A Tankönyv és Felsőoktatási Könyvtárak (TFK) Program Könyvtári Alprogramjának összefoglaló jelentése

Bevezetés

Magyarország felsőoktatási rendszerének nagyléptékű átalakítása és bővítése mellett kötelezte el magát. Ez intézményi integrációval és együttműködéssel, a hallgatói létszám növekedésével, az oktatás és a kutatás közötti szorosabb kapcsolatokkal, a tantervfejlesztés megújításával, illetve új pénzügyi és irányítási modellekkel jár. Az elsődleges célkitűzés a magas szintű oktatás és a tudományos munka életerős magyar hagyományainak továbbépítése, illetve a legjobb európai felsőoktatási rendszerekkel való egyenértékűség megteremtése.
Széles körben elfogadottnak tekinthető, hogy a magyar felsőoktatás ezen változásai széles körű finanszírozást és az egyetemi és főiskolai könyvtárak jelentős mértékű továbbfejlesztését teszik szükségessé. A felsőoktatási könyvtárak a gyorsan változó információs és technológiai környezetben a kutatók, az oktatók és a hallgatók eredményes felkészülése tekintetében a felsőoktatás fejlesztésének szerves részét képezik. Az országnak megfelelően fejlett és szolgáltatás-orientált információs infrastruktúrára van szüksége, és a könyvtárak ennek biztosításában központi szerepet játszanak. Amint azt a Felsőoktatási Törvény is hangsúlyozza: “egyetemeinknek és főiskoláinknak azon működési modellhez kell közelíteniük, melyben mind az oktatószemélyzet, mind a hallgatók a lehető leghatékonyabban hasznosíthatják a könyvtári információs infrastruktúrát. ”
A Világbank e fejlesztési folyamat finanszírozásában betöltött szerepének megfelelően a Tankönyv és Felsőoktatási Könyvtárak (TFK) program számára meghatározta a jelentős anyagi támogatást feltételező elsődleges szükségletek sorát.
A felsőoktatási könyvtárak TFK Programja négy területre koncentrálódik: állománygyarapítás és gyűjteményfejlesztés, mely magában foglalja a kibővített könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásokat; az adatbázis-fejlesztést is felölelő könyvtári szolgáltatások és az üzemeltetés gépesítése; a berendezések bővítését és fejlesztését is magában foglaló könyvtárigazgatás átalakítása; illetve a könyvtári személyzet továbbképzése.

A program háttere

A Magyarországot minden területen érintő gazdasági és politikai változások vitathatatlanul hatást gyakorolnak a felsőoktatásra is. A társadalmi, kulturális és tudományos törekvéseket is befolyásoló, a napi létezés koordinátarendszerében bekövetkező alapvető változások az egyetemeket, és az országos kutatási közösséget is számtalan módon érintik. Ezek bővítik a felsőoktatásban folyó képzésre nehezedő terheket, szükségessé téve az egyének felkészülését, mely alkalmassá tesz őket, hogy egy információkon alapuló gazdaságban és társadalomban hatékonyan működjenek. A felsőoktatás feladata, hogy segítséget nyújtson az embereknek az új tudásanyag s az új ismeretek elsajátításában. A tanterv mind természetét, mind tartalmát tekintve szigorú bírálatok kereszttüzébe került. Az új területeken folytatott kutatás és a diszciplínák közötti fokozottabb együttműködési igény új követelményeket támaszt az egyetemi és tudományos közösséggel szemben. A felsőoktatás korlátozott anyagi és fizikai erőforrások birtokában keresi a hatékony működés új stratégiáit, miközben a minőség és felelősség iránti igények is egyre jelentősebb szerepet kapnak.
A könyvtárak és gyűjteményeik – ezek nyomtatott vagy elektronikus jellegétől függetlenül -, az oktatás és kutatás alapvető fontosságú támaszai maradnak, az információk és ismeretek szervezett egységeinek elsődleges csatornájaként. Magyarországon a könyvtárak a felsőoktatás szerves részét képezik, és anyaintézményeik számos anyagi és fejlesztési problémájával kell szembenézniük. Ennek eredményeképpen a hazai és külföldi szakirodalmi gyűjtemények nem tudtak lépést tartani a kiadással, illetve a hallgatói és kutatói igényekkel. A technológia, pl. bővülés, a nemzetközi hálózatok elérhetősége stb. terén már megjelent a helyi könyvtárak szintjén is. A modern könyvtári munka feltételei és infrastruktúrája – elsősorban a könyvtárközi bibliográfiai együttműködés és a közös erőforrások felhasználása területén – még nem alakult ki. A jelenlegi, sok helyen rendezetlen könyvtárigazgatási struktúra erodálja a gyűjtemények és szolgáltatások hatékony szervezhetőségét. A könyvtári szolgáltatások méreteiket, szolgáltatási környezetüket .és az új technológia széles körű alkalmazhatóságát tekintve, általában nem elégségesek. A könyvtári személyzet felkészítése és folyamatos továbbképzése a képzés területén új és szélesebb körben értelmezhető megközelítéseket feltételez.
A fenti általános igények és fejlemények felismerése vezetett el a magyar felsőoktatási könyvtárak jövőjére orientált program Világbankkal történő egyeztetéséig. A kormányzati szervek az információkhoz való egyetemes és nyitott hozzáférés iránt elkötelezett és szilárd szolgáltatási tradíciókkal rendelkező könyvtárakat a magyar felsőoktatás életképessége, illetve a nemzet gazdasági és politikai fejlődése szempontjából központi értéknek tekintik. A felsőoktatási könyvtárak továbbfejlesztése a strukturális megoldások, feladatkörök és stratégiák átértelmezését, alapvető egyszeri, illetve folyamatos beruházást tesznek szükségessé. Amennyiben a megfelelő lépések elmaradnak, a felsőoktatási könyvtárak nem rendelkeznek majd a megfelelő berendezésekkel ahhoz, hagy a jövőbeni felsőoktatási és információs környezet által támasztott minőségi és mennyiségi követelményeknek megfeleljenek, így az egyetemek és főiskolák sem lesznek megfelelően felkészülve a nemzet bővülő oktatási és kutatási elképzeléseinek támogatására.

