Juhász Gyula történész professzor 1993-ban bekövetkezett halálával megüresedett az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatói széke. A posztra kiírt pályázatra két könyvtáros szakember, Horváth Tibor, a Pedagógiai Könyvtár főigazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke és Poprády Géza megbízott OSZK főigazgató mellett, Taxner-Tóth Ernő, a tárca mb. helyettes államtitkára nyújtotta be a pályázatát. Április 23-án kaptuk a hírt, hogy a szakértőkből álló bizottság ajánlása alapján Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter Poprády Gézát nevezte ki 1994. május elsejétől a nemzeti könyvtár főigazgatójává. Az alábbiakban Poprády Géza szakmai elképzeléseit ismerhetik meg az olvasók.
Az Országos Széchényi Könyvtár – mint nemzeti könyvtár – az ország egyik legfontosabb, a szó valódi értelmében vett nemzeti intézménye, az ország emlékezete, nemzeti identitástudatunk egyik megtestesítője. A nemzeti könyvtár mindenkori vezetőjének, főigazgatójának ennek tudatában kell végeznie munkáját. Kötelessége mindent elkövetni annak érdekében, hogy a nemzeti könyvtár a jelentőségének megfelelő rangot vívjon és érdemeljen ki a mindenkori fenntartója, a mindenkori kormány és a társadalom megítélésében. A könyvtár főigazgatójának, bármennyi időre szól is megbízatása, munkáját úgy kell végeznie, döntéseit úgy kell meghoznia, mintha megbízatása örök időre szólna, mivel a nemzeti könyvtár elvben örök életű.
E talán patetikusnak tűnő elveknek a mindenkori realitás talaján állva, nagyon is gyakorlatias és szakmai, egész embert kívánó és odaadó, a napi teendőkbe nem belefáradó módon lehet csak és kell mai viszonyaink között megfelelni, illetve érvényt szerezni. Más szóval: ma egy technokrata vezetőre van szükség az OSZK élén, elképzelésem szerint, és remélem, hogy az előttünk álló teendők összefoglalása igazolja ezt a nézetemet.
A teendőket rövid-, közép- és hosszú távon megvalósítandó tervekbe foglalom. Rövid távú tervnek az azonnal, de legkésőbb 2 éven belül elérendő célokat, középtávú tervnek a 2-5 éven belül megvalósítandókat, hosszú távú tervnek pedig az 5 éven túl megvalósítható tervet tekintem. A tennivalókat azonban nem a tervtípusok, hanem a szakmai és szervezési, technikai kérdések köré csoportosítva fejtem ki.
A szakmai kérdéscsoportok:

1. A nemzeti könyvtár állománya.
2. Az állomány feldolgozása, azaz a hungarikum dokumentumok számbavétele
- egyrészt az OSZK mint működő tudományos könyvtár számára,
- másrészt nemzeti könyvtár jellegéből adódóan központi szolgáltatás jelleggel más könyvtárak számára.
3. A nem (vagy nemcsak) a saját állományra alapozott központi szolgáltatások, illetve ezek koordinálása.
4. A nemzeti könyvtár mint működő tudományos nagykönyvtár.
5. Kutatások (könyvtártudományi és szakkönyvtári jellegéhez kapcsolódó kutatások).
6. Nemzetközi kapcsolatok.
7. Technikai fejlesztés, ezen belül a számítógépesítés. Itt megjegyzendő: az előző pontokban foglaltak kifejezetten szakmai kérdések, a számítógépesítés eszköz jellegű, és csak mint a szakmai célok megvalósítását elősegítő technika tekintendő szakmainak, azaz nem öncélúan. A számítógépesítést ezért nem mindig önállóan, hanem az egyes szakmai feladatokhoz kapcsolódóan kísérlem meg tárgyalni.
8. A szakmai közigazgatás, a főhatóság munkájának segítése, ehhez kapcsolódóan a KMK szerepe.
1. Állomány

