Hol volt, hol nem volt… valamikor régen volt egyetlen tankönyvjegyzék, s az a Művelődési Közlönyben jelent meg, az évfolyam, a jegyzetszám (kiadványszám) és a tankönyv címével. Ebből egy példányt elküldtek minden iskolának, ami általában csak az igazgatói irodáig jutott el, a tantestület nem tájékozódhatott belőle – de úgysem volt érdemes, hiszen csak egy tankönyv volt, választani nem kellett, nem lehetett. Terjedelmi okokból a középiskolák jegyzéke külön jelent meg, azokat csak nekik küldték. A megrendelőlapokat az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Művelt Nép gyűjtötte össze, a könyveket ők terjesztették. Ez az elvben egyszerű rendszer a gyakorlatban mégis akadozott, a szállítás késett, minden szeptemberben utcai sorbanállást eredményezett.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium

1990 óta kialakultak a piaci viszonyok. Ma a minisztérium célja, hogy “szakmailag korrekt, igényes külsejű könyvek kerüljenek az iskolákba”, de most éppen a nagy választék elbírálása hátráltat és okoz késedelmet.
Jelenleg az 1996-97-es év előkészítése zajlik, amiben 7 tagú tanács és 18 állandó szakértő vesz részt. A jegyzékek új, színes köntösben jelennek meg, a kiadóktól kapott információ bővebb és iskolánként több példányt küldenek. Tájékoztató füzetet is kiadnak, mely a kiadóvállalatokról és a terjesztésről ad információt. A közoktatás választható nyelvei c. jegyzék a nyelvtan könyvek dzsungelében próbál eligazítást adni, az Új Tankönyvek c. kiegészítő tájékoztató a még el nem készült könyvekről informál. A rendelőtömböt is a minisztérium adja ki. Ez a központi elosztás igyekszik a kiadók közti esélyegyenlőséget biztosítani. Készül a tankönyvekről egy számítógépes adatbázis is, ahová a jegyzékek adatai kerülnek be és nemcsak a “hivatalos” könyveket, hanem a kiadók egyéb ajánlatait is tartalmazza. Ez nem helyettesíti majd a nyomtatott jegyzékeket, de az információ gazdagabb lesz. (Részletesebben lásd a ‘T’INDEX és a PROFIL ’95 ismertetésénél.)
Valamennyi középiskolának (ha indít kisebbeknek új osztályt, 11, illetve 13 éves kortól) alapfokú jegyzéket is küldenek. A problémák között szerepel a kiadók késedelme: a határidőket nem tartják be, de “nem is tartották be soha, sem akkor, amikor 17 kiadó volt, sem amikor 63, sem most, amikor 75-80 van”… Ugyanakkor a következő évi jegyzékek megjelenése túl korai (november). Nehéz nyáron lektorokat, bírálókat találni, döntést kialakítani. Ha tavaszra halasztják, akkor a kiadó késik el a mű megjelentetésével. A sokféle iskolatípus (pl. a hagyományos, a 6 osztályos és a 8 osztályos gimnáziumok) is nehezíti a döntéseket – nem szabadna, hogy ugyanazokat a könyveket kapja, tehát a jegyzékek újításra szorulnak és átalakulóban vannak.
(Érdeklődni lehet: Durst Győző, Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tankönyv és Taneszköz Iroda vezetője, Tel.: 312-3098, vagy 3020600/1603 m.)

Az iskolai könyvtárak

Mit szólnak mindehhez az iskolai könyvtárosok? Az alábbiakban az ő véleményükből idézek:
A kiterjedt piacot jól összefogja az MKM, melynek jegyzékei megkönnyítik a kiindulást, segítenek a rendelésben – de utána már 15-20 kiadóval kell a kapcsolatot tartani. Azelőtt, amikor egy kiadó, egy terjesztő volt, talán egyszerűbb, de uniformizált, színtelen volt minden. Most nehezebb válogatni és drágábbak a könyvek; de színesebb a kínálat, jobb a színvonal, és ami fontos: a tanár az egyéniségének megfelelő könyvekből taníthat.
A tankönyvek hozzátartoznak az iskolai könyvtár gyűjtőköréhez. E könyvtárak feladata, hogy a tanárokat ellássák tankönyvekkel és segédeszközökkel – amennyire erre az iskola képes (ez változó, nem egységes). Egy-egy példánynak mindenből lennie kellene. A tankönyvek beszerzése a könyvtáron keresztül történik, a tantestületet a kiadók listái tájékoztatják.
A válogatás általában úgy történik, hogy a kiadók személyes találkozásokon; konferenciákon bemutatják kínálatukat az iskolának, néha a tanévet megelőző félévben mintapéldányokat is adnak. Némelyik kiadó igen jól megszervezi ezt, a könyvek szépek, sokkal jobb minőségű papíron jelennek meg, mint azelőtt (pl. nem lyukadnak ki egy kis radírozástól), öröm belőlük tanulni. Nyomdailag nívósak, kötésük erős, ha valami baj van velük, év közben is kicserélik. Van kiadó, amelyik ingyen fóliaborítókkal is ellátja a megrendelőket.
A tanárt is sokféleképp segítik. Van, amelyik a feladatok megoldását (matematika, fizika, kémia) pluszként, ingyen adja a tanárnak, sőt, tanmenetjavaslatot is ír hozzá, házi feladat füzeteket ad, témazáró dolgozatokkal, tanári javító kulccsal felszerelve. Nagy a kiadók közti verseny, a vevő azokat szereti, amelyek szolgáltatásokkal is segítik (Pauz, Homonnay, Apáczai, Korona, Romankovits stb.):
Az egy-egy műveltségi területhez tartozó tanárok szakmai munkaközösségekbe tömörülnek, s ezek vezetői járnak el a Fővárosi Pedagógiai Intézet (FPI) értekezleteire, ahol naprakészen tájékoztatják őket a tankönyvekről is. Egyes kiadók az FPI szakértőit kérik fel a könyvek lektorálására – ami a könyvben feltüntetve kedvező minősítést biztosít. Az FPI-ben van a tankönyvtár egyik bemutatóterme, ahol (legalábbis elvben) a létező összes tankönyvét beszerzik a kiadóktól, ott lehet válogatni. (További részletek a Tankönyv-bemutatóhelyek alatt.)
A tankönyvlisták eljutnak a könyvtárakba, a tantestületekbe, a tankönyvek rendeléséért felelős személyekhez (ez lehet a könyvtárostanár) . Ezután a munkaközösségek szaktanárai eldöntik, mit vesznek meg. Februárban leadják a rendelést, május végén, júniusban megérkeznek a könyvek, a következő tanévi mennyiséget árulják tanév végéig. A tanárok kapnak 1-1 példányt, amit nyáron tanulmányozhatnak. Év közben a könyvtár beszerzi a megfelelő mennyiséget. Ezenkívül a referensz-állományban, ha egy mód van rá, minden használatban lévő tankönyvből tartani kell 1-1 példányt.
Sok a probléma a nyelvkönyvekkel, különösen a külföldi előállításúak dzsungelében. Általában szépek, jók; strapabírók ezek a könyvek, de túlságosan drágák. Talán mégsem kellene annyira “szépre csinálni” őket, inkább lennének egyszerűbbek és olcsóbbak… Vagy az állam maximálhatná az árakat – végül is államilag előírt tankötelezettség van, tehát a tanulást az államnak kellene finanszíroznia, vagy az árakat maximálnia és az MKM-nek koordinálnia1. Sajnos a könyvek nemcsak drágák, hanem nehezek is! A diákok alig bírják cipelni őket.
Jó lenne, ha a kiadók tanítási eszközként írásvetítő fóliát is adnának, amit valamikor pl. történelem órákhoz használtak. Ez igen megkönnyítené a tanár dolgát: színesebb, gyorsabb – és nem kell a gyerekeknek háttal, a táblára írni… Gépe sok iskolának már van, kapható a piacon. A tanár maga megírhatja a szöveget, elkészítheti az ábrát, és a gép ebből színes fóliát másol.
A könyvtárosok szeretnék kézbevenni a könyveket, megvizsgálni; a negyedévenkénti bemutatókon a változásokat megnézni. Kellene egy szerv, mely valamennyi kiadót pontosan, naprakészen összefogná, egy helyen kiállítaná kiadványaikat2. Tájékoztatni kellene az iskolákat folyamatosan, recenziók formájában az újonnan megjelenő tankönyvekről, akár adatbankban, akár nyomtatásban. sokszorosítva (vagy mind a kettőben)3. Jó lenne, ha a gyakorló pedagógusok által recenzált jegyzeteket (a Széchényi Könyvtár KMK kiadásában megjelenő Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadóhoz hasonlóan) kötetben közreadva is lehetne kapni. legyen benne, milyen iskolatípus részére ajánlják, s derüljön, ki a szerzőről is néhány fontos adat (életrajza, pályája, működése, korábbi művei: stb.). Tájékoztatni kellene arról is, hogy hol és mikor szerveznek tankönyv-kiállításokat, s azokon mely kiadók állítanak ki? (Az lenne az. ideális, ha az összes, tankönyvkiadással foglalkozó cég megjelenne).

