A megyei könyvtári híradók A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájában*

*A tanulmány az 1994. évi Körmenden rendezett vándorgyűlés megyei könyvtári híradók szerkesztőinek értekezletén elhangzott előadás átdolgozott változata.
A megyei könyvtári híradók szerkesztői utoljára 1987-ben találkoztak egymással Gárdonyban, s e tanácskozás anyagának nagyobb része megjelent a Könyvtáros 1988/2. számában. A megyei könyvtárak kiadásában megjelenő szakmai lapokkal azóta nem foglalkoznak az országos könyvtári folyóiratok, kivéve a Könyvtári Levelező/lapot, amely jónéhány hírlevelet – a híradó helyébe lépő vagy vele párhuzamosan létező tájékoztató kiadványt – bemutatott már hasábjain.1 Az eltelt hét év sok, gyakran negatív irányú változást hozott a híradók számára: gyakoribbak lettek az összevont számok, a késedelmes meg jelenés és sajnos, számos híradó – sokszor utód nélkül – megszűnt. Néhány megye (pl. Somogy) beéri annyival, hogy közművelődési folyóirataiban tesz közzé időnként könyvtári témájú cikkeket, ami természetesen nem pótolja az önálló szak mai lapot. (Erről a kérdésről heves vita folyt a híradó-szerkesztők 1983-as tatabányai tanácskozásán is.)
A fennmaradó híradók az utóbbi években – részben a rendszerváltozás hatására – tartalmi tematikai változáson mentek keresztül. A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiájának (MAKSZAB) szerkesztőiként e változások elemzésére és a könyvtári híradóknak az országos könyvtári szaksajtóban való elhelyezésére tettünk kísérletet.

A MAKSZAB elődei és a híradók

Bibliográfiánk elődje, a Gyorstájékoztató a Magyar Könyvtártudományi Irodalomról, 1965-ben jelent meg először, kezdetben kétheti (!) periodicitással, bőséges – magyar, angol, német és orosz nyelvű – annotációval. Ezzel párhuzamosan retrospektív feltárás is folyt, ennek terméke A Magyar Könyvtártudományi Bibliográfia két kötete, amely az 1962 és 1965 között megjelent irodalmat dolgozza fel, az első része az önálló műveket és folyóiratcikkeket tartalmazza, a második része pedig a hírlapcikkeket. A következő retrospektív kötet az 1966 és 1970 között a magyar hírlapokban megjelent könyvtári vonatkozású cikkeket regisztrálja .
A közvetlen elődünknek tekinthető Gyorstájékoztató már első számaitól kezdve feldolgozta az akkor létező megyei könyvtári híradókat is. 1965-ben például a Pest Megyei Könyvtárosból, a Szolnok Megyei Könyvtárosból, 1970-ben már Fejér, Csongrád és Komárom megye könyvtári lapjából és a Tapolcai könyvtáros híradóból tárt fel cikkeket. Az évek során természetesen a periodicitás, a szerkesztési elvek módosultak, a gyűjtőkör egyre bővült. Az 1966/3. számnak például legnagyobb (kb. 3/4) részét az önálló művek (monográfiák, évkönyvek, szakdolgozatok) alkották, szemben a cikkekkel, ma ez az arány fordított.
1970-ben készült először betűrendes és tárgymutató, az éves index {tárgymutató) angol nyelven is megjelent, az 1965 és 1969 közötti időszakról pedig ötéves kumulált index készült. 1973 óta már a mostani, “A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája” címmel jelent meg. Bibliográfiánk története, elődeink, kollégáink hősies munkája részletesebb ismertetést is megérdemelne (amire itt most nincs hely), hiszen a maga korában egyedülálló kiadvány méltán vívta ki a külföld elismerését. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) szakkönyvtára akkori külföldi anyagának jó részét e kiadvány cserében történő terjesztése révén szerezte be. Ezt a szerepet 1972-től a Hungarian Library and Information Science Abstracts (HLISA) tölti be (1989-ig orosz változata is létezett), amely – mint a neve is mutatja – referáló lap, a magyar könyvtári szakirodalom javából közöl angol nyelvű referátumokat. A MAKSZAB történetében még három dátum érdemel említést: 1986, amikor cikkanyagából a Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom (KDSZ) anyagával együtt Micro-ISIS alapú adatbázis (MANCI) építését kezdtük el, 1990, amikor már a nyomtatott változat is számítógép segítségével készült, és 1993, amikor – tudomásunk szerint a bibliográfiák közül elsőként – el kezdtük alkalmazni az időszaki kiadványokban megjelent részdokumentumok bibliográfiai leírásának új szabványát (könyvtáros szakzsargonnal: az analitikus szabványt).
E kissé hosszúra sikerült bevezetővel az volt a célunk, hogy bemutassuk, a KMK 1962 óta változatlanul fontos feladatának tartja a magyar könyvtári szakirodalom folyamatos és rendszeres bibliográfiai ellenőrzését és ennek közzétételét. A MAKSZAB-ban megjelenésük óta jelentős helyet foglalnak el a megyei híradók, nem a cikkek száma szerint, hanem tartalmi súlyuknál fogva, hiszen fontosságukat tekintve e kiadványok közvetlenül az országos könyvtári lapok után következnek.
Ennek bizonyítására rövid tartalmi elemzést végeztünk a “hagyományos” könyvtári híradók 1989 és 1993 között megjelent, általunk feldolgozott anyagából MANCI nevű adatbázisunk segítségével. Az elemzés az alábbi, 1992-ben még megjelent lapokra terjedt ki: Csongrád Megyei Könyvtáros, Fejér Megyei Könyvtáros, Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, Könyvtári Jegyzések, Kisalföldi Könyvtáros, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradó, Tolnai Könyvtáros, A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője, Veszprémi Módszertani Füzetek, Zalai Könyvtári Levelező. A vizsgálat során többféle szempont figyelésével próbálkoztunk, például, először fel akartuk mérni, hogy a megyei lapok anyagának hány százalékát dolgozzuk fel. Kiderült, hogy ennek nincs sok értelme, mert egyrészt nehéz eldönteni, mit tekintsünk önálló cikknek, a rövid, hír értékű közleményeket is, vagy csak a többoldalas tanulmányokat, másrészt e lapok minden egyes száma más-más arányban tartalmaz könyvtári és helyismereti, illetve egyéb vonatkozású cikkeket, híreket, így ha a cikkek (hírek) számát vennénk figyelembe, megtévesztő adatokat kapnánk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy e lapok cikkeinek 60-80 %-a kerül be a MAKSZAB-ba.

