Magyarország és Oroszország kulturális kapcsolatai sok évszázados múltra tekintenek vissza. Intenzitásuk ugyan a mindenkori körülmények szerint alakult, ám soha nem szakadtak meg, bizonyítva azt a régi igazságot, hogy a népek közötti legrövidebb út a kultúra, a művészet.

A Budapesten 1973-ban megnyitott Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a mai szovjet-magyar kulturális kapcsolatok egyik láncszeme. Az elmúlt években a magyar közönség Oroszország, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Észtország hivatásos és amatőr képző- és iparművészetével találkozhatott kiállítótermeinkben. Magyar partnereinkkel közös szervezésben olyan világhírű zeneművészek alkotásai szólaltak meg falaink között, mint Csajkovszkij, Sosztakovics , Prokofjev , Mozart, Bartók és Kodály, és felcsendültek a mai szovjet és magyar zeneszerzők alkotásai is.

A szovjet demokratizálódási folyamat eredményeképpen olyan műalkotások is bekerültek a kulturális csereáramlatba, amelyeket korábban politikai okokból agyonhallgattak vagy egyszerűen betiltottak. Ez a mi lehetőségeinket is bővítette: bemutathattuk pl. a 20-as-30-as évek szovjet avantgárd festészetét, Tengiz Abuladze, Mihalkov-Koncsalovszkij és Tarkovszkij filmjeit, behatolhattunk Anna Ahmatova , Borisz Paszternak , Oszip Mandelstam és a többi méltatlanul feledésre ítélt író és költő munkásságának igazi mélységeibe.

Az SZTKH tevékenységének fontos területe a szovjet tudomány és technika különböző területeinek bemutatása. Ezek a kiállítások hozzájárulnak a szovjet és magyar vállalatok, tudományos intézmények, cégek üzleti kapcsolatainak fejlődéséhez és a mostanában mindkét országban egyre nagyobb jelentőségű magánvállalkozások kapcsolatfelvételéhez. Ebbe a vonulatba tartozik idén, 1991-ben megrendezett, az “Új energiaforrások”, az “Új anyagok és technológiák”, a “Diagnosztikai és mérőműszerek”, valamint a “Lézertechnika” c. kiállításunk. A látogatók itt megállapodásokat is köthettek a kiállítókkal a látottak magyarországi alkalmazásáról.

A Puskin Orosz Nyelvi Intézet kihelyezett tagozata az orosz nyelv tanulásához és tanításához nyújt segítséget. Noha Magyarországon az orosz már nem kötelező tantárgy, tehát a korábbinál kevesebben tanulják és tanítják, a szomszéd ország nyelve iránt ideológiai kényszer nélkül is van érdeklődés. Nyelvtanfolyamainkat, amelyek a múltban ingyenesek voltak, ez évtől kezdve térítés ellenében tudjuk szolgáltatni az Intézet egyre csökkenő költségvetése miatt.

A Ház tevékenységének egyik központja a könyvtár. Állományát kezdettől fogva annak a célnak a szem előtt tartásával fejlesztettük és gyarapítottuk, hogy minél teljesebben és változatosabban mutassa be a Szovjetuniót. Ehhez persze szakmailag jól felkészült, tapasztalt könyvtárosokra is szükség van. Olvasóink nemcsak a kézikönyvtárat használhatják, hanem kölcsönzésre, sőt szükség esetén könyvtárközi kölcsönzésre is módjuk van a Szovjetunió bármely könyvtárából. Az AISZT számítógépes információs rendszerünk segítségével Magyarországról is hozzáférhető a Szovjet Tudományos és Műszaki Információs Központ adatbankjainak mintegy félmillió adata. Az adatbázis a különböző tudományterületekre kiterjedően tartalmazza az utolsó öt év disszertációit és kísérleti fejlesztési beszámolóit. Az információkeresést térítés ellenében szolgáltatjuk, amelyhez 1991 végéig 50%-os kedvezményt kínálunk partnereink számára.

A könyvtárunkban rendszeresen szervezett könyvkiállításokon mutatjuk be új szerzeményeinket, így adunk áttekintést arról, milyen könyvállománnyal rendelkezünk egy-egy szűkebb szakterületről. Esetenként pedig írók, költők, képzőművészek életművét reprezentáljuk e kis bemutatókkal. Magyar partnereink kérésére gyakran rendezünk könyvkiállításokat az ország más könyvtáraiban és egyéb kulturális központokban is. A szovjet Nauka és Energoatomizdat könyvkiadók anyagából kiállított gyűjteményünket kölcsönadtuk a Műegyetem központi könyvtárának. A szovjet mezőgazdasági könyvkiadás termékeit rendszeresen bemutatjuk a gödöllői Agrártudományi Egyetemen és a debreceni Mezőgazdasági Főiskolán.