***

Tehát a ,minisztérium: jegyzékei önmagukban ma már (vagy egyelőre, még) sem nyomtatott, sem elektronikus formában nem oldják meg az iskolai könyvtárosok tájékozódási problémáit. A panaszokból kiderül, mi az, amire a tájékozódás megkönnyítése céljából szükség lenne, de kiderül az is , hogy ami van, ami már működik, arról sem tud mindenki. Ez a cikk a tankönyvpiac valamennyi szögletét igyekszik felkutatni és bemutatni – hol, mi található, kihez lehet .fordulni, milyen intézmények, milyen szerveződések alakultak 1991 óta, melyik hogyan segíti mindazokat, akik valamilyen formában tankönyvekkel foglalkoznak.

Intézmények

Tankönyves Vállalkozók Kamarája

Bár az állami monopólium megszűnt, a mai napig minden rendelkezés csak annak működését szabályozza – a magánkiadás megindult anélkül, hogy a feltételei meglettek volna. A tankönyvkiadás speciális szerzői jogi szabályozási igényei, a tankönyvek iskolai forgalmazásához szükséges minisztériumi jóváhagyás, hitelek biztosítása (hiszen az állami támogatás megszűnt, tőke még nincs, a bankok a hitelezést állami garanciához kötik) – mind megoldatlan probléma. A közoktatási törvényben sem szerepel, hogy a tankönyvellátás feladata az államé, az MKM csak minőségi ellenőrzést végez: elbírálja a benyújtott tankönyveket és jegyzékbe veszi (vagy nem) őket. Hiába kötelező az oktatás, a tankönyvellátás már nem az állam hatásköre, feladata, hanem a vállalkozói szférában valósul meg.
Ezeknek az anomáliáknak az enyhítése, megszűntetése érdekében alakult meg 1992-ben (1993-as törvényes bejegyezéssel) a Tankönyves Vállalkozók Kamarája. Jelenleg, 1995 októberében, 66 tagja van (a tankönyveket előállító cégek 95%-a). Forgalmuk 1995-ben 4.5 milliárd forint volt.
A Kamara igyekszik “a kiadók érdekeit képviselni, értük eljárni, a minisztériumban; bankokban előterjesztésekkel tagjait képviselni, presztízsért, minőségért harcolni – akár kedvezményes papírért is eljárni”. Törvény hiányában Etikai Bizottsága működik a szakma belső védelme érdekében.
Az oktatás decentralizálása következtében az információáramlás szerepe megnőtt. Kétirányúnak kell lennie, a régi utasításos rendszer helyett (bár kis mértékben arra is szükség van). Hogyan kerüljön az információ a tanárokhoz és vissza? Erre keresik a választ az érintettek: kiadók, tanárok, könyvtárosok. A hiányos információ-okozta problémák egyik példája, amikor a tankönyveket kiegészítő Segédkönyvek jegyzékéből nem rendelnek, sőt, van, aki visszaküldi – a pedagógusok viszont kérik, így egyre több a kis mennyiségű, utólagos megrendelések száma (egyenként jönnek a nagymamák, hogy “a tanító néni kéri…”), és nő az időveszteség.
A Nemzeti Alaptanterv bevezetése, s ezzel a közoktatási fejlesztési stratégia kialakítása, törvénymódosítás, a tankönyveket érintő szerzői jogi törvény átdolgozása, új finanszírozási rendszer, mind a közeljövő reménye. Világbanki hitel felvételét, s a hitelhez pályázati rendszer kidolgozását tervezik. Egyik cél a több évig használható “tartós tankönyvek” bevezetése, melyeknek előállítása ugyan többe kerül, de hosszú távon gazdaságosabb.
A Kamara a külföldi kapcsolatok kiterjesztésével is foglalkozik. Képviselőjét nemrég meghívták Indiába, ahol az óvodai és az alsó tagozatnak készült, kevés szövegű; illusztrált könyveink igen népszerűek. Angol-német feliratú mintapéldányokat kértek – ezzel megnyílhatnak a bevételt hozó piac lehetőségei.
Elnök: Koller Lászlóné. (Tel.: 302-0600/1716 m.)

