Bibliográfiánkban azokat az olvasnivalókat gyűjtöttük össze – a szakirodalmi szemle fejezeteit követve -, amelyek kiegészítő olvasmányként szolgálhatnak a témával mélyebben foglalkozni kívánók számára. Ahol szükséges volt, rövid annotációt adtunk, máshol csak címfordítást. A fejezeteken belül betűrendes elrendezésben szerepelnek a tételek. Válogatásunk időhatára az 1989 és 1992 kőzött megjelent publikációkra szorítkozott.
1. fejezet
ADIMORAH, E.N.O.: Rural community information systems and culture in Africa. Moscow : IFLA, 1991. 52 p. (139-CONTR-S-E).
Közhasznú információs rendszerek és a kultúra az afrikai vidéki térségeken.
Az 1991-ben, Moszkvában rendezett IFLA-konferencián elhangzott előadás szövege.
AINA, L.O.: Information for successful agriculture. In: Third world libraries, 1991. Vol.2. no.1. p. 49-53.
Információ egy sikeres mezőgazdaságért.
A lakosság 64,3 százalékát a mezőgazdaságban foglalkoztató afrikai országok egyikében, Nigériában végzett igényfelmérés szerint az emberek leggyakrabban az alábbi területekről szerettek volna információkat kapni: költségelemzés készítése és a kutatási jelentés megírása (24 százalék), mezőgazdasági gépek beszerzési lehetőségei (23 százalék), a gazdálkodás irányítása és ellenőrzési kérdések (22 százalék), mezőgazdasági tervek (20 százalék), üzletkötési lehetőségek (18 százalék), állattartás (17 százalék), mezőgazdasági jogszabályok (16 százalék), költségfejlesztési kérdések (14 százalék).
ALEXANDER, Michael: Multimédia város, avagy ahol otthon vásárolnak. In: PC world, 1992. jan. p. 67-68.
ALLRED, John: The “Bibliographic control” of learning opportunities. In: VINE, 1992. no. 86. p. 24-29.
A tanulási lehetőségek “bibliográfiai számbavétele”.
A tanulási lehetőségek egyre nagyobb kínálata szükségessé teszi, hogy számítógépes adattárolásukat szabványosítsák. Minél teljesebb és részletesebb adatokra van szükség annak érdekében, hogy a használót megfelelően útba lehessen igazítani.
ALTERSKJAER, Hans A.: Public administration services – a new field for public libraries? In: Scandinavian public library quarterly, 1990. no. 3. p. 11-15.
Nyilvános közigazgatási szolgáltatások – a közkönyvtárak új területe?
Norvégiában a közkönyvtárak felismerték, hogy az önkormányzatok különböző osztályainak munkatársai a könyvtári szolgáltatások potenciális célpontjai lehetnek. Van-e elegendő információs forrásuk a könyvtáraknak ezeknek a használóknak a kiszolgálására? Hátrányosan érinti-e a hagyományos könyvtárhasználókat egy ilyen szolgáltatás kiépítése? Valóban új szolgáltatási formáról lehet-e beszélni? Észak-Norvégia három önkormányzatában kísérelték meg a fenti kérdésekre a válaszadást.
ANDERSEN, Hanne – SYSKA, Kirsten: Public information for children – A project at the Public Library in Roskilde. In: Scandinavian public library quarterly. 1988. no. 3. p. 19-20.
Közhasznú információk gyermekek számára – A dániai roskilde-i közkönyvtári program.
1986-1987-ben másfél éves kísérlet folyt állami támogatásból a gyermekek információellátásnak javítására. A Dániában mind jobban terjedő közhasznú információellátás területén mindeddig a gyermekekre kevés ügyet vetettek. Ezért érezték szükségesnek a roskilde-i könyvtárosok a kérdés vizsgálatát egy projekt keretében.
BAKER, Sharon L.: Improving business services through the use of focus groups. In: RQ, 1991. Vol. 30. no. 3. p. 377-385.
Az üzleti és közérdekű tájékoztató munka javítása, a potenciális használók vitacsoportjának megszervezése segítségével.
BAKEWELL, K.G.B.: Business information and the public library. Aldershot [etc.] : Gower, 1987. VIII, 309 p. ISBN 0 566 03537 5.
Az üzleti információk és a közkönyvtárak.
BÁRÁNY Tibor: Környezetvédelmi Információs Klub. In: Magyar hírlap, 1992. márc. 10. Mell. IV.p.
BARNES, C. – ALLRED, J.: Educational guidance for adults and public libraries : Unit for the development of adult continuing education. London : Libr. Ass., 1991. ISBN 1 872941 81 8.
Oktatási segédanyag felnőttek és közművelődési könyvtárak számára.
Nagy-Britanniában 1989/90-ben felmérést végeztek annak kiderítésére, hogy a könyvtárak mennyire képesek segíteni a lakosságnak a tanulási lehetőségek közötti eligazodásban. A válaszadó 96 könyvtár többségében megtalálhatók az oktatási információk, viszont nem mindenütt az aktuálisak, és nem teljes körűek. Indexek hiányában a keresés bennük nehézkes. Míg a könyvtárak 93 százaléka rendelkezik információkkal, tanácsadás csak 38 százalékukban folyik. Durhamben számítógépre vitték a tanulási lehetőségekről szóló információkat, Edinburghban pedig 61 alkalommal egy-egy napos ismertetéseket rendeztek az ilyenfajta információk közötti eligazodásra nők számára, akik a gyereknevelésből való visszatérés előtt fel akarják frissíteni tudásukat. Newcastle-ban a városi könyvtár jó kapcsolatot épített ki a pedagógiai intézettel.
BILLÉDI Ferencné: Könyvtárakra alapozott üzleti információs szolgáltatások kiépítése Magyarországon : Az IBI program. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 1991. 38.évf. 7.sz. p. 303-306.
BLOMBERG, Barbro: Expedition – a cultural guide through the library world. In: Scandinavian public library quarterly, 1991. Vol. 24. no. 1. p. 22-24.
Expedition – egy kulturális kalauz a könyvtárakon keresztül.
Egy 144 oldalas, olcsón (környezetkímélő papírból) előállított kiadvány jelent meg Expedition címmel Svédország kulturális eseményeiről 200 ezer példányban, amelyet a közkönyvtárakon keresztül terjesztettek ingyen. A könyv az Idegenforgalmi Hivatal által támogatott Kultúra és Turisztika Program keretében látott napvilágot a svéd emberek utazási kedvének fokozására. A könyvnek kellő figyelmet szentelt a média, és felhívták a televíziónézők figyelmét, hogy a könyvtárakban juthatnak hozzá a könyvekhez. A könyvtárak külön kis kiállításokat készítettek a helyi kulturális örökségek bemutatására saját állományukból a turisztikai hivatallal közös rendezésben. Eskilstunában a könyvtár egész nagyszabású kiállítást hozott össze. Még soha annyi művészeti, történelmi, archeológiai, földrajzi stb. témájú könyvet nem kölcsönöztek, mint ekkor. Az Expeditionnak köszönhetően a könyvtár közelebbi kapcsolatba került a turisztikai hivatallal, közös bizottságot is felállítottak a munkájuk koordinálására.
BRYANT, Morial: Consumer health information services: some options and the Westmead experience. In: Australian library Journal, 1986. Vol. 35. no. 2. p. 84-92. Bibliogr. 24 tétel.
Egészségügyi tájékoztatás a lakosság számára: néhány lehetőség és a Westmead-i (Ausztrália) tapasztalatok.
Ausztráliában és az USÁ-ban több kórházi orvosi könyvtárat megnyitottak a betegek és hozzátartozóik számára. Az orvosok nem ellenezték ezt a szolgáltatást; némi kezdeti kétkedés után belátták, hogy sok esetben megkönnyíti az orvos-beteg kapcsolatot. Csak elvétve fordult elő, hogy egy-egy beteg pánikba esett az olvasottaktól, vagy félreértett valamit. Tilos a könyvtárosoknak az olvasókkal tünetekről vagy kezelésekről beszélniök. Nem szabad információt szolgáltatniuk sem írásbeli, sem telefonos kérdésre. Az állománygyarapításhoz a kórház orvosai nyújtanak szakmai segítséget, akik elsőként kapják meg a beérkezett anyagot, s ennek fejében referátumokat készítenek. A könyvtárosok együttműködnek az orvosokkal. Az ijedt, aggódó betegekre felhívják a kezelőorvos figyelmét. Hipochondria, félelem kialakulásától tartva, csak olyan irodalom adható a betegek kezébe, amelyet előzőleg orvos hagyott jóvá. A leggyakrabban keresett témák: a szív- és érrendszeri bántalmakra, magas vérnyomásra, szívrohamra vonatkozó, valamint a rákbetegségről szóló információ.
