Az OTKA támogatásával készülő Könyv, olvasás, kulturális identitás c. kutatás részét képezi a könyvpiac változásait nyomon követő tanulmány. Az 1994. május 11-15. között Prágában a Nemzetközi Könyvvásár alkalmával, a Nemzetközi Bibliológiai Társaság kutatóinak konferenciáján elhangzott előadás változata.

Kelet- és Közép-Európában gyors változások zajlottak le az elmúlt években gazdasági, társadalmi és politikai síkon. A hatvanas-hetvenes években a konvergencia elméletek előrevetítették, hogy Kelet piaci elemekkel gazdagodik, a nyugati kapitalizmus pedig már át is vett a termelési és elosztási folyamatokba beavatkozó államtól bizonyos jellegzetességeket. A két különböző típusú gazdasági-politikai rendszer egymáshoz idomulása azonban egészen másként alakult, mint azt a konvergencia elméletek jósolták. A keleti tömb rendszerei nem tudták a működésükkel ellentétes piaci elvet elegendő, s ugyanakkor ártalmatlan mértékben magukba építeni, ezért bekövetkezett a “földcsuszamlás”.
Újra kell dönteni az identitásról, a kik vagyunk problematikájához kapcsolódva az állampolgárságról, a nemzetállam társadalmi és kulturális határairól, a térség bizonyos részein a területi határokról is. Gazdasági síkon pedig mindenütt a központilag bevezetett vagy irányított gazdaságból kell működő piacgazdaságot kialakítani.
Magyarországon húszesztendős a lefékezésekkel gyengített reformfolyamat, a rendszerváltást egy lassú erózió előzte meg.
Mi nehezíti a szocializmustól a liberalizálódó piaci viszonyokhoz vezető utat?
A tőkehiány és az alulfejlett infrastruktúra. Ezzel párhuzamosan megnő az információval rendelkező emberek szerepe. A fejlett infrastruktúrájú országokban ez másként fest. Ismert az átmenet recessziós hatása is, amely az életszínvonal általános csökkenését vonja maga után. A piaci mechanizmusok bevezetése a reform elitek által tervezett és szervezett. Kettős nehézséggel néznek szembe, egyrészt nem támaszkodhatnak egy már létező tőketulajdonosi osztályra, másrészt a lakosság nem elhanyagolható része gyanakszik, hogy a privatizáció nem szolgálja a gazdasági feltételek javítását, hanem az állami apparátus és kliensei meggazdagodásához vezet.
Hogyan zajlik a könyvszakma, a könyvpiac átalakulása, milyen lényeges jellemzői vannak az írásos kommunikációs rendszer változási folyamatának?
Az 1985-ös évben már markánsan jelentkezett a probléma a könyvkiadásban. Több mint ezerrel kevesebb könyv jelent meg és 12 millióval kevesebb könyvpéldány, mint az előző évben. A könyvek példányszáma az 1985. évi 102,6 milliót követően 1986-ban, 1987-ben és 1988-ban csaknem azonos nagyságrendű, 112-113 millió. 1989re 123 millió fölé nő a példányszám. Lényegében változatlan teljesítmény jellemezte az ismeretterjesztő művek csoportját, a szépirodalom 9,8%-kal lépett vissza, a tudományos és szakirodalom együttesen 1,7%-kal.1 A könyvforgalomban ezidőben négy nagy terjesztési hálózat dominált.
1988-ban a szépirodalom kiadása növekedést mutat a műszám 13%-os, a példányszám 17%-os emelkedésével. A kiadott könyvpéldányok közel egynegyede volt szépirodalmi mű. Kisebb mértékben, de nőtt az ismeretterjesztő könyvkiadás is, 5%-kal. A tudományos és szakkönyvek csoportjában mind a művek száma, mind a példányszám csökkent.