Tankönyvesek Országos. Szövetsége (TANOSZ)

A TANOSZ az 1990-es év nagy változásainak egyik következményeképpen megindult új szerveződések között az első, 1991 őszén alakult. Nem túl szorosan, de összefogja és rendezvényein össze is hozza mindazokat, akik valamilyen formában a tankönyvkiadással kapcsolatban állnak. A 150 kiadó mellett egyéni tagok (tankönyvírók, szerkesztők, terjesztők, kritikusok, pedagógusok) közös szervezete. Tagozatai egyelőre alakulóban vannak.
Legfőbb tevékenysége: évente vásárral, kiállítással egybekötött konferenciát, 3 évente összmagyar konferenciát rendez (30-40 határon kívüli magyar tankönyvkiadó, szerkesztő stb. részvételével), változó témákban. A legutóbbi, 1995. szeptember 4-8. között, tankönyvkiállítással és programokkal egybekötött rendezvény (“tankönyves hét”) tárgya “A tankönyvvilág információs rendszere” volt. Itt bemutatkozhattak az ország tankönyvkiadói kiadványaikkal, elmondhatták terveiket, problémáikat, egyeztethettek egymással, hasznos kapcsolatokat köthettek. A szeptember 7-ei egésznapos tanácskozáson a tankönyvpiac minden oldalának képviselői megjelentek és beszámoltak arról, hogyan működik jelen pillanatban a tankönyvek megjelentetése, kiválogatása; hol, mikor lehet őket látni, hogyan lehet belőlük rendelni, hogyan lehet róluk állandó információt nyerni – melyek a jövő kilátásai a modern, elektronikus információ útjai, lehetőségei.
A TANOSZ alkalmi kiállításokat, előadásokat, tanfolyamokat is szervez. Általában kapcsolataik tartása sikeres.
Minden évben megjelentetik a hivatalos tankönyveket kiegészítő, nem hivatalos, A tanulást és tanítást segítő kiadványok jegyzékét (szótárak, lexikonok stb. listája).
1995. október 23-án jelenik meg új, negyedéves folyóiratuk, a Tankönyvek világa első száma (kiadó: Konsept Bt., 1035 Budapest, Szentendrei út 10, TeI./Fax: 188-2550)
A TANOSZ tagjainak kiadványai: a Tankönyvpiac c. annotált bibliográfia (kiadja a Békés Megyei Pedagógiai Intézet közreműködésével az IPSZILON Pedagógiai Szolgáltató Kft., Békéscsaba, Kiss E. u.8/2. 5600) és a Magyar Taneszköztár, mely nemcsak könyvek, hanem tanszerek, iskolai felszerelések, kiadványok, szemléltető eszközök katalógusa is (a Konsept Bt. kiadványa).
Tervezik egy Tankönyvcentrum létrehozását, ahol mindenki vágyálma teljesül: ott végre MINDEN tankönyv látható és kapható lesz, ezenkívűl számítógépes agytröszt; archívum, éjjel-nappal nyitva tartó diszkont áruház és tankönyv-antikvárium található majd.
A TANOSZ elnöke Karlovitz János, székhelye a Nemzeti Szakképzési Intézet, 1081 Budapest, Berzsenyi u. 6. Tel:/Fax: 210-1072; vagy 210-1065/133 m.

Tankönyv-bemutatóhelyek

Az új szerveződések közül harmadiknak, 1992-tői 1995-ig TANOSZ szekcióként, a tankönyv-bemutatóhelyek jöttek létre. (Teljes jegyzéküket lásd a Függelékben.) Ezeknek az a feladatuk, hogy adott közigazgatási terület számára a tankönyvpiacról teljes körű információt nyújtsanak. Ez a feladat törvényesen még ma sem .egészen szabályozott. 1991-ben, amikor a tankönyvkiadást piacosították, egyetlen rendeletet hoztak, mely szerint ezentúl a tankönyvi ártámogatást az állam nem a kiadónak, hanem (az önkormányzaton, iskolán keresztül) a tanulónak folyósítja. A választékot kereső pedagógusok már 1991-ben elindultak, s a könyveket a megyei, kerületi pedagógiai intézetek könyvtáraiban keresték-követelték. A könyvtárakat azonban senki nem kötelezte arra, hogy a keresett tankönyveket állományukban tartsák, Ekkor jött létre, 1992-ben Győrött az első bemutatóhely. (Abban az évben már 17 “alternatív kiadó” adott ki tankönyveket.) Megindult a többi bemutatóhely szervezése, részben a TANOSZ segítségével, a létesítő intézmények (városi, megyei könyvtár, vagy pedagógiai intézet) egyéni kezdeményezésére. Így alakultak ki az állandó tankönyvkiállítások.
Sajnos, fenntartásukat szabályozó, működésüket segítő rendelet nincs – így pénz sincs. Természetesen nagyon hiányzik a támogatás, amit kormányzati szinten nem kapnak, az önkormányzatok anyagi fedezete pedig nem elégséges. Céljuk a teljes tankönyvválaszték bemutatása. Elvben minden kiadó minden tankönyve megvan, ha a kiadók elküldik. Szerencsére egyre többen, egyre inkább érzik szükségét, hogy képviselve legyenek.
1995-ben a tankönyvpiac határkőhöz érkezett. Az 1991-ben, a rendelet megjelenésekor kezdődött intenzív szabadverseny megindulásáig az (Állami, majd) Nemzeti Tankönyvkiadó és néhány új kiadó adott ki tankönyveket, ki-ki egy-egy szeletet hasítva ki a piacból. 1991-től újabb kiadók jelentkeztek. A Nemzeti Tankönyvkiadó 90% fölötti részesedési aránya 65%-ra csökkent. Mára körülbelül kialakultak az erőviszonyok. Elérkezett a csendes, minőséget követelő munka ideje, növekszik az etikai normák szerepe az információszolgáltatásban és -terjesztésben.
Ennek érdekében alakult meg 1995-ben a Taneszközbemutatók Információs Egyesülete (TIE). Az Egyesület – alapszabálya értelmében – “segítséget kíván nyújtani abban, hogy a 21. század elejére korszerű, folyamatosan megújuló közoktatás jöjjön létre. Arra törekszik, hogy a tankönyvpiacon, a kiadásban, a terjesztésben etikus versenyszellem alakuljon ki a legjobb művek érvényesülése és az oktatás javítása érdekében. Támogatja a kormányzatot közoktatási kötelezettsége ellátásában, segíti a kiadókat művei értékeinek megismertetésében, az önkormányzatokat, hogy illetékességi körükben megismerhető legyen a teljes választék és természetesen a pedagógusokat és diákokat abban, hogy minden iskolában a saját körülményeiknek és adottságaiknak megfelelő legjobb tankönyvet használják”. Konkrét tevékenysége: egységesen gyűjti és osztja el az információkat (melyik könyvet ki, hol adta ki, hogyan lehet hozzájutni, melyik mire való, mennyiben alkalmazkodik a Nemzeti Alaptantervhez). Székhelye: Budapest XI., Tornavár u. 14. Itt található az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Európában egyedülálló gyűjteménye: A magyar közoktatás tankönyvei 1867 óta napjainkig, és ez egyúttal a kiadóktól kapott, frissen kiadott kurrens tankönyvek 35 bemutatóhelyének egyike is. (Hivatalosan nem feladatuk, ezt a gyűjteményt társadalmi munkában gondozzák az OPKM dolgozói). Az Egyesület már elérte, hogy a bemutatóhelyek jegyzéke megjelenik a minisztérium tankönyvjegyzékén belül, ezenkívül szolgáltatásokat nyújtanak. Az Egyesület gyűjti össze minden tankönyvről a szükséges információt, és erről értesíti a bemutatóhelyeket gondozó könyvtárosokat.
A Taneszközbemutatók Információs Egyesülete tagjainak tankönyv-bemutatóhelyein 1995. január és július között 1591 iskolától 18 948 pedagógus tanulmányozta a legújabb tankönyvválasztékot.
A TIE elnöke és a Tornavár utca 14. alatti bemutatóhely vezetője Horváth László. Tel:: 186-9466.
Alkalmi bemutatók: a megyei és fővárosi pedagógiai intézetek vagy a TANOSZ rendezésében évente többször (főleg kora-ősszel-tavasszal) tartanak párnapos bemutatót, vásárt az egész országban.