Ajánlások

Irányítási struktúra

• Szakértői testület létrehozása a program folyamatos menedzsmentjének és koordinációjának biztosításához;
• A programban való részvétel irányelveinek kidolgozása.

Gyűjteményfejlesztés

• Állománygyarapítási juttatások (50%) az egyetemi és főiskolai könyvtárakra kidolgozott formula alapján, illetve felzárkóztatási mechanizmus (50%) a felsőoktatást szolgáló szakkönyvtárak számára;
• Kötelező érvényű intézményi állománygyarapítási stratégiák kidolgozása;
• Koordinált állománygyarapítást lehetővé tévő országos gyűjtemény-átvilágítási tanulmány elkészítése;
• Országos osztott (distributed) könyvtárközi kölcsönzési rendszer. kialakítása;
• Könyvtárközi kölcsönzési stratégiák, irányelvek és finanszírozási ösztönzők kidolgozása;
• Országos elektronikus dokumentumtovábbítási rendszer megteremtése a magyar dokumentumokhoz;
• A könyvtárközi kölcsönzési programot támogató telefax-, szkenner- és elektronikus tárolóberendezések hálózata.

Könyvtárgépesítés

• Országos közös (shared) katalogizáló rendszer és központi állomány-adatbázis megteremtése;
• Bibliográfiai, adatátviteli és felhasználói felületi szabványok kidolgozása;
• Helyi gépesített rendszerek létrehozása;
• Bibliográfiai rekordok retrospektív konverziójának elvégzése;
• Magyar-specifikus országos adatbázis-kísérleti programok kidolgozása;
• Elektronikus és hálózati információs szolgáltatásra alkalmas kísérleti programok kidolgozása.

Átszervezés és átalakítás

• Könyvtárépületek bővítése, felújítási és állapotjavítási programjainak elkészítése;
• Az egyetemek központi és tanszéki könyvtárainak integrációja;
• Stratégiai tervprogramok és rendszerek felülvizsgálata;
• Felsőoktatási könyvtárak országos szabványainak kidolgozása;
• Könyvtárvezetők számára képzési programok kialakítása.

Személyzeti továbbképzés

• Felsőoktatási könyvtárosok számára továbbképzés-orientált ún. Könytárosképzési Ügynökség felállítása;
• Az országos továbbképzési helyzet felmérése;
• A továbbképzési program üzleti és átadási tervének kidolgozása.

A program célkitűzései

A TFK Program lehetőséget nyújt a felsőoktatási és országos funkciókat ellátó könyvtárak jövőbeni szerepére vonatkozó törekvések megújítására. A felsőoktatási könyvtárak feladata Magyarországon az egyetemi és az országos kutató közösségek hosszú távú elképzeléseinek támogatása a tudományos kommunikáció és a felsőfokú oktatás elősegítésével. E könyvtárak gyűjteményeket fejlesztenek és a fejlett technológiákat egyre nagyobb mértékben integráló szolgáltatásaik révén, az információkat hozzáférhetővé teszik.
A Program célkitűzése, hogy a magyar könyvtárak a legkülönbözőbb formátumokban – egyre inkább az integrált elektronikus információkra helyezve a hangsúlyt – korszerű gyűjteményeket alakítsanak ki. A szolgáltatási struktúra a különféle könyvtári erőforrások és a szakértelem közötti kapcsolat kialakításával felhasználó-orientálttá válik. A könyvtárosok hatást gyakorolnak a felsőoktatásra, és kiterjesztik az országos információs stratégia kifejlesztésében betöltött szerepüket. A tanszékekkel és kutatókkal, a kormányzati és kereskedelmi szektor informatikai ügynökségeivel, illetve az országos és nemzetközi könyvtári szakmai érdekközösségekkel folytatott hatékony, az együttműködésre épülő munkavégzés egyre nagyobb lehetőséggel bír a könyvtárak sikeres működésében. Ez a tény az információtárolási szerepet betöltő könyvtár-szemléletről a közvetítői (mediátori), a lokális, vagy külső erőforrásokkal operáló, hálózaton keresztül elérhető információs szolgáltatásokat kínáló könyvtári szerepre való áttérést feltételezi. A magyar felsőoktatási könyvtárak olyan rendkívüli és precedens nélküli társadalmi, gazdasági, politikai és technológiai fejlesztés küszöbén állnak, melyek alapvetően befolyásolják a könyvtárak és a könyvtárosi szakma jövőjét az elkövetkező évtizedben. Az intézményi és szakmai vitalitást a felsőoktatás életképességének szolgálatában álló könyvtári gyűjtemények és szolgáltatások központi szerepe fogja meghatározni.
A könyvtárak az információtermelés és -elosztás, a technológiai fejlesztés és az adatátvitel forradalmának kiindulási fázisában vannak. Egyre több információ jelenik meg elektronikus formában. A magyar könyvtárak továbbra is fennmaradnak mint jelentős könyvgyűjteményeket, hagyományos szolgáltatásokat és a hallgatók, oktatók és kutatók munkája iránt elkötelezett könyvtári személyzetet magában foglaló könyvtári egységek. Az állandóan változó informatikai környezet kihívásainak való megfelelés képessége kreatív igazgatást és határozott vezetői szerepet fog követelni a könyvtárak közösségétől.
Az együttműködés révén a magyar felsőoktatási könyvtárak az információs szükségleteknek való megfelelés új lehetőségeit fogják létrehozni, bővítik és továbbfejlesztik az információs erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést – ezzel kiteljesítve az egyes könyvtárak lehetőségeit és teljesítményét. Ez szükségszerűen tartalmazza egy, a minőségi könyvtári programokat támogató hatékony fizikai, adminisztratív, pénzügyi és személyzeti infrastruktúra kialakítását.

