Amikor egy évvel ezelott útjára bocsátottuk a videotexszel és annak könyvtári alkalmazásával foglalkozó lapszámunkat (ld. 1991. 2. szám), tisztában voltunk azzal, hogy a hazai könyvtáraknak ma nem a videotextechnika megismerése, netán alkalmazása a legfontosabb dolga. Mégis fontosnak tartottuk, hogy mint új információtechnikai lehetoséget, megismertessük a hazai könyvtárosokkal. Hasonló érzéseink vannak az alábbi két írással szemben is, mert most a videotexnél is “újabb” telematikai szolgáltatást mutatunk be. Ahogy a videotex nem, úgy az audiotex sem fogja egy csapásra meghódítani a szakmánkat, de nekünk, információs szakembereknek kötelességünk, hogy tágítsuk látókörünket, s ismerjük a legújabb technikákat, még akkor is, ha nagyon távolinak tunik ezek hazai könyvtári alkalmazása. (A szerk.)
Az audiotex olyan automatikus, telefonhálózaton keresztül nyújtott szolgáltatás, amely a nap minden órájában hívható és elore rögzített, beszédes információkat szolgáltat. Legegyszerubb formája mind tárcsaimpulzusos, mind pedig sokfrekvenciás hívómuvel rendelkezo telefonkészülékekrol elérheto. Az audiotex révén online módon lehet a számítógépen beszédes formában tárolt információkat vagy szolgáltatásokat elérni. A szolgáltatások választéka beszéd- vagy hangfelismero rendszer segítségével jelentosen bovítheto.
Az a tény, hogy számos országban sikeresen startoltak audiotex technológián alapuló szolgáltatások, egyértelmuen bizonyítja, hogy az audiotex képes mind a szolgáltatók, mind pedig az egész társadalom számára igen jelentos telematikai szolgáltatássá válni.
A videotex és az audiotex nagyon hasonló szolgáltatások, nemcsak technológiájukat tekintve, de a szolgáltatásban résztvevok hasonló szerepe miatt is, hiszen mindegyikben vannak távközlési szolgáltatók, információt vagy alkalmazást nyújtók és használók. A nagyobb távközlési szolgáltatók érdeklodése, akik eddig nem tartották a videotexet megfeleloen nagy szétosztóhálózatnak, rögvest a megnövekedett piaci lehetoségek felé fordul. “A videotex ott kezdodik, ahol az audiotex véget ér” – a résztvevok így összegezték az Európai Közösség audiotex munkabizottságának luxemburgi konferenciáján a két média közötti hasonlóságot és különbséget. (Bovebben errol ld. még e számban a 301. oldalt.)
Miben jelent az audiotex újat a közönséges üzenetrögzítohöz vagy a kapcsolt szövegtájékoztató szolgáltatásokhoz képest?
Az üzenetrögzítok magnetofonszalagra veszik fel az üzeneteket, analóg formában tárolják és egyidejuleg csak egy telefonáló számára teszik lehetové az adott szalagon rögzített információ lekérését. Az audiotexberendezések digitálisan kódolva, audiofájlok formájában többórás hanganyag tárolására képesek és egyidejuleg több hívó számára is hozzáférést nyújtanak ugyanahhoz a felvételhez. Moduláris felépítésük révén hívásfogadó képességük rugalmasan bovítheto, néhányszor tíztol akár több ezer vonalig.
A kapcsolt szövegtájékoztató szolgáltatások a normál hívás díjáért nyújtják információjukat (mesemondás, idojárásjelentés stb.). Az audiotexszolgáltatást hívók a hívásért nem a szokásos hívás percenkénti díját, hanem ennél magasabb, úgynevezett prémium (emelt) díjat fizetnek. Különbözo tarifaimpulzus suruséget lehet a hívószámokhoz rendelni és így különbözo díjsávokat, ún. kioszkokat lehet kialakítani.

Ki szolgáltat és kiknek?