Gyarapítás

A nemzeti könyvtár állományának rendeltetésszerű gyarapítása – azaz a hungarikum dokumentumok teljes körű gyűjtése – a legfontosabb a szakmai feladatok közül, egyrészt mivel a muzeális feladat alapfeladat, másrészt mert az összes többi feladat jelentős részének teljesíthetősége is ennek függvénye.
A gyarapítás 3 fő forrása: 1. kötelespéldányok; 2. vásárlás; 3. nemzetközi csere. A szóba jöhető negyedik forrásra, az ajándékozásra viszonylag kevés befolyásunk lehet.
Közismertek a köteles példány szolgáltatás terén az utóbbi években bekövetkezett nehézségek: magyarul az, hogy nagyon sok nyomda és kiadó nem szolgáltatja be a köteles példányokat. Rövid távú, szinte azonnali feladat a jogi újraszabályozás, aminek lényeges pontjai:
- külön kell választani a könyvtárellátási szempontokat, azaz csökkenteni kell a példányszámot, akár 3-ra: 2 pld OSZK, 1 pld a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára számára;
- adókedvezménnyel érdekeltté kell tenni a beszoIgáItatókat;
- szigorú szankcionálási lehetőséget kell biztosítani; .
- válogatás nélkül minden kiadványt, dokumentumot meg kell kapni; az ítéletalkotás nem a ma könyvtárosának, hanem a jövő kutatójának a feladata (elég ha az “ítéletalkotás” olyan szélsőségeire gondolunk, mint a bezúzás vagy könyvégetés).
Az új jogszabály megszületéséig minden lehetőséget meg kell ragadni a hiányok csökkentésére: pl. az ellenőrzés fokozása, külön megállapodások kötése – pl. a Könyvtárellátóval -, de szükség esetén bele kell férjen olyan megalkuvás is, hogy legalább 3 példányt adjanak le 16 helyett.
Egy éven belül ki kell dolgozni a nemzeti könyvtár megújított állománygyarapítási koncepcióját és ennek alapján szabályzatát. Ennek kapcsán csak két dolgot emelek ki: 1. Az új szabályzatnak nyitottnak kell lenni az új információhordozók befogadására is, beleértve a Magyarországon még nem létező elektronikus folyóiratok gyarapítási kérdésének figyelembevételét is. 2. A jelenleg 1 példányban gyűjtött külföldi hungarikumokat, amennyiben nincs mód a külön muzeális sor gyűjtésére, szisztematikusan mikrofilmre kell venni, hiszen ezeket elveszés, tönkremenetel esetén sokkal nehezebb pótolni, mint a hazai megjelenésűeket.
A gyarapítási koncepció megújításához kapcsolódóan célszerűnek látszik a gyűjtési és megőrzési feladatok megosztására vonatkozó megállapodások megújítása a KLTE könyvtárával mint “második nemzeti könyvtárral”, az Országos Találmányi Hivatallal és a Magyar Szabványügyi Hivatallal.
A jelenlegi gyarapítási ügymenet átszervezését tervezem. A gyűjteményfejlesztési igazgatói pozíciót megszüntetve, egy gyarapítási tanácsot (kollégiumot) kell létrehozni.. A nemzeti könyvtár túlnőtt azon, hogy egy személy döntsön végső soron minden beszerzési (vételi) és elhelyezési (olvasótermi szabadpolc, különgyűjteményi olvasó stb.) kérdésben. Nem megfelelő a kommunikáció a 3 gyűjteményezési szervezeti egység között. A havi rendszerességgel ülésező gyarapítási tanácsban a Gyarapítási-, Kötelespéldány-, Nemzetközi csere osztály mellett a törzsgyűjtemények, valamint a különgyűjtemények és a KMK Szakkönyvtár, továbbá a gazdasági igazgatóság is képviseletet kapna, így a kollektív bölcsesség érvényesülne, és biztosított lenne a rendszeres kölcsönös tájékoztatás.
A Nemzetközi csere osztály fontos feladata marad a határon túli magyarság támogatása könyvvel és folyóirattal. Az erre fordítható pénzkeretet azonban a gyarapítási kerettől külön kell kezelni, és külön költségvetési vagy költségvetésen kívüli (pl. ajándék, alapítvány) forrásokra kell alapozni. Ugyanakkor ki kell használni a Nemzetközi csere osztály kialakított kapcsolatait a szomszédos országokban megszaporodó hungarikumok (helyi magyar lapok, rendezvények füzetei stb.) begyűjtése érdekében.
A Gyarapítási osztály munkája átszervezendő azért is, hogy megszűnjön az a mostani helyzet, miszerint a dokumentumok mozgásának (pl. szabadpolcról a raktárba vagy a Kortörténeti különgyűjteményből a raktárba) nyilvántartása annyira elmaradt, hogy jelenleg egy kisebb könyvtárnyi anyag – 6-8000 kötet – van átmeneti raktárban, gyakorlatilag kivonva a forgalomból.
Külön megoldandó feladat a retrospektív beszerzések kérdése. A régi nyomtatványok ára az utóbbi években még a könyvárakhoz képest is jobban megnőtt. Felbukkanásuk, illetve a jelentkező ajánlatok e téren és a kéziratok, kéziratos hagyatékok terén is esetleges, véletlenszerű, nem tervezhető. Ezért egy olyan biztonsági tartalékalapot kell létesíteni ilyen célokra, ami a költségvetési év végén nem minősül az általában negatív megítélés alá eső maradványnak, és nem vonják el.
A gyarapítással összefüggő felsorolt feladatokat mind rövid távú feladatnak tekintem, a gyűjtemény teljességének biztosítása érdekében.

