Beszámoló egy németországi szemináriumról és tanulmányútról

Az Új könyvtári stratégiák című szemináriumot a Deutsches Bibliotheksinstitut Bibliothekarische Auslandsstelle rendezte Bergisch Gladbachban, Köln mellett 1995. szeptember első felében. A nemzetközi szeminárium helyszíne a Kardinal Schulte Haus, a kölni érsekség konferenciaközpontja volt. A nemzetközi szemináriumnak 17 országból 38 meghívottja volt, akik rövid előadásokat tartottak olyan témákról, amelyek az adott ország könyvtári közvéleményét foglalkoztatták.
Az előadások egyik része a politikai és gazdasági változások nyomán előállt könyvtári helyzetet taglalta, pl. a bibliográfiai számbavétel nehézségeit a mai Oroszországban, a könyvtári szolgáltatások működését a háborús Horvátországban, a könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás helyzetét Magyarországon, másik része pedig a könyvtárak jövőjéhez kapcsolódott, pl. a kínai közművelődési könyvtárak gépesítése, a közművelődési könyvtárak új szolgáltatása, az üzleti információ, a könyvtárosképzés és továbbképzés, valamint az információközvetítés új feladatainak összekapcsolása, a CD-ROM-ok felhasználása.
A szeminárium egyik legérdekesebb és legnagyobb vitát kiváltó előadását Karl Stroetmann (Bonn) tartotta Könyvtárak a változó információs piacon: lehetőségek és veszélyek címmel. A körülöttünk lévő információs környezet változóban van, a munka területén egyre nagyobb teret nyer a táv- és a mobil munkavégzés, ez magával hozza a rugalmas munkaidőbeosztást, a részmunkaidőt, az éves munkaidőelszámolást, a szabadságidő megnövekedését. Az információs környezet változása azonban ugyanígy érinti a szabadidőt is, hiszen a munkaidő rugalmassá válásával növekszik a szabadidős tevékenység és a folyamatos önképzés jelentősége. Mind a termelés, mind a szolgáltatás folyamatait végigkíséri az információs folyamat. A globális információs társadalom kialakulása a könyvtárak számára egyidejűleg lehetőség és fenyegetés. A könyvtárak csak akkor maradhatnak meg, ha alkalmazkodni tudnak a piaci-keresleti igényekhez, ha fejleszteni képesek információkezelési készségeiket, végül, ha hatékony vezetési módszereket vezetnek be. Csak a használó-orientált szolgáltatásnak van jövője. A könyvtáros navigátorként működhet a globális hálózatokban való eligazodásban. Csak a kreatív, más információközvetítővel kooperálni, szolgáltatását jól eladni tudó információs szakember tud majd megélni a piacon.
Ennek a filozófiának a megvalósítási kísérleteivel találkozhattunk a konferenciát követő, egy hétig tartó tanulmányút alatt is.
A költségvetési összegek zsugorodása Németországban főképpen a közművelődési könyvtárak számára okoz fejfájást. A fejlődés irányát az információhordozók sokfélesége jellemzi. A könyvtári gépesítés olyan munkaterületeken jellemző, ahol munkabért lehet megtakarítani. A könyvtári közvéleményt leginkább érdeklő egyik téma, hogy a dokumentumszolgáltatás nem tudott lépést tartani az információhoz való hozzájutással. Ezért most több olyan program tervezése és végrehajtása van napirenden, amely a dokumentumszolgáltatás minőségének javítását célozza, pl. SUBITO (DBI), JASON (Észak-Rajna-Vesztfália). A könyvtárközi kölcsönzés és a másolatszolgáltatás főképpen az országos feladatkörű szakkönyvtárakban nagyüzem (Zentralbibliothek der Medizin, Köln, Technische Informationsbibliothek Hannover). A szolgáltatás az egyedi vásárlói igényekhez igazodik, a hagyományos IFLA kérőlapos kéréstől az elektronikus megrendelésig terjed, normál, gyorsított, szupergyors, faxos és elektronikus dokumentumtovábbítással.
A paderborni városi könyvtár az információs környezet kihívására sajátos és sikeres módon reagált. A Siemens/Nixdorf cég közelsége indokolta, hogy a könyvtár gyűjteni kezdte a számítástechnikai szakirodalmat. Ma több mint 9000 monográfia, 39 szakfolyóirat és 1100 szoftvercsomag van a gyűjteményben kölcsönzés céljára, ehhez járul még 70 szoftver helyben használatra. A könyvtár másik bevezetett újítása az ún. kabinetek kialakítása. Ezek lényegében olyan munkacsoportok; amelyek a vezetőséggel kötött éves szerződés alapján, meghatározott feladatok megvalósítására jönnek létre és teljesen önállóan működnek.
A feladatra orientált együttműködés példáját láthattuk a göttingeni egyetemi könyvtárban, amely Alsó-Szászország számítógépes könyvtári hálózatának központja is. Első ízben jött létre olyan hálózat, amely több szövetségi államot is átfog, mivel már Sachsen-Anhalt, Thüringia és az észak-német könyvtári hálózat is csatlakozott hozzá. A hálózat céljai a következők: az olvasószolgálat, a katalogizálás, a könyvtárközi kölcsönzés és a könyvtári statisztika színvonalának javítása, valamint új könyvtári és információs szolgáltatások kifejlesztése és alkalmazása a korszerű információs és telekommunikációs technikák segítségével. A számítóközpont egy TANDEM Cyclone/R típusú központi géppel működik, mind a központi, mind a helyi rendszerek a PICA szoftverét vették át.