Elhangzott a Periodika Kör “Az időszaki kiadványok aktuális kérdései” c. rendezvényén 1994. április 26-án


Rövid történeti visszatekintés

A magyar sajtó első korszakának első nemzeti bibliográfiai szintű feltárása id. Szinnyei József nevéhez fűződik, aki a Vasárnapi újság 1862. évi számaiban adta közre a 18 . században megjelent hírlapok bibliográfiáját, a 19. századi sajtóbibliográfiát pedig ugyanitt, az 1863-1866. évi számokban jelentette meg. Ezt a retrospektív feltárást követte az első kurrens nemzeti bibliográfiának tekinthető évenkénti összeállítása, mely 1867-től 1894-ig a Vasárnapi újság, majd 1895től 1910-ig a Magyar könyvszemle hasábjain jelent meg.
Id. Szinnyei József halála után a kurrens sajtóbibliográfia sokáig szünetelt, de két jelentős, átfogó retrospektív összeállítás megjelent az 1911-től 1920-ig, valamint az 1945-től 1954-ig terjedő évekre vonatkozóan. Közben 1935-től 1943-ig “A magyar sajtó évkönyvé”-ben kiadott összeállítások helyettesítették a hiányzó kurrens nemzeti sajtóbibliográfiát. 1976-ig csupán egy-egy évre vonatkozóan jelent meg sajtóbibliográfiát pótló jegyzék, egyébként pedig a legjelentősebb periodikumok bibliográfiai leírásait a Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek bibliográfiája tartalmazta, és a Magyar Posta összeállításában kiadott katalógusok alapján lehetett tájékozódni a Posta által terjesztett kiadványokról.

A kurrens sajtóbibliográfia kialakulása

Érthető tehát, hogy fokozott igény jelentkezett a kurrens periodikumokat rendszeresen feltáró bibliográfia iránt mind a könyvtáros-társadalom, mind az olvasók, használók részéről. E jogos igény kielégítésére vállalkozott az Országos Széchényi Könyvtár a 70-es években, amikor döntés született a kurrens nemzeti sajtóbibliográfia rendszeres és folyamatos megjelentetéséről.
1976-ban a – meglehetősen kis létszámú – munkaközösség regisztrálta azokat a periodikumokat, amelyek abban az évben köteles példányként az OSZK-ba érkeztek. Bibliográfiai leírást akkori felmérésünk szerint – a nálunk fejlettebb országokban is csak az új indulású periodikumokról készítettek a kurrens sajtóbibliográfiák számára. Mi úgy éreztük, hogy csak akkor lehet reális képet kapni a hazai sajtóról, ha a már régebben élő kiadványokról is számot adunk. Ezért valamennyi, 1976-ban élő periodikumról bibliográfiai leírás készült, ezek a bibliográfiai leírások a “Kurrens időszaki kiadványok” (KIK) 1976. tárgyévi köteteiben jelentek meg 1977-ben és 1978-ban (terjedelmi okokból két részben).
A KIK, majd az 1981. tárgyévi kötettől kezdődően a “Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája” (MNB IKB)1986-ig évenként, az 1987/1988. tárgyévi összevont kötettől kétévenként jelent, illetve jelenik meg. Az összevont kötetek megjelentetésének elsősorban az az oka; hogy a számítógépesítésre való áttérés következtében kialakult lemaradást szeretnénk csökkenteni. Terveink szerint rövidesen visszatérhetünk az évenkénti megjelentetésre.

A sajtóbibliográfia szerkezeti felépítése

Az 1976-os kötet számára azt a módszert választottuk, hogy az 1976-ban induló periodikumokról összefoglaló szintű, nyitott, az 1976 előtt indult periodikumokról monografikus szintű leírást készítettünk az ISBD/S első, akkor még nem végleges kiadásának előírásai szerint.
Az 1976. utáni kötetek tartalmazzák az adott tárgyévben induló periodikumok bibliográfiai leírásait és a tárgyévben megjelenő, de valamelyik előző kötetben már feldolgozott periodikumok azonosító tételeit. Ez utóbbi tételek 1985-ig csak a címet, azonos címek esetén kiegészítő adatként az alcímet vagy a közreadót, a KIK-ben vagy az MNB IKB-ben megjelent bibliográfiai leírás tételszámát, az ISSN-t, az OSZK raktári jelzetet és az adott tárgyévben elsőként meg jelenő szám számozási adatait tartalmazták.
Az éves köteteket az új címekre vonatkozóan testületi mutató, majd későbbi fejlesztés eredményeképpen ISSN mutató egészítette ki. Ötévenként összevont cím és testületi mutató készült a bibliográfia hatékonyabb használhatósága érdekében.
A visszajelzések alapján úgy tűnt, hogy a megjelent kötetek tényleges segítséget jelentettek mindazoknak, akik a hazai periodikumok iránt érdeklődtek. Bennünk pedig kialakultak azok a szempontok, amelyek alapján a további fejlesztéseket elő tudtuk készíteni. Ehhez már nem volt elég a hagyományos manuális módszer, automatizált rendszerben kellett gondolkodni.