BUTLER, Linda: The role of public libraries in the provision of educational guidance for adults. London BLRDD, 1988. XIV, 143 p. (Library and information research report ; 22.). ISBN 0 7123 3032 1.
A közkönyvtárak szerepe a felnőtt lakosság oktatási információellátásában.
BUTLER, Matilda: Full-text CD-ROM libraries for international development. In: Microcomputer for information management, 1990. Vol. 7. no. 4. p. 273-291.
Teljes szövegű CD-ROM-könyvtárak a nemzetközi fejlődésért.
A cikk egy olyan 25 CD-ROM-lemezből álló, 5500 könyv és kutatási jelentés szövegeit tartalmazó “kompakt mezőgazdasági könyvtárat” ismertet, amelyet a Világbank Nemzetközi Kutatóközpontjának konzultatív bizottsága számára fejlesztett ki a Knowledge Access International és a Saztec International. A lemezkönyvtárat 15 fejlődő ország 20 mezőgazdasági kutatóközpontjába szánják. A szöveget és képet vegyesen tartalmazó anyag kinyomtatható, mágneslemezre másolható és távközlési hálózaton is elküldhető.
A helyi dokumentumok anyaga hozzáfűzhető.
CLAUSEN, Helge: Erhvervs-Info/Business Information Centre – et nyt dansk BDI-center. In: DF-REVY, 1990. Vol. 13. no. 7. p. 179-182.
Erhvervs-Info/Üzleti Információs Központ – új dán könyvtár.
Három aarhusi tudományos könyvtár 1987-ben egy egyéves program keretében 120 kutató információellátására vállalkozott, ezt terjesztették ki három évre és az üzleti információk körére is ERHVERVS-INFO néven. Azt remélik, hogy a kutatás és a gyakorlat jól kiegészíti majd egymást, és számítanak a közkönyvtárak együttműködésére. Az önfinanszírozó központ a következő szolgáltatásokat kínálja: információkutatást, a kutatási eredmények kiértékelését, nemzetközi piaci információk begyűjtését és jelentések készítését, információs rendszerekkel kapcsolatos tanácsadást, konzultatív tanácsadást üzleti téren és az Európai Közösségi információk közvetítését. Kapcsolatot tartanak fenn a helyi, országos és nemzetközi hálózatokkal.
DANKÓNÉ SZABÓ Edit: A köznapi – közérdekű információszolgáltatásról. In: Együtt, 1989. 20.évf. 1/3.sz. p. 88-90.
DEFOE, Deborah: InfoHealth: community health service at Kingston Public Library. In: Canadian library Journal, 1991. Vol. 48. no. 5. p. 340-343.
InfoHealth: a kingstoni közkönyvtár közhasznú egészségügyi tájékoztató szolgálata.
1985 óta működik az InfoHealth, melynek létrehozásában az egészségügyi intézményeknek kezdeményező szerepük volt. Az első évben 601 kérdést intéztek hozzájuk, majd a következő évben 939-et, az összes referensz kérdés 30%-át. Működésének hatodik évétől forrástájékoztatást is végez, azaz ha nem tud érdemben válaszolni, közli annak a személynek vagy intézménynek az adatait, ahol a kérdező bizonyosan pontos választ kap. Hat év alatt ez a részleg lett a közkönyvtár legjelentősebb referensz szolgáltatása.
DEIDER, Clemens: Informationsvermittlungsstellen (IVS) in öffentlichen Büchereien. In: ABI-Technik, 1990. Jg. 10. no. 1. p. 23-26.
A közművelődési könyvtárak információközvetítési lehetőségei.
A közművelődési könyvtáraknak a “közhasznú információk” közvetítése is feladatuk. Az angol nyilvános könyvtárak e feladat nagy részét már átvették, és az NSZK-ban is sok könyvtár vállal ilyen tevékenységet, de túlnyomórészt még hagyományos eszközökkel: sajtókivágatokkal, cédulákon gyűjtött adatokkal. A szerző a gépesítés útjára tesz javaslatokat. Minden tartományban működik vevőszolgálati központ, mely a tárgyilagos vásárlási tanácsadást ún. Teszt-index (TI) gyűjteményét nyomtatott és gépi úton egyaránt rendelkezésre tudja bocsátani. A 16 megkérdezett vevőszolgálati központ közül 6 együttműködik a közkönyvtárral, ami azt jelenti, hogy a könyvtárban közhasznú infotéka működik, mely igénybe veszi a vevőszolgálatok teszt-index szolgáltatásait.
DIAMOND, B.: The implications of running a feepaying information service in a public library. In: Aslib information, 1992. Vol. 20. no. 2. p. 70-71.
Térítéses tájékoztatási szolgáltatások működtetése egy közművelődési könyvtárban.
A Glasgow-i városi könyvtár (GCL) üzleti tájékoztatási szolgáltatása (Business Users Service, BUS) az első térítéses könyvtári szolgáltatás Skóciában. Az elképzelés nem mond ellent a közkönyvtár gondolatának (gondoljunk csak a másolásra vagy az online keresésre), de speciális marketingre és működtetésre van szükség. Bár ideális esetben egy ilyen szolgáltatás a többitől független, de a BUS-t nem külön költségvetésből, külön működési szabályzattal hozták létre, hanem erőteljesen támaszkodva más részlegek erőforrásaira. A vállalkozás sikere arra vezethető vissza, hogy a vezetés elfogadta, hogy inkább üzleti mint könyvtári megközelítés kívánatos, annak megfelelő viselkedés és stílus (pl. öltözködés, beállítottság, helyiség, igényre szabott szolgáltatás). A térítéses szolgáltatás nem vonja el a használókat az ingyenestől, hanem kiterjeszthető a teljes helyi közösségre azáltal, hogy testre szabott kiegészítő szolgáltatást nyújt a könyvtár, pl. bizonyos cégekről információt az álláskeresőknek, vagy építési előírásokról az építkezőknek.
FAVINI, R.: The job hunter’s search for company information: success with last-minute requests using standard business sources. In: RQ, 1991. Vol. 31. no. 2. p. 155-161.
Munkahelyre vadászók kutatása céginformációk között.
A könyvtárosok minden előzetes képzettség nélkül kalauzolják el a használót a céginformációk között. Mindig tudatában kell pedig lenniük annak, hogy a felzaklatott állapotban lévő munkahelykereső számára a vele szemben tanúsított magatartásforma legalább olyan fontos, mint az az információ, amelyet nyújtani tudnak neki.
FINE, Sara: The role of libraries in economic restructuring. In: International library review, 1990. Vol. 22. no. 4. p. 201-211.
A könyvtárak szerepe a gazdaság átszervezésében.
A cikk olyan módszereket ismertet, amelyekkel közkönyvtárak és tudományos könyvtárak a gazdaság újjáalakításában és fejlesztésében kulcsszerepet játszhatnak. Kelet-Európában – ahol a korábbi gazdálkodási módszerek csődöt mondtak – új üzleti menedzsmentet oktató iskolák jönnek létre nyugati mintára. A cikk a modern gazdasági élet információs szükségleteiről szól. A továbbiakban amellett érvel, hogy a könyvtárosképzésbe olyan tantárgyakat kell felvenni, amelyek a könyvtárak üzleti információs tevékenységét tanítják.
FRANK, Robyn – JOHN, Patrícia: The rural information center. In: Wilson Library bulletin, 1989. vol. 63. no. 9. p. 40-43.
Helyi információs rendszerek.
1985 és 1988 között az amerikai National Agricultural Library (Országos Mezőgazdasági Könyvtár) 12 speciális információs központot (rural information center – RIC) hozott létre, amelyeknek elsősorban azt a feladatot adták, hogy a nagyközönség információs igényeit elégítsék ki, valamint az önkormányzatokét és a mezőgazdasági minisztériumi dolgozókét. A központok a következő területekre összpontosítottak: mezőgazdasági kereskedelem és marketing, alternatív farmergazdálkodás, állattartás, vízkultúra, biotechnológia, kritikus mezőgazdasági anyagok (olaj, papír és gumi előállítására szolgáló növények), csalán, textilnövények.
FÜLÖP Sándor: Az Építésügyi Tájékoztatási Központ lakossági szolgáltatórendszere. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1990. 37.évf. 11.sz. p. 459-461.