1. stratégiai pont: Állománygyarapítás

A gyűjtemények változatlanul központi szerepet fognak játszani az oktatást és kutatást támogató felsőoktatási könyvtárakban. Amint világviszonylatban tekintve az előállított dokumentumok mennyisége továbbra is növekvő tendenciát mutat, illetve a könyvek és szakfolyóiratok ára korábban nem tapasztalt mértékben növekszik, a magyar könyvtárak állománybeszerzési költségvetései nem tartottak lépést az infláció ütemével. A könyvtári gyűjtemények egyre csökkenő százalékban képesek beszerezni a dokumentumokat. Ennek eredménye lett a monográfia- és folyóirat-. beszerzések csökkenése, valamint az újabb elektronikus forrásokra fordítható költségek korlátozottsága.
Figyelembe kell vennünk, hogy a gyűjteményfejlesztés egy, a szelekció és a beszerzés kezdeti lépéseinél jóval több feladatot magában foglaló komplex folyamat.
Ha a magyar felsőoktatási könyvtárak érdemben akarnak reagálni a változásokra, szükség van a gyűjteményfejlesztési eljárások és az anyagi támogatás újragondolására. A hallgatói létszámban várható jelentős növekedés, a különböző felsőoktatási kezdeményezések, az egyetemeken egyre nagyobb jelentőséggel bíró kutatási és posztgraduális tanulmányok, és a külföldi szakirodalom iránti megújult érdeklődés új könyvtári állománygyarapítási stratégiákat tesz szükségessé. (A gyűjteményfejlesztés jelenlegi helyzetének és a várható igényeknek részletes elemzését Czigány Magda és Hannelore Rader készttette. E két jelentés a magyar felsőoktatás beszerzési programjait, illetve az állománygyarapítási tevékenységek kiterjesztésére és továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat tartalmazza.) A jövőbeni lépésekre vonatkozó legfontosabb pontok a következők:
1. A magyar felsőoktatási könyvtárak gyűjteményeinek jelentős mértékű bővítése alapvető fontosságú. A javaslat szerint ötéves időtartamban 80 millió dollárt kellene biztosítani a világbanki és az új kormányzati finanszírozás csatornáin keresztül. Ez azt feltételezi, hogy az állománygyarapítás jelenlegi finanszírozása az éves inflációhoz igazítva, változatlanul rendelkezésre áll, illetve a magyar kormány által biztosított további finanszírozás az egyes könyvtári költségvetésekhez rendelt alap- vagy strukturális jövedelemként jelentkezik. Amennyiben a költségek megoszlanak a világbanki és a kormányzati források között, az alábbi ütemezési megoszlás javasolt [millió dollárban]:

