A Magyar Periodika Kör konferenciáján,1995. április 25-én elhangzott előadás.
Az elektronikus folyóiratokról egyaránt beszélhetünk elméleti, a jövőt kutató megközelítésben és úgy, hogy megnézzük, mi az, amit a hálózatok kínálnak számunkra. A továbbiakban megpróbáljuk mindkét szempontot érvényesíteni.A hálózat szót hol egyes számban használjuk, hol meg “hálózatokról” beszélünk, hiszen tudva tudjuk, legtöbbször hálózatok együtteséről van szó. A nagybetűs HÁLÓZAT alatt többnyire az Internetet értjük. Ebben az értelemben lesz tehát szó a hálózaton elérhető folyóiratokról.
A hálózatokon igen sok tartalomjegyzék- és cikk-küldő szolgáltatással is találkozunk, ám ezekkel most itt nem foglalkozunk, mindenekelőtt azért nem, mert ezek nem a szó szoros értelmében vett elektronikus folyóiratok, másrészt mert ezek kizárólagosan kereskedelmi vállalkozások keretében valósulnak meg, míg az elektronikus folyóiratok egy része ingyenesen hozzáférhető. Meg kellett azonban említenünk ezeket a szolgáltatásokat, mivel a folyóiratokhoz, érthető módon kötődnek, és a másolatküldéssel vitathatatlanul a folyóiratok alapfunkciójához hasonló funkciót látnak el.
Az elektronikus folyóiratok megjelentetésének útjai
Az OCLC folyóiratai
Az elektronikus folyóiratok kiadásának egyik útja az, amelyet az OCLC követett, vagyis az, hogy a nyomtatott folyóiratokhoz hasonló módon jelentetjük meg őket. Ezek a folyóiratok küllemükben is sokban hasonlítanak nyomtatott társaikhoz, azaz nemcsak ASCII szöveget, hanem képeket is tartalmaznak. Ezek előállításához és használatához speciális hardver és szoftver szükséges, ami sajnálatosan magas árat eredményez.1
Az American Association for the Advancement of Science és az OCLC indította az “Online Journal of Current Clinical Trials” elnevezésű, kísérleti orvostudományi témájú és kizárólag elektronikus formában megjelenő folyóiratot, amely – úgy tűnik – egyelőre nem bővül a várt mértékben. Győzködni kell a szerzőket, hogy itt publikáljanak, ami valószínűleg javulni fog a jövőben. Igaz, hogy az orvosi könyvtárosok körében sem egyértelmű a sikere,2 bár a folyóiratot az Index Medicus felvette az általa indexelt folyóiratok körébe.3
Az bizonyos, hogy a hasonló elektronikus folyóiratok köre tovább bővül. Az OCLC és a Sigma Theta Tau Nemzetközi Ápolási Társaság kezdi meg az Online Journal of Knowledge Synthesis for Nursing elnevezésű online ápolási folyóirat kiadását4.
A LISTSERV-alapú folyóiratok
Különös figyelemben kell részesítenünk a Listserv-alapú (illetve a Listservhez hasonló jellegű szoftverekre alapozott) folyóiratokat, mindenek előtt, azért mert ezek többnyire ingyenesek.
Igen sok elektronikus folyóirat él a BITNET hálózaton használt Listserv szoftverrel, illetve annak az Interneten használható változatával.
Ezek a folyóiratok többnyire 1990-91-ben alakultak. A legrégebbi BITNET folyóirat, a New Horizons in Adult Education, alapításának éve 1987.5
A Listserv alapvetően a levelezésre épülő elektronikus vitafórumok eszköze. Szólnak érvek amellett, hogy magukat a vitafórumokat is valamiképpen folyóiratnak tekintsük6, mindazonáltal ezek konferencia jellegük miatt, célszerűbb róluk egy szűkebb, a hagyományos folyóiratokéhoz közelebb álló értelemben beszélnünk. Az elektronikus vitafórumok ettől még igen értékes információforrást, tájékoztatási eszközt jelentenek, többek között azért, mert leveleiket legtöbbször archiválják.
A levelező csoportokhoz, vitafórumokhoz ugyanakkor elektronikus hírlevelek, újságok, folyóiratok is kapcsolódnak. Archivumaikból visszamenőleg bármelyik számuk letölthető. Ezek az archívumok általában jobban vannak karbantartva, mint a vitafórumok levélgyűjteményei, gyakran találunk mellettük egy-egy indexállományt, amelyben az egyes számok tartalomjegyzéke, sőt esetleg a cikkek rövid kivonata is megvan.