Az IKB adatbázis kialakítása

A modern technika térhódítása lehetővé tette, hogy az Országos Széchényi Könyvtár új, várbeli épületében egyre elterjedtebben alkalmazhassa az automatizált dokumentumfeldolgozást. Nemzeti sajtóbibliográfia előállítására alkalmas szoftver hiányában a periodikumok bibliográfiai adatainak nyilvántartására és kezelésére Micro-ISIS-en alapuló önálló fejlesztésként 1988-89-ben megterveztük és kialakítottuk az IKB – MAGYAR PERIODIKA ADATBÁZISt. Az adatbázis nevében levő betűszó feloldása: “időszaki kiadványok bibliográfiai adatai”. Az adatbázis kezdetben egyetlen számítógépen, majd sokáig két, egymással semmilyen kapcsolatban nem levő számítógépen épült. A több, mint 4 évig tartó, ún. hőskorban az egyik gépről rendszeresen átmásoltuk a tételeket a másik gépre, hogy egyrészt mind a két gépet kihasználhassuk feldolgozáshoz és adatbázisépítéshez, másrészt a jegyzékeket, bibliográfiai füzeteket egy gépről, egységesen szerkeszthessük, és biztosítani tudjuk az adatbázis egyéb szolgáltatásait is. (Ezekről a későbbiekben részletesebben szó lesz.) 1993-ban egy AT/486-os hálózati file-szerver beállítása után Ethernet típusú hálózatra installáltuk a Novell hálózati szoftvert. A hálózati munkára való áttérés sok megoldandó feladatot és új problémákat hozott, de mindent összevetve, a hálózat tagjaként egy éve sokkal korszerűbb körülmények között, online dolgozhatunk.
Számunkra nagy jelentősége volt annak az egyébként természetes ténynek is, hogy minden feldolgozó saját gépén rögzítheti az adatokat, amelyeket azonnal egységként lehet kezelni valamennyi művelet során.
Az IKB adatbázist, mint adatkezelő és kiadványszerkesztő rendszert az OSZK számítógépes programozójával közösen alakítottuk ki, magunk látva el az adatbázis tervezésének munkafázisától kezdve a rendszerszervezési, programozási, tesztelési feladatokat is. Így érthető, hogy az adatbázis jelenlegi formája fokozatosan alakult ki, sőt további fejlesztésére is megvannak az elképzeléseink.

Az IKB adatbázis gyűjtőköre

Az adatbázis tervezésénél elsődleges szempontnak alapfeladatunkat kellett tekinteni, tehát a kurrens nemzeti sajtóbibliográfiai kötetek előállítását, ezért az IKB adatbázis gyűjtőköri elveit ennek alapján állapítottuk meg, figyelembe véve a nemzeti könyvtár jelenleg is érvényes, de felújításra váró gyűjtőköri szabályzatát.
Az adatbázis tartalmazza a Magyarországon megjelenő és az OSZK-ba köteles példányként beérkező időszaki kiadványok adatait – az időszaki kiadvány fogalmát az ISBD/S szerint, tehát a lehető legszélesebb módon értelmezve.
Nem tartoznak az adatbázis gyűjtőkörébe a konferenciák, rendezvények, kiállítások anyagai és a sorozatok. Ezek bibliográfiai számbavételét a “Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek bibliográfiája” látja el. Tartalmi és terjedelmi okokból egyaránt indokolt volt kizárni a gyűjtőkörből a következő kiadványtípusokat: nem szakosított cím-, adat- és névtárak; intézményi és egyesületi beszámolók, jelentések, munkatervek, belső hírlevelek; áruismertetők, ár- és termékjegyzékek; kiadói katalógusok és tervek; könyvtárak gyarapodási jegyzékei; szakirodalmi tájékoztatók, sajtószemlék, műsor- és programfüzetek {az országosak és a nemzetköziek kivételével); a felső-, közép- és alsófokú iskolák híradói, humoros lapjai; helyi hirdetési és reklámlapok; nem számozott rejtvényújságok; propagandakiadványok és az ún. aprónyomtatványok. Mindezek hozzáférhetők az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében és visszakereshetők a katalógusokban.

