Szemle
Az általános tárgyszójegyzék felállítása hazai könyvtárügyünknek is egyik aktuális feladata; a munkálatok már megkezdődtek, rövidesen lapunkban is beszámolunk róla. A kollégák tájékoztatására szeretnénk néhány külföldi megvalósítást is bemutatni. Elsőként a német nyelvterületen használatos általános tárgyszójegyzék körüli munkálatokat ismertetjük, de már készül az LC gyakorlatát bemutató szemle is. (A szerk.)1. Bevezetés
Az NSZK könyvtárait már régebben foglalkoztatta egy egységes, szabályozott tárgyszójegyzék létrehozásának szükségessége.
1980-ban a berlini Deutsches Bibliotheksinstitut (DBI) szakmai tanácsot hívott össze, amely elhatározta egy, tudományos és nyilvános könyvtárak számára egyaránt használható, német nyelvű, szabályozott tárgyszójegyzék kidolgozását.
A munka két, a DBI által támogatott programmal kezdődött, 1987-re elkészült egy szabályozott szójegyzék (Standard-Schlagwortliste, SWL). A munka iránt nem remélt érdeklődés mutatkozott, egyértelmű volt a folytatásra szólító igény. A német nemzeti bibliográfiát gondozó Deutsche Bibliothek (DB) számára már elejétől fogva világos volt, hogy saját munkájában hasznosítania kell ezeket az eredményeket, és a korábban saját használatra kidolgozott tárgyszókialakítási szabályokkal össze kell hangolnia.
A munka operatív lebonyolításának ütemezését egy 1988-as kollokvium keretében végezték el. Itt vált világossá, hogy csak a DB és a Bibliotheksverbund Bayern (BB) van olyan helyzetben, hogy a szabványosítási munkát folytatni tudja. Ebben a résztvevők meg is egyeztek, és 1988-ban el is kezdődött a Schlagwortnormdatei (SWD) véglegesítését szolgáló projekt. A Deutsche Forschungsgemeinschaft (DF) az SWD kidolgozását mindvégig támogatta, a program résztvevőinek véleménye szerint e támogatás nélkül talán nem is sikerült volna a munkák összehangolása.
2. A program munkamenete
A bevezetőben említett program hivatalosan 1988. október elsején kezdődött, és 1990. december 31-én ért véget, bár a kitűzött befejezőnap 1990. szeptember 30. volt. A csúszás oka: az egyik partner, a Hochschulbibliothekszentrum Nordrhein-Westfalen (HBZ) csak 1990 júniusában csatlakozott a projekthez, így indokolt volt a 3 hónapos határidőmódosítás. Eredetileg két résztvevő indította a munkákat, a DB és a BB, de már a program kezdetén számítottak további partnerek csatlakozására.
A számítástechnikai munkákat a DB koordinálta, ők már az SWD kidolgozása során hozzákezdtek ehhez a tevékenységhez. Az SWD tartalmi továbbfejlesztését mindkét partner folyamatosan végezte, a DB-ben a számítástechnikai kívánalmak szerint megfogalmazott formában. Az SWL-ben fellépő változásokat a BB vezette át erre a formára, és két helyre küldte lektorálásra: a személy- és testületi, valamint a földrajzi nevek a Bayerische Staatsbibliothek-hez (BSB) kerültek, a szakmai tárgyszavak pedig az augsburgi Universitätsbibliothek-hez (UBA).
1. ábra
Az SWD munkafolyamata a Deutsche Bibliothekben
3. A program munkaközi anyagai
A rendszerbe újonnan bekerült szavakat, és a korábbi anyagokon végrehajtott változtatásokat hetente kinyomtatott formában kapják meg a partnerek, és ha valamivel nem értenek egyet, (az alább részletesen ismertetett) “postaláda” segítségével emelhetnek vétót. A DB által a német nemzeti bibliográfiához felhasznált tárgyszavak védettek, módosításuk csak különleges eljárással történhet.