Magyar Taneszközgyártók, Forgalmazók és Felhasználók Szövetsége (HUNDIDAC)

A tankönyvek és oktatási segédeszközök 4 napos kiállítását a HUNGEXPO területén, minden ősszel, 1995-ben harmadszor rendezi meg a HUNDIDAC. A kiadókat Durst Győző, a Művelődési Minisztérium Tankönyv- és Taneszköz Irodájának vezetője képviseli. Az ő célja, hogy az eddig 10 önálló standon kiállító kiadó mellett valamennyi tankönyvkiadó részt vehessen, ezért a minisztérium megvásárolt egy területet, melyen minden kiadótól 3 könyvet állítanak ki. Ezenkívül létrehozták a HUNDIDAC Szép tankönyv díjat, hogy ezzel is elismerjék a korszerű fejlesztéseket. A kiállításon külföldi kiadók is megjelennek, a szomszédos országokból, Németországból stb.
(A HUNDIDAC Titkárság székhelye: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK), Árkos Iván, 1088 Budapest, Múzeum u. 17. Közvetlen tel.: 138-2935. )

Tankönyves adatbankok

Kiadók – adatbázisok

Nemzeti Tankönyvkiadó – UNIVERSITAS adatbank

Hogyan működteti “információs csatornáit” a már nem monopolhelyzetben lévő; de még mindig legnagyobb tankönyvkiadó?
Évente ad ki nyomtatott katalógusokat általános- és középiskolások részére; összesen 4500 “élő” kiadvány (nem csak szigorúan vett tankönyvek, hanem az azokat kiegészítő olvasmányok) adataival.
Időszakos (negyedévenkénti stb.) tájékoztatókat küld postán, az iskolákba, boltokba. Ez nem megrendelő füzet, csak tájékoztató:
Ritkábbak, de fontosak a szórólapok és a rendezvényekhez kapcsolódó bemutatók.
Személyes kapcsolattartás: a kiadó képviselője részt vesz a szaktanári összejöveteleken, rendezvényeken. A pedagógiai intézetek vezetőit és szaktanácsadókat félnapos megbeszélésekre hívja. Elmennek az iskolákba is -16 “referenciaiskolá-”val már szerződést is kötöttek, s ezektől az ott használatos tankönyvekről kritikát, visszajelzést kapnak. Kialakították a megyei referensek hálózatát, pl. a Győr-melléki 5 megyében 1-1 pedagógus feladata; hogy az iskolákat járja tankönyvek megrendelése, megismertetése érdekében. Ez évtől a Miskolc- és a Szeged-környéki is működik, idén a Pécs melléki és Pest megyei is alakul.
Ami az írott információt illeti; a sajtó szakcikkeivel kapcsolatban probléma; hogy “tájékozottsága sok kívánnivalót, hagy hátra”. A széles közvélemény nem igazán értesült, mi történt az elmúlt 3-4 évben. Kellenének műsorok, cikkek a nagy frontális változásokról”. Még a miniszter is “rossz, csúnya tankönyvek”-ről beszél nyilatkozataiban (rögtön küldtek címére egy csomagot?). Vagy: szülők bemennek az üzletbe és kérnek pl. egy “3. osztályos csomagot”, ami már régen nincs ilyen egyszerű formában. Az Educatio c. folyóirattal is viták adódtak a téves információk miatt. A hirdetések hangnemét is szabályozni kellene. Tankönyvpiac van, de a tankönyv nem olyan áru, mint a mosópor. A külső megjelenési etikát szabályozni, a torzított adatok megjelentetését akadályozni kellene.
A Taninfo, közszolgálati telefon (221-9830) 24 órán át válaszol a tankönyvek beszerzési problémáival kapcsolatban (ez egyelőre még csak saját kiadványait tartja nyilván).