Emellett javasolt, hogy a gyűjteményi alapok ötven százalékának felosztása a kifejlesztendő formulának megfelelően, az egyetemi és főiskolai könyvtárak között történjen meg. A további ötven százalékot egy megtervezendő pályázati eljárás segítségével kellene az egyetemek, főiskolák és a felsőoktatást szolgáló szakkönyvtárak rendel kezésére bocsátani, mely lehetőséget teremthetne az elsődlegességet élvező új felsőoktatási programok és kurzusok, visszamenőleges beszerzések, könyvtárközi kölcsönzések és a dokumentumtovábbítás, illetve az elektronikus információk támogatására. A kedvezmények lehető legnagyobb mértékű kihasználása érdekében az összehangolt állományépítés kérdései figyelmet érdemelnek.
2. Az új gyűjteményi pénzalapok hasznosításában az érdekelt könyvtáraknak a tanszékekkel és a kutatókkal egyeztetett gyűjteményfejlesztési stratégiai nyilatkozatot kellene tenniük. Ez biztosítja, hogy az erőforrások a felsőoktatási prioritásoknak megfelelően koncentrálódnak, illetve megfelelő szelekciós, beszerzési és gyűjteményigazgatási irányelvek jelennek meg.
3. Szükséges egy alapos információkon nyugvó gyűjteményfejlesztést eredményező, országos gyűjtemény-átvilágítási tanulmány elkészítése. Egy ilyen folyamat során azonosítani lehetne a gyűjtemények erősségeit, illetve a kijelölt területek országos feladatokkal rendelkező kutatási szintű gyűjteményeinek kijelölésére is lehetőség nyílna.
4. Országos szintű terv készítendő a könyvtári gyűjtemények megőrzésére, mely magában foglalja a szükségletek felmérését és az összehangolt stratégiákra és eljárásokra vonatkozó ajánlásokat, illetve az elektronikus megőrzési stratégiákat is. Magyarország könyvtári gyűjteményi beruházása alapvető fontosságú, és ezen erőforrásokat – különösképpen a Magyarországon publikált tételek, illetve az egyedülálló kéziratok és archív jellegű gyűjtemények tekintetében, a jövőbeni hozzáférhetőség érdekében pedig a védelmét biztosítani kell.
5. Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítendő egy központi, illetve a regionális tárolási egységek iránti szükséglet és az elhelyezés kérdéséről. A világbanki és kormányzati pénzalapok nyomán megjelenő gyors gyűjteményi növekedés, illetve a már jelenleg is korlátozott elhelyezési lehetőségek és a régebbi anyagok megőrzése iránti igény kombinációja indokolja e vizsgálat elvégzését.
A könyvtárközi kölcsönzés a modern könyvtári szolgáltatások és a könyvtárközi együttműködés egyik alapelve. Az erőforrások közös felhasználására irányuló programok már figyelembe veszik, hogy egy-egy könyvtárnak nem áll módjában az olvasók által igényelt összes erőforrás beszerzése, illetve a gyűjtemények kölcsönös hasznosítása érdekében az adott régión belüli kutatási anyagok mélységi és gyűjtőkörön belüli kiszélesítésének költséghatékony stratégiája. A hatékony dokumentumtovábbítási rendszerek .szükségessé teszik az adott dokumentum elérhetőségének és elhelyezésének meghatározásához szükséges eszközöket, a dokumentum iránti igény közvetítését, illetve a továbbítás hatékony lebonyolíthatóságát. George Lupon szaktanácsadó elemezte a magyarországi könyvtárközi kölcsönzés helyzetét, melyben megállapítja, hogy az erőforrások kölcsönös hasznosításán alapuló tevékenységek az utóbbi években a visszafejlődés jeleit mutatják. Ez jelentős mértékben az alapvető infrastrukturális követelmények, és a jelenlegi, erősen centralizált rendszerben való részvétel ösztönzésének hiányában ragadható meg. A legfontosabb jövőbeni lépésekre vonatkozó pontok a következők:

• Egy központi adatbázison és osztott katalogizáláson alapuló osztott könyvtárközi kölcsönzési rendszert kell létrehozni (a könyvtárgépesítésre vonatkozó jelentések és az ezt összegző későbbi fejezetekben leírtak szerint). Ez az alapeleme egy, a felhasználó számára a dokumentum hozzáférhetőségének és elhelyezésének meghatározására, és a továbbítási kérelem megadására lehetőséget nyújtó, hatékony, az erőforrások kölcsönös hasznosításán nyugvó programnak. Ideiglenes jelleggel megvalósítandó a hozzáférés a könyvtári online katalógusokhoz az Interneten keresztül.
• Az Országos Széchényi Könyvtárnak, a jelentősebb egyetemi és közművelődési könyvtáraknak, valamint az országos hatáskörű szakkönyvtáraknak ki kellene dolgozniuk a stratégiákat és az irányelveket, illetve a könyvtárközi kölcsönzés térítési és díjszabási rendjének tervét. Egy osztott rendszer a könyvtárközi kölcsönzési megoldások, a munkafolyamat, illetve az elvárások és a válaszidőre vonatkozó szabványok kialakításának alapos újragondolását teszi szükségessé.
• Elkészítendő egy, a magyar szakfolyóiratcikkek és kutatási anyagok elektronikus dokumentumtovábbítási rendszerének kifejlesztését és megvalósítását tárgyaló megvalósíthatósági tanulmány. Az európai és az észak-amerikai könyvtárak – esetenként kereskedelmi partnerekkel való együttműködés keretében – már kifejlesztették az igények szerinti információtovábbítás elektronikus megoldását, illetve a könyvtárnak, vagy közvetlenül a felhasználónak történő faxolás módját.
• Telefax-, szkenner- és elektronikus tárolóberendezések hálózatát kell kifejleszteni a magyar könyvtárakban az anyagok adatátviteli vonalakon keresztül történő hatékony továbbításának érdekében. A formátum vagy média miatt felületi továbbítást (direct surface mail) igénylő anyagokra vonatkozóan fejlett dokumentumtovábbítási kapacitást kell kiépíteni.