A munka során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az SWD szakrendbe állított változatára szükség van a mindennapi gyakorlatban. Bár az online forgalomban a szakrend szerinti keresés biztosított, az SWD-t mikrofilmen használók tábora nélkülözte a tárgyszavak szakrendes mutatóját, nem tudott e szerint keresni. 1989 októbere óta az SWD mikrofilmen terjesztett változata kiegészült egy szakrendi mutatóval, ami igen megnövelte népszerűségét.
Ugyancsak menet közben vált szükségessé egy részterület – a jog – szakszavainak külön kiadása, amit a jogi gyűjtőkörű könyvtárak igen jól tudnak használni.
A munka menete során felmerülő apróbb-nagyobb problémákat először a közvetlenül érdekeitek megbeszéléseivel rendezték, de ezt is korlátok közé kellett terelni, így munkacsoportot alakítottak, amelyben minden partner részt vesz, és a kisebb, gyakorlati kérdéseket itt szabályozzák. A program átfogó kérdéseinek felvetésére és tapasztalatainak összegzésére pedig két ízben kollokviumot hívtak össze: 1989-ben Frankfurtban, 1990-ben Augsburgban.
Meghívtak minden olyan szakembert, akinek az SWD-vel kapcsolatban tapasztalatai voltak, illetve tervezte annak alkalmazását. Itt találkoztak a német nyelvterület “külsősei”, az osztrák és svájci kollégák is a házigazdákkal. A megbeszélések fő témái a szerkesztési munkák és az addigi felhasználás tapasztalatai voltak. Erősen megmutatkozott ezeken a megbeszéléseken a német nyelvterület igénye a közös tárgyszórendszerre. Nem elhanyagolható haszna volt ezeknek a megbeszéléseknek az is, hogy a területileg igen elszórtan dolgozó emberek közös problémáikat személyesen beszélhették meg, rengeteg apró, központi szabályozással megoldhatatlan részlet, ellentét simult el a találkozások segítségével.
A program tapasztalatai igen jók, az új partnerek befogadásának technikai akadálya nincs, csak a szókincs túlzott növelésétől tartanak, így a kontrollálás fellazulhat. Erre a veszélyre tekintettel szabályozzák az új partnerek belépését.
Tovább kívánják fejleszteni a terjesztés módját, a mikrofilmen és mágnesszalagon kívül más eszközöket is igénybe vesznek. Növelik az online kapcsolatok mennyiségét is. A projekt értékelése világossá tette, hogy a folytatás iránya az osztályozás fejlesztése lesz.
4. Mi az SWD?
A szabványosított tárgyszójegyzék a tárgyszavak gépi adathordozón tárolt gyűjteménye, amelyet a fentebb leírt program munkáiban résztvevő könyvtárak szakozói használnak. A korábban kialakított tárgyszólista, és a DB már kidolgozott, a könyvtári munkák számítógépes támogatását végző programjainak adatformátumra vonatkozó, és adatbeviteli szabályait össze kellett dolgozni.
Az SWD így olyan adattárként definiálható, amelyben egy deszkriptor és annak minden lehetséges kapcsolata (ekvivalenciák, asszociatív és hierarchikus kapcsolatok) egy rekordban kaptak helyet. A terminológiailag ellenőrzött, szabványosított tárgyszójegyzék 1990 októberében kb. 180 000 rekordot tartalmazott, ezen belül mintegy 330 000 kifejezést és utalót. A tárgyszójegyzéket kétféle formában állítják elő: számítógépi adattárban és mikrofilmen.
5. Az SWD szerkezete, formai szabályozása.
Az SWD mágnesszalagos tárolásához már 1985-ben készítettek szabványt. Ezt is felhasználta kiindulási anyagként az 1988-as kezdetű program, és a korábbi szabvány továbbfejlesztésével és kiterjesztésével megteremtette az új rekordok hozzáfűzésének, illetve a korrigálásnak a lehetőségét.
Az egyes rekordok tartalma:
- azonosítószám
- indikátor
- főtárgyszó
az utalás formái:
- alárendelés
- fölérendelés
- asszociáció
Az indikátort betűkód jelöli, pl:
p személynév
s szakmai tárgyszó
g földrajzi tárgyszó
k testületi név
stb.