Tudományos és szakkönyvek (és füzetek)


  

A teljes könyvkiadás mennyiségi mutatóinak és a kiadás műfaji összetételének változása mellett három kiadói szféra kerül említésre; hivatásos kiadók, kiadással rendszeresen és kiadással alkalomszerűen foglalkozó szervezetek.2 Ez az év pedig csak a kezdetét jelentette a gombamód szaporodó kis kiadói műhelyek megjelenésének.
A könyvforgalom bemutatása azonban már ekkor zavart okozott, ugyanis a hivatásos könyvterjesztés alternatív módja is megjelent utcai könyvárusítás formájában, s nem volt megbecsülhető, hogy mekkora rész maradt kívül a statisztikai felmérésen, ugyanis az adatszolgáltatási körbe még. be nem vont, de már működő új kis kiadóktól közvetlenül szerezték be a könyveket a terjesztők. Az évi 5,6 milliárdos országos könyv forgalomhoz képest még nem volt jelentős nagyságrendű az arányuk. A 80-as évtizedet jellemző forgalomnövekedés 1988-ban megtört.2 Az inflálódó gazdaság, a csökkenő reáljövedelmek átrendezik a fogyasztási struktúrát, a létfontosságú javak vásárlása érdekében a lakosság a nem alapvető szükségletei kielégítését hátrább sorolja.
A privatizációs folyamat kezdete 1989-re tehető, nem gyors ütemű, de visszafordíthatatlan, a könyvkiadók majdnem 100%-a mára (1994) magánkézre került. A könyvkereskedelem privatizációja lemaradt, és ez a szűk keresztmetszet jelenleg is problémákat okoz. A kereskedelmi vállalatok veszteségeket szenvednek az előprivatizációban, ugyanis bevételük átkerült az Állami Vagyon Ügynökséghez. A kereskedelembe így nem lehetett megfelelő tőkét pumpálni. A nagykereskedő a felvett rendeléseket továbbítja a kiadóhoz, de nagy árréssel dolgozik, noha nincs kockázata.
1990-ben a gombamód szaporodó könyvkiadók száma 700 körül mozog; 6 magyar nemzetiségi kiadó működik a szomszédos országokban, és 21 nyugati és tengeren túli kiadó is van. Az irodalmi, művelődési folyóiratok, lapok száma 92, a szomszédos országok irodalmi, művelődési lapjainak száma magyar nyelven: 21, a nyugati magyar folyóiratok száma pedig 12. Budapesten 141, vidéken 93 nyomda működik és 70 könyvterjesztő. A hazai és külföldi magyar könyvkiadók, folyóirat szerkesztőség, nyomda és könyvterjesztő együttes száma 1990-ben közel 2000. 1200 hazai író dolgozik, a szomszédos országokban 400 (Szlovákiában: 79, Jugoszláviában: 130, Kárpátalján: 21 és Romániában 171 magyar író, a nyugati és tengerentúli országokban: 174 fő.3

A periodikák kiadásának alakulása 1985-1991. között

    
     (KSH gépi adatfeldolgozás)

A periodikák kiadása a 80-as évek utolsó éveiben folyamatosan emelkedett, majd 1990-ben visszaesés mutatkozott. 1991-re kisebb növekedés következett be. A példányszámban mintegy 10%-os a csökkenés az utóbbi években.
A megjelent lapok jelleg szerinti összetételében szembetűnő a változás.

A periodikák kiadásának alakulása

   A politikai lapok 1985-ben a 4,6%-át tették ki az összes periodikáknak, 1991-ben 17,1 %-át. A tudományos jellegű lapok aránya tartja a 10%-ot. Az ismeretterjesztő lapok, magazinok 8-9%-ot képviseltek, napjainkban már az ilyen lapféleségek közelítenek az összes lapok egyötödéhez, számuk 148-ról 286-ra változott. A szakmai lapok száma csökkent, 384-ről 295-re, de az összeshez viszonyított arányuk csak 3 százalékponttal kevesebb. Az irodalmi lapok és a gyermek-ifjúsági lapok száma csekély volt, most sem túl magas, de az emelkedés az előbbieknél 100%-os, az utóbbiaknál 50%-os.
A kiadók kategóriájának határait szélesre húzzuk meg, most Magyarországon sok olyan intézmény, cég, közület működik, amely hivatásából eredően kiad könyveket, noha a könyv és a lapkiadás nem fő profilja. A könyvszakmai világ gyorsan alakul át, ezért az információk nem mindig pontosak és naprakészek.
Az 1992-es helyzet így fest: 1156 könyv- és lapkiadó, 879 nyomda és 71 terjesztő működik.4 A külföldi részvételű társaságok száma ebből hozzávetőlegesen félszáz, de az adatszolgáltatás itt sem teljes körű.
Felborultak a hagyományos struktúrák, az aluljárók, az utcák megteltek politikai, szex-, szakácskönyvekkel és a populáris regényvilág termékeivel. A privatizáció, az alapítványok feléledése a szakma fokozatos letisztulását is magával hozhatja. Könyvek Magyarországon 1993 címmel megjelent ?Books in Print” teljességre törekvő áttekintést ad a könyvkereskedelmi forgalomba került könyvekről, becslésük szerint a könyvpiac szereplőinek 80%-a segített adatszolgáltatással. Megítélésem szerint ez az arány kisebb. Itt is, mint valamennyi területen több adatforrás összevetése szükséges. A kiadvány tartalmazza az 1985-92 között megjelent és még forgalomban lévő könyvek jegyzékét (4596 tétel) és az 1992-ben kiadott könyveket (2710 cím). Ha nem is teljes a könyvjegyzék, de fontos lépés az európai normák szerint szervezett könyvpiac megszervezése felé.5
A magyarországi könyvpiac jelenleg még kaotikus, bár az utóbbi évek műszámait figyelembe véve a kiadás stabilizálódni látszik, a terjesztésben sok a probléma.