Állományvédelem

Az OSZK nemcsak könyvmúzeum, hanem működő-szolgáltató tudományos nagykönyvtár is. Az ezzel kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket főként a 4. pontban tárgyalom. Itt csak a tényt rögzítem: az OSZK-nak nincs minden dokumentumából muzeális sora is, ezért a meglévő egyetlen példány elvben és nagyon sokszor a gyakorlatban is egyúttal a használati példány is, ami azzal a veszéllyel jár, hogy tönkremegy a megőrzendő dokumentum.
Ezért az állománnyal kapcsolatos kérdéskörben a beszerzéssel egyre inkább egyenrangú fontosságú az állomány védelmének, megtartásának a kérdése. Minden nemzeti könyvtár örök problémája a muzeális, megőrző funkció és a működő könyvtár funkció ellentmondása. A megoldás felfogásom szerint nem az, hogy kitiltjuk az olvasót a könyvtárból. Ezt hadd támasszam alá két idézettel. Az egyiket Hóman Bálinttól választottam: “A múzeum- és könyvtárpolitika mai (1927!) stádiumában csak a (közművelődési célt is szolgáló) tudományos és a (tudományosan rendezett és fejlesztett) közművelődési közgyűjteményeknek van létjogosultsága. Minden egyéb gyűjteménytípus a múlt avult maradványa. “A másik gondolat Kovács Mátétól, kedves professzoromtól származik: “A könyvtár három dologból áll: rendezett könyvállomány, könyvtáros és olvasó. Ha a három közül bármelyik hiányzik, nem beszélhetünk könyvtárról.”
A megoldás alapvető eszköze az állományvédelem. Az állományvédelmet az OSZK 1993. decemberi főigazgatói kollégiuma tárgyalta meg. Itt csak három dolgot emelek ki: a veszélyeztetett eredeti dokumentumok helyettesítése az olvasói forgalomban facsimile, reprint kiadással, mikrofilmmel és közép- vagy hosszú távon elektronikus információhordozóval, pl. optikai lemezzel. Fenn kell tartani és fejleszteni kell a restauráló, helyreállító tevékenységünk színvonalát. Mind a muzeális, mind a használati példányok szempontjából alapvető fontosságú a megfelelő klimatikus viszonyok biztosítása; ezért sürgősen meg kell oldani az OSZK raktárak klímarendszerének felújítását, továbbá: az építendő új raktárat a megfelelő klimatikus paraméterek garantálásával kell tervezni.

2. A hungarikumok bibliográfiai számbavétele

A hungarikum dokumentumok bibliográfiai számbavétele, illetve ennek koordinálása a hazai hagyományoknak megfelelően nemzeti könyvtári feladat.