A számítógépen tárolt rekord látszólag különbözik a mikrofilmes SWD kiadás rekordjaitól. A látszat ellenére, tartalmilag azonosak, csak felépítésük, az adatmezők elhelyezése különböző. Abból adódik a különbség, hogy míg a mikrofilmes “rekord”, (azaz egy tárgyszó és a hozzá tartozó azonosító és utalók) egy rápillantással minden adatmezőjét megmutatja, addig a számítógépes tárból képernyőre hívott főtárgyszóhoz utalással kapcsolódó mezők csak “lapozással” érhetők el.
6. A szabványos tárolás szerepe
A szabványosítási munkák időtartamát, volumenét sok bírálat érte, nem szükségtelen tehát röviden kitérni a szabványosítás kínálta előnyökre.
- Meghatározza és limitálja az indexelésnél felhasználható szavak körét. Új szót csak akkor lehet alkalmazni, ha azt minden résztvevő jóváhagyta, és a jegyzék részévé kooptálta.
- A szabvány szerint készült jegyzék számítógéppel kezelhető, a szavak géppel kereshetők.
A számítógépes tárolás lehetőséget nyújt a főtárgyszóhoz utalással kapcsolódó egyéb kifejezések gyors megkeresésére. A DB-ben például hetenként hajtanak végre olyan számítógépes ellenőrzést, amely a szóláncokon végigfutva megmutatja az időközbeni változásokat. Ezt az ellenőrzést csak szigorúan szabályozott anyagon lehet végrehajtani.
7. Az SWD számítástechnikai háttere a Deutsche Bibliothekban
A tárgyszólista lezárása után kezdődött a számítástechnikai munkák előkészítése. A szoftvert a SIEMENS cég készítette, a számítógéptől kívánt output feltételeket a könyvtár szabta meg. Ezek közül néhány:
- a rendszernek “átvihetőnek” kell lennie, több partner kiszolgálására készüljön.
- az új kifejezések bevitele, valamint a már számítógépen tárolt kifejezések szükség szerinti módosítása könnyen elvégezhető legyen.
- program gondoskodjon a szójegyzék mindenkori konzisztenciájának ellenőrzéséről.
Az új szavak bevitelének szervezése több alternatívát kínált:
a) központosított bevitel, a javaslatok érkezzenek postán a DB-be,
b) decentralizált bevitel, gépi adathordozók cseréjével megvalósított forgalom,
c) decentralizált bevitel, online kapcsolattal,
d) nyílt rendszerű kommunikáció kiépítése a DB és a partnerkönyvtárak között.
A DB a felsoroltakból a c) alatti változat mellett döntött. Az adatátvitel technikai megoldásaként az X.25 Wissenschaftsnetz (WIN) használatát választották, a hardver SIEMENS gyártmányú. A program résztvevői a DB számítástechnikai rendszerének, a Bibliotheksverbundsystem-nek is részesévé válnak. A szoftvert ugyancsak a SIEMENS fejlesztette ki. A program távolabbi célja az SWD online rendszerben való használata. A szoftver pillanatnyilag azt teszi lehetővé, hogy az űj szavak bevitele, illetve a régebbiek törlése vagy korrekciója online üzemmódban történjék. Erre szolgál a már korábban említett “postaláda”.
A postaláda egy olyan adatmező a számítógépi bevitelben, ahol a kötött tartalmú adatokon kívül (feladó, címzett, dátum, az üzenet típusa) szabad szöveges közleménynek is helye van. Ez a módja a javaslatok, kifogások egymással való közlésének, kívánság esetén úgy használható, hogy minden partner egyidejűleg hozzáférjen az üzenethez. A postaláda tartalmát a partnerek rendszeres lekérdezéssel ellenőrzik.
Néhány statisztikai adat jól érezteti, hogy ezt a lehetőséget milyen jól lehet hasznosítani az SWD munkáiban. 1990-ben, 249 munkanapon a postaláda üzenetek (közlemény, korrekció, lekérdezés) száma:
A postaláda üzeneteket, akciókat és azok dátumát természetesen a rendszer rögzíti.