Számítógépes információ – UNIVERSITAS (TANKÖNYV)

A Nemzeti Tankönyvkiadó a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával 1993-ban kezdte meg a munkát egy tankönyv-adatbázis létrehozásában a felsőoktatás részére, melyben valamennyi érintett kiadó tankönyvei szerepelnek. “Mindjárt az első körlevélre minden várakozást fölülmúló mennyiségű válasz érkezett: 8900 könyv adatait kapták kézhez”4: Ezekből alakult ki a 0367 könyv adatait tartalmazó, online hozzáférhető Universitas könyv- és jegyzetkatalógus, mely az egyetemek, főiskolák jelenleg használatos tankönyveinek, jegyzeteinek, szakkönyveinek, oktatási segédleteinek adatait tartalmazza. A bázis lekérdezhető az Interneten keresztül és az országon belüli X.25-ös hálózaton. Aki ehhez csatlakozni tud, online használhatja. Már tárgyalnak egyes könyvtárakkal, hogy olvasótermeikben lekérdezhetővé teszik. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) Tankönyv néven futtatja az adatbázist. Számítógépén napi 24 órán keresztül online elérhetők az adatok azok számára, akik akár az Internethez, akár az X.25-hálózathoz csatlakozni tudnak. Személyesen az OMIKK Infocentrumában térítésért helyben használható az adatbázis.
Miután sok helyen még nincs kiépítve a hálózati csatlakozási végpont, egy ideig még hagyományos, nyomtatott formában is megjelenik a katalógus (végén a szereplő kiadók névsorával). Ha sok az előző kiadáshoz képest a változás, akkor új kiadás lesz, ha kevés, kiegészítő füzetet adnak ki: Mindkettőt ingyen megkaphatják az egyetemek, főiskolák.
A katalógusban jelenleg már 7150 könyv adatai szerepelnek, ebből 2500 a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványa, a 200 kiadóból pedig 70 külföldi. Az adatok lekérdezhetők szerző(k), cím, a cím egy szava, azonosító, ISBN, felhasználó, kiadó, tárgyszó szerint. A “Felhasználó” adataiból az egyetemek, főiskolák neve mellett megtudhatjuk, összesen hányféle könyvet használ (ez összehasonlítási lehetőséget is nyújt), onnan visszakereshetők a könyvek adatai. A kiadók melletti számadat pedig azt jelzi, hány kiadványát használják egyetemek, főiskolák. Folyamatosan rövid leírás is készül minden könyvről. – Az Universitas teljességét akadályozza, hogy egyes kiadók nem szívesen szolgáltatják ki adataikat egy “konkurens” kiadónak, azt akarják, hogy az adatbázist inkább egy független szervezet kezelje.
Tervezik általános- és középiskolai adatbázis felállítását is, elsősorban főiskolai tanárok részére. Akkor a katalógus három részre oszlik majd: általános és középiskolák = I. Közoktatás, II: Felsőoktatás, III. Szabadkiadványok (ajánlott könyvek). Az adatbázis 1995 végére lesz hozzáférhető, bár nyomtatásban, két kötetben 1994-ben már megjelent: Általános Iskolai Tankönyvkatalógus és Középiskolai Tankönyvkatalógus címen. Ez a kiadvány a tankönyvrendelések beküldési címét, a terjesztő címét és az ügyintéző nevét is megadja. Egyelőre csak saját kiadványok szerepelnek benne, de ez “csak” anyagi probléma…
(További információk: Könyvcenter, Dalnoki Miklós. Tel.: 163-2239/352)

OSIRIS kiadó – Felsőoktatási tankönyvprogram

Ez a kiadó arra vállalkozik, hogy a felsőoktatásban, a társadalom- és humán tudományok területén hozzájáruljon a hazai tankönyvkínálat megújításához. Célja “más kiadókkal karöltve, egy piaci alapokon nyugvó, rugalmas és versenyképes, a nemzetközi szakmai szintet szigorúan szem előtt tartó, korszerű és független, összehangoltan működő tankönyvkiadói és -terjesztési hálózat létrehozása”. Tankönyvprogramját egyetemi tanszékekkel, akadémiai műhelyekkel közösen alakította ki.
Eddig az OSIRIS tankönyvek mellett, mintegy azok kiegészítéseként, az oktatás reformjához kapcsolódva több sorozatot hívott életre: OSIRIS könyvtár (különböző tudományágak klasszikus munkái), Europica Varietas (elsősorban Európa népeinek történetét, kultúráját mutatja be), Horror Metaphysicae (a modern filozófia legújabb irányzataiból válogat), OSIRIS klasszikusok (a magyar szépirodalom nagyjainak életművét adja közre).
(További információk: Horváth Géza vagy Balasi Ildikó, OSIRIS könyvkereskedés, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6. Tel./fax: 118-2516, 266-4999.)

TYPOTEX ? INDEX/’T'INDEX

1988 nyarán alakult, a Matematikai Kutató Intézet és az Akadémiai Kiadó gazdasági társaságaként, majd 1989-ben átalakult Kft-vé.
1990 óta adnak ki könyveket is, köztük iskolai segédanyagokat; irodalmi sorozatot, feladatgyűjtemény sorozatot, természettudományos esszé köteteket. A könyvterjesztés poklát megismerve, ennek átláthatósága kedvéért, a könyvek két adatbázisát hozták létre. Az egyik, a kereskedelmi igényeket szolgáló (hol, mi, mennyiért kapható) INDEX, az általános, közforgalmi (boltokban árult) könyveké; és a ‘T’INDEX a tankönyveké, ezekhez számlázó nyilvántartó programmal, ami könnyű raktár-feltöltést biztosít az adatbázis megrendelői részére. Az INDEX-et kéthavonként kapták meg az előfizetők, a ‘T’INDEX-et évente háromszor (szeptember, január, május) frissített adatokkal. A két adatbázis éves előfizetési díja 20 000 Ft (iskolák részére ennek 10% -a, vagyis 2000 Ft.), amiért jelenleg már 13 milliós könyvértékről adnak információt. A ‘T’INDEX tankönyvadatbázis 5409 könyvet tart nyilván (1995. szeptember), 1,5 millió Ft körüli értéket képviselő állományról, melyek 50%-a a Nemzeti Tankönyvkiadóé. Rajta kívül szerepel benne 271 kiadó, 30 terjesztő és 9 könyvesbolt.
A tankönyvek ismérvei mások, mint általában a könyvekéi. Fontos: hányadik osztály, milyen típusú iskola, milyen iskolai módszer (ami főleg alsó tagozatban sokféle) számára készült, mi a specialitása az adott könyveknek. Az adatbázisban 5 féle könyvkategóriával dolgoznak, a minisztérium aktuális rendszeréhez igazítva. Ezek: Tankönyv, Segédkönyv (pl: munkafüzetek), Ideiglenes tankönyv (a fejlesztés, kísérlet alatti “lehető könyvek” ), Ideiglenes segédkönyv, valamint az Egyéb kategóriába sorolható kiadványok (tanári útmutatók; szakköri füzetek; a tanítást segítő, kiegészítő művek). Az adatbázis tartalmazza a kiadók adatait is.
Az adatok beszerzési forrásai: a minisztérium, a kiadók (ők adatlapokat töltenek ki minden új címről) és a Tankönyvesek Országos Szövetsége (TANOSZ).
Az adatbankban keresni lehet szerző, cím, raktári szám, ISSN, ISBN, ár alapján. Bármelyiket lekérdezve, válaszul elmondja, hová sorolható a könyv, mik a tulajdonságai, melyek a specialitásai, mi a témája, besorolása stb. A kiválasztásban segít az is, hogy lekérdezhető téma szerint pl. az összes matematikai könyv listája, vagy szintek szerint kereshető, pl. értelmi fogyatékosok számára készült könyvek, vagy kiadók, boltok, terjesztők, cégek helye szerint könyvek, vagy az, hogy hány tankönyvet ad ki egy bizonyos kiadó és mit? Téma szerinti “toplista” is készíthető: 1995 szeptemberében a ‘T’INDEX szerint vezető helyen a Matematika (560 könyvvel), utána az Angol (513), a Fizika (291), a Történelem (285), a Német (269), a Magyar Nyelvtan és Irodalom (331) és a Biológia 190, valamint holtversenyben a Hittan és Számítástechnika 178 könyvvel.
Jelenleg az adatokat az MKM által támogatott PROFIL (lásd alább)-’T'INDEX adatbázis alapanyagként tartalmazza.
A tervek szerint a ‘T’INDEX külön kezelése megszűnik, és azt az INDEX adatbázisba integrálják (a jövőben évente hatszor kapják meg az előfizetők és a kettőre csak együtt lehet majd előfizetni; ami az iskolák részére eddig biztosított kedvezményes ár emelkedésével is jár). Ezt az is motiválja, hogy az 1995-ös frankfurti könyvvásáron bemutatják az ún. UVLB-t, ez a magyar INDEX adatbázisnak a német Verzeichnis Lieferbarer Bücher (U = Ungarische) CD-ROM-változatához való hozzákapcsolása, ennek mintájára és keresőképességei alapján közös adatbázisban is kezelhető lesz.
(Érdeklődni lehet Votisky Zsuzsa, Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, 1024 Budapest, Retek u. 33-35. Tel./fax: 115-1759)