Magánépítkezésekhez nyújt segítséget: tanácsadás, műszaki tervek, kiadványok, kiállítások, filmek, építőanyag- és termékértékesítés, szolgáltatások közvetítése. Az egész országban vannak ún. “információs és bázisirodái”.
HALÁSZ Miklós: Indítás előtt a KOPINFO online üzleti információszolgáltatás. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1991. 38.évf. 9/l0.sz. p. 402-406.
HARMON, Charles – BRADBURN, Frances G.: Realizing the reading and information needs of youth. In: Library trends, 1988. Vol. 37. no. 1. p. 19-27.
Az ifjúság olvasási és tájékoztatási szükségleteinek megismerése és kielégítése
HARRIS, Jill: The demand for health and sickness information in a large public library. In: New Zealand libraries, 1992. Vol. 47. no. 1. p. 3-10.
Az egészséggel és a betegségekkel kapcsolatos információk iránti kereslet egy nagy közkönyvtárban.
A Wellingtoni közkönyvtárban megfigyelt adatok szerint az összes referensz kérdés 3-18, átlagban 6,5 százaléka az egészséggel kapcsolatos volt. Magasabb arányt mértek a fiókkönyvtárakban, mint a városközpontban lévő könyvtárban. A legtöbb kérdés az egészséges életmódra és a betegségekre vonatkozott. Ezek az adatok azt igazolják, hogy van létjogosultsága a közkönyvtárakban az egészségügyi információk szolgáltatásának, széles közérdeklődés van irántuk.
HARRIS, Jill: A question of health : information services for the public. Wellington : Healh Inform. Ass. of New Zealand, 1991. 16 p. ISBN 0-473-01348-7.
Az egészség kérdése : Közérdekű információs rendszerek.
A könyv világos és tömör megfogalmazása mindazoknak a tudnivalóknak, amit egy Consumer Health Information Service (CHIS – Közszolgálati egészségügyi információs rendszer) működtetéséhez tudni kell. A könyv remek kiindulási pont mindazoknak, akik egy egészségügyi információs szolgáltatást szeretnének beindítani.
HARRIS, Kevin: A role for information against odds: an account of projects in North Eastern Brazil. In: ASSIGnation: Aslib Social Sciences Information Group newsletter, 1991. Vol. 9. no.1. p. 23-24.
Az információk szerepe az egyenlő esélyekért: beszámoló egy brazil kísérletről.
A cikk az elszegényedett északkelet-brazíliai térségben folytatott kísérletről számol be, amelynek keretében könyvtáros hallgatókat vontak be a közösségi információs központ (CIPRO) munkájának támogatásába. Ennek keretében felolvastak gyerekeknek, elbeszélgettek nőcsoportokkal, információkkal látták el a lakosságot az egészségre, az alkoholizmusra, a drogokra, az AIDS betegségre és az analfabétizmusra vonatkozóan.
HENDRY, J.D.: The public library as a community resource. In: Library review, 1990. vol. 30. no. 1. p. 33-35.
A közkönyvtár mint közösségi erőforrás.
Nagy-Britannia jelenlegi kormánya azon az állásponton van, hogy nem szükséges a nemzeten és a családon kívül más közösségekről beszélni, mivel ilyenek nem léteznek. Ezt főleg pénzügyi megfontolások indokolják: nem létező közösségek pénzügyi támogatásáról a kormánynak nem kell gondoskodnia. Csakhogy nem számoltak a helyi önkormányzatok meghatározó intézményeivel, a könyvtárakkal, melyek száz évvel ezelőtt éppen a lakóhelyi közösségek érdekében jöttek létre, és az emberek a közösség fontos, elidegeníthetetlen részeként gondolnak rájuk. Ez az a hely, ahol találkozhatnak egymással, ahol a gyerekek játszhatnak, ahol szívesen látják a nincsteleneket is; az a hely, amely meleget és segítséget nyújt sok ember számára. A helyi könyvtár lehetőséget ad a munkanélkülinek, hogy családja, környezete által respektált elfoglaltságot találjon, tanuljon, művelődjön. Legfőképpen pedig ez az a hely, ahová az emberek akkor mehetnek elsőként, ha nem tudják, hogy problémáik megoldásáért kihez, hová kell fordulniuk segítségért. Napjainkban nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a világ sok országában segítenek ezeknek az embereknek a könyvtárak különböző típusú közhasznú információszolgáltatással.
HUMPREYS, Anne: Handynet European Disability Information System: Rhetoric or reality? In: ASSIGnation: Aslib Social Sciences Information Group newsletter, 1992. Vol. 9. no. 2. p. 48-51.
Handynet Európai Mozgássérültek Információs Rendszere: retorika vagy realitás?
Az Európai Közösség Handynet névre hallgató számítógépes információs rendszere annak a HELIOS programnak a része, melynek feladata a mozgássérültek segítése az integrációban. A cikk a Handynet rendszert ismerteti.
HUNTER, Jan: The Gateshead hypertour tourist information system: an application of hyperCard. In: Library Association record, 1991. Vol. 93. no. 4. p. 207-210. Bibliogr. 7 tétel.
A Gateshead Libraries and Art Service hiperszöveges idegenforgalmi információs rendszere: a “hyperCard” szoftver egy lehetséges alkalmazása.
A brit Gateshead and Art Service 1989 júliusa óta üzemeltet idegenforgalmi adatbázist, amely a térség turisztikai látnivalóiról tájékoztat. A rendszer Apple Macintosh gépen működik HyperCard nevű szoftverrel. Bővebbet a Könyvtári Figyelő 1992. 1. számában levő 87. sz. referátumból lehet megtudni róla.
HYDE, Margery: Library and information services to business and industry : a study on levels of service, related costs on charging systems. London : British Library, 1988. (British Library research papers). ISBN 0 7123 3174 3.
Könyvtári és információs szolgáltatások az üzleti világnak és az iparnak.
JUNG, C.: “Agrarinformation aus Bibliotheken und Datenbanken” : Vortragstagung der Gesellschaft für Bibliothekswesen und Dokumentation des Landbaues in Wolfenbüttel. In: Bibliotheksdienst, 1992. Jg. 26. H. 10. p. 1568-1569.
Mezőgazdasági információ könyvtárakból és adatbázisokból. A Mezőgazdasági Könyvtári és Dokumentációs Társaság konferenciája, Wolfenbüttel.
KAMSONO KIBAT, Katni: Community information and referral services in rural areas of Southeast Asia : A conceptual framework. Stockholm : IFLA, 1990. 13 p.
Közösségi információ- és forrástájékoztatás helyi vidékeken Délkelet Ázsiában.
Az 1990-ben, Stockholmban rendezett IFLA-konferencián elhangzott előadás szövege.
KENNINGTON, D. – ASHCROFT, M.: Library and information provision in rural areas. Ed. Capital Planning Information Ltd. London : British Library, 1992.
Vidéki területek könyvtári és információellátása.
A British Library támogatásával végzett kutatás keretében Angliában és Walesben 55 önkormányzatban mérték fel a helyi lakosoknak nyújtott információs szolgáltatásokat. A tapasztalatok alapján megfogalmazták a tennivalókat a helyi térségek könyvtári és információs szolgálatának javítása érdekében. További információt nyújt: Don Kennington, tel: 0780 57300; fax: 0780 54333.
KINNEY, Jane: The role for CD-ROM in information isolated areas. In: Information, knowledge, evolution. Amsterdam [etc.] : North-Holland, 1989. p. 279-289.
A CD-ROM-ok szerepe az információktól elzárt térségekben. Az 1988-ban, Helsinkiben rendezett 44. FID-Kongresszuson elhangzott előadás szövege.
Azoknak a térségeknek a településeiben, amelyek távol fekszenek a nagyvárosoktól, rossz az infrastrukturális ellátottságuk és emiatt el vannak zárva az információktól, különösen fontos szerepük lehet a CD-ROM-on rögzített információknak. Ily módon nagy tömegű információk szolgáltathatók helyben is. A tanulmány ennek kulturális, politikai hatásait, személyi és oktatási vonatkozásait tárgyalja.
KÖLCSEL Tamás: Az amerikai farmerek információellátása. In: Mezőgazdasági és élelmiszeripari könyvtárosok tájékoztatója, 1990. 2-3.sz. p. 20-21.
Az amerikai mezőgazdaságot hiánytalannak tűnő, tökéletes információellátottság jellemzi, a termelés és a kutatás közötti információáramlás európai szemmel nézve utolérhetetlennek tűnik. Óriási összegeket fordítanak a tökéletes információáramlás megteremtésére. Szövetségi szinten évi 15 milliárd dollár jut információs beruházásokra, ami a kormány költségvetésének 1,6 százalékát jelenti. A nagy ráfordítások mellett a magas szintű technikai szint és a bámulatos szervezettség jellemzi az információ rendszerét. Ezt ismerteti a cikk.