Az adatbázis tartalma és lehetőségei

Az adatbázis egyes tételei egy-egy periodikum bibliográfiai, besorolási és szervizadatait tartalmazzák. Beviteli űrlapunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében két oldalból áll, az egyes adatokat mezőkbe, illetve almezőkbe rögzítjük. A Micro-ISIS valamennyi lehetőségét kihasználva megadjuk a kiadvány megváltozott adatait is. Ez azt jelenti, hogy a változó adatok esetében azt is pontosan jelöljük, hogy a megváltozott adatok mettől meddig érvényesek. Az érvényességi határt évben adjuk meg. Mind az állandó, mind a változó adatok közül a legjelentősebbek invertáltak és közvetlenül visszakereshetők.
A felhasználók igényeire gondolva kétféle invertálási rendszerrel dolgozunk. Egy bizonyos adat keresésénél lehetőség van arra, hogy a találatok között valamennyi tétel szerepeljen, amelyikben az adat előfordult, akkor is, ha a keresett adat a tételek nagy részében már megváltozott, tehát nem érvényes. A másik invertálási mód pedig az úgynevezett aktuális keresést biztosítja, ennek eredményeképpen a találatok között csak azok a tételek szerepelnek, amelyekben a keresett adat jelenleg is aktuálisan érvényes. Lehetőség van a kiadvány tartalma szerinti, a szöveg nyelve szerinti keresésre, egy adott város vagy egyéb település kiadványainak áttekintésére, sőt egy adott megyén belül megjelenő valamennyi kiadvány számbavételére.
A keresés módjáról még annyit kell tudniuk a használóknak, hogy bizonyos mezők adatait szavak szerint lehet keresni, bizonyos mezők adatait pedig előtaggal. A periodikumok legfontosabb adatai: a címek és a közreadói nevek szavanként kereshetők. A kereséshez is részletes útbaigazítást adnak az adatbázis helpjei. Azt talán hangsúlyozni sem kell, hiszen ez a Micro-ISIS érdeme, hogy összetett keresések eredményeképpen egészen körülhatárolt találati eredményt lehet elérni.
A fenti adatok birtokában nem lehetett nem gondolni az adatbázis további hasznosításának lehetőségeire. Ezek megvalósításához némiképpen módosítani kellett az adattartalmat, az adatok bevitelének módját, ki kellett dolgozni a különböző tételformátumokat, valamint a szolgáltatásokhoz szükséges programokat.

Az IKB adatbázis alapján szerkeszthető tételek

Az adatbázis tételei megjeleníthetők a képernyőn, vagy kinyomtathatók különböző formában (listázva vagy cédulaformában). Jelenleg több, mint 20 tételtípus előállítására van számítógépes programunk. A tételek két nagy csoportba oszthatók:

  • teljes bibliográfiai leírást tartalmazó tételek és
  • rövidített bibliográfiai leírást tartalmazó tételek.