2. stratégiai pont: Gépesítés

A magyar felsőoktatási intézményekben a technológiai megvalósítás elsősorban a helyi rendszerekre és a CD-ROM adatbázisokhoz való lokális hozzáférésre koncentrálódott. A könyvtárgépesítés korlátozottan koordinált tevékenység volt, bár a nemrégiben készült Számítógépek, adatátviteli hálózatok és integrált kőnyvtári rendszerek 1994 – 2000 c. jelentés és a világbanki programmal összefüggésben készült tanulmányok már az országot nagyobb mértékben felölelő és hosszabb távú információtechnológiai megközelítésen alapulnak. Emellett e vizsgálatok a könyvtári automatizációt összekapcsolják a hálózatfejlesztéssel, illetve figyelembe veszik a könyvtárak és az információs szolgáltatások szerepét az ország gazdasági fejlődésében.
A helyi rendszerek olyan könyvtári műveletekkel, mint a katalogizálás, a beszerzés és a sorozatok nyomonkövetése, illetve olyan szolgáltatásokkal, mint a bibliográfiai hozzáférés biztosítása, az online katalógusok és a köröztetés teszik lehetővé a könyvtárgépesítést. A magyar felsőoktatási könyvtárak automatizált rendszerei a megoldási típusokat tekintve igen széles skálán mozognak, és a jelenleg is manuális rendszerekkel működő könyvtárak száma figyelemreméltóan magas. Például a szabványok, bibliográfiai, technikai és adatátviteli részlétekre is kiterjedő egyeztetések tárgyát képezik, de a technológiai sokféleség és a helyi, egyedi gyakorlati megoldások nem tették lehetővé az adaptációt és az alkalmazkodást. Alacsony az online katalógusokban a gyűjtemények százalékos aránya, illetve a számítógépes formában olvasható formátumra való konverziót igénylő bibliográfiai rekordok száma.
Amint a létrehozott és terített elektronikus információk mennyisége növekedett és túllépett a citációs adatbázisokon a teljes szövegek és a multimédia felé, a magyar könyvtárak megkezdték ezen források bevonását szolgáltatásfejlesztési programjaikba. A CD-ROM adatbázisokhoz hozzáféréssel rendelkező egy-használós munkaállomás marad az általános megoldás, bár számos könyvtár már rendelkezik helyi hálózattal. Ehhez hasonlóan, a gopher és a World Wide Web fejlesztés is korlátozott, bár számos könyvtár már kísérletezik a hálózati forrásokhoz való hozzáféréssel, illetve az egyedi fejlesztésű adatbázis-kapacitások kiépítésével.
Christine Borgman, Bajza János és szerzőtársai, Geert van Marlen és Johan van de Walle készítették el a könyvtárgépesítés jelenlegi állapotát és jövőbeni igényeit részleteiben is vizsgáló tanulmányokat. Jelentéseik egy országos osztott katalogizálási rendszer megtervezése, egy országos központi adatbázis kialakítása, a helyi rendszerek kiépítése és bekapcsolása, illetve számos ajánlás köré szerveződnek. A jövőbeni lépések fontosabb pontjai a következők:
1. Megvalósítandó egy osztott katalogizálási rendszer a szélesebb körben elfogadott szabványok és a könyvtári állományok központi adatbázisának biztosítása alapján. Egy ilyen rendszer egyben a könyvtárközi kölcsönzési program kiterjesztéséhez és a központilag adminisztrált, magas kihasználtságú elektronikus adatbázisokhoz való korszerűbb hozzáférési lehetőségekhez is alapot nyújt. Létrehozandó egy szakértői testület, mely koordinálja és megvalósítja a teljes együttműködési programot és igazgatja az Osztott Katalogizálási Rendszer ügynökségét.
2. A felsőoktatási könyvtárak számára dolgozzanak ki helyi beszerzési rendszer-, megvalósítási és fejlesztési terveket, illetve világbanki és kormányzati forrásokból részesüljenek hardver és szoftverfejlesztésben, valamint könyvtáron belüli hálózati támogatásban. E rendszereknek meg kell felelniük a széles körben elfogadott szabványoknak az adatátviteli kapcsolatok vonatkozásában is.
3. A felsőoktatási könyvtárak fejezzék be állományaik online olvasói katalógus-adatbázis formátumra történő konverzióját, illetve ezen rekordokkal járuljanak hozzá az országos központi adatbázis kiépítéséhez. Az első fázisban a szakértői testület a magyar anyagokra vonatkozóan az Országos Széchényi Könyvtárral, a külföldi anyagok vonatkozásában 3-5 nagyobb könyvtárral együttműködésben menedzselje a retrospektív konverziós programot.
4. A demonstrációs programok a magyar nemzeti adatbázisra, illetve az elektronikus és a hálózaton elérhető információs szolgáltatásokra vonatkozóan az egyes könyvtárakban és könyvtárcsoportokban megvalósítandók.
5. A könyvtárgépesítés központi szereppel bír a hatékony üzemeltetés és a minőségi szolgáltatások megteremtése érdekében. Ezért javasolt, hogy öt éven át világbanki és kormányzati forrásokból 35 millió dollár álljon rendelkezésre a finanszírozásra. Feltételezzük, hogy a jelenlegi technológiai finanszírozás az éves inflációhoz igazítva, változatlanul rendelkezésre áll, illetve a magyar kormányzat által biztosított további finanszírozás a rendszerbővítéshez és a berendezés megújításához az osztott katalogizálási rendszer ügynökségeknél, vagy az egyes könyvtári költségvetéseknél alap- vagy strukturális jövedelemként jelentkezik. A könyvtárgépesítésre szánt 35 millió dollár javasolt megoszlása a következő: 20 millió dollár helyi rendszerekre, 7 millió dollár a retrospektív konverzióra, 4 millió dollár az osztott katalogizálási rendszerre és további 4 millió dollár az elektronikus és hálózaton keresztül elérhető informatikai és adatbázis programokra.