KUHN, Gottfried: Entwicklung und Erprobung einer bildschirmorientierten Benutzerschnittstelle für ein Verbraucherinformationssystem. Stuttgart : Inst. für Inf. der Univ. Stuttgart, 1986. 235 p. Doktori disszertáció.
Fogyasztói információrendszer kifejlesztése és kipróbálása videotexen.
KWANT, Carla: Publieksinformatieprojecten moeten de kwaliteit van het inlichtingenwerk verhogen: PBC Noord-Holland werkt aan het project LOKale informatie op de Eigen Terminal (LOKET). In: Bibliotheek en samenleving, 1991. Vol. 19. no. 2. p. 67-69.
A közhasznú információs projekt javítani fogja az információellátást: az Észak-Hollandiai Tartományi Könyvtári Központ hozzájárulása a “Helyi információk saját terminálon” nevű programhoz.
Az észak-hollandiai 1989-es próbaszakasz után Hollandia-szerte elterjesztették a LOKET rendszert. Elsőként 1990-ben Velsen, majd Bergen és Heethugowaard csatlakozott a rendszerhez. A könyvtári katalógusokon kívül helyi érdekű információkat is szolgáltatnak, köztük építésiterv-engedélyekről szóló döntéseket és a helyi szociális intézmények címét.
LANGELAND, Asbjorg Sollid: Providing environmental information in libraries. In: Scandinavian public library quarterly, 1991. Vol. 24. no. 1. p. 24-26.
Környezetvédelmi információk szolgáltatása a könyvtárakban.
Prospekt Miljoinformasjon (Környezetvédelmi Információs Projekt) a címe annak a kísérletnek Norvégiában, amelynek keretében hároméves programba kezdtek három közkönyvtárban (Alesund, More, Romsdal). Az 1988-1991 közötti hároméves programot a Környezetvédelmi Minisztérium és a Norvég Önkormányzatok Egyesülete közösen kezdeményezte azzal a céllal, hogy az önkormányzatokat aktívabb környezetvédelmi tevékenységre ösztönözzék. A program idejére az alesundi könyvtárban környezetvédelmi szakembert is alkalmaztak. A program keretében több olyan szolgáltatást indítottak el, melyeket különféle célcsoportoknak szánnak. A cikk a programmal kapcsolatos munkákról és költségekről számol be.
LARSEN, Henrik: Tourist information in a library. In: Scandinavian public library quarterly, 1991. Vol. 24. no. 1. p. 18-22.
Turisztikai információk a könyvtárban.
A dániai Hornboek több turista vonzerővel bír. Meglehetősen híres tengerpartja van, tűrhető távolságra Koppenhágától. Ezen kívül más látnivalót is kínál – évi 40 ezer turistát vonzott -, és mégsem rendelkezett saját turisztikai hivatallal. A ma dániaszerte divatos tendenciába, miszerint minden közkönyvtár alakítsa ki a maga képét, jól beleillik a hornboeki könyvtár programja egy turista információs központ kialakítására. A turisztikai információs központ hiánya azt eredményezte, hogy az egész város egy nagy turistahivatal volt, mindenki mindekitől érdeklődött az utcákon. Sokan a könyvtárba tértek be megtudakolni valamit, és ez adta a könyvtárosoknak az ötletet, hogy turisztikai információs részleget rendezzenek be. Egy turista hivatal és a modern közkönyvtár szolgáltatásai között számos hasonlóság van. Ami a turista tájékoztatásnak a látnivalókra (műemlékek, múzeumok stb.) vonatkozó részét illeti, azt a könyvtár, saját segédleteiből még alaposabban elláthatja. Ha pedig nem rendelkezik elegendő információval – számítógépes hálózaton keresztül – megszerezheti máshonnan. A modern közkönyvtár sok más szolgáltatása is bevethető a turisták kiszolgálásánál, így a referensz munka, a helyismereti munka és a public relations eszközei. A cikk a szolgáltatás beindításának körülményeit, költségeit és eredményeit is ismerteti.
LEES, Nigel – WOOLSTON, Helen: Environmental information : a guide to sources. London : British Library, 1992. 200 p. (Information in focus). ISBN 0712307834.
Környezetvédelmi információk. Bevezetés a forrásokba.
A szerzők azoknak az információknak a kalauzát állították össze, amelyeket ők a British Library Environmental Information Service (Környezetvédelmi információs szolgálat) életrehívásánál a legjobban nélkülöztek. A terület legfontosabb nyomtatott forrásain kívül tartalmazza az online és CD-ROM-adatbázisokat és a kulcsszervezeteket, valamint az angliai és európai közösségi környezetvédelmi jogszabályokat.
LENK, Klaus: Technikunterstüzte Informationssysteme zur Information über die öffentliche Verwaltung. Ansatze in einem Nachbarland und Perspektiven der Weiterentwicklung. In: Nachrichten für Dokumentation, 1989. Jg. 40. no. 4. p. 201-207.
Korszerű információtechnológiát alkalmazó közigazgatási tájékoztatási rendszerek. Egy szomszédos ország (Franciaország) kezdeményezései és a továbbfejlesztés lehetőségei.
A közületi hatóságokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás jól ismert hiányosságai vezettek az NSZK-ban a “A közigazgatás nyíltsága” nevű kutatási projekt elindításához. Meghatározták azokat a területeket, ahol az információtechnológiát jól ki lehetne használni a közérdekű tájékoztatás hatékonyságának növelésére. Amellett, hogy átvették egyes európai országok tapasztalatait, új elveket is kidolgoztak. A szerző ismertet néhány francia példát, amelyek egyike modellként szolgál az állampolgárok mindennapi ügyeivel kapcsolatos tájékoztatás hatékonyságának a növelésére.
LEWIS, C.: First stop – your library. In: Library Association record, 1991. Vol. 93. no. 10. p. 662-663.
Az első állomás: a könyvtár. Közösségi információs szolgálat az enfieldi könyvtárakban.
Az önkormányzatok eléggé elterjedt ügyfélszolgálati rendszerét bővítették ki London Enfield választókerületében a könyvtárak közreműködésével, ugyanis reményeik szerint az emberek minden fajta információért elsőként a könyvtárhoz fordulnak. A könyvtárak és a helyi önkormányzatok szorosan együttműködnek tehát. Enfield öt könyvtárában öt információs pontot hoztak létre. Ezek önálló telefonvonallal rendelkeznek, valamint közvetlen telefonösszeköttetéssel az önkormányzat épületéhez, hogy a hivatalnak szóló kérdéseket a könyvtári információs pontokban is azonnal meg tudják válaszolni. Ennek érdekében a könyvtári munkatársak első feladatai közé tartozott az önkormányzat szervezeti felépítésének és működésének tanulmányozása. A feladat megkívánta szervezeti átalakítás során a könyvtárban az öt információs alkalmazott mellé még három embert neveztek ki: egy vezető, egy koordinátor és egy információs asszisztens hangolja össze az öt pont munkáját. A tájékoztatás a Geac helyi információs rendszer segítségével folyik, mely több mint 5000 önkormányzatot érintő, helyi és közérdekű információs tételt tartalmaz, melyeket az információs munkatársak folyamatosan aktualizálnak. A szabadidős programok online információihoz (Online Leisure Information) 20 terminálon, viewdata szolgáltatás keretében férhetnek hozzá a használók városszerte. Számos sporteseményről, túráról, kulturális rendezvényről szerezhetnek tudomást az érdeklődők a rendkívül használóbarát rendszer közreműködésével. Két terminál napi 24 órán keresztül rendelkezésükre áll. A szolgáltatás a felmérések szerint nagyon közkedvelt.
LUKENBILL, W. Bernard: AIDS information services in American public libraries: a profile of attitudes of public library and AIDS Service Agency directors, with policy suggestions. In: RQ, 1991. Vol. 31. no. 1. p. 50-57. Bibliogr.
Az AIDS-szel kapcsolatos tájékoztató munka az amerikai közművelődési könyvtárakban; a könyvtárak és az AIDS-szolgálatok vezetőinek magatartása.
MacDONALD, Frances M.: Information access for youth: issues and concerns. In: Library trends, 1988. Vol. 37. no. 1. p. 28-42.
Az információk hozzáférhetősége az ifjúság számára: problémák és gondok
MAJOR, Jean A.: Library service for small business an exploratory study. In: RQ, 1990. Vol. 30. no. 1. p. 27-31.