Kurrens bibliográfiai tevékenység

Az OSZK feladata a Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) keretében a könyvek, zeneművek, térképek, időszaki kiadványok számbavétele, az időszaki kiadványok terén a társadalomtudományi és természettudományi témájú cikkek repertorizálása. Elvben kurrens a magyar irodalom és irodalomtudományi bibliográfia is.
Az MNB Könyvek Bibliográfiájának “gyűjtőköre” a köteles példányként beérkezett magyarországi megjelenésű könyvekre terjed ki. Ezt a “gyűjtőkört” sürgősen meg kívánom változtatni, különösen a köteles példányokkal kapcsolatos problémák miatt: minden magyarországi megjelenésű könyvet fel kell dolgozni az MNB-ben, függetlenül attól, hogy az köteles példányként vagy más módon került az OSZK állományába, vagy pedig hanem is került az OSZK állományába, de tudomásunk van róla. Rövid távú feladat a külső (SZKI) gépen 1976-1991 között épített MNB adatbázis CD-ROM-on való megjelentetése, majd az adatbázis hazahozatala saját gépünkre. A CD-ROM olyan lesz, hogy arról a könyvtárak saját adatbázisukba áttölthetik a kiválasztott adatokat.
Rövid-, legfeljebb középtávú feladat, hogy a hazahozott MNB adatbázis online is elérhető legyen mind az OSZK, mind külső könyvtárak számára, illetve, hogy ez is és az 1992-es impresszumtól épülő – és online máris elérhető – adatbázisunk a HUNMARC segítségével letölthető legyen más könyvtárak számára.
Rövid távú feladat az MNB Könyvek Bibliográfiájának nyomtatott formában a korábbi szerkezetben való megjelentetése. Ez a DOBIS/LIBIS rendszerünk cédulakiírató és megfelelő rendezési programjának elkészültével megoldható lesz.
Az MNB Időszaki Kiadványok Bibliográfia szerkesztésével kapcsolatban szintén a köteles példány szolgáltatása miatt vannak problémáink. Az MNB IKB adatbázis 1986-ig visszamenőleg tartalmazza az adatokat, az IIF hálózaton keresztül az MTA SZTAKI-ban online hozzáférhető, és floppyn is szolgáltatunk belőle. Középtávú terv a saját gépre hozatala.
A zeneművek és térképek bibliográfiai leírásai egyelőre csak a nyomtatott változatban állnak a könyvtárak rendelkezésére. Online hozzáférhetőségük akkor lesz lehetséges, ha ezek feldolgozását is megvalósítjuk a DOBIS/LIBIS-ben, ez közép- vagy hosszú távon reális.
Az időszaki kiadványok munkamegosztáson alapuló feldolgozására vonatkozó megállapodások a különböző információs cégek megszűnése, illetve az OMIKK problémái miatt érvényüket vesztették. Az esetleges világbanki kölcsön segítségével lehetőség lenne ennek a kérdésnek a megoldására (Vajda Erik vonatkozó tanulmányára utalok*). Az OSZK a társadalomtudományi és természettudományi terület feldolgozását továbbra is végzi.
Bár a magyar irodalom és irodalomtudományi bibliográfia elvben kurrens, a több éves lemaradás miatt gyakorlatilag retrospektív.
A JATE Központi Könyvtárával és az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen egy magyar irodalomtudományi CD-ROM adatbázis 1996-ra történő megjelentetését tervezzük, pályázat útján elnyerhető támogatással. Ez a lemaradások feldolgozását is jelentené.
A retrospektív bibliográfiai tevékenység a Régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai szerkesztősége és a Retrospektív bibliográfiai osztály keretében folyik.
Rövid- és középtávú tervünk, hogy az utóbbi évek változásait és az ennek következtében kedvezően alakult fogadóképességet Szlovákiában és Kárpátalján kihasználjuk a Magyarországon nem található régi magyarországi nyomtatványok feldolgozására. Az ehhez szükséges utazásokra az OSZK a pénzt biztosítani kívánja. Óvatos kapcsolatépítést tervezünk Romániával is.
A Horthy-korszak (1921-1944) magyar könyvészeti munkáinak lezárása rövid-, illetve középtávon várható. A Retrospektív bibliográfiai osztály ezt követően ennek az időszaknak a szomszédos országokban megjelent hungarikum-anyagának feldolgozásához fog kezdeni.

3. Központi szolgáltatások

Itt a nem az OSZK állományára alapozott központi szolgáltatásokat tárgyalom, a saját állományunkra alapozott szolgáltatásokról az előző pontban volt szó.
Két olyan szolgáltatás van, ami a könyvtárügy számára alapvető fontosságú: a központi katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés.

Központi katalógusok. Folyóiratok

A Nemzeti Periodika Adatbázis 1981-től tartalmazza a hazai könyvtárakban meglévő külföldi folyóiratok bibliográfiai-, állományi- és lelőhely adatait, valamint a jelentő könyvtárakra vonatkozó adatokat. Az adatbázis IIF vonalon az MTA SZTAKI-ban online hozzáférhető. Az 1981-1991-es adatbázis megjelent CD-ROM-on és mikrofilmlapon. Rövid távú tervünk az adatbázis hazahozatala az OSZK gépére és az aktualizált CD-ROM változat megjelentetése, illetve a továbbiakban rendszeres aktualizálás és kiadás.
A retrospektív nyomtatott központi folyóiratkatalógus kiadása évek óta folyamatban van, leállni vele már nem lenne célszerű. Befejezése hosszú távú terv.

