabbá tétele, a könyvtár stratégiai céljainak megismertetése a dolgozókkal; mentalitásváltás az információtechnikai eszközök használatában; a szervezeti széttagoltság csökkentése; a nemzeti könyvtár kapcsolatának aktívabbá tétele más könyvtárakkal és a tudományos intézményrendszer tagjaival; a központi bibliográfiai szolgáltatások és a használók kapcsolatának fejlesztése; a könyvtáron belüli tudományos munkák pl. a saját állományra irányulók – támogatása; a nemzetközi együttműködés kibővítésével Kárpát-medencei Fórum létrehozása.

Szakmai program az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére
Poprády Géza

A nemzeti könyvtári feladatok megfogalmazásánál négy tényezőre épít: 1-2) az alapítólevélre és a 200 éves nemzeti könyvtári hagyományokra (hungarikumok gyűjtése, a gyarapodás megjelentetése – nemzeti bibliográfiai funkciók -, nyilvános szolgáltatások ellátása), melyek kibővülnek a kor szakmai követelményeivel; 3) az 1997-es CXL-es kulturális törvény III. részében megfogalmazottakra (köteles-példány jogosultság, központi katalógus, nemzeti bibliográfia, bibliográfiai rekordok szolgáltatása, részvétel a UBC és UAP programokban; a megőrzési kötelezettségből és állományvédelemből fakadó feladatok; a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés intézése; részvétel a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában, a központi katalógusokra épülő szolgáltatások működtetése; a könyvtári-informatikai szakirodalmi dokumentációs szolgáltatások biztosítása; szakkönyvtári feladatok ellátása a magyar nyelvű irodalomtudomány és magyar történettudomány területén; a kutatók ellátása mellett a főiskolai egyetemi hallgatók ellátása; 4) az elektronizáció és az informatika fejlődéséből származó kihívások megoldása. A költségvetési tervezés korábbi leosztásos módszere helyett az ún. “controlling” rendszer bevezetése (a munkafolyamatok, feladatok költségeinek időben és költségnemek szerinti lebontása). A fenntartótól kapott költségvetést pályázatok, céltámogatások, saját bevétel stb. révén kell kiegészíteni. A továbbiakban a pályázó részletes elképzelései olvashatók az állománygyarapítás; a feldolgozás és a nemzeti bibliográfiai feladatok; az olvasószolgálat; az állományvédelem; a számítógépesítés és digitalizálás; a központi szolgáltatások, a Könyvtári Intézet; a kutatás és tudományos tevékenység; az állományellenőrzés, a személyzeti politika; a kiállítások, rendezvények, kapcsolatok, valamint a nemzeti könyvtár épületének és környezetének kérdéseiről.

Szakmai program az Országos Széchényi Könyvtár vezetésére (1999-2004)
Sonnevend Péter

A programot meghatározó külső tényezők: a szakma változásai, az új technológiák hatása, a rendszerben való működés (átfogó hazai és nemzetközi együttműködés) szükségessége, költségtakarékos gazdálkodás és üzemmódra való áttérés, a munkatársak motiválása, bevonása a vezetési, szervezési munkákba. A program hangsúlyos elemei: 1) A nemzeti gyűjtemény fejlesztése, tárolás, megőrzés, feltárás; 2) A nemzeti gyűjtemény használata; 3) A nemzeti könyvtár országos funkciói; 4) Az infrastruktúra fejlesztése, 5) Tudományos kutatás, tudományos kapcsolatok; 6) Bel- és külföldi kapcsolatok; 7) Szervezet, gazdálkodás, menedzsment. A pályázó egy tartalmilag konzekvens, a mai nemzetközi tendenciákat ötvöző, hosszú távra szóló nemzeti könyvtári politika kidolgozását és megvalósítását tartja a legfontosabb célnak.