Az alaphálózati távközlési szolgáltató a kapcsolt távbeszélohálózaton kívül a prémiumdíjazás lehetoségét nyújtja. Ezzel az audiotexirodák (audiotexszolgáltatók) élnek, akik audiotexberendezéseiket a kiépítéstol függoen 60-3000 telefonvonalon keresztül teszik elérhetové, potenciálisan az összes telefonelofizeto számára. Ok gyujtik össze az elhangzásra kerülo információkat, szervezik meg és szerkesztik a különbözo telefonos vetélkedoket és játékokat a média és egyéb információszolgáltatók megbízásából.

Passzív és párbeszédes szolgáltatások

A “passzív” szogáltatások alkotják az audiotex-alkalmazások gerincét: a hívó egy rögzitett üzenetet hall. Ez olyan információkat tesz kényelmesen és pillanatok alatt elérhetové, melyek aktualitása elveszne, mire nyomtatásban megjelennének, illetve a korábbi, még forgalomban lévo nyomtatott változatukkal csak félreértésekre adhatnának okot.
A “párbeszédes” (interaktív) szolgáltatások a berendezések hangfelismero képességén alapulnak, ezzel a hívó aktív részvételét is megengedik az egyes szolgáltatásokban. A hívó maga irányíthatja továbbhaladását a rendszerben azáltal, hogy kérdések formájában felkínált opciókból “igen” bemondásával kiválasztja a neki megfelelot. A megfelelo helyen és idoben “musorra tuzött” interaktivitás érdekesebbé és színesebbé teszi a szolgáltatásokat, így azok használata még könnyebbé válik. A párbeszéd lehetoségét elsosorban a vetélkedok, különbözo szavazások során aknázzák ki: a hívó kiválasztja a megfelelo választ, vagy azt az opciót, amelyre szavazatát kívánja leadni.

A hívó adatainak rögzítése

Az audiotexberendezések mind felvételre, mind lejátszásra alkalmasak. Számos szolgáltatás él a felvétel lehetoségével: kéri a hívó nevét, címét, megkérdi, mirol kíván részletesebb információt kapni, esetleg rendelést vesz fel hitelkártya-számának bemondására és így tovább. Egy külön változata a hangpostafiók (vagy hangospostaláda), mely a normál postafiókhoz hasonlóan beszédüzenetek átmeneti tárolására alkalmas. Ez kicsit bonyolultabb szolgáltatás, mert egyrészt a hívó azonosítását igényli (nyilvántartás, elofizetés különszolgáltatásra), másrészt azonosításkor csak DTMF* jelzéssel vihetok be a jogosultságot igazoló jelszavak.

Népszerubb szolgáltatások

  • Információs szogáltatások

A telefon az egyik legkényelmesebb eszköz információ lekérésére. Az audiotexen keresztül terjesztheto információk közé olyanok tartoznak, amelyek:
- gyakran változnak,
- mondanivalójuk a média természetét kihasználva – hanghatások, zene – jobban érvényesülnek,
- csak nehezen és idoigényesen lennének terjeszthetok más formában.

Az információt szolgáltatók az információkat bármely telefonról aktualizálhatják. Például egy eseményrol készített riportot az újságíró azonnal továbbíthat, amint telefonközelbe jut.

  • Vetélkedok

A prémiumdíjas telefonvonalakon lebonyolított vetélkedok minimálisra csökkentik az adminisztrációt, mivel a hívásokból származó bevétel helyettesíti a nevezési díjat, és nevezési urlapra sincs szükség, mert az interaktivitás révén a rendszer automatikusan kiválasztja a résztvevok közül a nyerteseket. A telefonos vetélkedok kialakításának lehetoségei:
- A hívó többválaszos opciók közül (“igen” bemondásával) kiválasztja a szerinte helyes megoldást.
- A vetélkedo kombinálja a vizuális anyagot (pl. a vetélkedot hirdeto kiadványban megjelentetett kép formájában) a telefonban elhangzó utasításokkal és válaszokkal.