MENTOR – PROFIL ’95

A PROFIL a MENTOR Kft. alap- és középfokú oktatást támogató információs rendszere, mely kezdetben elsősorban mint tanterv dokumentációt támogató eszköz működött. A PROFIL tanterv-adatbázis 300 eddig elkészített tantervet foglal magában, tantárgyanként, iskolatípusonként (felsőoktatással és szakképzéssel nem foglalkozik): Tartalmaz tankönyvregisztert is, ami bővítésre szorult. Ezt a tervet a minisztérium támogatta, s a Mentor Kft.-vel közösen munkacsoportot hoztak létre a PROFIL ’95 tankönyvjegyzék kifejlesztésére. A munkacsoport a készülő Nemzeti Alaptanterv szellemében 3 adatlapot tervezett (Tankönyv, Kiadói, Terjesztői) és hozzá egy 22 oldalas, minden részletre kiterjedő Kitöltési útmutatót állított össze a kiadók részére (mellékletei a “kulcsszórendszer szerkezete és listája” és 3 adatlap).
Elektronikus változatának létrehozásában a munkacsoport másik tagja, a TYPOTEX (lásd ott) vállalt szerepet: átadta saját ‘T’INDEX tankönyv adatbázisát (a tavalyi jegyzékben 80 kiadó adataival), és kiadónként elkészített 1-1 állományt, ezeket lemezre másolta, a minisztérium a kiadóknak postázta, és a kiadók a MENTOR elektronikus adatkitöltő programja segítségével kitöltötték. A nagy kiadók ezt a változatot használták, a kisebbek inkább a papír-verziót. Eddig 35 kiadó küldte vissza az adatlapokat. Ezeket a MENTOR kinyomtatta, javíttatta, a kiadók ellenőrizték. A végleges adatokat betöltik a PROFIL ’95 tankönyvregiszterbe, melyből majd a minisztérium jegyzékeit készíti (lásd ott) a pedagógusok részére.
Ezt az adatbankot megkapják a megyei pedagógiai intézetek és az oktatási intézmények is. Miután a minisztérium a megbízó, ez a szolgáltatás ingyenes (a kiadók részére is).
Mivel a kötés, méret, ár kiadásonként változhat, a PROFIL ’95 tankönyvkatalógus különválasztja a tankönyv, a kiadás és terjesztés adatait, és az ún. strukturált leírásban a tankönyv adatait (cím, alcím, szerző), tartalmi adatokat (műveltségi terület, célcsoport, pl. korosztály, iskolatípus); tárgyszavakat, partnerkapcsolatokat (szerző, lektor, kiadó, terjesztő), a kiadás adataiban recenziót, fülszöveget is közöl, sőt, a könyv borítójának képét is mutathatja.
Mindent megtesznek, hogy az iskolák részére a válogatást megkönnyítsék – az már a kiadókon múlik, hogy mennyire lesz teljes a létrejövő lista.
(Kapcsolattartó: Győrfi Tamás, MENTOR Informatika Kft. Batthyányi u. 14, I. 1. Tel: 2013707, Fax: 202-2047.)

TANINFO – SÚGÓ

A kiadónak három, ún. SÚGÓ-adatbázisa van (ezekhez tartoznak a SÚGÓ könyvek, sorozatok).

  • A SÚGÓ-SZAKMA az oktatási továbbképzést, átképzést, pálya- és szakmaválasztást segíti, s mint ilyen, könyvtári szolgáltatásként használható. A program a lehetséges szakképesítéseket tartalmazza: kb. 900 szakmából lehet választani. A listát könyv formában is kiadták (Szakma-soroló), de abban nehezebb tájékozódni.
  • A SÚGÓ-KÉPZÉS a konkrét képzési lehetőségeket tartalmazza. Annak, aki a SÚGÓ SZAKMÁ-ból már választott, megmondja, mi hol, melyik iskolában található. Egy része különválik, ebben (folyamatos aktualizálással) 4-500 tanfolyam szerepel, elsősorban iskolarendszeren kívüli lehetőségekkel. Vannak pl. térítési-díjas; munkanélküliek részére tartott, és egyéb tanfolyamok. A SÚGÓ-KÉPZÉS-nek ez a része ingyenes: az adatbankot (frissítéssel együtt) könyvtáraknak kérésre átadják – ez is egyike azon hasznos szolgáltatásoknak, melyeket aztán a könyvtár a használóinak nyújthat. Egyelőre még csak budapesti listát tartalmaz, (ez évente; minden tavasszal kiadványban is megjelenik, Továbbképzési, átképzési lehetőségek Budapesten címmel), de terveznek országos, régiókra osztott listát, ha találnak partnert az üzleti vállalkozásra – mert igény van rá.