Gondolatok a könyvtári menedzsment és a minőségmenedzsment oktatásáról
Boda István – Gomba Szabolcsné

1999 tavaszán a kecskeméti megyei könyvtárban konferenciát tartottak a minőségbiztosítás kérdéséről, lezárva ezzel egy hároméves, a British Council által támogatott programot. Az ott elhangzottak ösztönözték a szerzőket a téma rendszerezésére. Összefoglalják azokat a tényezőket, amelyek a könyvtári szolgáltatások minőségét meghatározzák. Ezek 1) A könyvtár vezetői (célok, stratégia, könyvtári szervezet, a beosztottak irányítása; a könyvtári tevékenységek kontrolláltsága); 2) A könyvtár erőforrásai /személyi- és anyagállománya/ (a vezetés, a személyzet, a vállalati kultúra, anyagi eszközök); 3) A könyvtár mint minőségügyi rendszer (a minőségügyi rendszer eljárásai, a könyvtári dokumentációs rendszer ); 4) A könyvtárhasználókkal való kapcsolat (könyvtárkép, közvetlen kapcsolat a használókkal). A TQM bevezetésénél figyelembe kell venni a könyvtár érettségi (fejlettségi) szintjét. Az ISO 9000 szerinti tanúsításhoz is már egy meghatározott szinten kell állnia a könyvtáraknak (dokumentált, szabványosított, technológiailag fejlett, folyamatorientált), a TQM-hez még ennél magasabb szintű elvárásoknak kell megfelelni. Az ISO szerinti minőségbiztosítás bevezetéséhez kb. 1-2 év szükséges, s ennek megvalósításához többnyire reális eséllyel rendelkeznek könyvtárak. A szerzők összefoglalják a teljes körű minőségbiztosítás alapelveit, a TQM kiegészítő elveit, s áttekinthető táblázatban rögzítik ezeket.

Hagyományos eszközök és új lehetőségek a közművelődési könyvtárak tájékoztatásában
Gellér Ferencné

A közművelődési könyvtárak tájékoztatását ma kettősség jellemzi: a hagyományos nyomtatott dokumentumok mellett egyre jobban teret hódítanak az új elektronikus rendszerek, eszközök. A gyakorlati munkában ez azt jelenti, hogy megnőtt a hálózaton elérhető adatbázisokban való keresés igénye, de a keresések jól ötvözhetők a hagyományos írott forrásokban való keresésekkel is. Az információtechnikai kihívásra a könyvtáraknak válaszolniuk kell, vagyis megfelelő infrastruktúrával, szakképzett, a számítástechnikában is jártas személyzettel kell rendelkezniük, továbbá a folyamatos működtetéshez megfelelő anyagiakra is szükség van, miközben nélkülözhetetlen a jól összehangolt együttműködés is a többi könyvtárral. A jövő könyvtáraiban dolgozó szakképzett könyvtárosok képzése különösen fontos, ezért nagy felelősség hárul a könyvtárosképzésre. A könyvtárosok szakmai továbbképzésének is felértékelődött a fontossága. Új szempont, hogy a használókat is elő kell készíteni az elektronikus eszközök használatára jól összeállított képzési programok segítségével.