A program közös jellegének megfelelően a rendszer szakrendbe állított listát küld minden partnernek hetenként az új szavakról, és azonosítók szerint rendezett listát a korrekciókról, illetve törlésekről.
8. Visszakeresés
Az SWD tulajdonképpen más szoftverrel is kezelhető, de minthogy a BVS mind az online funkciókat, mind a kereséseket el tudja látni, csak erről érdemes írni.
1988 májusa óta működik a BVS-R, a tárgyszavak keresésére szolgáló programmodul, amely sokoldalú keresési lehetőséget biztosít.
- minden szóra keres, akkor is, ha az egy szólánc belsejében foglal helyet,
- korlátozható a keresés bizonyos kategóriákra (alá- vagy fölérendelt, kapcsolódó fogalmak, megjegyzések stb.)
- zajmentessé lehet tenni a keresést az ismert logikai operátorokkal, összekapcsolható a keresőképben tárgyszó és egyéb adatelem is.
- a találatok megjelenítése lehet teljes rekordot mutató, de a gyors áttekintés céljára lehet a rekordnak csak bizonyos adatelemeit kérni a képernyőre.
9. Az SWD alkalmazása Németország egyes tartományaiban
a) Bibliotheksverbund Bayern
Az SWD-munkák koordinálását Bajorországban két helyre telepítették: BSB (München) és UBA (Augsburg), mint azt már említettük, tematikus munkamegosztásban dolgoznak, szerkesztik az új input- és a korrekciós javaslatokat.
Bajorország egyéb könyvtáraiban jól érzékelhető az SWD befogadásának tendenciája, és tesznek lépéseket az online katalógusba való integrációja érdekében is. Természetesen kritikák is érik a különböző elképzeléseket, de a megjegyzések sokszor vezetnek a rendszer belső inkonzekvenciáinak feloldásához. A különböző bajorországi könyvtárakban az SWD munkái során kialakul egy szakértői gárda, és ezek a kollégák tudják a rendszer üzembentartását biztosítani. Az előbbiekben említett kollokvium, a személyes megbeszéléseken kialakuló munkakapcsolat mind a kollégák között, mind a DB munkatársaival, nagyon sokat lendített a helyzeten.
b) Hochschulbibliothekszentrum Nordrhein-Westfalen (Köln)
A HBZ 1990 májusában új partnerként lépett a programba. A központi szerkesztéssel feldolgozott és hetenként mágnesszalagon kapott szóanyagot úgy dolgozzák be a HBZ szóállományába, hogy saját formátumukra átkonvertálják. 1990 májusától decemberéig a HBZ központi szerkesztőcsoportja 1051 új tárgyszó-bokorral járult hozzá az SWD rendszeréhez.
Ezek számszerű megoszlása érdekes:
314 személynév
137 szerzői név
313 szakmai tárgyszó
223 földrajzi, etnográfiai szó
10 testületi név (egyedi névből)
54 testületi név (földrajzi névből)
A HBZ törekszik a kétféle formátumból adódó munkatöbblet ésszerű csökkentésére.
10. Problémák, értékelés, távlatok
Sok, munka közben felmerülő kérdést sikerült folyamatosan megoldani, jó segédanyagok kidolgozásával, illetve megfelelő szabályozással.
Problémát jelent távlatilag a szókincs növekedése. Jelenleg évente mintegy 1096 a szaporulat, ami azt jelenti, hogy kb.7 év alatt megduplázódik a szókincs.
Nehéz átlátni azt, hogy egy ilyen módon felszaporodott szókincs rendszerezhető-e a jelenlegi eszközökkel, vagy finomabb struktúrát kell kialakítani. A jelenlegi – egyeztetett – álláspont a 3-400 000 szóbokrot látná elfogadhatónak.
Számos, megoldott és még megoldásra váró problémát jelent a terminológia.
