1991 novemberében az Országos Széchényi Könyvtár – előzetes (írásbeli tájékozódás után – összehívta azt a 12 magyarországi könyvtárat, amely saját működési körén belül 1981 óta jogosult nemzetközi könyvtárközi kölcsönzésre. Ezek a következők: Állami Idegennyelvű Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, MTA Központi Könyvtár, Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Országos Műszaki Könyvtár, Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár, KLTE Központi A tanácskozás célja az volt, hogy e téma minden vetületének (részesedés, elosztás, elküldés, nyilvántartás, szolgáltatás, megőrzés stb.) figyelmet szenteljünk, és kölcsönösen megismerjük egymás problémáit. Itt hangzott el először a szakmai nyilvánosság előtt az IFLA jelenleg érvényes könyvtárközi kölcsönzési irányelveinek ismertetése (melyet e szám 486-491. oldalain olvashatnak. A szerk.), s sor került a könyvtárak beszámolóira is. E beszámolókból, valamint az OSZK-ban rendelkezésre álló forgalmi statisztikákból az vált nyilvánvalóvá, hogy az Akadémiai Könyvtár, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, az Országos Műszaki Könyvtár és a veszprémi Egyetemi Könyvtár kivételével a szóban forgó könyvtárak nemzetközi könyvtárközi forgalma nem jelentős. Ennek első és legfontosabb oka a pénzhiány. A szolgáltatni képes, gazdag állományú nagykönyvtáraknak nincs erre a célra felhasználható, külön pénzösszege. Így egyre kevésbé tudják vállalni a nemzetközi kölcsönzéssel járó, jelentős anyagi terheket (állandóan emelkedő postaköltség, kölcsönzési és másolási díjak). További okként említhetjük a személyi és tárgyi feltételek hiányát (idegen nyelvtudás, levelezés, a külföldi könyvtári rendszerekben való tájékozódás, lelőhelyjegyzékekhez való hozzáférés). A KLTE Központi Könyvtára ezt hivatalosan is jelezte, számítva arra, hogy az OSZK Könyvtárközi kölcsönzési osztálya továbbra is vállalja a nemzetközi kölcsönzés intézését. Mi természetesen akceptáljuk a kérést, bár megjegyezzük, hogy a közvetlen, személyes szakmai kapcsolatokat is sikerrel lehetne fölhasználni. Arra gondolunk, hogy pl. kiállítási katalógusok kérése esetében múzeum a múzeumtól, disszertációk esetén egyetem az egyetemtől, kutatási jelentéseknél tudományos intézet a tudományos intézettől hamarabb jutna lelőhely-információhoz, sőt tovább menve: a külföldi intézmény könyvtára szívesebben kölcsönözne egy hasonló magyar intézménynek közvetlenül, mint egy tőle távol álló, országos központnak, amely több mint 20 000 kérés megoldásával birkózik meg évente.
Az együttműködés javításának reményében az osztály új vezetőjeként szeretnék közvetlen kapcsolatokat kialakítani az egyetemi tanszéki könyvtárakkal, gyakorlati tudnivalókkal is segítve a munkájukat. (Forrás: OSZK Híradó. 35. évf. 1992. 1-2. sz. 16. p. )