Központi katalógusok. Könyvek

Ez jelenleg cédulakatalógust jelent. Középtávú feladat a számítógépes adatbázis építésének megkezdése és valószínű a hosszú távú terv keretében történő befejezése és az online hozzáférhetőség biztosítása. Rövid távú feladat annak eldöntése, hogy milyen jellegű legyen az adatbázis, illetve ezzel összefüggésben: hogyan készüljön.
A lehetséges két megoldás: a résztvevő könyvtárak adatbázisainak összekapcsolása, illetve egy központi adatbázis építése, azaz a jelenlegi megoldás számítógépes változata. Személy szerint én az utóbbi megoldást tartom szerencsésebbnek, az NPA-hoz hasonlóan.
Esetleges világbanki vagy egyéb támogatás a fenti kivitelezési időt lerövidítheti.

Könyvtárközi kölcsönzés

Könyvtárközi kölcsönzési szolgáltatásunkat a kérések számítógépes nyilvántartásával, a szolgáltatás gyorsítása érdekében a korszerű technika alkalmazásával (telefax, E-mait) kívánjuk hatékonyabbá tenni.

4. A nemzeti könyvtár mint működő tudományos nagykönyvtár

Az OSZK nemzeti könyvtári feladatai mellett a magyar irodalomtudomány és a magyar történettudomány tudományos szakkönyvtára is. Ebből és az 1. pontban leírt elvekből is kivetkezik, hogy egy nagykönyvtár működési feltételeit kell biztosítani.
A tapasztalatok azt mutatják – és erre utalt a minisztériumi vizsgálat “alulszabályozottságra” vonatkozó észrevétele is -, hogy a tevékenység egy jelentős részének a megszervezésében a “verkliszerűségre” kell törekedni. Sok mindenből “ügy” keletkezik, ahelyett, hogy egy kialakult mechanizmus működne. E jelenségek egy része a gazdasági igazgatósággal függ össze, de jelentős részében a szakmai területekre is jellemző (ld. pl. a gyarapítással kapcsolatos problémakört). Ha az OSZK úgy működik, mint egy könyvtári nagyüzem, akkor több energia marad – főként a középvezetők szintjén – a szakmára és a fejlesztésekre, és kevesebbet kell fordítani hivatali jellegű feladatokra.
Megítélésem szerint ez rövid távú terv keretében megoldható és megoldandó, megfelelő szabályzatok, de mindenekelőtt egy jól átgondolt ügyrend alapján.
A működő könyvtár szakmai kérdéseire visszatérve: véleményem szerint nem szabad változtatni azon az elven és gyakorlaton, hogy minden 18. évét betöltött állampolgár – így az egyetemisták is – a könyvtár olvasói lehetnek.
Gyakori panasz, hogy a sok egyetemista zavarja és elriasztja a kutatókat. A megoldás útja kettős: egyrészt a kutatóhelyeket térben jobban el kell szeparálni a többi olvasóhelytől (kutatószobák kialakítására sajnos nincs lehetőség). Egyéb, kisebb gesztusokkal – kényelmesebb szék, zárható tároló rekeszek kialakítása stb. – is a kutatók kedvében lehet járni. Mindenekelőtt azonban – és ez a kettős út másik fele – a megfelelő könyvtárosi magatartással lehet a kutatók által kifogásolt helyzeten javítani. Ez vonatkozik a kiszolgálás, tájékoztatás minőségére és arra, hogy a könyvtáros megfelelően fellép az esetleges aszociális magatartással szemben. Az olvasószolgálati és tájékoztatási munkatársak ezen elveknek megfelelő magatartásának kialakítása terén tisztelet a szép számú kivételnek – még sok a tennivaló.
Szakmai kérdésnek tekintem, hogy az olvasók szolgálata az alapvető feladatunk és kötelességünk. Ezért – bár az OSZK épülete erre sok tekintetben alkalmas lenne – semmi olyan rendezvénynek nincs helye a könyvtárban és környékén, ami az olvasók mozgását, kiszolgálását, nyugalmát zavarná.
A nemzeti könyvtár központi tájékoztató szolgálatának nemcsak az OSZK-ra vonatkozó információt kell tudni szolgáltatnia, hanem “tájékoztatás a tájékoztatásról” jellegű szolgáltatást is kell nyújtania, ha erre szükség van.
A nemzeti könyvtárnak elvben rendelkeznie kell minden olyan számítógép nyújtotta lehetőséggel, amivel az ország könyvtárai rendelkeznek, ha ezek igénybevételére nincs is mindig vagy túl gyakran példa.
Az 1991-es impresszum utáni könyvek csak OPAC-on kereshetők, azonban üzemzavar esetén a katalógusnak ez a része nem használható. Rövid távon meg kell oldani a COM-fiche lehetőséget, és félévenként kumulált COM-fiche-katalógust kell megjelentetni az üzemzavarok okozta fennakadás csökkentésére.
Rövid távon megoldandó a KATAL adatbázis (külföldi könyvek számítógépes katalógusa) bevitele a DOBIS/LIBIS-be.
Középtávú feladat az 1976. előtti állomány retrospektív konverziójának megkezdése. A befejezése nyilván csak hosszú távú megoldás lehet. A gyakorlati megvalósítás tekintetében azonos lehet bizonyos mértékig a 3. pont alatt tárgyalt “Központi katalógusok. Könyvek” számítógépesítésével (pl. “magyar SAZTEC”**).
Az 1976-1991. évi anyag retrospektív konverziója középtávú feladat: az erre az időszakra vonatkozó MNB adatbázis OSZK gépre telepítésével és OSZK-jelzetekkel való ellátásával.
A már említett könyvtárhasználati útmutatón kívül is a tájékoztató dokumentumok széles skálájával (a nyitvatartási időkről szóló tájékoztató laptól az OSZK-t bemutató “reprezentatív” színes kiadványig) kell az olvasók informálását biztosítani. Külön gondot kell fordítani a rendkívüli esetek okozta változásokra, zavaró körülményekre.
Összefoglalva: arra kell törekedni, hogy az OSZK olvasói ne csak azért érezzék magukat kivételezett helyzetben lévőknek, mert az ország legnagyobb könyvtárának, a “Gróf Széchényinek” olvasói, hanem mert a legjobban kiszolgált olvasók is.
Az állományellenőrzésről: Az OSZK-ban 1965-69-ben volt utoljára teljes körű állományellenőrzés. Két minisztériumi vizsgálat is kifogásolta ezt. A teljes körű állományellenőrzés végrehajtása rövid-, esetleg középtávú feladat. Menete: a raktárból (törzsállomány) kihelyezett könyvek ellenőrzése, a raktárakban lévő könyvek ellenőrzése, a periodikumok ellenőrzése, a különgyűjtemények ellenőrzése.