A jelentkező osztrák és svájci partnerek csatlakozása technikai és szervezési szempontból nem igazán okoz gondot, azonban a szókincs további szaporodását és a terminológiai egyeztetés munkáinak megnövekedését jelenti. A volt NDK nemzeti könyvtára, a lipcsei Deutsche Bücherei minden gond nélkül tudott a programhoz csatlakozni.
Az SWD-munkálatok során figyelemmel kell kísérni az egyéb, csatlakozó területek szabványait is.
Az eddigi eredmények és tapasztalatok megítélése pozitív, bár természetesen vannak kritikus hangok is. Pillanatnyilag e kifogások főleg olyan pontokat érintenek, amelyen a szervezők esetleg maguk is kívánnak változtatni. Az SWD jó munkaanyag, ellátja a neki szánt szerepet, és e szerep bővíthető. Meg kell említeni, hogy a DB gondoskodott az SWD nyomtatott alakban való megjelentetéséről, és ez iránt is nagy az érdeklődés. Az SWD német nyelvterületen való elterjedését legjobban egy ábra mutathatja be:
2. ábra
Az SWD elterjedése a német nyelvterületen
A DB a szak szerinti keresésben, az OPAC (Online Public Access Cataloguing) rendszerbe illesztve, CD-ROM technika igénybevételével kezdte alkalmazni az SWD-t. A téma szerinti keresés lehetőségeinek kiterjesztése mind az olvasóközönség jobb kiszolgálását, mind a szakszemélyzet munkájának jelentés könnyítését jelenti. A DB kötelességének érzi, hogy minden téren igyekezzék előmozdítani a CD-ROM-on tárolt SWD használatát. E munka rendkívül sokrétű, és többszintű követelményrendszere van. Csak a legfontosabbakat kiemelve: a koordinátornak szabályozási, formai-kötöttségi és “beilleszthetőségi” követelményeket kell kielégítene, azaz az üzemelő könyvtári rendbe zökkenőmentesen kell behelyezni az új elemet. A formai megkötésnek – például – figyelembe kell vennie a könyvtárak közötti gépi csereformátum, a MAB (Maschinelle Austauschformat der Bibliotheken) szabályait is.
11. Az ÖSWD: az SWD Ausztriában.
Az Ausztriában használt BIBOS rendszer keretében nem lezárt még a szabályozás, nem megoldott a testületi nevek bevitele, az utalók kezelése. Szeretnék megvalósítani az egyes szakkönyvtár-típusokban az egységes tárgyszóalkotási szabályok bevezetését. Az SWD-vel való kapcsolat ebben segítségükre lehet.
Az SWD-programban az osztrák könyvtárak egyelőre nem lehetnek partnerek, de módjukban áll – és meg is teszik -, hogy figyelemmel kísérjék annak munkáit és eredményeit, és ha hibát vagy inkonzekvenciát találnának, azt a DB-nek informálisan jelezzék.
1990 tavaszán jutott a BIBOS központi üzemeltetését végző és egyéb szakembereket magába foglaló munkabizottság arra az elhatározásra, hogy létrehozzák az ÖSWD-t, az SWD osztrák változatát, amely a BIBOS kiszolgálására is alkalmas.
A tervezett rendszer a német fejlesztésű SWD osztrák kifejezésekkel, eltérő szóhasználatokkal kiegészített kiadása. Gyakorlati megvalósítása szervezés kérdése, az osztrák eredetű új kifejezések az SWD formai bemeneti követelményei szerint kerülnek a rendszerbe, a nyomtatott listákon tipográfiailag megkülönböztetve. Az ÖSWD-projekt vázlatos felépítése:
- Az SWD aktualizálásának hetenkénti tudomásulvétele.
- Az SWD-ben és a hozzá kapcsolódó ÖSWD-ben a keresési lehetőség javítása, illetve megteremtése.
- Könyvtártípusokra orientált tárgyszó- és utalólisták leválasztása, előállítása.
- Annak biztosítása, hogy a rendszerbe kerülő új kifejezések a könyvtárak legszélesebb köréből gyűljenek össze.
