A Public lending right (PLR, 1993.), valamint az EBLIDA newsletter (1993. 4.) alapján Kovács Emőke tömörítése

Az Európai Közösség 1992 decemberében az Európa Parlamenttel elfogadtatta azt a bérleti és kölcsönzési törvényre vonatkozó tervezetet, melyet 1994 júliusáig minden tagállamban életbe szeretnének léptetni. A törvénytervezet értelmében a könyvtáraknak tiszteletben kell tartaniuk a szerzők kívánságait műveik könyvtári kezelését illetően. Csakis a szerzők hozzájárulásával kölcsönözhetik a műveket, egyébként nem. A törvénytervezet, érthető okokból, nagy tiltakozási hullámot váltott ki a könyvtári szakemberekből.
Kölcsönzési törvény már ma is érvényben van több országban. A törvény értelmében a szerzői jogvédelem alá eső művek könyvtári kölcsönzési forgalma után a könyvtárfenntartóknak kártalanítási összeget kell fizetniük. A kártalanítás azért a vélt kárért jár, ami a szerzőket azáltal éri, hogy a könyvtárakon keresztül történő hozzáférhetőség miatt az emberek kevesebb könyvet vásárolnak műveikből. Az összeg a szerzők jövedelemkiegészítését szolgálja. Németországban az összeg bizonyos részét a szerzők társadalombiztosítására és öregkori nyugellátására fordítják. Jelenleg 12 országban létezik kölcsönzési törvény, az Európai Közösség tagországai közül négyben: Nagy-Britanniában, Németországban, Dániában és Hollandiában. Az egyes törvények szabályozása egymástól eltérő.
Nagy-Britanniának külön szerződése van Németországgal, melynek értelmében a két ország kölcsönösen kártalanítja a szerzőket. Vagyis a brit szerzők kártérítést kapnak a németországi könyvtárak állományában lévő angol művek kölcsönzése után, és fordítva. Ilyen jellegű megállapodás más tagállamok között nincs érvényben. Pontosabban szólva, a nemrégiben revidiált dán törvény értelmében külföldi szerző is kaphat jutalékot, ha a műve dán nyelvű.
A német kölcsönzési szabályozás egyedülálló abban a kérdésben, hogy a szerzői jogi törvény részeként fogalmazták meg.
Ausztria
1994. január 1 -je óta szabályozzák Ausztriában a könyvtárak kölcsönzés után fizetendő jutalékát. A kölcsönzésenként fizetendő 1,90 schillinget nem az olvasókra terhelik.
Belgium
Belgiumban nincs érvényben kölcsönzési törvény. Nemrégiben kezdődtek a kérdésben politikai tárgyalások. A Kulturális Bizottság részéről ellenállás tapasztalható a kölcsönzési törvény szövetségi szinten történő meghozatalával szemben. Szeretnék, ha a kérdést inkább helyi szinten szabályoznák.
Dánia
A rövid időn belül újratárgyalt szerzői jogi törvény részeként kívánják szabályozni a kölcsönzési törvényt is, ami már eddig is létezett. Dániában megengedik a könyvtárak számára a szerzők engedélye nélkül történő kölcsönzést könyvek és nyomtatott zeneművek esetében. Zenei hanganyagok, videókazetták és számítógépes programok kölcsönzése azonban csak a szerzők hozzájárulásával történhet.
Franciaország
A kölcsönzési törvény meghozataláról még nem született döntés, most folynak róla tárgyalások.
Hollandia
A törvénytervezet már a Parlament előtt van. Ez lesz feltehetően az első hatályba lépő törvény azok közül, melyeket már az Európai Közösség irányelveinek szellemében fogalmaztak meg, így várhatóan befolyásolni fogja a többi ország törvényhozóit. A tervezet az alábbiakat tartalmazza:

  • kártalanítási kötelezettséget a könyvkölcsönzések után;
  • kártalanítási kötelezettséget a CD lemezek és a videókazetták kölcsönzése után. Hat hónapig a könyvtárak nem kölcsönözhetik az általuk újonnan beszerzett CD lemezeket és videókazettákat;
  • a szerzői jog tulajdonosainak a kártalanítási díjat a könyvtáraknak kell megfizetni:
  • a vakok számára létrehozott könyvtárak mentesülnek a kártalanítási összeg fizetése alól;
  • az egyetemi és az iskolai könyvtárak nevében az Oktatási és Tudományos Minisztérium fizet évenként egy meghatározott összeget a szerzői jog tulajdonosainak.