5. Kutatások

A tudományos kutatómunkának szép hagyományai vannak a nemzeti könyvtárban. E hagyományt folytatva, támogatni kell a kutatómunkát. Elsősorban természetesen a könyvtártudománnyal összefüggő kutatásokat, a történeti, bibliográfiai kutatásoktól kezdve az olvasásszociológiai kutatásokon át az informatikai kutatásokig.
Tudományos könyvtári mivoltunkból adódóan támogatandónak tekintek azonban olyan irodalmi-, történelmi kutatásokat is, amelyek eredményeképpen a könyvtár tájékoztató munkatársi gárdájának színvonala nő úgy, hogy nemcsak az egyetemi hallgatók számára tudnak megfelelő útmutatást adni, hanem a kutatóknak is partnerei. (Windisch Éva, Kelecsényi Gábor, Balogh György – hogy csak néhány közelmúltbeli tragikus veszteségünk pótlásának szükségességére utaljak.)
Tudományos Bizottságunk tevékenységének megújítását tervezem: rendszeresebb üléseket; évi egy-két tudományos ülésszak rendezését, mint pl. a múlt évben a hungarikumokról vagy az idén januárban gróf Apponyi Sándorról tartott; külső szakértők meghívását a bizottságba.
A kutatások ösztönzésére szolgáló Keresztury-díjon kívül – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – pályázati pénzeket kívánunk szerezni, részben a kutatásokra, részben ezek eredményeinek publikálására.

6. Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolataink alakításában az elmúlt időszak kényszerű KGST kapcsolatai helyébe új, illetve új tartalmú kapcsolatok kiépítésére kell törekednünk. Ennek két fő iránya van: 1. A hungarikumok kutatásával, állománykiegészítő mikrofilmezésével kapcsolatos feladatok: ez elsősorban a szomszéd országokkal, továbbá Csehországgal és Németországgal való kapcsolatépítésben játszik döntő szerepet. 2. Részvétel a fontos nemzetközi szervezetek munkájában (IFLA, LIBER, ISDS, ISBN, ELAG, ICOM, CENL stb.), hogy megfelelően – szakmailag és szervezetileg – jelen legyünk a nemzetközi szakmai életben, annak összes előnyével és ránk vonatkozó – végső soron szintén előnyös – kötelezettségével együtt.
Nemzetközi kapcsolataink fontos részét képezik az 1. pontban a nemzetközi csere kapcsán említett, a külföldi magyarsággal összefüggő feladatok és lehetőségek.
Ennek kapcsán említendő a hungarika dokumentációs tevékenységünk fontossága, ebből következően támogatásának szükségessége.