Közművelődési könyvtárak

A megyei híradók a megye közművelődési könyvtárainak fórumai, így magától értetődő, hogy bennük a közművelődési könyvtári hálózat helyzete, gondjai állnak a középpontban. Különösen érdekes ez a vizsgált időszakban, amikor a rendszerváltozás következményei is érzékelhetők a cikkekből. Ennek egyik példája a Csongrád Megyei Könyvtáros kétrészes cikke, amely Közkönyvtárak a rendszerváltás előtt, illetve A rendszerváltás után címmel foglalja össze a megye könyvtárait ért legfontosabb változásokat.
A közművelődési könyvtárak típusai közül egyre kevesebbet olvashatunk az egyikről: a községi könyvtárakról. A MAKSZAB 1993/4. számában már egyáltalán nem szerepelt a községi könyvtárak szakcsoportja. (Az 1993/1. számban 3, a 2. számban 11, a 3. számban 2, tehát egy év alatt mindössze 16 olyan cikk akadt a kb. 1300-ból, amely a községi könyvtárak problémáival foglalkozott volna – és ebben nem csak a megyei lapok cikkei szerepelnek). – Korábban aggasztó híreket olvastunk e könyvtárak helyenként nyomorúságos működési feltételeiről, télen fűtetlen könyvtárhelyiségről, összezsúfolt, nehezen hozzáférhető könyvekről, csökkenő (vagy stagnáló) gyarapítási keretről, arról, hogy egyes könyvtárak pl. az elmúlt évben egyetlen könyvet sem tudtak beszerezni, hiányzik a hálózati munka stb., s mindezek következtében sok községi könyvtár megszűnt. Tézauruszunkban, amely a könyvtár tudományi szakkönyvtár feldolgozó munkájának is alapvető segédlete, 1998-ben született az új tárgyszó: Megszűnés -könyvtáré, és mostanra már MANCI adatbázisunkban 50 tétel tartozik hozzá. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak ennyi könyvtár szűnt meg, hiszen nem minden könyvtár megszűnéséről jelenik meg cikk).
Jó lenne a megyei lapok hasábjain arról olvasni, hogy a kiskönyvtárak hogyan vészelik át e nehéz időszakot, az önkormányzat mennyire biztosítja a működési költségeket, hogyan próbálnak plusz pénzforráshoz jutni és azt mire fordítják stb. Mostanra már – és. ez is a rendszerváltás egyik következménye – a módszertan, módszertani munka kifejezés divatjamúlttá vált (olyannyira, hogy pl. a KMK idegen nyelvű nevéből törölték is a methodology, Methodologie szót), nem jelennek meg módszertani útmutatók, irányelvek, a direkt irányítás megszűnt, a könyvtári hálózatok a benne résztvevők önkéntes együttműködésére épülnek. éppen ezért rendkívül hasznos lenne, ha e lapokból – ha nem is módszertani útmutatást, de – ötleteket meríthetnének a könyvtárak például ahhoz, hogyan pályázzanak, milyen vállalkozás beindításával próbálkozhatnának, hogyan kell családi könyvtárat felállítani stb. Felmérésünk szerint a vizsgált időszakban az első témáról bőséges anyag (21 tétel), a másodikról 5, a harmadikról mindössze 3 cikk jelent meg megyei könyvtári lapban. Különösen figyelemre méltó a Csongrád Megyei Könyvtárosban megjelent Tíz jótanács pályázatok készítéséhez {a Pályázatfigyelő c. lapból