  • Telefonos szavazás

A telefonos szavazás elonyös megoldást nyújt a szavazatok és/vagy a vélemények összegyujtésére. A szavazóknak még egy bélyeg árába sem kerül, ugyanakkor a közvéleménykutatóknak szinte minden adminisztráció nélkül bevételt hoz. A szavazás technikája különbözo lehet, pl. a szavazók külön hívószámokat hívnak az “igen/nem”-nek megfeleloen, vagy párbeszéd útján több opció közül “igen” bemondásával választják ki a számukra megfelelot.

  • Hirdetések

Amerikában és több nyugat-európai országban már komoly hagyománya van a telefonon keresztül való hirdetésnek. A sajtóban, rádióban, tv-ben megjelent néhányszor tíz másodperces hirdetéseket audiotex hívószámokkal látják el, ahol jóval többet lehet a hirdetett termékrol megtudni. Több hirdeto rendelést is elfogad érvényes hitelkártya-szám bemondásával.

  • Szórakoztató szolgáltatások

Rendkívül népszeruek a hetenként aktualizált horoszkópok, melyeknek interaktív változata is létezik, vagy a pop-sztárokról szóló zenés, pikáns összeállítások. A Vatikán pápai beszédeket kínál. Itt kell megemlíteni az ún. “felnott” szolgáltatásokat is, melyek kezdetben az abszolút sikert hozták az információ- és audiotexszolgáltatóknak. Ma egyre több audiotexszolgáltató megtagadja az ilyen igények teljesítését, a távközlési szolgáltatások pedig új fiktiv körzetszámok bevezetésével próbálnak meg “tiszta” sávot nyitni az értékes információs és szórakoztató szolgáltatások számára.
Muszaki követelmények

  • Hívásirányítás

Az audiotexberendezések és a vonalak maximális kihasználásához a közvetlen mellékre való beválasztás lehetosége szükséges. Az audiotexszolgáltatásokat erre kijelölt, a valóságban nem létezo belföldi távhívó körzetszám után kell elhelyezni. A megnövekedett telefonforgalom hálózatra gyakorolt hatását minden esetben megfelelo marketing munka kíséretében, próbahívásokkal kell elore megvizsgálni.

  • Csatlakozás a telefonhálózathoz

Az audiotexberendezések mind analóg, mind pedig digitális módon csatlakozhatnak a távbeszélo-hálózathoz. Utóbbi -a nyújtható szolgáltatások nagyobb választéka miatt – elonyösebb az audiotexszolgáltatók számára.

  • Díjelszámolás

Az audiotexhívást leggyakrabban nemzetközi hívásként kezelik. A tarifaimpulzusok a nemzetközi híváshoz hasonló módon kerülnek a hívó helyi központjába. Például Angliában, ahol a helyi hívás díja 4-5 penny percenként, a prémiumdíjas hívás (a British Telecom jelenleg egy ilyen emelt díjas sávot üzemeltet) nappal 48 pennybe, éjjel 36 pennybe kerül percenként a hívónak. Ezt a normál telefonszámlájukon fizetik meg. A hívásokból származó bevételek a prémiumdíjas hívást nyújtó telefontársaságoknál jelennek meg, amelyeknek egy megállapított hányadát (Angliában, Franciaországban, Hollandiában mintegy a felét) továbbítják az audiotexszolgáltatóknak, akik ugyancsak elszámolnak a velük üzleti viszonyban lévo információ- és médiaszolgáltatókkal.

Mi a helyzet külföldön?

Az audiotexszolgáltatások egyre nagyobb forgalmat és így bevételt jelentenek egy-egy nemzeti távközlési alaphálózatot szolgáltató számára, elsosorban az USA-ban, Angliában, Hollandiában, Írországban és Svédországban, de fejlodoben vannak Franciaországban és Olaszországban, és a németek is megtették az elso lépéseket a szolgáltatások bevezetésére. A prémiumdíjas audiotexszolgáltatások 1990-ben Európában összesen 499 M ECU profitot hoztak a szolgáltatóknak (ez egyenlo a France Telecom TELETEL-bol származó 1989. évi nyereségével). Ez utóbbi országonkénti megoszlása a következo:

 

Az USA-ban (ahol tíz éve él a 900-as szolgáltatás) 1990-ben 540 M ECU, míg 1991-ben az AT&T, MCI, Sprint és Telesphere négyes fogatnak 975 M USD bevételt hozott az audiotex.