A teljes tételek ISBD alapú bibliográfiai leírást tartalmaznak, az érvényes magyar szabvány, az MSZ 3424/2 előírásai szerint. Ezek adattartalmát és szerkezetét tehát nem szükséges részletezni. Teljes bibliográfiai leírások jelenleg csak az 1986-ban vagy azt követően induló kiadványokról készülhetnek, mivel az adatbázis nem tartalmazza az 1986 előtti kiadványok induló adatait. Távolabbi terveink között szerepel annak megvalósítása, hogy e kiadványok induló és 1986 előtti adatait is pótlólag bevigyük az adatbázisba, természetesen e terv megvalósulása elsősorban anyagi lehetőségeink függvénye. A teljes bibliográfiai leírást tartalmazó tételtípuson belül az adattartalomban különbségek vannak a különböző tételek között. Például: van olyan tétel, amelyikben szerepel a főtételhez kapcsolódó melléktételek és utalók felsorolása is, ezt a tételtípust jelenleg a korrektúrapéldányokban alkalmazzuk, további felhasználása könyvtárak alapkatalógusaiban képzelhető el.
Az adatbázisban szereplő valamennyi kiadványról készíthetők különféle rövidített bibliográfiai tételek. E tételek szerkezetét és adattartalmát a katalógusszerkesztési szabványok előírásai szerint dolgoztuk ki. A tételek tartalmazzák mindazokat a bibliográfiai adatokat, amelyek a periodikum azonosításához szükségesek, valamint mindazokat a besorolási adatokat, amelyeket a tételszerkesztési szabványok előírnak. Elsősorban a sokszor igen problémás testületi név egységesített formáját szeretnénk a nemzeti bibliográfiai szolgáltatásokon keresztül is népszerűsíteni a könyvtárosok, bibliográfusok és más felhasználók körében.
A rövidített bibliográfiai tételek adataik alapján három, jelentősen eltérő csoportba sorolhatók: az első típus a kiadvány induló számának adatait, illetve az adatbázis számára elsőként regisztrált adatokat, a második típus az adatbázis számára utoljára regisztrált szám adatait, míg a harmadik típus egy bizonyos – tetszőlegesen megválasztható – év adatait tartalmazza. A rövidített tételek mindhárom típusára jellemző, hogy variációs lehetőségek vannak az adattartalmat illetően: az egyik tételtípusban például szerepel az OSZK raktári jelzete, míg a másikban nem, vagy az egyikben megadjuk a szerkesztőség és a terjesztés adatait, míg a másikban nem. Attól függően alakítottuk ki e tételek szerkezetét és adattartalmát, hogy milyen felhasználási célt kívánunk velük kielégíteni: szerepelhetnek jegyzékek tételeiként, katalógusban főtételként, melléktételként, gyarapítási segédletként stb.

Az IKB adatbázis szolgáltatásai

A számítógépes keresés és a találatoknak a képernyőn való megjelenítése mellett az adatbázis további szolgáltatásokat is ellát. Ezeket az alábbi 3 típusba sorolhatjuk:

Számítógépes programmal előállított kiadványok

Nemzeti könyvtári kötelezettségeinknek eleget téve a nemzeti sajtóbibliográfia előállításához kiadványszerkesztő programokat készítettünk. Jelenleg három kiadványunk jelenik meg folyamatosan.

Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája

A számítógéppel előállított éves sajtóbibliográfia megtartja az eredeti szerkezetet, tehát a törzsrész teljes bibliográfiai leírást tartalmaz az újonnan induló és címváltozott periodikumokról. A régebben indult kiadványokról készített tételekre vonatkozóan a számítógépes feldolgozás az 1986-os tárgyévi kötettől kezdve jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az előző azonosító tételek helyett a törzsrészben az előbbiekben már ismertetett rövidített bibliográfiai tételek szerepelnek azokról a kiadványokról, amelyek az adott tárgyévben megjelentek, de bibliográfiai leírásukat már közöltük valamelyik előző kötetben. E tétel részét képezik a tárgyévben beérkezett első szám számozási adatai, valamint az a tételszám, ahol a kiadvány eredeti teljes bibliográfiai leírása megtalálható. A törzsrészt mutatók egészítik ki.
Mivel az adatbázis a változó adatokat is tartalmazza, és a rövidített tételben is szerepel az adott időszakra érvényes közreadó vagy közreadók neve, a testületi mutató valamennyi tételre vonatkozóan közli a közreadók egységesített nevét, a névhez kapcsolódó kötelező utalókat, a bibliográfiai leírásban található egyéb névformáról készített, valamint a testület előző nevéről készített utalókat.
A földrajzi mutató a kiadó, a közreadó, valamint az egyéb illetékesség szerinti helyneveket és esetenként az ezekhez kapcsolódó utalókat tartalmazza.
Az ISSN mutató nem csupán a kiadványok számára megállapított helyes ISSN-eket, hanem a kiadványokba tévesen vagy hibásan benyomtatott ISSN-eket is tartalmazza ISSN számsorrendben.
A mutatótételeket a főtétel tételszáma követi.