átvett) és az Egy pályázat eseménykrónikája című cikk, valamint a Fejér Megyei Könyvtárosban publikált felmérés a megye könyvtárainak pályázatokon való részvételről. Az ibrányi nagyközségi könyvtár “vállalkozásairól” olvashatunk érdekes cikket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradó 1992/1 2. számában, amelyből megtudhatjuk, hogy a könyvtár 1,5 milliós éves költségvetési keretét 600 ezer Ft-os saját bevétellel egészíti ki.
Szintén a közművelődési könyvtárosok munkáját segítik az állományalakítással kapcsolatos, főként A Vas Megyei Könyvtárak értesítőjében szép számmal publikált cikkek. Ezeken keresztül is tettenérhető, mit jelentett a rendszerváltás a könyvtárakban, ugyanis a kivonásra ítélt, inkurrens állomány nagy részét a múlt rendszer politikai-ideológiai és szépirodalmi művei alkotják. A szerzők igyekeznek tanácsokat is adni az állományapasztás kivitelezéséhez, sok megyei lap rendszeresen közli a kivonásra javasolt művek jegyzékét.

Egyéb könyvtártípusok

A többi könyvtártípus közül a szakkönyvtárakról nem sok szót ejtenek a megyei híradók. A vizsgált időszakban 155 cikk jelent meg e könyvtárakról; s közülük mindössze 14 származik a megyei híradókból (3-3 a Fejér Megyei és a Kisalföldi Könyvtárosból, 1-1 a többi lapból). Zenei könyvtárakat, zenei gyűjteményeket, új zenei szolgáltatásokat viszont gyakran bemutatnak a híradók, sőt, a zenei ízlés, zenei érdeklődés vizsgálatára is kitérnek (A Vas Megyei Könyvtárak értesítője, Fejér Megyei Könyvtáros).
Ebben az időszakban szűnt meg sok szakszervezeti könyvtár, illetve olvadt egybe állománya más közművelődési könyvtáréval. A Videoton könyvtárának kálváriájáról a Könyvtári Levelező/lap és a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros is beszámolt. A megyei könyvtári híradókban – kevés kivétellel – a közművelődési könyvtári ellátásról szóló éves beszámoló részeként ismertetik a szakszervezeti könyvtárak tevékenységét. A Fejér Megyei Könyvtárosban 1991-ben, a Csongrád Megyei Könyvtárosban 1989-ben jelent meg átfogó értékelés a megye szakszervezeti könyvtárainak helyzetéről. A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője (17 cikk), a Kisalföldi Könyvtáros (9 cikk) és a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka (7 cikk) is sokszor foglalkozott a szakszervezeti könyvtárakkal, az e könyvtártípussal kapcsolatos összes cikk 34%-a a megyei könyvtári híradókban jelent meg.
Az iskolai könyvtárak (ide soroltuk a Könyvtárostanárok Egyesületéről szóló híreket is) jó arányban vannak képviselve a megyei híradókban, a tárgyidőszak 183 cikkéből 77 jelent meg e lapokban.
A hazai nemzetiségi könyvtárakról viszont meglepően kevés közleményt találtunk ezekben a folyóiratokban (52-ből ötöt). Ezek közül kiemelkedő a Kisalföldi Könyvtáros 1991/2. számában megjelent A nemzetiségi könyvtárak helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei Győr-Moson-Sopron megyében című cikk.