Nagy-Britannia
Amikor 1979-ben a Parlament megalkotta a kölcsönzési törvényt (Public Lending Right, PLR), és amikor azt 1982-ben bevezették, még nagy volt a kétkedők tábora a törvény működőképességét illetően. Az eltelt tíz év azonban azt bizonyítja, hogy jól végiggondolt törvényt hoztak.
A PRL pénzügyi alapját a Department of National Heritage (Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala) biztosítja, az 1992-93-as költségvetési évre 4,75 millió fontot. Ebből az összegből finanszírozzák az adminisztrációs költségeket és a szerzőket. Az adminisztrációt egy erre a célra létrehozott hivatal, az ún. Registrar for PRL (Kölcsönzési regisztrációs iroda) látja el, 15,5 főnyi személyzettel.
1993 februárjában több mint 17 000 szerzőnek fizettek jutalékot műveik kölcsönzési forgalma után. Ez a szám 966-tal több, mint az előző évben, és igen jelentős növekedésnek számít a tíz évvel korábbi 6000-hez képest. Az 1992. július 1-je és 1993. június 30-a közötti beszámolási időszakban 97 olyan szerzőt regisztráltak, akik a maximumot, azaz 6000 fontot kaptak. Az egy kölcsönzésre jutó ráta a szóban forgó költségvetési évben érte el a legmagasabb értéket, 1,86 pennyt. A PRL regisztrációs irodához beérkező visszajelzések szerint a kölcsönzések után fizethető jutalék számottevő bevételi forrást jelent a szerény átlagkeresetből élő és rendszertelen időközökben jövedelemhez jutó szerzőknek. A brit szerzőknek, németországi könyvtárakban lévő műveik forgalma után 120 ezer fontot fizettek ki, míg ugyanerre az időszakra a német szerzők 7375 fontot kaptak, ami a brit szerzők műveinek erős németországi jelenlétét tanúsítja.
A kölcsönzési forgalmat az ország különböző pontjain, 30 könyvtárban, illetve könyvtári hálózatban (könyvtári központ a hozzátartozó fiókkönyvtárakkal együtt), az ún. mintakönyvtárakban regisztrálják egy éven keresztül (minden év július 1-től a következő év június 30-ig). Ennek alapján készül el az országos becsült statisztika, és ennék alapján fizetik ki a szerzőknek a jutalékot minden év februárjában. A mintakönyvtárak köre évről évre változik annak érdekében, hogy az adatvétel minél korrektebb legyen. Egy-egy író regionális ismertsége és az ebből következő olvasói népszerűsége ezzel a módszerrel küszöbölhető ki. A még pontosabb adatok érdekében tervezik, hogy a mintakönyvtárak számát 10%-kal megnövelik. A könyvtáraknak a kölcsönzési adatok feldolgozásával kapcsolatos kiadásait, ami a számítógépes szoftvert és a bibliográfiai adatbevitelt jelenti, a PLR költségvetési keretéből finanszírozzák.
A PLR működésének nagyon hasznos melléktermékét jelentik azok az információk, melyek a kölcsönzési statisztikán keresztül az olvasói ízlésről árulkodnak. A PLR iroda rendszeresen összeállítja a leggyakrabban kölcsönzött művek jegyzékét (írókat és könyvcímeket). Ezek a listák különösen könyvkiadói körökben népszerűek.
A PLR iroda működését tanácsadó bizottság segíti. A tanácsadó bizottság a kulturális miniszter 1991. évi javaslatára munkacsoportot hozott létre annak kivizsgálására, hogyan vonhatnák a könyvtárak referensi állományát is a PLR törvény hatálya alá. A munkacsoport első lépésben 126 kérdőívet küldött szét olyan könyvtárakba, amelyekben, tudomásuk szerint; számítógépes feldolgozás folyik. A 96 válaszoló könyvtár 60%-ában feldolgozták a referensi műveket, a maradék 40%-ban pedig intenzív retrospektív feldolgozás folyik. Hét vállalkozó könyvtárat vontak be abba a kísérletbe, melynek keretében a referensz művek forgalmát regisztrálják. Az adatokat a PLR gyűjti be és elemzi. Ennek során talán majd választ kaphatnak például olyan izgalmas kérdésekre is, hogyan lehet a helyben használt művek forgalmát megállapítani. Vagy, hogy milyen módszert ajánlhatnak a könyvtáraknak annak érdekében, hogy a forgalom megfigyelése ne haladja meg erőiket, és az még elvárható legyen tőlük?
A PRL regisztrációs iroda tevékenységének egyik fontos alkotóeleme a propaganda munka. Az írók körében folyamatosan népszerűsítik a kölcsönzési törvényt, tudatosítva bennük a kártalanítással kapcsolatos szerzői jogaikat. Azoknak a szerzőknek, akik igényt tartanak a jutalékra, regisztráltatniuk kell magukat a Stocktonban működő irodában. Az iroda munkatársai tervezik, hogy a következő évben a televízión keresztül fogják népszerűsíteni a kölcsönzési törvényt. EI szeretnék érni, hogy a kölcsönzések számában kiemelkedő művek szerzői nagyobb publicitást kapjanak.
Németország
A megfogalmazott törvénytervezet a következőket tartalmazza:

  • a szerzőknek fizetendő kártérítés kérdését a szerzői jogi törvénynek kell szabályoznia (nem kötik a kölcsönzés jogát a szerzők engedélyéhez;
  • a kártérítést központi keretből kell a szerzőknek fizetni;
  • a közkönyvtárak, az egyetemi, az iskolai és a zenei könyvtárak mentesülnek a kártérítési kötelezettség alól.

Olaszország
Most dolgoznak a törvénytervezeten.
Spanyolország
A megfogalmazás alatt lévő törvénytervezet tartalma még nem ismeretes.

Irodalom

Bibliothekstantieme wird akut. In: Die Presse. Wien, 15.11.1993.
EBLIDA: Research national implementation Directive on lending rights. In: EBLIDA newsletter. 1993. no. 4. p. 3-4.
Public Lending Right : Annual review / Registrar of Public Lending Right. – 1992-93. – Cleveland : Registrar of PLR, 1993. – 20 p.