Ezt az igényt mutatja információs szolgálatuk (a SÚGÓ). Ilyen kérdéseket tesznek fel: “Szakma kellene, amivel önállóan lehet vállalkozni” vagy: “Hol lehet …-t tanulni?” Pl. titkárnőképzésre 5 összehasonlítható ajánlat a válasz, árakkal, képzési idővel. Hogyan juthatunk hozzá a szolgáltatáshoz? Könyvtáraknak az adatbázist használati utasítással együtt ingyen megküldik. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral már megvan a kapcsolat (a Közhasznú Információs Szolgálatnak része a SÚGÓ is). Ezenkívül az adatbázisok a TYPOTEX Könyvesboltjában is megtekinthetők (Budapest V., Sas u.17. Tel: 269-2962, Hétfőtől péntekig 95-ig). A TYPOTEX INDEX és ‘T’INDEX adatbankjaival (lásd ott) kiegészítik egymást: tankönyvekhez a ‘T’INDEX-et használják.
(További felvilágosítás: TANINFO, 1031 Budapest, Silvanus sétány 33. Gerzsenyi Ilona, Tel.: ~ 60-6433)

Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) – szakképzési adatbázisok

A szakképzési információs rendszer 14 adatbázisából egy a tankönyveké, amit tavaly óta építenek. Eddig 1512, NSZI által forgalmazott kiadvány szerepel benne. Először a csak címet, árat közlő, választékot bemutató forgalmazási tájékoztató listát juttatják el az iskoláknak, s tankönyv-forgalmazó részlegük az ennek alapján visszaküldött igényléseknek megfelelően szállít. A szakképzési információs rendszerben már több adat található: a tankönyv-adatbázisban az azonosító kódon kívül cím, szerző, raktári szám, lektor, szerkesztő, engedélyszám, a bevezetés éve, formátum; a tankönyv típusa, ív terjedelme, oldal és ábraszáma, az egyes fejezetek címe, ár, és az egy évben igényelt példányszám.
Az online elérhető adatbázist a három évvel ezelőtt vásárolt BRS/SEARCH kezeli.
(További felvilágosítás: Nemzeti Szakképzési intézet, 1081 Budapest, Berzsenyi u. 6. Peresztegi Éva, Tel:: 210-1065)

Egyéb, tankönyveket is regisztráló adatbázis: NEKTÁR

A NEKTÁR (Nemzeti Könyvtári Átfogó Információs Rendszer) az Országos Széchényi Könyvtár adatbázis-rendszere. Fő szolgáltatása az online olvasói katalógus, mely az 1991 novembere óta a könyvtárba köteles példányként beérkezett és feldolgozott, a Magyar Nemzeti Bibliográfia gyűjtőkörébe tartozó könyvek leírásait foglalja magába; továbbá tartalmazza az alsófokú oktatási anyagok, a közép- és felsőfokú tankönyvek és jegyzetek első és új kiadásainak adatait. Az adatbázisban a tervek szerint az 1987 óta megjelent tankönyvek lesznek majd visszakereshetők, ám egyelőre az elmúlt két év anyaga kereshető vissza. A korábbi évekről folyamatosan kerülnek be a leírások az adatbázisba. Az éves tankönyvgyarapodás kb. 2000 tétel.
Az online katalógus térítésmentesen lekérdezhető az IIF hálózaton keresztül. Nyilvános azonosítók: OSZ0-OSZ9, HNL0-HNL9.
(Kapcsolattartó: Horváth Ádám, tel.: 175-7533/655 m. )

Konferencia

A SZÜV Rt. képviselőjének “A tankönyvvilág információs rendszere” c. konferencián elhangzott véleménye szerint az iskolák túl sok kiadóval kell, hogy kapcsolatban álljanak, ami igen bonyolult. Nyilvánvalóan egy olyan rendszerre van szükség, melyben a megrendelések egy helyre futnának be, az áru egy helyről érkezne, s lenne egy központi raktár (ahol kézbe is vehetők a könyvek), működne egy információs bázis, mely valamennyi felmerülő problémát kezelné. Egy regionális raktár bemutató funkciót is elláthatna. A jelenlegi bonyolult rendszer extra költségei végül megmutatkoznak a könyv árában (időráfordítás). Aztán várni kell a száz helyről érkező szállítmányokra. Így egy helyről jönne, optimálisan egyszerre, nyáron, amikor a szállítás olcsóbban bonyolítható lehetne, miután akkor a szállítók nincsenek úgy megterhelve. Az iskolák bekerülnének egy hálózatba, ami más irányban is előbb-utóbb működne.
Mivel a jelenlegi anarchisztikus helyzet akadályozza a hű, pontos és gyors tájékozódást erre a problémára kínál megoldást a Sugárzott Adatbázisok Rendszere, vagyis “egy információs pont (forrás) adatainak tetszőleges számú pontra való gyors eljuttatása”. Az adatok az előfizetőkhöz – a televíziós képújsághoz hasonlóan – a TV-adással együtt kerülnek, vagyis a dekóderrel rendelkezők részére TV adás idején, a televíziós antenna segítségével egy másik frekvencián vehetők. A vételi pontokhoz érkező információ a dekóderrel rendelkező helyi személyi számítógép adatbázisába kerül, ott visszakereshető, tovább szerkeszthető, kinyomtatható és a későbbiek során mindig rendelkezésre áll.
A szolgáltatást országosan terjeszti és telepíti a SZÜV Rt. (Kardos Csaba, Palotay Ferenc), 1145 Budapest, Szugló u. 9-15, Tel.; 251-6666.

A sajtó

A sajtónak is van szerepe a tankönyvpiacon és így gondjai és problémái is. Gyarmati Szabó Éva (Népszabadság) mondta el a “Tankönyvvilág információs rendszere” c. konferencián, hogy egy napilap egyszerre élvezi a legelőnyösebb helyzetet, mert nagy tömegekhez szól, ugyanakkor el szenvedi a leghátrányosabbat is, mert miután tömegekhez szól, bizonyos fokig felületessé válik: nehéz így olyan szakmai bírálatot írni a tankönyvekről, amilyet megérdemelnének. (A jelenlegi helyzet előnytelenül befolyásolja a félinformált szülőt, a szülő pedig az iskolát – panaszolta egy pedagógus). Ennek elkerülésére egyre több napilap vezeti be a mellékleteket, melyek különböző rétegekhez szólnak, és/vagy a rendszeres könyvszemlét, mely tankönyvekkel is foglalkozik. Előnye, hogy a szerző válaszolhat, s így fórumot teremt, mely a kiadóknak sem közömbös. A tankönyvek bemutatóhelyeit is közlik, melyekről a szülők különben talán nem-is tudnának. Több országos napilap (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap) is foglalkozik ilyen formában tankönyvekkel.