Könyvtári szolgáltatások kisvállalkozásoknak; a lehetőségek felmérése.
A helyi önkormányzatok számára mind hangsúlyosabb a gazdasági fejlődés kérdése. A fejlesztési lehetőségekről szóló információk begyűjtésében, nyilvántartásában a könyvtáraknak jelentős szerepük lehet. Mississippi államban, amely a gazdasági fejlesztési mozgalom élharcosa, nyolc egyetemi könyvtár együttműködésével kívánják e szolgáltatások színvonalát növelni. Az egyik könyvtár felmérte a kisvállalkozásokat segítő szaktanácsadók információhasználati szokásait. Más együttműködő könyvtárak az információellátást javító programok szervezésébe kezdtek. Például összeállították a távol-keleti vállalkozási lehetőségek listáját, vagy például a Szilícium-völgy csúcstechnológiai ipari információinak efemer anyagairól készítettek jegyzéket. A szolgáltatások körét bővítő könyvtári programokról, kezdeményezésekről rendszeresen beszámolók készülnek a többi könyvtár munkájának módszertani támogatására. A Small Business Development Centers (kisvállalkozások fejlesztési központjai, SBDC) szövetségi program keretében olyan központokat állítanak fel minden államban, amelyek elsősorban a beindulásnál hivatottak segíteni a kisvállalkozásokat. Mindegyik központ – a konzultációs tanácsadáson kívül – szakirodalmi és forrástájékoztatást nyújt, valamint biztosítja a statisztikai adatokhoz való hozzáférést. Mississippiben tíz SBDC-központ működik, mindegyik más-más területre összpontosít. Ezek igazgatóit kérdezték meg tapasztalataikról és fejlesztési célkitűzéseikről. A cikk az interjúkból nyert és általánosítható tudnivalókat ismerteti.
MAJTÉNYINÉ TÚRI Katalin: A tájékozatlanság sokba kerül! : Vállalkozói szabadiskola a szentesi könyvtárban. In: Csongrád megyei könyvtáros, 1991. 3-4.sz. p. 140-142.
MÄKELÄ, Maija-Liisa: Did the free municipality experiment set libraries free?. In: Scandinavian public library quarterly, 1990. Vol. 23. no. 3. p. 7-10.
Felszabadította-e a könyvtárakat a független települések kísérlete?
A közigazgatási információk a könyvtárak közérdekű tájékoztató tevékenységébe is beleillenek. Adatbázisok építhetők ki a közigazgatási szolgáltatásokról, az oktatásról, a döntésekről és döntéshozókról; ezeket aztán a könyvtári vagy akár az otthoni terminálokról le lehet kérdezni. A könyvtárak szolgáltathatnak információkat szociális céllal is, pl. álláshelyekről, egyesületekről, eseményekről. A közigazgatási részleg használhatja a könyvtár információs rendszerét és viszont: minden polgár otthonából kapcsolatot teremhet a könyvtárral saját terminálja révén. (a kétoldalú kommunikációt az elektronikus posta biztosítja.) A település könyvtára ilymódon adatbankként üzemel. A könyvtár azért alkalmas erre a feladatra, mert útbaesik, egyszerűbben megközelíthető, mint a hivatalok, nyitvatartása kedvezőbb, személyzete szolgáltatáscentrikus. Annak megítéléséhez, hogy javult-e a szolgáltatások színvonala a közigazgatási reform következtében, még évekre van szükség. A könyvtárak mindenestre szabadabbá váltak: kapcsolatba kerültek más intézményekkel; felgyorsult és ésszerűbbé vált a döntéshozatal; konkrét intézkedések nyomán javultak a szolgáltatások; megszűnt az állami felügyelet; Mikkeliben és Kuovolában újfajta könyvtári modell született. DE: sok tekintetben fennmaradt a régi területi szemlélet; új bürokratikus nehézségek merültek fel; csökkent a könyvtárak részvétele a helyi döntésekben; sok könyvtáros nem tud mit kezdeni a reformokkal; a finn könyvtárak színvonalas működését éppen az állami támogatás garantálta; az új modell fogadtatása nem egyértelműen kedvező.
McDONUGH, F. – BUCKHOLTZ, T.J.: Providing better services to citizens with information technology. In: Journal of systems management, Apr. 1992. p. 32-40.
Az állampolgárok jobb kiszolgálása az információtechnológia segítségével.
Az Egyesült Államokban mind szövetségi szinten, mind az egyes államokban egyre nagyobb hangsúlyt kap az állampolgárok információkhoz juttatásának javítása az információtechnológiai eszközök segítségével. Ennek megvalósítására jött létre az USA-ban a General Services Administration (GSA). Ez sok olyan tevékenységet szponzorál a legkülönbözőbb területeken, amelyek az állampolgárok jobb kiszolgálását célozzák. Ilyenek: az online adófizetési nyilvántartás, az “Info California”, mely napi 24 órás üzemben születési anyakönyvi kivonatok, gépjármű vezetési engedélyek megújítását végzi, és más hasonló szolgáltatást nyújt interaktív módon egy kioszkban, vagy alacsonyabb szinten a “Touch Fairfax”, mely megyénként nyújt általános információkat, üzenet-közvetítést, közérdekű bejelentéseket stb. Nem minden adathozzáférési program volt sikeres: 1991-ben például Washingtonban számoltak fel több olyan létesítményt, melyek az állampolgárok jobb kiszolgálásának a céljából születtek, de alacsony volt irántuk az érdeklődés, magas a fenntartási költségük, illetve ésszerűtlenül megnövelték egyes szakterületeken a munkaidőket. Az ilyen esetek elkerülésére kísérleti programokat kell indítani és az állampolgárokat is be kell vonni az előkészítésbe.
McGREGOR, Gail – MOSLEY, Lissa – VOGELSBERG, R. Timm: Community access: rehabilitation technology information exchange. In: Information and referral, 1989. Vol. 11. no. 1-2. p. 41-48.
Az információkhoz való hozzáférés kisközösségekben: a rehabilitációs eszközökről szóló információk cseréje.
A gyorsan fejlődő gyógyászati segédeszközökről történő információellátás megszervezése a gyártóknak, a nyomorékoknak és családtagjaiknak egyaránt fontos. A cikk egy olyan szövetségi (USA) programról szól, melynek keretében közösségi alapon nyugvó információcsere modellt állított fel és ennek eredményeképpen könnyen, gyorsan és olcsón tájékozódhatnak a rászorulók a gyógyászati segédeszközökről.
MERTENS, Marion M.B.: Advisering aan orlogsgetroffenen vereist goede kennis van de collectie: het werk van de Stichting ICODO. In: Bibliotheek en samenleving, 1990. Vol. 18. no. 4. p. 121-125.
A háborús károsultak tanácsadó központja: az ICODO alapítvány munkája.
Miután Hollandia lakosságának egyharmada megérte a 2. világháborút, szükségesnek vélték az őket ért atrocitások és fizikai bántalmak miatt egy információs és tanácsadó központ létrehozását 1980-ban. A központban berendezett könyvtári és dokumentációs részleg a saját munkatársakon kívül külső szervezeteknek és egyéneknek is nyújt információkat.
MORTON, B. – ZINK, S.D.: The dissemination and accessibility of Canadian Government Information. In: Government publications review, 1992. Vol. 19. p. 385-396.
A kanadai kormányinformációk terjesztése és hozzáférhetősége.
Az utóbbi időben egyre hangsúlyosabb a kormány részéről annak igénye, hogy az állampolgárok jól informáltak legyenek és minél könnyebben hozzájussanak a kormányinformációkhoz. A cikk a kanadai könyvtárak ebben történő lehetséges közreműködéséről szól.
MÜLLER-HANSEN, J.: Kommunale Dienste im Landkreis Celle. In: Zeitschrift für Post und Telekommunikation, 1991. no. 11. p. 32-36.
A vidéki postahivatalok és önkormányzatok együttműködésének előnyei – Kommunális szolgáltatások.