Nagy örömünkre szolgál, hogy stabil olvasóközönségünk alakult ki. Ennek 60%-a diák, túlnyomó többségében olyan, aki orosz tagozatos vagy szakos. Ők elsősorban a szépirodalom, az irodalomtörténet és a nyelvtudomány iránt érdeklődnek. További 20%-ot tesz ki a humán értelmiség: középiskolai tanárok, főiskolai és egyetemi oktatók, műfordítók, újságírók, kiadói és folyóiratszerkesztők, rádiósok, tévések, képzőművészek, művészettörténészek. Az olvasóink 10%-a műszaki és mezőgazdasági értelmiségi, és kb. 10%-a nyugdíjas.

Az utóbbi időben példátlanul megnőtt az érdeklődés a szovjet folyóiratok iránt. Ennek az az oka, hogy az ideológiai korlátozások megszűntével olyan műveket publikálnak, amelyek pár évtizeden át vagy irodalmi illetve családi archívumokban porosodtak, vagy a könyvtárak zárt, csak külön engedéllyel használható állományában. Így mostanság láttak napvilágot Avercsenko , Bulgakov, Gumiljev, Kljujev, Platonov és sok más író eddig kiadatlan művei.

Ez tükröződik régi partnereink, az Európa, a Magvető, a Móra és más magyar könyvkiadók tevékenységén is, amelyek érdekeltek abban, hogy lefordíttassák és magyarul is kiadják a legizgalmasabb szovjet újdonságokat. Így jutott el a magyar olvasókhoz Bulgakov elbeszélésgyűjteménye, Paszternak verseskötete, Oszip Mandelstam versválogatása, Zamjatyin Mi c. regénye, Prisztavkintól a Félelem völgye, Nagyezsda Mandelstam emlékiratai, Nyina Berberova Budberg bárónő c. regénye és még számos más mű.

E könyvek megjelenéséhez kapcsolódva számos könyvpremiert és irodalmi estet tartottunk, amiben a Magyar írók Szövetsége, a különböző könyvkiadók és az Országos Idegennyelvű Könyvtár volt a segítségünkre.

A szovjet folyóiratok olvasottságának, illetve könyvtárunk látogatottságának növekedése valószínűleg összefügg azzal is, hogy a lapok és folyóiratok megdrágultak, így a magyar lakosság körében csökkent előfizetésük és vásárlásuk. A szovjet és magyar könyvek, lapok, folyóiratok áremelkedése a könyvtár beszerzéseit is korlátozza, így célszerűnek látszik, hogy az SZKTH összehangolja állományfejlesztését a többi magyar könyvtárakkal.

A tevékenységünkről felvázolt kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát egy társadalmi szervezet, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége tartja fenn, amely a nemzetközi kulturális kapcsolatokat a társadalmi szervezetek segítségével kívánja fejleszteni. Munkánkban ezért a magyar társadalom legszélesebb köreire kívánunk támaszkodni. Szorosan együttműködünk a Nemzetek Házával és a Nemzetek Házában működő Magyar-Szovjet, Magyar-Észt és Magyar-Ukrán Baráti Társasággal , az Arménia Társasággal, a Szent-Györgyi Albert Alapítvánnyal, az Új Dimenziók Alapítvánnyal, számos tudományos társasággal, kulturális és tájékoztatási központtal és magyar művészeti szövetséggel, így jobban ki tudjuk elégíteni az érdeklődők információigényét a Szovjetunióval kapcsolatban.

Nem kétséges, hogy a két ország gazdasági, társadalmi és politikai változásai nemcsak munkánk tartalmára gyakorolnak hatást. Pénzügyi nehézségekbe ütközik a kulturális delegációk küldése és fogadása. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége által biztosított költségvetési keretünket sokkal ésszerűbben kell beosztanunk, és nagyobb gondot kell fordítanunk rendezvényeink minőségére.

Az általános emberi értékekre orientálódunk, nyíltságra, a vélemények pluralizmusára törekszünk. Úgy gondoljuk, ezek a kritériumok lehetővé teszik, hogy a híd szerepét töltsük be népeink kulturális cseréjében és integrációjában.