Könyvtárosképzés

E téma vizsgálatánál elsősorban azoknak a megyéknek a híradóira gondoltunk, ahol felső fokú könyvtárosképzés folyik (tehát Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye lapjára), ugyanis feltételeztük, hogy ezekben bővebben foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az eredmény nem ezt igazolta: a Csongrád Megyei Könyvtárosban egyetlenegy cikk számolt be a nappali tagozatos könyvtárosképzésről a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, egy másik cikk az egyetemi hallgatók könyvtárhasználati képzésével, irodalomkutatási módszertani ismeretek oktatásával foglalkozott. A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Tékában egy cikket találtunk, A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében kettőt (az egyik a megyei könyvtár alapfokú tanfolyamát mutatja be), a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradóban egy cikk könyvtároshallgatók helyismereti témájú dolgozatait értékeli. Három cikk jelent meg a Kisalföldi Könyvtárosban, néhány egyéb megyei lap is szentel egy-egy cikket a megyei könyvtárban folyó asszisztens-képzésnek.
Természetesen tudjuk, hogy a képzés országos ügy, így az ezzel foglalkozó publikációknak elsősorban a központi (országos) könyvtári folyóiratokba kell kerülniük, de a megyében folyó ok tatás a megye könyvtárügyének (is) része, ezért ennek a témának a megyei könyvtári híradókban is helye lenne.
A megyei könyvtárnak minden bizonnyal jó kapcsolatai vannak a megyében működő könyvtárosképző intézménnyel és annak könyvtárával, illetve az egyetemmel és könyvtárával. érdekes lenne például az egyetemi-főiskolai hallgatók könyvtárhasználati szokásait megvizsgálni, konkrétan azt, kielégíti-e információs igényeiket a képzőintézmény könyvtára, milyen gyakran fordulnak a megyei könyvtárhoz és milyen típusú dokumentumokért stb. Ez különösen érdekes lehet Veszprémben és Miskolcon, ahol bár nem folyik egyetemi könyvtárosképzés, de az egyetemi képzés kibővült: fel kellene mérni, hogyan követte ezt az egyetemi könyvtár állománya.

Gépesítés

A magyar könyvtárakban nagy fáziskéséssel megindult számítógépesítés a könyvtári szaksajtóban is később tükröződik, mint a nyugat-európai, amerikai folyóiratokban. A megyei könyvtári lapokban csak a 80-as évek végén jelentek meg híradások az első kísérletekről, melyeknek középpontjában a kölcsönzés gépesítése állt, aztán következett a feldolgozó munka. Sok helyen valamilyen különgyűjtemény, rendszerint a helyismereti gyűjtemény számítógépes feltárását tűzték ki célul. A Csongrád Megyei Könyvtárosban 1989-ben már egy repertórium számítógépes előállításáról olvashatunk, de ebben az időszakban már az összes megyei híradó beszámol a gépesítés addigi eredményeiről. 1990-ben például A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében A mi “Luca-székünk” címmel jelent meg a megyei könyvtár gépesítésének helyzetét már címében is jól kifejező írás.