Alsó-Szászország Celle járásában a Német Szövetségi Posta 1989 óta folytat sikeres együttműködést a helyi közigazgatási szervekkel. Ennek lényege, hogy a vidéki postahivatalok ablakainál el lehet intézni egyszerűbb közigazgatási ügyeket, be lehet nyújtani az útlevél, személyi igazolvány, egyéb hivatalos igazolások kérelmezéséhez szükséges dokumentumokat. Ezeket a posta továbbítja az illetékes szerveknek, a kérelem elintézése után pedig kézbesíti az érintetteknek a választ (vagy az igazolványt stb.). Mód van arra is, hogy a postai tisztviselő hivatalos iratok másolatát, vagy a jelenlétében teljesített aláírásokat hitelesítse. Az együttműködés kialakításához a magyarországihoz hasonló problémák megoldásának igénye vezetett. A vidéki települések lakosságának demográfiai összetételében, a munkalehetőségekben tapasztalható előnytelen változások, a közigazgatás centralizálása Németországban is együtt járt az ellátás romlásával, a különféle szolgáltatások kínálatának szűkülésével. Ez a vidéki települések komfortjának csökkenéséhez, elnéptelenedéshez vezetett. Ugyanakkor a modern telekommunikáció elterjedésével csökkent a klasszikus postai szolgáltatások iránt mutatkozó igény. Különösen a kis forgalmú vidéki postahivatalok, postahelyek léte került veszélybe. Celle járásban a veszteséges hivatalok bezárása helyett a kölcsönösen előnyös, a lakosság érdekeit szolgáló együttműködést választották. Az írás szerzője értékeli az eddigi tapasztalatokat. Táblázat formájában ismerteti a különféle kommunális szolgáltatások igénybe vételének gyakoriságát.
MURTONEN, Katriina: Uusia tuulia tiedonhankintatutkimuksen kentällä. Kunnallishallinon työntekijöiden tiedontarpeista ja tiedonhankinnasta. In: Kirjastotiede ja informatiikka, 1992. Vol. 11. no. 3. p. 8696.
Néhány biztató eredmény az információkeresés terén: közigazgatási alkalmazottak információ iránti igényei és információkeresési szokásaik.
1990-ben a Pori Önkormányzati Hivatal személyzetének információkeresési szokásait vizsgálták. A vizsgálatból világosan kitűnt a különböző alkalmazotti szintek információ iránti igényének a különbözősége. Bővebb információkat erről a következő címen lehet kérni: Lars Wivallius v. 121, S-703 59 Örebro, Sweden.
PAPP István: Demokrácia, nyilvánosság, információ In: Könyvtáros, 1989. 39.évf. 11.sz. p. 667-671.
PYBUS, R.: Improvement of services to our customers – the modern approach. In: Public library journal, 1992. Vol. 7. no. 2. p. 53, 55-56.
A használók szolgálatában álló szolgáltatások fejlesztése – korszerű megközelítésben.
Angliában az ún. “Polgári Statutum” után egy sor állásfoglalás jelent meg az állampolgárokat megillető közérdekű szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ígya Library Association is megalkotta a könyvtári irányelveket. Számos helyi önkormányzat – pl. 1991-ben Solihull és Wiltshire – létrehozta esemény-előrejelző szolgálatát, melynek kedvező volt a fogadtatása a lakosság körében, annyira, hogy a polgárok maguk is különböző javaslatokkal járultak hozzá az új kezdeményezéshez, például a panaszok gyors orvoslására kidolgozott rendszerre vonatkozóan. Berkshire, Kent, Surrey és Wiltshire megyékben már dolgoznak is ennek megvalósításán. Az önkormányzatok arra törekednek, hogy szolgáltatásaikat ismertebbé tegyék, s ebben a könyvtáraknak nagy szerepet szánnak. Wiltshire például vásárolt egy számítógépes programot, melynek segítségével a könyvtár 10 000 klubról, társaságról, egyesületről stb. tud információt szolgáltatni. A közérdekű információszolgáltatást folyamatosan bővítik: 1992 áprilisára például már 25 helyen folyik majd tájékoztató munka, 1992 októberére pedig egy elektronikus üzenetközvetítő rendszerrel gyarapodik a szolgáltatás.
REYNOLDS, Donald B.: Leisure reading or information center : What is the library’s role?. In: Rural libraries, 1991. Vol. 11. no. 1. p. 7-23.
Mi a könyvtár szerepe vidéken : szabadidős olvasási központ vagy információs központ.
ROBERTS, Sean: Information for users of social services. In: ASSIGnation: Aslib Social Sciences Information Grup newsletter, 1991. Vol. 8. no. 4. p. 30-31.
A szociális szolgáltatásokat igénybe vevőknek szóló információk.
Arról a projektről szól, amelynek keretében irányelveket állítottak össze az önkormányzatok szociális osztályainak információellátására.
ROUX, P.JA. – RYKHEER, J.H.: Developing a South African master thesaurus for community information. In: South African library and information science, 1990. Vol. 58. no. 2. p. 174-179.
Alaptezaurusz kifejlesztése közhasznú információkra Dél Afrikában.
1987 végén a University of South Africa Könyvtár- és Információtudományi tanszéke programot indított a közhasznú információk kutatására. A program részeként a tanszék könyvtár- és információszolgáltatási központja forrásnyilvántartást állít össze a közhasznú információkról egy pretóriai körzetre vonatkozóan. Az e fájlból való visszakeresésre a Központ a betűrendes keresést választotta, ami egy tezaurusz kifejlesztését tette szükségessé. A tezauruszt nem egy speciális közösség igényeinek megfelelően építették ki, hanem először egy, a Dél-Afrikai Köztársaságra általánosan érvényes “master” tezauruszt készítettek, amelynek alapján elkészíthetők az egyes közösségi igényeknek megfelelő speciális tezauruszok. A cikk bemutatja az alapterzauruszt és ismereti az elért eredményeket.
SHARP, M. – SIFF, E. – REICHLE, N.: The Family Support Network : integrating community parent programs, a computerized central directory of resources, and the health care system. In: Information and referral, 1989. Vol. 11. no. 1-2. p. 12-22.
Családsegítő hálózat: a közösségi szülői programok integrálása a központi elektronikus címtárba és az egészségvédelmi rendszerek.
Olyan modellt mutat be a cikk, amelyben az Észak-karolinai Családsegítő Hálózat információit használták fel mozgássérült gyerekek segítésére.
SZEIFERT Dezső: Közérdekű vagy közhasznú? In Könyvtáros, 1989. 39.évf. 4.sz. p. 200-203.
TAFEL, L.L.: Dun’s Electronic Yellow Pages. In: Database, 1989. Vol. 12. no. 3. p. 63-66. Ismertetés: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1990. 37.évf. 11.sz. p. 480-481.
Az Electronic Yellow Pages adatbázis.
TAKÁCS Béláné: Statisztika – vonalvégre kapva : Nyilvános és ingyenes adatszolgáltatás. In: Alaplap, 1992. 10.évf. 11.sz. 11.p.
THORNDIKE, Nick S.: Why you need draft information. In: Library Journal, 1991. Vol. 116. no. 5. p. 53-56.
Miért van szükség a katonai behívással kapcsolatos információkra?
Ajánlásokat tartalmaz az amerikai könyvtárak számára arra nézve, hogy alakítsanak ki adatbázist a sorozással kapcsolatosan. A könyvtárhasználóknak szükségük lehet minden olyan információra, ami a katonai vagy az alternatívaként válaszható polgári szolgálattal kapcsolatos.
TILCSIKNÉ PÁSZTOR Ágnes: Könyvtárak az egészségért. In: Vas megyei könyvtárak értesítője, 1989. 19.évf. 1.sz. 12.p.
TRIPP, Pat – ROBERTSON, Michael: Job hunting. In: Library Journal, Dec. 1991. 51.p.
Munkahelyre vadászóknak.
A londoni közkönyvtár a kanadai Ontarioban heti két alkalommal rendez egy-egy órás tájékoztatást azok számára, akik munkát keresnek. A programot a helyi újságban és a könyvtári lapban is meghirdetik. Először rövid diavetítésen ismertetik mindazokat a forrásokat, amelyekből munkát lehet keresni. Általános tapasztalat, hogy a könyvtárhasználók többségének sikerült ilymódon munkát találni.
TRITHART, David L: The environment: the data, the information, the debate. In: RQ, 1990. Vol. 30. no. 1. p. 13-22.
Környezetünk; adatok tájékoztatás, vita.