Magyar nemzeti bibliográfia. Új periodikumok

A “Magyar nemzeti bibliográfia. Új periodikumok” (a továbbiakban MNB ÚP) havonként jelenik meg a ,;Magyar nemzeti bibliográfia. Könyvek bibliográfiája” függelékeként. 1991-től nyújt tájékoztatást az OSZK-ba köteles példányként beérkezett, és az IKB adatbázis számára az adott hónapban feldolgozott új és címváltozott periodikumokról. A kiadvány két fő részből áll: törzsrész és mutatók.
Az MNB ÚP törzsrésze az éves sajtóbibliográfiához hasonlóan teljes bibliográfiai leírást tartalmazó tételekből és a tételekhez kapcsolódó címutalókból áll.
A törzsrészt az éves sajtóbibliográfiának megfelelő mutatók egészítik ki.
Mind az éves, mind a havi sajtóbibliográfiára érvényes, hogy a törzsrész a tételeket és a címutalókat egyetlen betűrendben közli. A tételek tételszámozása egy tárgyéven belül önálló és folyamatos.

Új periodikumok

Az Új periodikumok (a továbbiakban ÚP) című negyedéves jegyzék 1989. január 1-jétől nyújt tájékoztatást az OSZK-ba köteles példányként beérkezett, és az IKB adatbázis számára az adott negyedévben feldolgozott új és címváltozott periodikumokról. A kiadvány három fő részből áll: Törzsrész * Címmutató * Közreadói mutató.
A törzsrész tételei nem ISBD alapú bibliográfiai leírásokat tartalmaznak, hanem az előzőekben már ismertetett rövidített bibliográfiai tételek, amelyek fő- és melléktételekként alkalmasak a leíró katalógus építéséhez. A kiadvány egyoldalas nyomással készül, hogy a tételeket – katalógusépítés céljából – ki lehessen másolni. További szolgáltatásként a tételben megtalálhatók a szerkesztőségre és a terjesztésre vonatkozó adatok, ha ezeket a kiadvány közli.
A címmutató a címváltozatokat, valamint a korábbi és a későbbi címeket, a közreadói mutató az egységesített közreadói neveket tartalmazza. Mindkét mutatóban a tételek az adott főcímre vagy besorolási címre utalnak.
Egy adott ÚP füzet rövidített tételei megjelennek teljes tételként a “Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája” három előző füzetében.
Címváltozott periodikumok esetében a korábbi címet mindhárom kiadványban követi bibliográfiai leírásának tételszáma, ha ez már megjelent az éves sajtóbibliográfia (MNB IKB) valamelyik kötetében.
Az előadás résztvevői számára az MNB ÚP és az ÚP illusztrálására bemutatófüzetet szerkesztettünk 22 tétel alapján.
A teljes és a rövidített tételek közötti különbség, és a két (eltérő tételtípust tartalmazó) kiadvány létjogosultságának bizonyítására szolgál, hogy ugyanarról a kiadványról hogy néz ki egy teljes bibliográfiai leírás és egy rövidített tétel, milyen felhasználási lehetőség kínálkozik egyik vagy másik tétel esetében.
Az MNB ÚP-ban megjelenő tétel:

11.
Magyar Műhely : a Magyar Műhely Munkaközössége és a Magyar Műhely Baráti Kör irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata / fel.szerk. Bujdosó Alpár [et al.] ; szerkbiz. elnök Ágoston Vilmos = Atelier hongrois : revue littéraire : publication périodique / dirigée par Alpár Bujdosó [et al.] ; com. de réd. Vilmos Ágoston [et al.]. -1.évf. 1.sz. (1962. máj./jún.)- . – Montrouge ; Wien ; Budapest : M. Műhely, 1962- . – Ill. ; 25 cm. (Magyar Műhely Baráti Kör füzetek, ISSN 0865-0683)
Negyedévenként. – 1989-ig külföldön jelent meg. – A leírás alapja 28.[!29.] évf. = 75.sz. (1990. márc. 20.), az első Magyarországon megjelenő szám, sorozati száma: 3. Összefogl.: franciául.
ISSN 0025-0201 = Magyar Műhely : 60,- Ft : 60,- FRF példányonként : 220,- Ft : 220,- FRF évenként.

A bibliográfiai leírás az ISBD/S elveinek megfelelő szerkezetben tartalmazza a kiadvány összes bibliográfiai adatát. A főcímet a többi bibliográfiai adat szabályos sorrendben, a kiadványt tükrözve követi: az alcím, a szerkesztő neve, a párhuzamos cím, a párhuzamos alcím, a szerkesztő párhuzamos megnevezése. Ez a tétel sok adatot tartalmaz, ebben a formában csak többlapos katalógustételként lehetne kezelni, ha a leíró katalógus cédulájának méretében gondolkodunk.