7. Technikai fejlesztés

A számítógépesítés terén folytatni kell a NEKTÁR (Nemzeti Könyvtár Átfogó Információs Rendszere) kiépítését. A gyarapítási-, kölcsönzési modul bevezetése, továbbá a beiratkozás és olvasói nyilvántartás (kis) gépre vitele rövid-középtávú feladat, hosszú távú a különgyűjtemények bekapcsolása a rendszerbe. Folyamatban van a teljes lokális hálózat kiépítése és a könyvtár külső elérhetőségének javításához szükséges műszaki feltételek megteremtése. A számítógépesítéssel kapcsolatos egyéb feladatokat a megfelelő szakterületeken érintettem.
A reprográfia és az elektronikus információhordozók alkalmazása terén a műszaki fejlődés folyamatos figyelemmel kísérése a feladat, hogy amennyiben az igények, körülmények és a pénzügyi feltételek szükségessé és lehetővé teszik az új technikák alkalmazását, azokra fel legyünk készülve. Ugyanez vonatkozik az állományvédelemre is, különös tekintettel a papíralapú dokumentumok esetében alkalmazható tömeges (a kötések szétszedése nélkül alkalmazható) semlegesítési, savtalanítási és megerősítési eljárások alkalmazására.
Az állományvédelem kérdésköréhez tartozik a jelenlegi raktározás klimatikus feltételeinek a megjavítása: a mostani állapotokra a szennyezett levegő, a helyenként és időnként váltakozó túl párás, illetve túl száraz levegő a jellemző, ami sietteti az egyébként is rossz minőségű papírok romlását.
Új raktárépületre lesz szükség. 2000-re az OSZK raktárai betelnek. Mivel a nemzeti könyvtár nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy ne tudja fogadni az új dokumentumokat, rövid távon meg kell kezdeni az új raktár építésének előkészületeit. Pontosabban: folytatni kell az e téren elkezdett munkát. A városrendezési elképzelések nem teszik lehetővé az OSZK közvetlen környezetében raktár . építését, ugyanakkor az OSZK épületétől távol eső raktár nem jöhet szóba három alapvető ok miatt: 1. Jelenleg világszínvonalú a szolgáltatásunk atekintetben, hogy a raktárból kikért dokumentumok 15-30 percen belül az olvasók rendelkezésére állnak. Külső raktár esetén ez megszűnne. 2. A dokumentumok szállítása külső raktárból a könyvtárba és vissza drága, továbbá 3. a dokumentumok állapotára katasztrofális hatású lenne. Ezért egyetlen megoldás lehetséges: föld alatti raktár építése a könyvtár épülete mellett. Erre elkészültek az előzetes elképzelések. Rövid távú feladat a tervezési megbízások kiadása, közép- és hosszú távú feladat a tényleges munka elkezdése, hogy 2000-re elkészüljön az új raktár.
A föld alatti megoldásnak további előnye, hogy nagyobb a biztonság, a kívánatos klimatikus állapotok kisebb energiaráfordítással biztosíthatók.
Állományvédelmi és építési szakemberek számára még ebben az évben tanulmányutat tervezek Bécsbe, az Osztrák Nemzeti Könyvtár új, föld alatt épült raktárának megtekintésére.

8. A felügyeleti hatóság, szakmai közigazgatás munkájának segítése, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ kérdése