A USA-ban a környezetvédelmi problémák növekedésével együtt növekszik az igény a környezetszennyezéssel, az egészségüggyel, a klimatikus viszonyokkal és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos információk iránt. A könyvtárosok, akik helyt kívánnak állni ezeknek az igényeknek a kielégítésében, nem kevés nehézséggel találják magukat szemben. Először is sok adat olyan nyers formában található csak meg, amelyek további elemzések nélkül közel értelmezhetetlenek. Másodszor: sok adat csak nem hagyományos információhordozókon (pl. elektronikus adatbázisokban, mikroformában) áll rendelkezésre. Harmadszor: több kormány- és privát szervezet is érdekelt az adatok értelmezésében és némelyikük saját érdekeinek megfelelően teszi azt. Végezetül: a környezetvédelmi kérdések némelyike heves vitát vált ki a médiákban, ami megzavarhatja a közvéleményt. A fenti kérdések tükrében vizsgálja a cikk az amerikai kormánykörök szerepét, illetékességét a környezetvédelmi adatok gyűjtésében, elemzésében és hozzáférhetővé tételében. A cikket 19 tételes bibliográfia és az amerikai környezetvédelmi információkat tartalmazó dokumentumok listája egészíti ki. A szerző végül felhívja a figyelmet arra, hogy a kelet-európai térség és a Szovjetunió környezetszennyezési információforrásainak kérdésével az Aslib Proceedings 1988. Vol. 40. no. 5. több cikke is foglalkozik.
WILKINSON, Kenneth P.: Information access in rural areas. In: Rural libraries, 1991. Vol. 11. no. 1. p. 53-66.
Az információkhoz való hozzáférés lehetőségei vidéken.
WOOLSTON, Helen: Informed environment : British Library Environmental Information Service. In: Assistant librarian, 1992. Vol. 85. no. 11. p. 172-174.
Az informált környezet: a British Library környezetvédelmi információs szolgáltatásai.
A használók mind szélesebb köreiből jelentkezik igény a környezetvédelmi információk iránt, ezért a cikk szerzője a British Library környezetvédelmi információs szolgáltatásairól készített áttekintést, melyek között nemzetközi adatbázisok is találhatók.
ZHAO, Dhua: The study and practice of information demand by small and medium enterprises (SMEs) in China. In: International forum on information and documentation, 1990. Vol. 15. no. 4. p. 37-42.
Kis- és középvállalatok információs igényeinek tanulmányozása.
Kínában 1985 és 1987 között kiértékelték a kis- és középvállalatok információs igényeit. Ötpontos javaslat született az információs igények jobb kielégítésére.
2. fejezet
Bürgerinformationssysteme : Strategien zur Steigerung der Verwaltungstransparenz und der Partizipationschancen der Bürger. Klaus Lenk [et al.]. Opladen : Westdeutsches Verl., 1990. 180 p. (Sozialverträgliche Technikgestaltung ; 10.)
Polgári tájékoztatási rendszerek. Stratégiák a közigazgatás átláthatóságának és a polgárok részvételi lehetőségeinek fokozásában.
KELLNER Béla: Öreg épületben a jövő század könyvtára. In: Könyvtáros, 1987. 37.évf. 6.sz. p. 323-326.
3. fejezet
ABODY Rita: Köztér és otthon. In: Könyvtáros, 1988. 38.évf. 9.sz. p. 509-511.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár IX. kerületi könyvtárában működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodáról.
ARATÓ Antal: Elolvashatók-e a tanácsok közérdekű dokumentumai?. In: Magyar nemzet, 1986. okt. 27. 5.p.
A Hazafias Népfront “Olvasó népért mozgalom” munkabizottságának javaslata: a könyvtárak gyűjtsék és tegyék hozzáférhetővé a helyi tanácsoknak a lakosságot érintő dokumentumait.
BARANYAI György: A “tudásipar” bázisa Zalaegerszegen. In: Zalai Hírlap, 1990. febr. 27.
BARANYAI György: IIF-hálózati szolgáltatások felhasználói körének kiterjesztése a területi elvű regionális centrum(ok) által szervezhető alhálózat(ok)ban. In: Networkshop ’92. Bp. : NJSZT, 1992. p. 69-72.
BILLÉDI Ferencné: Milyen lesz a jövő bibliotékája? [Riporter] Mátraházi Zsuzsa. In: Magyar nemzet, 1986. aug. 13.
Az MKE 1986. évi vándorgyűlésének témája volt a jövő könyvtára, ezen belül a közhasznú információszolgáltatás szükségessége: lakossági információ, menetrend, időjárás, egészségügy, szociális juttatás stb.
BÓTA Gábor: Ráérős agytröszt. In: Népszabadság, 1990. febr. 21. 7.p.
CSUKA István: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár közhasznú információs szolgálatáról. In: Kisalföldi Könyvtáros, 1990. 2.sz. p. 22-27.
FAIRER-WESSELS, Felicité A.: Community information in the school media centre. In: South African library and information science, 1990. Vol. 58. no. 3. p. 287-294.
Az iskolai eszköztár mint a közhasznú tájékoztatás színtere.
Amióta a hatvanas években a közhasznú információ fogalma az Egyesült Államokból kiindulva elterjedt, általában csak a felnőtt lakosság szempontjából foglalkoztak vele. Az ebbe a körbe sorolható információkra már iskoláskorban jócskán szükség van, elsősorban azoknak, akiknek a felnőttek nem képesek megfelelő védőhálót biztosítani. A cikk definiálja és számba veszi a közhasznú információ típusait, az azokhoz való hozzájutás módozatait és eszközeit, majd felsorolja a közhasznú tájékoztatást nyújtó intézmények fajtáit (közművelődési, iskolai, kettős funkciójú könyvtárak, komplex művelődési intézmények, tanácsadó központok). Végezetül külön tárgyalja az iskolai eszköztárak kezdeményező szerepét a közhasznú tájékoztatásban, az információszerzési képesség elsajátíttatásában.
GÁL Györgyné: Hírek az amerikai továbbtanulásról. In: Könyvtári híradó, 1990. 34.évf. 12.sz. p. 9-10.
JAKUBECZ Ilona: Video, kábeltelevízió, helyismeret, közérdekű tájékoztatás. In: Könyvtári híradó, 1986. 30.évf. 3.sz. 6.p.
JONES, Linda: Library cooperation with external information agencies: the experience at Ballymun Library. In: An Leabharlaan : The Irish Library, 1991. Vol. 7. no. 3. p. 93-98.
Könyvtári együttműködés külső információs vállalkozásokkal.
A ballymuni közkönyvtár olyan népességet szolgál ki, amelyben sokan nem járatosak a szöveges információforrások használatában. A könyvtár együttműködésre lépett más szervezetekkel, amelyek fő funkciója ingyenes közhasznú és pénzügyi tájékoztatás, jogi tanácsadás nyújtása. Ez segíti az információkereső és a szakértő konzultáns közötti közvetlen kapcsolatteremtést, és a nyilvánosságban erősíti a könyvtár mint tájékoztatási központ képét. A cikk e megoldás előnyeit és problémáit tárgyalja.
KABAI Ilona: A közhasznú információ-szolgáltatás rendszere : Szakdolgozat. Bp. : ELTE, 1989. 23 p.
KÁRPÁTI György, Gy.: Közéleti könyvtár. In: Esti Hírlap, 1988. máj. 10.
A FSZEK IX. kerületi fiókjában működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodáról.
KATSÁNYI Sándor: Kigázolás? In: Könyvtári híradó, 1992. 36.évf. 1.sz. p. 1-2.
KATSÁNYI Sándor: Földszintes szolgáltatások. In: Könyvtári híradó, 1990. 34.évf. 9.sz. p. 1-2.
KISS Jenő: Hová lett a Közhasznú pénze? In: Könyvtári híradó, 1989. 33.évf. 1.sz. p. 5-6.
KISS Jenő: Hátha közhasznú levélváltás. In: Magyar hírlap, 1989, febr. 9.
LUKÁTSNÉ TAKÁCS Zsuzsa: Javulnak a közérdekű információhoz való hozzáférés lehetőségei a főváros lakossága számára. In: Könyvtári levelező/lap, 1990. 10.sz. 18.p.
MÁNDY Gábor: Hogyan oldjuk meg problémáinkat? In: Kultúra és közösség, 1985. 6.sz. p. 45-53.
MÁTRAHÁZI Zsuzsa: Fölkavart állóvíz : Vendégségben a magyar könyvtárosok vándorgyűlésén. In: Magyar nemzet, 1987. aug. 25. 7.p.
MÁTRAHÁZI Zsuzsa: Különleges szolgáltatások a Szabó Ervin Könyvtárban. In: Magyar nemzet, 1990 aug. 30. 6.p.
MÉSZÁROS Tamás: Mellébeszélés helyett. In: Magyar hírlap, 1988. febr. 9.
NAGY Attila: Helyi társadalom és könyvtár. In Könyvtáros, 1989. 39.évf. 6.sz. p. 328-333.
NAGY Attila: Helyi társadalom és könyvtár. In: Könyvtári híradó, 1989. 33.évf. 4.sz. p. 3-4.