Az ÚP-ban megjelenő tétel:

006035
Magyar Műhely
Magyar Műhely Munkaközösség * Magyar Műhely Baráti Kör
1.évf. 1.sz. (1962. máj./jún.)- . – Montrouge ; Wien ; Budapest M. Műhely
(Magyar Műhely Baráti Kör füzetek, ISSN 0865-0683)
Negyedévenként. – 1989-ig külföldön jelent meg. – A leírás alapja 28.[!29.] évf. = 75.sz. (1990. márc. 20.), az első Magyarországon megjelenő szám, sorozati száma: 3.
ISSN 0025-0201 : 60,- Ft : 60,- FRF példányonként : 220,Ft : 220,- FRF évenként.
Szerk.: Bujdosó Alpár, Nagy Pál [et al.] fel.szerk. 92120 Montrouge, 141 av. Jean-Jaurés * 1210 Wien, Berglergasse 17. * 1118 Budapest, Minerva u. 3/a.

A már ismertetett rövidített tétel tehát csak a legfontosabb adatokat tartalmazza, egységesített formában. Néhány további információ a tétel tartalmához: a főcímet követő közreadókat csillag (*) választja el egymástól; ha a kiadvány sorozat tagjaként jelenik meg, itt sem maradhat el a sorozati cím. Kiegészíti a tételt a szerkesztőség pontos címe, ez a felhasználók számára máshol nem elérhető adat, de leíró katalógus számára készített tételből elhagyható.
A következő tétel jó példa arra az esetre, amikor a teljes bibliográfiai leírás nem a közreadó . egységesített nevét, hanem jelen esetben angol nyelvű változatát tartalmazza. Feltétlenül szükségesek ezek a bibliográfiai adatok például a nemzeti bibliográfiában vagy egy könyvtár alapkatalógusában, de a leíró katalógus számára (főleg melléktételként) könnyebben kezelhető és áttekinthetőbb a rövidített tétel, amit az Új periodikumok tartalmaz.

Az MNB ÚP-ban megjelenő tétel:

15.
Ornis Hungarica : Journal of the Ornithological and Nature Protection Society / ed.Csaba Moskát. – Vo1.1, no.1, (1991)- . – [Budapest] : [MME],1991- . – 24 cm
Évenként kétszer. – Angol nyelvű. – Az induló számban néhány cikk magyarul. – Összefogl.: magyarul. – Tartj. magyarul is.
ISSN 1215-1610 = Ornis Hungarica : 25,- USD : 500,Ft : 300,- Ft (egyesületi tagoknak) évenként.

Az UP-ban megjelenő tétel:

006845
Ornis Hungarica
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Vol.1, no.1 (1991)- . – [Budapest] : [MME]
Évenként kétszer. – Angol nyelvű. – Az induló számban néhány cikk magyarul.
ISSN 1215-1610 : 25,- USD : 500,- Ft : 300,- Ft (egyesületi tagoknak) évenként.
Szerk.: Moskát Csaba szerk., Természettudományi Múzeum Ökológiai Kutatócsoport 1088 Budapest, Baross u. 13. Tel.: 113-0035
Terj.: Szerkesztőség

A kiadványokba helyesen benyomtatott ISSN számnak nagy figyelmet szentelünk, nem csupán azért, mert a Magyar ISSN Iroda is a mi osztályunkon működik, tehát különösen szívügyünk az ISSN népszerűsítése, hanem valóban azt tapasztaljuk, hogy egyre több intézmény, könyvtár, kiadó és szerkesztőség felismerte az ISSN jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ha egy kiadványba téves vagy hibásan benyomtatott ISSN szerepel, erre felhívjuk a figyelmet mind a teljes, mind a rövidített tételben. A téves vagy hibás ISSN-t szándékosan nem közöljük a tételben, nehogy ez rögződjék a használókban. Szerepeltetjük viszont az MNB ÚP indexében, hogy ha valaki a téves vagy hibás ISSN szerint keresi a kiadványt, ennek alapján is rátaláljon.