3. stratégiai pont: A vezetés strukturális átalakítása

A magyar felsőoktatási könyvtárak szervezetét és vezetését az alábbiak jellemzik: széttagoltság, az új tervezési kultúra, szolgáltatás-orientált struktúrák és költségvetési modellek iránti igény; az együttműködés és a konszenzus megteremtéséhez szükséges keretek hiánya; és a vezetői szint fejlesztése iránti korlátozott mértékű elkötelezettség. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő fenntartások között – elsősorban az oktatási reform nyomán bővülő gyűjtemények és a szolgáltatási igények következtében – említendő az egyes felsőoktatási intézmények területén a központi könyvtár és a független tanszéki könyvtárak közötti kapcsolat, illetve a könyvtár fizikai területének bővítése és felújítása iránti elemi igény.
Az Egyetemi könyvtárak fejlesztési térigényei c. általános áttekintés előrejelzései szerint 50 millió dollárra lesz szükség az elkövetkező tíz év folyamán a könyvtári egységek megépítésére, illetve bővítésére – mindössze tizennyolc intézmény igényeit figyelembevéve. Amennyiben ez általános igényként jelentkezik a teljes felsőoktatási könyvtári közösség szintjén, a költségek rendkívül magasra szöknének fel. Megemlítendő, hogy a magyar felsőoktatási könyvtárak területe mindössze huszonöt százaléka a nemzetkőzi szabványok szerint szükségesnek.
Christopher Pinder és Virágos Márta készítette az átszervezés és a strukturális átalakítás jelenlegi helyzetét és a jövőbeni igényeit elemző részletes tanulmányokat. E két jelentés tárgyalja a magyar felsőoktatási könyvtárak vezetési és strukturális kérdéseit, és a prioritási fenntartások kezelésére számos ajánlást tartalmaznak. A jövőbeni lépések fontosabb pontjai a következők:
1. Világbanki és magyar kormányzati forrásokból létrehozandó egy 30 millió dolláros alap a megkezdendő könyvtárépítési programhoz. E programnak a jelenlegi létesítmények bővítése, felújítása és továbbfejlesztése köré kell szerveződnie, és nem új épületek építésére szolgál. Lényeges, hogy a könyvtárépítés az új felsőoktatási fejlesztési törvénykezésben prioritást élvezzen.
2. Az egyetemeket fel kell kérni a központi és tanszéki könyvtárak fizikai és adminisztratív integrációs terveinek kidolgozására. A jelenlegi struktúra általánosságban tekintve nem hatékony és nem hatásos, illetve nem biztosít megfelelően koordinált gyűjteményi és szolgáltatási programot.
3. A felsőoktatási könyvtárakat fel kell kérni a rendszeres önálló tanulást és külső áttekintést szolgáló programra és a jövőbeni fejlesztésre vonatkozó stratégiai tervek kidolgozására.
4. A térbeli, gyűjteményi, személyzeti, költségvetési és szolgáltatási követelményeket is magában foglaló nemzeti szabványokat kell kidolgozni a felsőoktatási könyvtárakra.
5. A magyar felsőoktatási könyvtári közösség fejlesszen ki a vezetők számára egy továbbképzési programot, az ígéretes szakembereknek lehetőséget nyújtva vezetési adottságaik; illetve innovációt és változást ösztönző képességeik kiteljesítésére.

4. stratégiai pont: Személyzeti továbbképzés

Szükséges a felsőoktatási könyvtárosok és a támogatást nyújtó személyzet országos szintű és széles körű továbbképzése. A könyvtári gyűjtemények sokfélesége, az oktatási reformok által ösztönzött új szolgáltatási modellek, az új vezetői és tervezési stílusok, az információs és hálózati technológiák korszerű alkalmazása, az egyetemi stratégia-fejlesztésben megjelenő új feladatkörök, kivétel nélkül a felsőoktatási könyvtári személyzet folyamatos képzését és szakismeretük fejlesztését teszik szükségessé.
Blaise Cronin készítette el a jelenlegi környezet részletes elemzését, és felvázolt egy országos továbbképzési programot. Emellett a szakmai könyvtárosképzési programok strukturális átalakításának és reformjának szükségességére is felhívta a figyelmet. A jövőbeni lépések fontosabb pontjai a következők:
1. Szakértői testület által igazgatott szervezetként ötéves időtartamra létrehozandó egy Könyvtárosképzési Ügynökség. A programban a technológiára és az irányításra hangsúlyt helyezve, központi szerepet kapjon a felsőoktatási könyvtárosok folyamatos képzése. Javasolt, hogy ehhez világbanki és új kormányzati forrásokból 2,5 millió dollár álljon rendelkezésre. Feltételezzük, hogy a magyar kormány támogatása az ötödik évben esedékes értékelés után a továbbképzési program folytatását lehetővé téve, alap- és strukturális jövedelmek formájában jelenik meg .
2. A továbbképzési prioritások és a program megvalósításához alkalmazandó módszerek meghatározásához országos szintű felmérést kell végezni.
3. Kifejlesztendő a továbbképzési program üzleti terve, stratégiákat kell kidolgozni a regionális képzési központokra és a távoktatási kapacitásokra vonatkozóan, a tankönyvek és egyéb tanfolyami segédletek elkészítésére, illetve egy jól felkészült oktatókból álló munkacsoport kialakítására.

A részvétel irányelvei

Lényeges, hogy minden felsőoktatást szolgáló magyar könyvtárnak lehetősége nyíljon a részvételre. Az Országos Széchényi Könyvtárnak a magyar könyvtáros társadalomban betöltött szerepét figyelembe kell venni, mely speciális megállapodásokat tehet szükségessé. Fontos, hogy az érdekelt könyvtárak megegyezésre jussanak az alábbiakban vázolt főbb irányelvek vonatkozásában:

• a felsőoktatás támogatása;
• részvétel az osztott katalogizálási és a központi adatbázis-építési programban;
• a kialakított bibliográfiai szabványok betartása;
• a kialakított adatátviteli szabványok betartása;
• a kialakított felhasználói felületre vonatkozó. rendszerszabványok betartása;
• az adattovábbítási formátumra vonatkozó szabványok betartása;
• a működtetés és a szolgáltatások gépesítése iránti elkötelezettség;
• az elkülönített világbanki és kormányzati alapok megfelelő felhasználása iránti elkötelezettség;
• dokumentált állománygyarapítási stratégia;
• a könyvtárközi kölcsönzési programban való részvétel iránti elkötelezettség;
• a gyűjtemény-átvilágítási programban való részvétei iránti elkötelezettség;
• a helyi állományok retrospektív konverziója iránti elkötelezettség;
• a tevékenységi statisztikák elkészítése és benyújtása;
• a pénzalapok elnyeréséhez szükséges pályázatokon való részvétel, a szükséges pályázati anyagok benyújtása;
• a bővített körű informatikai szolgáltatások programja iránti elkötelezettség;
• a személyzeti továbbképzés iránti elkötelezettség;
• a költséghatékony gyűjteményfejlesztési és berendezésbeszerzési stratégiák alkalmazása;
• az egyetemi könyvtárak szervezetének felülvizsgálata iránti elkötelezettség;
• az új szerzemények időben történő feldolgozása;
• a gyűjtemények megóvása iránti elkötelezettség a finanszírozási lehetőségek függvényében.

Irányítási struktúra

A program folyamatos irányítása és koordinálása egy irányítási struktúra létrehozását teszi szükségessé. Javasolt, hogy egy 6-8 fős szakértői testület kapjon – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium általános megfigyelői szerepe mellett – független szervezeti jogosultságokat. A szakértői testület tevékenységét egy szakmai iroda és titkárság támogatná. Tevékenységének ötéves időtartamra vonatkozó finanszírozása világbanki és kormányzati forrásokból 2,5 millió dollárt igényelne. A kormányzati támogatás alap- vagy strukturális erőforrások formájában jelenjen meg, hogy a program lezáródása után is folyamatosan biztosítani tudják a működésüket. A szakértői testület az olyan programoknak, mint amilyen az Osztott Katalogizálási Iroda, és a Könyvtárosképzési Ügynökség elsődleges fontosságot tulajdonítana, illetve koordinálná pl. a gyűjteményi, automatizálási és építési programok pénzeszközeinek pályáztatását, felülvizsgálatát és felhasználását. A szakértői testület lenne felelős a rendszeres világbanki, kormányzati és minisztériumi előmeneteli jelentésekért, illetve a felsőoktatási könyvtárak ezekről történő tájékoztatásáért.

A megvalósítás ütemezése

A TFK Program a javaslat szerint öt év alatt valósul meg és az alábbiakban felsorolt tevékenységeket tartalmazza. A “nulladik év” jeleníti meg a programmodulok tervezését. Mivel ekkor még nincs finanszírozás, bizonyos erőforrások korlátozott mértékű bevonása szükségessé válhat ebben a szakaszban.

Nulladik év

• Országos szeminárium szervezése a könyvtáros társadalom tájékoztatása érdekében a világbanki programokról;
• Szakértői testület létrehozása és személyzeti támogatás hozzárendelése;
• Országos gyűjtemény-átvilágítási tanulmány megtervezése;
• Állománygyarapítási stratégiák kidolgozása;
• A továbbképzési szükségleteket vizsgáló országos felmérés elvégzése;
• Szerzői jogi munkacsoport kijelölése könyvtári, jogi, kormányzati, informatikai és nemzetközi képviselőkből;
• Tárgyalások az Országos Széchényi Könyvtár részvételéről a TFK Programban;
• A részvétel szempontjainak kidolgozása és ismertetése;
• A továbbképzési programot koordináló új szervezet felállítása;
• A továbbképzési program tankönyveinek, tanfolyami segédleteinek elkészítésére vonatkozó javaslatok bekérése;
• A továbbképzési program tantervének egyeztetésére szolgáló elektronikus konferencia megszervezése;
• Továbblépés az Osztott Katalogizálási Rendszer felállításához szükséges információgyűjtés és tervezés kérdéseiben;
• A felsőoktatási könyvtárakra vonatkozó országos szabványok kidolgozása;
• Munkabizottság szervezése a releváns szabványok meghatározására;
• Adatgyűjtés a felsőoktatási könyvtárak retrospektív konverziós szükségleteinek felméréséhez;
• Munkacsoport felállítása a magyar és külföldi dokumentumok retrospektív konverziójának elvégzéséhez szükséges alternatívák kidolgozására;
• A felsőoktatási könyvtárak épületigényéről készült felmérés folytatása és az építész szakvélemény szakmai egyeztetésének ösztönzése.

Első év

• Az állománygyarapítási támogatás térítése a már kialakított tervek szerint;
• A gyűjteményfejlesztési támogatások pályáztatása és a pályázatok kiértékelése;
• A gyűjteményi stratégiák véglegesítése;
• A nemzeti gyűjtemény-átvilágítási tanulmány elkészítése;
• Az egyetemek és a főiskolák ösztönzése a megállapodás irányelveinek jóváhagyására;
• A kiadványok és berendezések összehangolt beszerzésére vonatkozó terv kidolgozása;
• Az Országos Széchényi Könyvtár részvételéről folytatott egyeztetések lezárása;
• A helyi online katalógusokhoz való hozzáférés kiépítése az Interneten keresztül;
• Munkacsoport kijelölése a megosztott könyvtárközi kölcsönzési program irányelveinek kidolgozására;
• Tárgyalások megkezdése külföldi, dokumentumtovábbítással foglalkozó cégekkel;
• A Könyvtárosképzési Ügynökség felelősségi körének meghatározása;
• A továbbképzési program üzleti és átadási tervének véglegesítése;
• Az Osztott Katalogizálási Rendszer felállításával foglalkozó iroda létrehozása, a szükséges hardver és szoftver beszerzése, a személyzet felvétele, megvalósítási szabványok és a rendelkezésre álló rekordok betöltése;
• Munkacsoport kijelölése a helyi gépesítési rendszerek szabványainak kidolgozására;
• A helyi gépesített rendszerek kialakítására benyújtott könyvtári pályázatok szelekciója és kiértékelése (folyamatos);
• A retrospektív konverzióval foglalkozó terv véglegesítése, szerződések egyeztetése a könyvtárakkal és a szállítókkal;
• A magyar adatbázis ajánlatok pályáztatása és kiértékelése (folyamatos);
• Az elektronikusan elérhető információkra vonatkozó kísérleti program ajánlatok pályáztatása és kiértékelése (folyamatos);
• A könyvtárépítési programra érkezett ajánlatok pályáztatása és kiértékelése (folyamatos).