A Listserv tipikus formájában az előfizetők központi listáját tárolja, és leggyakrabban egy-egy folyóiratszám elkészültekor elektronikus postán küldi el nekik a tartalomjegyzéket és a cikkek összefoglalóit. A cikkeket aztán az előfizetők elektronikus postán kérhetik meg. Egyes folyóiratok működése kisebb mértékben eltérhet ettől.
Bár a folyóiratszám fogalmát használják itt is, inkább az egyes cikkek kérhetők. A tartalomjegyzékek és az összefoglalók ugyanakkor tárolhatók és a cikkek bármikor, utólag is lekérhetők.
Ezek a folyóiratok legtöbbször sima ASCII szövegből állnak és rögzített sorhosszra korlátozódnak7. Ez könnyű továbbítást eredményez, de behatárolja a küldhető karakterek típusát, azaz nem teszi lehetővé színes illusztrációk, karakteres szövegek, matematikai képletek megjelenítését, illetve közreadását ezekben a folyóiratokban. Az olyan népszerű formátumok, mint a PostScript vagy a TeX sem változtatnak ezen lényegesen.
Az OCLC folyóiratai lényegében a hagyományos folyóiratok elektronikus formában való kínálását jelentik, de a Listserv-alapú folyóiratok nem attól másak, hogy elhagyják a bírálati folyamatot. A különbség sokkal inkább a spontánabb szerveződésben, a kiadással hivatásszerűen foglalkozó szervezet hiányában, sokszor tudatos elutasításában van.
Az ilyen elektronikus folyóiratokat hagyományos indexekben általában nem dolgozzák fel, de találunk ellenpéldát is. A LIBRES könyvtártudományi elektronikus folyóiratot már regisztrálja a Library Literature (a LISA mellett a könyvtártudomány és informatika, idehaza kevésbé ismert amerikai indexe).
Tájékozódás a hálózaton az elektronikus folyóiratokról
Az elektronikus, főként a Listserv-típusú folyóiratokról számos kalauzt találunk a hálózaton. Emeljünk ki ezek közül néhányat.
Az Association of Research Libraries (Egyesült Államok) összeállítása tartalmazza a folyóirat tartalmának rövid ismertetését, az “előfizetés” módját, a szerkesztő nevét. Még részletesebb információkat tartalmaz Michae! Strangelove útmutatója (Directory of Electronic Journals and Newsletters). Dana Noonan pedig hipertext formában készített útmutatót HWGUIDE néven.
Idehaza talán leggyorsabban úgy tájékozódhatunk, ha felhívjuk valamelyik hazai Gophert, mondjuk a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gopherét, ahol több útmutatót is megtalálunk az “Elektronikus könyvtár/ E-folyóiratok” menüpont alatt. Ugyanitt található a CICNet elektronikus folyóiratarchivum, amely az Interneten működő nyilvános elektronikus folyóiratok teljességre törekvő archívuma, azaz nem pusztán útmutatással szolgál, hanem magukhoz a folyóiratokhoz jutunk hozzá. (Lásd a mellékletet.)
A jövő útja?
A papíralapú folyóirat nyilvánvalóan még sokáig jelen lesz, de várható az elektronikus folyóiratok fennmaradása is.
Ha a jelent és a közeljövőt nézzük, azt mondhatjuk, hogy nincs sok megoldandó technikai kérdés, de a kívánatos technológiák egy része egyelőre még túl drága. Nagy felbontást igénylő színes képek megjeleníthetők, de az erre alkalmas képernyők túl drágák. Ezeknek a képeknek a hálózaton való továbbítása egyelőre nem lehetséges, vagy nehézkes. A hálózatok kapacitása egyelőre túl kicsi többszáz oldalas folyóiratok továbbítására.
A technológiai problémákon túl azonban kérdések sora vetődik fel.
Vajon a használónak vagy a könyvtáraknak szétsugározzák-e a kiadók az elektronikus folyóiratokat, fenntartva az utóbbi megoldással a könyvtáraknak a kommunikációs láncolatban betöltött szerepét?
A könyvtárak nehezen tudják eldöntetni, hogy hogyan biztosítsák az elektronikus folyóiratok hozzáférhetőségét: tartsanak továbbképzést az olvasóknak az elektronikus elérésre? Archiválják ők maguk az egyes számokat? Készítsenek katalógusokat, indexeket róluk az olvasóik számára? Mi lesz, ha a folyóirat megszűnik?