Cédulaszolgáltatások1

Lehetőség van arra, hogy bármelyik tételről katalóguscédulát készítsünk. A nyomtatott cédulát azután sokszorosítani lehet katalógusépítés céljából vagy bármilyen egyéb célra. Az Országos Széchényi Könyvtárban a Sajtóbibliográfia szerkesztőség feldolgozása után (az előbb ismertetett tételektől – a célnak megfelelően – kissé eltérő) rövidített tételt készítünk, s ezzel indítjuk a kiadványt a feldolgozói soron. A kísérőlapra rögzített tétel valamennyi feldolgozói állomásra eljut, ahol az adott periodikummal foglalkoznak. Ezzel a módszerrel az OSZK-n belül biztosítjuk az adatok egységes kezelésének lehetőségét.

Az adatbázis terjesztése2

Időrendben utoljára megvalósított, de nagyon fontos szolgáltatásunk.
Több magyarországi könyvtár számára átadtuk az adatbázist floppy lemezen egyrészt tájékoztatás, másrészt az adatbázis helyi építése céljából.
1993-ban az OSZK és az IIF (Információs Infrastruktúra Hálózat) Koordinációs Irodája szerződést kötött, ennek értelmében az OSZK átadja a hálózat számára az adatbázist. 1994 januárjától az I KB adatbázis elérhetővé vált X.25 hálózatról külső felhasználók számára is. Ezt mi is nagy eredménynek könyveljük el, de örömmel nyugtáztuk, hogy az IIF is nyereségnek tartja az IKB adatbázisnak a hálózatba való bekerülését, mivel a Magyarországon megjelenő periodikumok összességéről eddig ilyen átfogó nyilvántartás nem állt az IIF hálózat rendelkezésére.
Az IIF használói számára lehetőség van az adatbázisban való keresésre, ugyanolyan szempontok szerint, mint ahogy azt az adatbázis nyújtotta lehetőségeknél ismertettem.
A találatokat négyféle tétel formájában lehet a képernyőn megjeleníteni: két tételtípus az adatbázisba elsőként bevitt adattartalommal jelenik meg, két tételtípus pedig az utolsóként bevitt adatokat tartalmazza. A használók a különböző menüpontokban információt kapnak az adatbázis kialakulásáról, az adatbázis tartalmáról, lehetőségeiről, a részletesen kidolgozott helpek pedig az adatbázis használatát, jelen esetben a keresést segítik.
Az adatbázis első használója az OSZK Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztálya, ahol az olvasótérben elhelyezett számítógépeken az olvasók közvetlenül hozzáférhetnek a sajtóbibliográfiai adatokhoz, a könyvtár munkatársai pedig vállalják a különböző igények szerinti listák összeállítását.

További fejlesztési elképzelések

Egészen közeli megvalósításként tervezzük az éves sajtóbibliográfia köteteihez a szakmutató rendszeres közreadását. Ennek kísérleti formáját megjelentettük az 1986. évi kötetben, de létszámhiány miatt a következő évekre vonatkozóan ezt nem tudtuk folytatni. Az egyes tételeket rövidített ETO számmal látjuk el, ennek alapján készül az elmúlt évekről egy ötéves szakmutató.
Távolabbi terveink között szerepel a retrospektív sajtóbibliográfia szerkezetének kidolgozása, ebben a változó adatok közlésmódja jelenti a legtöbb problémát.
Figyelembe véve azt a tényt, hogy a könyvtáraknak, kulturális intézményeknek egyre kevesebb pénzük van kiadványok, ezen belül periodikumok beszerzésére, feltétlenül gondolnunk kell a hazai periodikumok központi katalógusának megszervezésére. Az IKB adatbázisban ehhez egy-két plusz adatra lenne szükség, és természetesen komoly anyagi fejlesztésre, hiszen jelenlegi létszámhelyzetünk az egyre növekvő számú, és egyre több változó adattal megjelenő periodikum feldolgozásához sem elég. Ezért üdvözlöm a magam és a sajtóbibliográfia ügyének nevében a Periodika Kör terveit, mert komoly összefogásra van szükség a könyvtárak között, hogy ezt a tervet valóra tudjuk váltani.
Jegyzetek

Az adatbázis cédulaszolgáltatásairól részletesebb ismertetés az OSZK híradó 1994. évi 3-4.számában jelent meg.
Az adatbázisnak az IIF hálózaton való eléréséről a Könyvtári levelező/lap 1994. évi 3. számában jelent meg ismertetés.