Hazai tapasztalatok

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az audiotexszolgáltatások iránt nálunk is van igény. Például az Ausztráliába és az USA-ba irányuló telefonhívások száma – valószínüleg a horoszkópinformációk lekérése miatt – jelentosen megnövekedett 1991-ben.
A Magyar Távközlési Vállalat az egyre intenzívebb – elsosorban az információszolgáltatói oldalról tapasztalható – hazai és külföldi érdeklodés hatására megkezdte annak vizsgálatát, hogy jelenlegi hálózata és elszámolási rendszere milyen módon teheto alkalmassá a prémiumdíjas szolgáltatások kezelésére. Ennek eredményétol függ, hogy a közeljövoben hívhatunk-e mi is hazai telefonos horoszkópot, vagy pedig meg kell várnunk a telefonhálózat jelentos részének korszerusítését.

A hangospostaláda és az audiotex

Az audiotex és a voice mail (hangospostaláda) között sok tekintetben áll fenn hasonlóság. A következo táblázat a fobb hasonlóságokra és különbségekre kíván rávilágítani. A táblázatból látható, hogy más piacon mozognak, a számlázás módja, a szolgáltatás szereploinek motivációja is eltéro.


A hangospostaláda a már ismert MINITEX szolgáltatás beszédes változatának, más szóval egy egyszeru üzenetkezelo rendszernek is tekintheto. Beszédüzenetet csak regisztrált használók küldhetnek egymásnak.
Az audiotex rendszerek rendkívül nagy elonye, hogy országos bevezetés esetén potenciálisan minden távbeszélo-elofizeto, függetlenül attól, hogy milyen készüléke van, a sajtóban meghirdetett hívószámok alapján igénybe veheti a rendszer szolgáltatásait. A szolgáltatás egyik hajtómotorja a hívó anonimitása, másik pedig az, hogy ennek ellenére mind a hálózati, mind a szolgáltatást szervezo, mind pedig az információt szolgáltató tisztes bevételhez juthat – tisztán a forgalom alapján, annak arányában.
Az audiotexszolgáltatás magasabb szintjén az adatbázisban való elorehaladáshoz, illetve a kifinomultabb párbeszédes szolgáltatásokhoz szükség lehet további számok beadására a rendszerbe. Ezt analóg számimpulzus bevitelével viszonylag kevés központ engedi át, ezért szokás DTMF, sokfrekvenciás számbeadást is alkalmazni. Ugyancsak számok bevitelét igénylik a voice-mail, és egyéb, azonosításhoz kötött szolgáltatások. A magasabb szintu kiszolgálásnál ugyanazon hívás ideje alatt lehetoség van különbözo díjsávba tartozó szolgáltatások között lépegetni, ahol ismét jelentos szerepe van a DTMF számbeadásnak.
A voice-mail szolgáltatás és az audiotexszolgáltatások valószínuleg jól megférnek egymás mellett. A külföldi ajánlatok teljesen más dimenziókban mozognak, ott a legkisebb berendezésre kapcsolható – és a gazdaságos kihasználáshoz szükséges – vonalszám 60-nál kezdodik, s több százon keresztül a néhány ezerig terjedhet.
DTMF = Dual Tone Multi Frequency hívómu: kéthangú sokfrekvenciás hívómu a telefonkészülékben. A hívás során egy-egy számjegyet két, különbözo frekvenciájú hang keveréke képvisel, ezt küldi be a készülék a számjegy lenyomásakor a telefonközpontba. Minden számjegyhez (és különleges jelhez, pi.: #) a szabványban hozzárendelt két hangból álló jelkeverék tartozik.