- Az új szavak, szóbokrok ellenőrzésének automatizálása.
- Az ÖSWD és a BIBOS kapcsolatának kiépítése, szabályozása.
- A lehető legkényelmesebb, help-ekkel segített felhasználói hozzáférés biztosítása.
- Az innsbrucki Universitätsbibliothek 1991 októberében, a bécsi és salzburgi Universitätsbibliothek pedig novemberben csatlakozva, megindították az ÖSWD segítségével folytatott online keresés kísérleti rendszerét.
***
A szemlében használt rövidítések jegyzéke
Deutsche Bibliothek (Frankfurt/M) DB
(Német Nemzeti Könyvtár)
Standardschlagwortliste SWL
(tárgyszójegyzék)
Schlagwortnormdatei SWD
(szabványosított tárgyszavak adatbázisa)
Deutsche Bibliotheksinstitut DBI
(Német Könyvtári Intézet)
Hochschulbibliothekszentrum Nordrhein-Westfalen HBZ
(N-W felsőoktatási könyvtárainak központja)
Bibliotheksverbund Bayern BB
(Bajorország könyvtárainak szövetsége)
Bayerische Staatsbibliothek (München) BSB
(Bajor Nemzeti Könyvtár)
Universitätsbibliothek Augsburg UBA
(augsburgi Egyetemi Könyvtár)
Deutsche Forschungsgemeinschatt DF
(Német Kutatási Társulás)
Bibliotheksverbundsystem BVS
(a DB szoftver rendszere)
Szabályozott, általános tárgyszójegyzék tárgyszójegyzék
Österreich. Schlagwortnormdatei ÖSWD
(osztrák SWD)
Maschinelle Austauschformat der Bibliotheken MAB
(könyvtárak közötti gépi csereformátum)
Irodalomjegyzék
- Schlagwortnormdatei, Entwicklungsstand und Nutzungsmöglichkeiten: Kollokvium, Frankfurt a.M., 1989 okt. 5-6. Hrsg. Werner Stephan. Berlin : Deutsches Bibliotheksinstitut, 1990.
- Kooperative Führung einer Schlagwortnormdatei. Berlin : Deutsches Bibliotheksinstitut, 1991.
- GÖDERT, Winfried: The design of subject access elements in on-line catalogues: some problems. In: Advances in Knowledge Organization 2, (1991) 151-158.p.
- GÖDERT, Winfried – HORNY, Silke: The design of subject access elements in on-line public access catalogs. In: International Classification. 17. vol (1990) 2. no. 66-76. p.
- NOHR, Holger: Subject access in German-language OPACs: A survey. In: International Classification. 16. vol. (1989) 2. no. 95-100. p.
- UMSTATTER, Watther: Wäre es nicht langsam Zeit, die Informationstechnologie in die Bibliotheksarischen Sacherschliessung etwas ernster zu nehmen? Ein Wort zur RSKW. In: ABI/Technik. 11. Jg. (1991) No.4. 277-287. p.
- Kooperative Führung einer Schlagwortnormdatei. Bericht über ein Projekt der Deutschen Forschungsgemeinschaft. In: Mitteilungen der VÖB. 44. Jg. (1991) 3-4. no. 95-96. p.
- Kommission für Sachkatalogisierung. Tätigkeitsbericht. Hrsg. Peter Kubalok. Wien : VÖB, 1991. (Biblos-Schriften ; Bd. 154.) 313-316. p.
- STEPHAN, Werner: Redaktionelle Anforderungen an Partner und Nutzer der kooperativ geführten SWD. Wien : VÖB, 1991. (Biblos-Schriften ; Bd. 154.) 316-321. p.
- AUER, Gerhard: Sachersliessung im österreichischen Bibliotheksverbund. Innsbruck VÖB, 1990. (Biblos-Schriften ; Bd. 153.) 247-257. p.
- LABNER, Josef – SCHMIDT, Alfred: Projekt: Österreich-Schlagwortnormdatei. In: Mitteilungen der VÖB. 44. Jg. (1991) 3-4. no. 62-70. p.