Második év

• A központi adatbázison alapuló megosztott könyvtárközi kölcsönzési program megvalósítása;
• Munkacsoport kijelölése a könyvtárközi kölcsönzés finanszírozási kérdéseivel kapcsolatos program kidolgozására;
• A könyvtárközi kölcsönzési programot támogató telefax-, szkenner- és elektronikus dokumentumtovábbítási technológiák megvalósítása a könyvtárakban;
• Munkacsoport kijelölése a magyar folyóiratcikkek és kutatási anyagok elektronikus dokumentumtovábbítási tervének kidolgozására;
• Munkacsoport kijelölése a kiválasztott szolgáltatási és kooperatív programokban való részvétel tervjavaslatának vizsgálatára és kidolgozására;
• Vezetők számára fejlesztési program szervezése a Könyvtárosképzési Ügynökségen keresztül;
• Az Osztott Katalogizálási Rendszer használatára vonatkozó országos oktatási program megkezdése;
• Könyvtárankénti online katalogizálás megvalósítása az Osztott Katalogizálási Rendszer felállítása érdekében;
• Munkacsoport kijelölése az Országos Széchényi Könyvtár térbeli adottságainak kiértékelését is magában foglaló, osztott gyűjteménytárolási létesítmények kifejlesztésére.

Harmadik év

• Megfelelő szolgáltatási díjak kialakítása;
• Az Osztott Katalógus felállításában és a könyvtárközi kölcsönzési programban való részvétel kiszélesítése.

Negyedik év

• A TFK Program hivatalos kiértékelésének megszervezése;
• Költségvetési és programterv kidolgozása a program elkövetkezendő éveire.

Ötödik év

• A TFK Program hivatalos kiértékelése.

Összefoglaló költségvetési terv

A felsőoktatási könyvtárak TFK Programja a Világbank és a magyar kormányzat között megosztott finanszírozást tesz szükségessé. Feltételezzük, hogy a kormányzati erőforrások alap- és strukturális erőforrások formájában jelennek meg, lehetővé téve a Program alapvető elemeinek ötéves időtartamot követő folytatását. Az összesen 150 millió dolláros optimális finanszírozási terv a következő: Állománygyarapítás – 80 millió dollár; Könyvtári automatizáció – 35 millió dollár; Könyvtári épületek – 30 millió dollár; Személyzeti továbbképzés – 2,5 millió dollár; Szakértői testületi támogatás – 2,5 millió dollár; Összesen -150 millió dollár.
Amennyiben a fenti finanszírozási szint nem valósítható még, javasolt, hogy a könyvtárépítési program maradjon ki – így a teljes TFK Program költségvetése 120 millió dollár.

Következtetések

A felsőoktatási könyvtárak Magyarországon egyrészt rendkívüli kihívásokkal, másrészt korábban nem látott lehetőségekkel állnak szemben az oktatás és kutatás támogatásának kiterjesztését és továbbfejlesztési lehetőségeit tekintve. A megfelelő gyűjtemények kialakításának és karbantartásának lehetőségét a tudományos információk költségeit, volumenét és formátumát tekintve, megfigyelhető drámai mértékű növekedés, illetve az együttműködés és erőforrás megosztás megszilárdult hagyományainak hiánya veszélyezteti. Az új információtechnológiai lehetőségek és a hálózatfejlesztési eredmények lehetővé teszik a működtetés és a szolgáltatások gyors és látványos automatizálását, de ezek megvalósítása és támogatása új, jelentős erőforrások bevonását is szükségessé teszi. Az oktatásügyi reformok újabb nyomást gyakorolnak a korlátozott térre és felosztott, szétszabdalt struktúrára, illetve új, kreatív megoldásokra lesz szükség a bővülő igények kielégítéséhez. A könyvtári személyzet új kapacitások és friss energiák bevonásával történő képzése, folyamatos fejlesztése és hatékony alkalmazása jelentős továbbképzési invesztícióval és a felsőoktatási könyvtári szakma reorientációjával jár.
A Világbank és a magyar kormány által a felsőoktatási könyvtárak fejlesztésére szánt befektetés a minőségi oktatás, tudományosság és a minőségi életvitel megteremtésébe történő befektetés is egyúttal. Magyarország új típusú, az infor mációra és a szolgáltatásokra orientált gazdasággá alakításában meghatározó szerepe van a modern könyvtári rendszeren alapuló, szilárd, élet képes információs infrastruktúrának.

A Könyvtári Alprogram számára szaktanácsadóként közreműködtek: Bujdosó Ernő, Darányi Sándor, Huszár Hedvig, Máder Béla, Papp István és Szentirmai László. Köszönet illeti Csaba Gabriellát (MKM), Tim Horslert és Julian Reát segítségükért, tanácsaikért. (J.N.)