Tankönyvbank Veszprémben

Befejezésül egy olyan sikeres és tanulságos kezdeményezésről szeretnék beszámolni, ami a növekvő könyvárak problémáját kívánja megoldani Veszprémben.
Miután a középfokú oktatási intézmények részére az önkormányzat a központi támogatáson túl nem biztosít tankönyvtámogatást, az elmúlt 6 év 7-900%-os (!) tankönyv-áremelkedésének és a tanuláshoz elengedhetetlen füzetek magas árainak ellensúlyozására a Veszprém Városi Középiskolai Diákönkormányzatok Szövetsége, elnökének ötlete nyomán, létrehozta a Veszprémi Tankönyvbank-ot, amely középiskolásokat ingyen juttat könyvekhez, füzetekhez.
Nem kell hozzá egyéb, csak hogy a középiskolás gyerekek év végén behozzák használt iskolai könyveiket, “olyan állapotban, ahogy ők maguk még tanulnának belőlük” (ez a mérce) – cserébe új füzeteket kapnak (a Fűzfői Papír Rt. támogatásával). Az így létrejött “bankból” az arra rászoruló diákok elvihetik és egész évben ingyen használhatják a szükséges tankönyveket, a tanév végén pedig visszahozzák őket.
A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy naponta átlag 500, szeptember 15-ig kb. 5000 középiskolás könyvet hoztak be a diákok, köztük nagy értékűeket (mint pl. irodalmi könyvek, atlaszok), némelyiket egészen új állapotban. Az iskolakezdést az ő számukra ingyen üres füzetekkel könnyítették meg.
Augusztus 23-tól a nyári szünet utolsó napjáig egész nap, utána 2 hétig még délután 2-től 5-ig üzemeltette a Szövetség az ügyeletet, ez alatt hozták be a diákok a könyveket, s a tanév elején, amikor már tudták, kinek milyen könyvre lesz szüksége, akkor vitték el őket. Közben létrejött egy nagy értékű, stabil tankönyvállomány, amely folyamatosan frissíthető, bővíthető. Volt olyan diák, aki 2-3000 Ft-ot takarított meg az 5-600 Ft-os könyvekből.
A tanév megkezdésétől az akció könyvtárszerűen működik, minden szombaton 10-től 17-ig tartanak ügyeletet.
Aki további részletekre kíváncsi hasonló akció megszervezéséhez, keresse Domokos Tamást vagy Strenner Szilárdot, cím: 8200 Veszprém, Diófa u. 2. Tel.: (88)327-631.
Veszprémben az Ifjúsági Iroda adott helyiséget a tankönyvbank céljára. Másutt talán (a diákokkal szövetkezve) a könyvtár maga szervezhetne hasonló akciót?! Jelszó: Segíts magadon…

Jegyzetek

  1. A tankönyvárakat már 1993-ban (jelenleg 700,- Ft-ra) maximálta a minisztérium – szomorú, hogy ez nem észrevehető…(K. M.)
  2. Lásd TANOSZ
  3. Lásd Adatbankok
  4. “A felsőoktatás tankönyveinek adatbázisa” (Dalnoki Miklós) In: Magyar Felsőoktatás, 5. évf. 1995. 5-6.sz. 10.p.

Megyei bemutatóhelyek

Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai és Közművelődési Intézete
6000 Kecskemét, Katona József tér 8., Tel. 76/327-488

Újvárosi Általános Művelődési Központ
6500 Baja, Oltványi út 10.
Tel. 79/325-599/16, Fax 79/325-229

Baranya megye
Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára
7621 Pécs, Széchenyi tér 9., Tel. 721324-484

Békés megye
Békés Megye Képviselő-testülete Pedagógiai Intézete
5600 Békéscsaba, Luther u. 5/B., Tel.; 66/449-349

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet
3525 Miskolc, Széchenyi u. 35., Tel. 46/354-811

Csongrád megye
Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet
6726 Szeged, Középfasor 1-3 . Tel. 62/431-599/239

Fejér megye
Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet
8000 Székesfehérvár, Marx tér 1., Tel. 22/314-008

Győr-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet
9022 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 80-84, Tel. 96/322-023; 322-143; 310-732

Városi Könyvtár
9300 Csorna, Sopron út 65., Tel. Csorna 67

Városi Könyvtár
9330 Kapuvár, Fő tér 2., Tel. 96/341-242

Huszár Gál Városi Könyvtár
9200 Mosonmagyaróvár, Engels u. l6. Tel. 98/315-966

Széchenyi István Városi Könyvtár
9400 Sopron, liszt F, u. l., Tel. 99/311-377

Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet
4024 Debrecen, Piac u. 71., Tel. 52/449-630

Heves megye
Heves Megyei Pedagógiai Intézet
3300 Eger, Széchenyi u, 4 7., Tel, ; 36/310-222/30

Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet
5001 Szolnok, Magyar u. 4., Tel. 56/371-604; 422-363

Komárom-Esztergom megye
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete
2800 Tatabánya, Fő tér 4. Tel. 34/317-433

Nógrád megye
Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet
3100 Salgótarján, Május 1. út 81-83. Tel. 32/310-574; 314-814

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete
4401 Nyíregyháza, Búza u. 5., Tel. 42/311-499

Tolna megye
Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Tolna Megyei Pedagógiai Intézet
7100 Szekszárd, Rákóczi u. l. Tel. 74/312-133/27; 411-211

Vas megye
Vas Megyei Pedagógiai Intézet
9700 Szombathely, Petőfi S. u. 8., Tel. 94/314-174

Veszprém megye
Városi Könyvtár
8300 Tapolca, Batsányi u. l. Tel. 87/312-408

Zala megye
Zala Megyei Pedagógiai Intézet
8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 45-49., Tel. 92/311-130

A Profil 95 tankönyv modulja

a) Keresés a tankönyvre

Szolgáltatások Tankönyv

Profil

b) Keresés a tankönyv tartalmára

Szolgáltatások – Tartalom

Profil