Egyéb témák

A könyvtárosegyesület hírei szinte az összes megyei lapban helyet kapnak, gyakran külön rovatban. Úgy érzem elégedettek lehetünk a helyismereti munkával kapcsolatos cikkek arányával, tehát a híradóknak sikerült megőrizniük helyismereti műhely szerepüket. E témához szorosan kapcsolódik a könyvtártörténet, aminek az összes könyvtári híradóban rendszeresen és minél gyakrabban helyet kell (kellene) kapnia. E tekintetben a Kisalföldi Könyvtáros vezet 10 cikkel, a második helyen áll a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka 6 cikkel, majd a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Könyvtári Híradó (5 cikk) és a Csongrádi Megyei Könyvtáros (4 cikk) következik. A vizsgált idő szakban nem jelent meg könyvtártörténeti írás a Tolnai Könyvtárosban, a Veszprémi Módszertani Füzetekben és a Zalai Könyvtári Levelezőben. Jó ötletnek tartjuk a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka gyakorlatát: a lap többször közölt már részletekben egy-egy könyvtártörténeti témájú szakdolgozatot, disszertációt. Ezzel egyrészt a dolgozat szélesebb nyilvánosságot kap, másrészt a könyvtári híradó is értékes történeti írással gazdagodik és közvetítheti olvasótáborának.
Az olvasókörökről főként a Csongrád Megyei Könyvtárosban olvashatunk (10 cikket), ami nem meglepő, ha a megye gazdag olvasóköri hagyományaira gondolunk.
Az olvasótáborokról egyre több cikk jelenik meg és éppen a megyei híradókban; sok könyvtár különböző pályázatokon nyert összegek segítségével újból szervez olvasótáborokat, többnyire a kulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek vagy más anyanyelvű (német, szlovák nemzetiségű) fiatalok számára.
A megyei könyvtári lapokban kevés olyan cikkel találkozunk, melyek az olvasók könyvtárhasználati vagy olvasási szokásait elemzik, tehát az olvasásvizsgálat témakörébe tartoznak. A Kis alföldi Könyvtárosban egyetlen publikáció jelent meg a vizsgált időszakban e témáról A könyv és az olvasás szerepe a 7-8. osztályos tanulók szabadidős tevékenységében címmel. A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka két cikket közölt (Az általános iskolai tanulók irodalmi érdeklődésének vizsgálata, a tanulók olvasmányszerkezete, illetve A szakmunkástanulók olvasási szokásai címmel): A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében olvashatjuk a legtöbb (6) cikket e témáról, melyek közül csak néhány érdekesebbet emelünk ki: Észrevételek a középiskolások könyvtárhasználati szokásaihoz, A sajtótermékek olvasottságának vizsgálata a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban, Olvasó vállalkozók (a vállalkozók információigényéről), A számítástechnikai irodalom olvasottsága.
A konferenciákkal kapcsolatban is elmondható ugyanaz, amit már a könyvtárosképzésnél említettünk: ezek országos jelentőségű események, ezért természetes, hogy főként az országos (központi) könyvtári lapok számolnak be róluk, gyakran teljes előadásokat is közölve. Ha vidéken rendezik a tanácskozást, úgy véljük, az érintett megye könyvtári híradójának jogában áll (sőt kötelessége is) beszámolni az eseményről, az előadások közlésével kapcsolatban viszont meg kell állapodnia az országos lap(ok) szerkesztőivel. Előfordult már, hogy egy vidéki értekezlet néhány előadása megjelent a megyei könyvtári híradóban, majd az egyik közülük – más címmel és 3-4 bekezdéssel kiegészítve – egy központi lapban is anélkül, hogy utaltak volna rá, hol hangzott el, illetve látott napvilágot az eredeti változat. Természetesen ez nemcsak a szerkesztők, hanem a szerző felelőssége is (a bibliográfus feladata pedig a nyomozás).

Aktualitás, naprakészség

A vizsgálat során próbáltuk azt a – látszatra kissé semmitmondó, közhelyszerű – szempontot is figyelni, hogy a megyei könyvtári híradók mennyire követik nyomon a könyvtárügy általános fejlődését. Ezen egyrészt azt értettük, mennyire szerepelnek bennük – a helyi vonatkozásokon túl – országos érdeklődésre számot tartó írások. Talán az eddigiekből is kiderült, hogy vannak ilyenek, de itt most mégsem emelünk ki (újból) egyet sem, mert túlságosan szubjektív lenne a válogatás. Másrészt azt próbáltuk nyomon követni, hogyan, milyen gyakran jelennek meg itt azok a témák, amelyek az országos lapokban is központi helyen állnak. Az eddig elemzetteken (képzés, gépesítés, pályázatok stb.) kívül két témát emelünk ki: az egyik a közérdekű tájékoztatás, amiről a vizsgált időszakban 62 magyar nyelvű cikk szerepel adatbázisunkba n, közülük 16 jelent meg megyei lapban (A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében 4, a Veszprémi Mód szertani Füzetekben 3, a Tolnai Könyvtárosban és a Csongrád Megyei Könyvtárosban 2-2, a többiben 1-1), ami jó aránynak tekinthető. A másik kiválasztott téma a számítógép-hálózatok, a bennük való keresés. Szinte egyidőben az országos könyvtári lapokban publikált tanulmányokkal A Vas Megyei Könyvtárak Értesítőjében megjelent a Meglepetések az Interneten című cikk, melynek szerzője mindenkit arra biztat, ismerje meg e nemzetközi hálózaton való keresés élményét.