NAGY Ferenc: Egy új név és ami mögötte van. In: Pest megyei Könyvtáros, 1990. 34.évf. 1.sz. p. 25-27.
PALÁSTI: Közhasznú információk a tatai könyvtárban. In: Dolgozók lapja, 1988. aug. 25.
Katalógus összeállítása: lakossági szolgáltatást nyújtókról – betűrendes mutatóval a szakmák szerint; beteggondozók, gyermekekre vigyázók, korrepetálók címtára. Felvilágosítás: telefonszámokról, menetrendből, jogszabályokból, üzletek, múzeumok nyitvatartásáról. Térítés: évi 150 Ft a katalógusba kerülés díja, az információkérés ingyenes.
RÉVY Eszter: Közhasznú információs szolgálat. In: Könyvtári híradó, 1987. 9.sz. p. 1-2.
SCIPIADES Erzsébet: Hova lett a Közhasznú pénze? In: Magyar hírlap, 1988. dec. 16.
SÓSNÉ HAJMÁSI Katalin: A közérdekű tájékoztató szolgálat kialakulása : Szakdolgozat. Szombathely Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, 1987. 60 p.
SZEIFERT Dezső: Egy praktékus mondolatai. In: Könyvtáros, 1988. 38.évf. 2.sz. p. 81-83.
A “Tudja-e, hogy kérheti” c. sorozat különböző számainak ismertetése; közérdekű katalógus az 1985. évi folyóiratok közhasznú információiról; – CASANOVA közérdekű programcsomag: rendezvény-nyilvántartás, helyi információk feltárása.
SZEIFERT Dezső: Közérdekű információk. In: Tolnai könyvtáros, 1985. 15.évf. 2.sz. p. 20-24.
TILCSIKNÉ PÁSZTOR Ágnes: Könyvtárak az egészségért. In: Vas megyei könyvtárak értesítője, 1989. 19.évf. 1.sz. 12.p.
TUBOLY Vince: Közhasznú adatbázisok Körmenden. In: Vas megyei könyvtárak értesítője, 1989. 19.évf. 3.sz. p. 14-15.
“Nem könyvtári jellegű” kérdések megválaszolása: üzletek, orvosi rendelők, szórakozó helyek, butikok stb. nyitvatartása, telefonszámok, kisiparosok címe, fordítók adatai; dBase programmal, részletes tárgyszórendszerrel.
VARGA G. Károlyné: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár közhasznú információs szolgálata. In: Kisalföldi könyvtáros, 1990. 1.sz. p. 29-33. Bibliogr.
4. fejezet
KEMPSON, Elaine: Rural community information services: guidelines for researching need, setting up services and evaluating performance. In: IFLA Journal, 1990. 16.vol. 4.no. p. 429-439.
Vidéki közhasznú tájékoztatási szolgáltatások: irányelvek a kutatáshoz a szolgáltatások létrehozása és a működési hatékonyság értékelése.
RÉVI Eszter: Dingiben is járatos a jó könyvtáros. [Riporter] Fazekas Ágnes. In: Esti hírlap, 1987. dec. 23.
5. fejezet
AUMALE, G. d’ – DELMAS, D. – VERNET, P.: Developments of online expert systems based on videotex. In: Online information 88 : Proceedings of the 12th International Online Information Meeting, London, 6-8 December 1988. Oxford : Learned Information, 1988. p. 315-337.
A videotex-alapú online szakértői rendszerek fejlődése.
BALAS, J.: Minitel comes to America. In.: Computers in libraries. 90.p.
A Minitel Amerikában.
Bildschirmtext : Informationsheft. Wien : Bundesministerium für öffentliche Wirtschaft : Verkehr Generaldirektion für die Post- und Telegraphverwaltung, 1989.
Bildschirmtext. Tájékoztató.
A Budapest-Bécs Világkiállítás információs rendszerének koncepciója. In: Információ elektronika, 1990. 5-6.sz. 379.p.
BRÜCKNER Huba: Behozhatatlan előny. In: Computerworld-számítástechnika, 1990. 5.évf. 28.sz. p. 18-19.
DEIDER, Clemens: Mire használják a közművelődési könyvtárak a Bildschirmtextet? In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p. 274-276.
Guide de connexion au résau Télétel francais = How to get connected to the French Teletel network. Paris F.LA. Consultants, 1990. 95 p.
Hogyan kapcsolódjunk a francia Télétel hálózathoz?
GUYOT, Brigitte: Minitel and libraries in France. In: Computers in libraries, Sept 1990. Vol. 10. no. 8. p. 29-30.
A Minitel és a könyvtárak Franciaországban.
HOUSEL, T.J. – DAVIDSON, W.H.: The development of information services in France: The case of public videotex. In: International Journal of information management, 1991. Vol. 11. no. 1. p. 35-54.
Az információs szolgáltatások fejlődése Franciaországban: a nyilvános videotex története
JAKOBS, H.G.M.: Informatie van ‘asiel’ fot ‘vacatures’: het videotexsystem AGI. (Information from ‘asylum’ to ‘vacancies’: the AGI videotex system.) In.: Open, 1990. Vol. 22. no. 4. p. 130-133.
Az AGI videotex rendszere.
KOVÁCS Győző: Teletel, Minitel, videotex In: Magyar hírlap, 1991. jan. 5. mell. 2.p.
KOVÁCS Lászlóné: Figyelmébe ajánljuk. In: Könyvtáros, 1991. 41.évf. 3.sz. p. 160-163.
A videotex-előfizetés előnyei.
KOVÁCS Lászlóné: Elektronikus faluközpont avagy a “modern fonó”. In: Könyvtári figyelő, 1991. 37.évf. = Ú.f. 1.évf. 2.sz. p. 283-287.
MARCHAND, M.: Telematics in France : Panorama and prospects. In: Online review, 1988. Vol. 12. no. 2. p. 109-117.
Ismertetés: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1990. 3-4.sz. p. 157-159.
A telematika helyzete és fejlődési irányai Franciaországban.
MAURER, H. – HUEMER, H. – SAMMER, P.: Btx für der Ausbildung im universitäten Bereich. In: Die neuen Medien an den Hochschulen : Rundfunk, Film, Audio, Fernsehen, Video, Computer, Btx, Bildplatte. Wien : Bundesministeriums für wissenschaft und Forschung, 1986.
A Bildschirmtext az egyetemi oktatásban.
A Medline a Minitel hálózaton. In: Inserm – Télésystérmes Questel prospektus, 1989.
Ismertetés: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1990. 7.sz. 318.p.
Minitel. Paris : Centre Georges Pompidou Bibliothéque publique d’information, 1987. 140.p. (Dossier technique ; 6.)
A Minitel Párizsban a Pompidou Könyvtári és Információs Központban.
Le Minitel fait ses preuves dans l’entreprise. In: Science et & vie économie. Julliet-Aout 1987, no. 30. 66 p.
A Minitel a vállalati szférában is bizonyított.
Le Minitel nouveau est arrivé. In: Science & vie economie, Juillet-Aout 1987, no. 30. p. 68-70.
Megérkezett az új Minitel.
MORRISON, Norman: Viewtron. In: 3rd Online Information Meeting, London 4-6 December 1979. Oxford, New York : Learned Information, 1979. p. 329-333.
Viewtron. A 3. Online Tájékoztatási Találkozó előadásaiból.
Overview of the videotex markel in 1989. Luxemburg Commission of the European Commnnities, 1990. 4.p. (IMO-Working paper ; 90.3)
Áttekintés a videotex piac 1989 évi helyzetéről.
Prof. Maurers BTX-Führer / Hermann Maurer. – 6. Ausg. – Graz : Institut für Grundlagen der Informationsverarbeitung und Computergestüzte neue Medien der Institut für Informationsverarbeitung der TU Graz und der OCG, 1990.
Maurer professzor Bildschirmtext-kalauza.
RIND, Anita: Journaux, radios, télés a lassaut du minitel. In: Le Monde, 1980. no. 3-4. p. 29.
Folyóiratok, rádiók televíziók…
RIOU, Béatrice: Directory of French databases for companies. Paris : F.L.A. Consultants, 1991. 265 p.
Francia cégadatbázisok minervája.
THOMAS, Hilary B.: Marketing videotex: problems and solutions. In: National Online Meeting. New York, 1987. p. 439-444.
A videotex marketingkérdései.
Új médiumok a társadalomban : Annotált bibliográfiai gyűjtemény a nemzetközi szakirodalomból. Szerk. Lukáts János. Bp. : Közműv. Inf. Váll., 1990. 246 p.
Összeállította Rácz Ágnes