Talpmasszázs, befektetési alapok meg a Bánk bán
Nagy Attila – Molnár Márta

A könyvtárosegyesület olvasószolgálati szekciójának ülésén még 1994-ben elhatározták, hogy kétévente 14 nagykönyvtárban 1 hétig gyűjtik az olvasószolgálati kérdéseket, azzal a céllal, hogy nyomon követhessék az olvasói kérdések változásait. A közművelődési könyvtárak mellett az OSZK és a FSZEK is a vizsgált könyvtárak között volt. A kérdezők többek között vizsgálták a kérdések számának alakulását, a kérdések tematikus megoszlását, a kérdezők megoszlását foglalkozásuk szerint stb. Új vonása volt a vizsgálatnak, hogy az olvasókon kívül a könyvtáros kollégákat is megkérdezték, arról, hogy ők milyen változásokat érzékelnek a könyvtárhasználati szokásokban. A falusi, s a kisebb könyvtári gyűjtemények igénybevétele folyamatosan csökken, de a gazdag gyűjtemények igénybevétele folyamatosan nő. A feltett kérdések 75%-a az oktatásban résztvevőktől érkezik. Új elem a két éwel korábbi adatokhoz képest, az, hogy ugrásszerűen megnőtt a számítógépes adatbázisok használata. A fiatal olvasók szívesen használják önállóan az adatbázisokat, sőt olyannyira ragaszkodnak ezek használatához, hogy a tartalmilag (sokszor) többet vagy jó kiegészítést adó hagyományos forrásokat már nem is kívánják igénybe venni. A CD-ROM-ok kedveltsége is ugrásszerűen megnőtt. Ezzel párhuzamosan kialakult az a réteg is, amelyik a számítógép használatához igényli a könyvtáros segítségét. Több lett a türelmetlen, a könyvtárba csak fénymásolatért beugró, néha agresszív olvasó. Az oktatás által diktált igényeknek a könyvtárak anyagi forrásaik korlátozottsága miatt nem tudnak maradéktalanul megfelelni. A kérdések kibővültek a jogszabályok, törvények, befektetési alapok, tőzsdei információk utáni érdeklődéssel. Magas a telefonos kérdések száma, s a könyvtárközi kölcsönzések aránya is. Változatlanul népszerűek a direkt szórakoztató művek, miközben csökkent a színvonalas irodalom, különösen a kortárs szépirodalom iránti érdeklődés. A módosuló olvasószolgálati helyzetekben a könyvtárostól elvárható, hogy fokozott empátiával és folyamatosan karban tartott szakmai tudással álljon a használók elé.

Habent sua fata … Az olvasás jövője
M. Fülöp Géza

Egyre kevesebb az olvasó ember, különösen a fiatalok között, és az általános műveltség is — szemben a magas piaci értékű tárgyakkal – kezdi jelentőségét veszíteni. Sokan emlegetik, hogy a képi kommunikáció átveszi a betű szerepét. Az új embertípus (hallottuk már így emlegetni: homo informaticus) tudását a hálózaton szerzi, jól ért a számítógépekhez, pragmatikus, szókincse minimális, érzelmi élete redukált. Az olvasási szokások megváltozásának következményei között szerepelnek a szegényedő szókincs, a romló szövegértés és kifejezőkészség. A hálózati információ átfutása/átnézése felületes gondolkodást igényel, szemben az elmélyült olvasással. A szöveg szerepét a kép veszi át, ami azért okozhat gondot, mert a kép elvont gondolatok közlésére alkalmatlan, megköti a fantáziát, s nehezebb érzékelni a vizuális manipulációt. A globalizációt és az internetet egyes szakértők evolúciós zsákutcának tartják, a megoldás inkább a helyes arányok megtalálásában s a média demisztifikálásában rejlik.

Retrospektív konverzió

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének társadalomtudományi szekciója 1999 tavaszán értekezletet tartott “A retrospektív katalóguskonverzió eddigi eredményei és a jövő útjai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásában részesült könyvtárakban” címmel. A Nemzeti kulturális Alap (NKA) 1995-ben meghívásos pályázatot írt ki néhány nagykönyvtárnak, hogy egy éven belül végezzék el 8000 tétel külföldi könyv online katalógusba vitelét, melyhez kétmillió forint támogatásban részesíti a vállalkozó könyvtárakat. A rendezvényen először Gomba Szabolcsné foglalta össze a retrospektív konverzió lényegét és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtárában megkezdett retrokonverziós gyakorlatot, ismertette, majd a pályázaton részt vett nagykönyvtárak (pl. OMIKK, MTA, OPKM, FSZEK, OmgK, BME, BKKE, OGYK) képviselői összegezték tapasztalataikat.

Kategória: 1999. 3. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!