Nyitott szerzői jogi kérdések is bőven vannak. A papírhordozó viszonylag egyszerűen másolható, a másolat azonban rosszabb minőségű az eredetinél. Az elektronikus forma esetében még egyszerűbb a másolás. Egyáltalán alkalmazható-e az elektronikus folyóiratokra a ma érvényes szerzői jog?
A hálózatban nem mindig világos a felhasználó előtt, ki fizet a tárolásért, a vonalhasználatért stb., és ezek finanszírozása általában több forrásból történik, tehát látszólag ingyenes. Kérdés, hogy garantálható-e az, hogy az elektronikus cikkek fájljait valaki örök időkre megőrzi.8
Vajon a jövőben több tudós fog-e csak elektronikus formában publikálni? Elfogadott, nagy presztízsű lesz-e az elektronikus forma?
A könyvtárak szemszögéből nézve az elektronikus folyóiratok kérdését, látnunk kell, hogy a könnyű hozzáférés – bár igen fontos – nem lehet egyedüli tényező, amikor az előfizetésről döntünk. A legfontosabb, hogy tartalmilag megfelelő és magas színvonalú elektronikus folyóiratokat “járassunk”. Nem szabad, hogy könnyen hozzáférhető, de értéktelen forrásokat kínáljunk olvasóinknak, mert ezzel könyvtárunk hitelét ronthatjuk9. Az elektronikus folyóiratok minősége ugyanis igen változó, főként azért, mert jelentős részük többé-kevésbé spontán szerveződés nyomán jött létre.
Akárhogy legyen is, a legfontosabb maga a használó. Az ő számára kell ezeknek a folyóiratoknak azt nyújtaniuk, amit papíralapú társaik tudnak.
Irodalom
- Stevan Harnad [Harnad@PRINCETON.EDU]: Online Journal of Current Clinical Trials. 1993, október 7. Elektronikus levél a Medlib-L elektronikus vitafórumról (Medical Libraries Discussion List, MEDLIB-L@UBVM.BITNET)
- Az orvosi könyvtárosok véleményét egy sor elektronikus levél tükrözi a Medlib-L elektronikus vitafórumról (Medical Libraries Discussion List, MEDLIB-L@UBVM.BITNET): Karen Albert [Albert@SHRSYS.HSLC.ORG]: Online Journal of Current Clinical Trials. 1993. október 6.Tom Flemming [TomFlem@FHS.CSU.MCMASTER.CA]: Online Journal of Current Clinical Trials. 1993. október 6.Glenn Bunton [Bunton@LIBRARY.SWMED.EDU]: Online Journal of Current Clinical Trials.1993. október 8.
- Deborah L. Bendig [DeboBendig@oclc.org]: Online Journal of Current Clinical Trials.1994. január 12. Elektronikus levél a Medlib-L elektronikus vitafórumról (Medical Libraries Discussion List, MEDLIB-L@UBVM.BITNET)
- Deborah L. Bendig [DeboBendig@oclc.orgJ: Online Journal of Current Clinical Trials.1994. január 12. Elektronikus.levél a Medlib-L elektronikus vitafórumról (Medical Libraries Discussion List, MEDLIB-L@UBVM.BITNET)
- Bailey, Ch.W.: Network-based electronic serials. Information Technology in Libraries, March,1992. p.31-32.
- Bailey, Ch.W.: Network-based electronic serials. Information Technology in Libraries, March,1992. p.30-31.
- Bailey, Ch.W.: Network-based electronic serials. Information Technology in Libraries, March,1992. p.33.
- Bailey, Ch.W.: Network-based electronic serials. Information Technology in Libraries, March,1992. p.32-33.
- McKnight C.: Electronic journals – past, present … and future? Aslib Proceedings, 45.évf.1.sz.1993.p.7-10.
- Harnad, S.: Post-Gutenberg Galaxy: The fourth revolution in the means of production of knowledge. Public-Access Computer Systems Review, vol.2., no.1., 1991., p.39-53.
- Harrison, T.M. – Stephen, T. – Winter, J.: Online journals: Disciplinary designs for electronic scholarship. Public Access Computer Systems Review, vol.2., no.1, 1991., p.25-38.
- Okerson, A.: The electronic journal: What, whence and when? Public-Access Computer Systems Review, vol.2., no.1,1991., p.5-24.