A könytári híradók önmagukról

A megyei könyvtári híradók többsége sok évtizedes múltra tekint vissza (a vizsgáltak közül csak a Veszprémi Módszertani Füzetek és a Zalai Könyvtári Levelező számít “fiatalnak”), soknak elkészült a repertóriuma is (Fejér Megyei Könyv táros, Kisalföldi Könyvtáros, Könyvtári Jegyzések, Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó, Tolnai Könyvtáros, A Vas Megyei Könyvtárak Értesítője) .
A Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó fennállásának 15. évfordulóját tanácskozással ünnepelte meg, amelyen áttekintették a lap létrejöttének körülményeit, a lapkészítés mű helymunkáját, mérlegelték, mennyire teljesíti fel adatát a híradó a megye könyvtárügyében, és külső szakértők tartalmi elemzést is végeztek a 15 év cikkei alapján (az értekezlet anyaga meg jelent a lap 1990/1. számában2).
A Fejér Megyei Könyvtáros a 31. évfolyam indulása előtt kérdezett meg néhány kollégát, könyvtárfenntartót a lapról, véleményük, javaslataik az 1991/1. számban láttak napvilágot3. A megkérdezettek egybehangzó véleménye volt, hogy a lapra szükség van, nem szabad megszüntetni. A kiadási költségek csökkentésére számos ötlet merült fel, többek között szponzorok, kiadók keresése, akik hirdetéseik elhelyezéséért cserébe támogatnák a lapot, felmerült a lap árának meghatározása, de csak bizonyos körben értékesítenék pénzért, kiskönyvtárak számára továbbra is ingyenes maradna stb. Az ötletekből egyelőre kevés valósult meg (csak a tipográfiában, a nyomdaüzem kiválasztásában és a példány számban történt változás), érdemes lenne újra gondolni a javaslatok megvalósíthatóságát.
A megyei könyvtári híradók szerkesztői között fontos a kapcsolattartás, egymás munkájának megismerése, ötletek cseréje. Ez nemcsak a (mostanában ritka) szerkesztői értekezleteken történhet, hanem úgy is, ahogy azt a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka tette: bemutatott hasábjain egy-egy könyvtári híradót (a Könyvtári Jegyzéseket és a Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradót), s ennek fejében saját maga is bemutatkozhatott a másikban (a Könyvtári Jegyzésekben). Várjuk a folytatást, de úgy érezzük, egy-egy tartalmas, történeti áttekintést, tartalmi elemzést is nyújtó bemutatkozó cikk esetenként egy országos könyvtári lapban is helyet kaphatna.

Amit a MAKSZAB nem dolgoz fel

Mint az eddigiekből is kiderült, a MAKSZAB/-MANCI gyűjtőkörének megfelelően a megyei könyvtári híradókból az érdemi, könyvtári vonatkozású cikkeket dolgozzuk fel. Számos rovat, melyek nélkül egyébként szegényebbek, színtelenebbek lennének a híradók, kimarad a regisztrálás köréből. Ezek között szerepel például a Krónika, amely beszámolókat közöl helyi eseményekről, rendezvényekről, az Írások könyvtárainkról (rendszerint napilapokból átvett cikkek), a Személyi hírek – Kitüntetettjeink, a Böngészde (könyvismertetések), a Humor rovat, de nem veszünk fel ismertetéseket aktuális jogszabályokról, beszámolókat kirándulásokról (ha nincs különösebb szakmai tartalmuk), hirdetéseket, pályázati felhívásokat stb., egyszóval a hír értékű, nem könyvtári vonatkozású, illetve a máshonnan már regisztrált cikkeket.