Nemzeti könyvtári feladatnak tekintem főhatóságunk, a szakmai közigazgatás munkájának segítését. Erre predesztinált szervezetünk a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK), így a KMK kérdését is ennek kapcsán tárgyalom.
Az OSZK KMK feladatkörét egyrészt a főhatóság, másrészt a könyvtáros szakma igényei kell, hogy meghatározzák. A dolog jellegéből következik, hogy a főhatóság igényeinek meghatározása nem tartozik a kompetenciámba (megjegyzem viszont ennek kapcsán, hogy a főhatóság – Könyvtári osztály – részéről megtörtént a KMK tevékenységének áttekintése és örvendetes módon élénkül a KMK igénybevétele). Fontosnak tartom a “szakma” igényeinek felmérését a KMK vonatkozásában: akár bizottság útján, akár az MKE és KIK szervezésében, akár sajtóvitában.
Három dolgot előzetesen kiemelendőnek tartok.
1. A KMK szakkönyvtári, illetve könyvtártudományi dokumentációs feladata nem kérdőjelezhető meg.
2. Ugyancsak nem kérdőjelezhető meg oktatási feladata sem, de megítélésem szerint teljesen más irányúnak kell lennie, mint amilyenben az utóbbi években fejlődött. Nevezetesen: nem feladata olyan képzés folytatása, amit iskolarendszerben végeznek vagy kéne végezni. Ezzel szemben speciális feladatokra és különböző szintű és szakirányú továbbképzésekre kell koncentrálnia.
3. Szervezetileg is arra kell felkészülnie, hogy mind a főhatóság, mind a szakma részéről az állandó változás és fejlődés megszabta igények várhatók. Ezért egy szűkebb stabil (saját) szakembergárdából és egy széles körű külső szakértői gárdából kellene a célfeladatokra munkacsoportokat alakítani, megbízásokat kiadni (pl. közreműködés egy világbanki projekt elkészítésében).

Szervezeti kérdések

Alapvető átszervezéseket – a már említett gyűjteményfejlesztési igazgatói poszt megszüntetésén kívül – nem tartok aktuálisnak. Néhány kisebb változtatást viszont igen, de ezek lényegében egy kialakult helyzet szervezeti szabályzatban való rögzítését jelentenék. Ezek a következők:
- A Történeti Interjúk Videotárának (TIVT) a KMK-hoz hasonlóan főosztályként való integrálása a könyvtárba, mind a TIVT, mind a KMK jelenlegi nevének megtartásával.
- A Szervezési főosztály megszüntetése: a Fejlesztési osztályból és a Számítástechnikai alkalmazási osztályból egy Számítástechnikai főosztály kialakítása, az Igazgatási osztály és a Kulturális és marketing iroda közvetlen alárendelése a főigazgatóságnak.
Megfontolandó kérdés a főosztályoknak igazgatósági rangra emelése. Ez elsősorban a nemzetközi kapcsolatok szempontjából tűnik hasznosnak.

*

Végezetül egy, az OSZK elismertségének növelését és anyagi lehetőségeinek javítását célzó szerveződés létrehozására vonatkozó elképzelésemet kívánom kifejteni. Egy olyan “elit klubra” vagy “mecénás klubra” gondolok, amelynek néhány jeles közéleti személyiség, esetleg híres művész, rangos tudós, továbbá “pénzes ember” (akár bankár, akár vállalkozó) lenne a tagja. Évente 2-4 alkalommal ülne össze a társaság. A híres emberek a könyvtár rangját emelnék és tudatosítanák, a pénzemberek pedig rendkívüli célokra adományoznának pénzt, pl. egy-egy fontosabb hagyaték, aukción felbukkanó érték megvásárlására, kiemelkedő fontosságú fejlesztésekre. Az ilyen támogatással beszerzett műveket egy sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatón tennénk évente egyszer közszemlére.

*

Befejezésül vezérszavakban foglalom össze az elkövetkező 5 év legfontosabb feladatait

  • a hungarikumok teljes körű gyűjtése, az állomány védelme,
  • a bibliográfiai számbavétel megoldása,
  • a központi katalógusok fejlesztése,
  • korszerű, tudományos nagykönyvtár működtetése,
  • a föld alatti raktár építésének elkezdése,
  • a számítógépesítés továbbfejlesztése,
  • a KMK munkájának az új igényekhez igazítása.

Bár nem egyértelműen szakmai kérdés, de szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az intézmény vezetése és az érdekvédelmi szervezetek (esetünkben a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács) is megtalálhatják az együttműködés közös nevezőjét: ugyanis, ha egy munkatárs jól érzi magát a munkahelyén, akkor lehet a legtöbbet kihozni belőle. Ennek a jó érzésnek az elérése, illetve megteremtése mind a munkáltató, mind az érdekvédelmi szervezet célja.
Budapest, 1994. március 19.
* Vajda Erik: Időszaki kiadványok válogatott cikkeinek online adatbázisa kooperációs partnerek együttműködésével / [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. – Bp. : OSZK-KMK, 1994. – 57 p. – (A Könyvtári Figyelő könyvsorozata ; 2.)
** SAZTEC – a katalógusok retrospektív konverziójára specializálódott brit cég