A könyvkiadás alakulása 1985-1993. Között


 
(KSH gépi adatfeldolgozás)

Az 1985. évben 9389 könyv került kiadásra, 1986-ban 9857. Ez volt a legmagasabb szám. Ezt követően 9000 alá esett az évi könyvtermelés, 1991-ben alig haladta meg a 8000-et (8133). 1992-ben enyhe emelkedés mutatkozik, 8537 műről számolhatunk be, majd 1993-ban 9170 könyv látott napvilágot, 7%-kal több, mint az előző évben. 1991-től a példányszámban csökkenő tendencia indul meg. 1991-re az előző évhez képest 20%-kal esik vissza a megjelent példányszám, megközelítően alig 100 millió.1992-ben 88 millió a könyvek példányszáma, ez 10%-kal alacsonyabb az előző évinél. Az 1993. évi 77 millió példány újabb 12%-kal kevesebb, mint az 1992. évi könyvkiadás volumene.
Az utóbbi 4 év adatai szerint tehát 1990-hez képest a könyvek választéka fokozatosan emelkedett. 1992-ben 200-zal, 1993-ban 800-zal többféle művet jelentettek meg, mint 1990-ben. Ugyanezen időszakot vizsgálva kitűnik, hogy a példányszámban 1990-től több mint évi 10 millióval esik vissza a könyvtermelés. E két tényező egybevetése mutatja, hogy az átlagpéldányszám csökken, 1990-ben 15,1 ezer, 1991-ben 12,3 ezer,1992-ben 10,3 ezer és 1993-ban 8,4 ezer.
Bízom abban, hogy a kutatás, mely Kelet-Közép-Európa országainak összehasonlítását célozza, nem jelenti a 22-es csapdáját. Az új könyves világ produktumai statisztikailag mérhetők, összehasonlíthatók, elemezhetők lesznek, és bekapcsolhatók a nemzetközi könyvpiac vérkeringésébe.
***
A prágai nemzetközi könyvvásár alkalmával egyeztetjük közös kutatásunk szempontjait. 1994. április 23-26. között Budapesten volt olyan Nemzetközi Könyv Fesztivál, amelyen közel 500 cég, kiadó, terjesztő mutatkozott be. A nyugati cégek mellett a kiállítás alapterületének 60°/o-át magyar, a 7%-át a volt keleti tömb kiadói foglalták el. Az Európa Tanács és a Soros Alapítvány támogatása nélkül nem sikerült volna megrendezni a fesztivált, mely frankfurti mintára széles körű nemzetközi kapcsolatokat mozgósított.
Irodalom

MÁNDI Péter: Az 1985-ös könyvforgalom és annak népgazdasági háttere. [Kézirat.] Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Piackutató csoport, 1986.
KULCSÁR Júlia, V.: Könyvkiadás, könyvforgalom és népgazdasági háttere 1988-ban. [Kézirat.] Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Piackutató csoport,1989.
A magyar irodalom évkönyve 1990. Bp., Széphalom Könyvműhely,1991. 266 p.
Roster Adattár. Könyv- és lapkiadók, nyomdák, terjesztők. Bp., T-Twins Kiadó,1993. 445 p.
Könyvek Magyarországon 1993. Bp., Századvég Kiadó Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1993. 492 p