A hírlevelekről

Az Együtt (a Szolnok megyei könyvtári hír adó) búcsúszámában (1989/3. sz.) írja a szerkesztő: “A médium – a szakmai információ megyei tájékoztatási eszköze – a világra érzékenyebb, tehát gyorsabb kell hogy legyen. Az eseményeket frissebben közvetítő, hogy segíthessen kollégáinknak a megváltozott környezethez alkalmazkodni, s benne helyüket megtalálni, tevékenykedni.”4 Ez a gyorsaság iránti igény szülte a híradók helyébe lépő, ideális esetben mellettük létező hírleveleket, amelyek 4-12 oldal terjedelemben általában kis híreket, átvett cikkeket, könyvismertetéseket közölnek, tehát nagyrészt olyan írásokat, melyeket a MAKSZAB nem dolgoz fel.
A hírlevelek között akad olyan is (pl. a Baranyai Módszervásár és a Téka-Téma), amely “valódi” cikkeket is közöl (évközi jelentéseket egy-egy könyvtár vagy hálózat munkájáról, bemutatkozó cikket egy-egy könyvtárról stb.), ezeket természetesen a MAKSZAB regisztrálja. Pozitívumként értékeljük, hogy például a Kapcsolat (a Heves megyeiek hírlevele) szakmai olvasni valókat is ajánl a könyvtárosok számára az országos könyvtári lapokból.
A hírlevelek általában havonta, kéthavonta jelennek meg, csak akkor van létjogosultságuk, ha ezt valóban pontosan betartják. Sok közülük – úgy tűnik – megszűnt, vagy szünetelteti megjelenését (pl. Borsodi Téka), így vállalt feladatát nem tudja betölteni.
A pontosan megjelenő, sok friss információt tartalmazó hírlevelekre valóban szükség van, bár nem pótolják a megye könyvtárügyének kereszt metszetét adó, időnként ugyan késve megjelenő híradókat. Mint utaltunk rá, ideális megoldásnak azt tartjuk, ha a megyei könyvtár híradót és hírlevelet egyaránt megjelentet (ezt teszi Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), de ha választania kell a kettő között, semmiképp se a híradóról mondjon le.
A Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó 15 éve címmel rendezett tanácskozáson mondta Futaky László: “Jóleső érzéssel nyugtázható, hogy a MAKSZAB több mint tíz éve regisztrálja az érdemi cikkeket.”
A megyei könyvtári híradók szerkesztőinek, ezzel együtt magunknak is minél több tartalmas, érdekes, regisztrálásra méltó cikket, munkájuk hoz kitartást és sok türelmet kívánok.

Az adatok összegyűjtésében és értékelésében nagy segítségemre volt szerkesztőtársam, Jávori Ferencné akinek munkájáért ezúton is köszönetet mondok.

Irodalom[GERŐ Gyula]: Könyvtári kicsi híradók. In: Könyvtári Levelező/lap,1989. 3. sz. p. 6.

  1. [GERŐ Gyula]: Kaptár címmel évente 12 megjelenésre tervezett megyei híradót indított a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár. [Hír]. In: Könyvtári Leve lező/lap,1992. 2. sz. p. 37.
    SZABÓ Imréné: Megyei híradó plusz kis híradó, vagy kis híradó mínusz megyei híradó? In: Könyvtári Levelező/lap,1992. 6. sz. p. 21-22.TAPOLCAINÉ SÁRAY Szabó Éva -SCHMIDT József: Téka-Téma: a Komárom-Esztergom megyei könyvtárosok híradója. In: Könyvtári Levelező/lap, 1992. 6. sz. p. 22-23.
    [LENGYELNÉ MOLNÁR Klára]: Miért született a Kaptár? In: Könyvtári Levelezőllap,1992. 6. sz. p. 23-24.
    TURAINÉ MATZKÓ Emma: Megfúrjuk-e a Hírlevelet? In: Könyvtári Levelezőnap, 1992. 9. sz. p. 26-27.
    ENGEL Tibor: “Kapcsolat”-ból munkakapcsolat. In: Könyvtári Levelező/lap,1993. 3. sz. p. 21.
    SIMON Zoltán: Hírlevél Hajdú-Bihar önkormányzati könyvtárainak. In: Könyvtári Levelező/lap,1994. 2. sz. p. 25.
  2. A Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó 15 éve. In: Szabolcs-Szatmár Megyei Könyvtári Híradó, 17. évf. 1990.1. sz. p. 3-27.
  3. A Fejér Megyei Könyvtáros a negyedik évtized küszöbén. In: Fejér Megyei Könyvtáros, 31. évf.1991.1. sz. p.13-18.
  4. [PÁPAYNÉ KEMENCZEY Judit]: Epilógus. In: Együtt, 20. évf.1989,1-3. sz. p. 3-4.
Kategória: 1995. 1. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!