Mire használhatják a közművelődési könyvtárak a Bildschirmtextet?

A Bildschirmtext (Btx) a Telekom (Német Szövetségi Posta) telefonhálózatra épülő nyilvános elektronikus kommunikációs-információs rendszere, amelyet azok vehetnek igénybe, akik megfelelő készülékkel rendelkeznek. Az adatátviteli szabványok lehetővé teszik a különféle adatfeldolgozó rendszerekkel való kompatibilitást. A hálózatban megvalósítható a Btx használók egymással való kommunikációja, a Btx használók és a telex/teletext csatlakozók közötti kommunikáció, és kapcsolat teremthető a Btx segítségével a telefax állomásokkal is. Információkat a Telekomon, a Btx előfizetőkön kívül egyéb privát és nyilvános készülékekről is lehet küldeni, illetve lekérdezni a megfelelő műszaki és jogi előírások betartásával. A Telekom a kommunikációs hálózat technikai lehetőségét biztosítja, amelyet a használók megfelelő díjakért vehetnek igénybe.

A használathoz megfelelő berendezéssel kell rendelkezni, amit a felhasználó a széles kínálatból igényei szerint választhat ki. A későbbi fejlesztésekre is alkalmas készülék egy személyi számítógép Btx dekóderrel kiegészítve.

A Telekomnak ez a nyilvános rendszere mindazon könyvtárak rendelkezésére áll, amelyek információszolgáltatók vagy -felhasználók kívánnak lenni.

Milyen könyvtári felhasználás lehetséges?
A hálózatban a telefaxig bezárólag minden végberendezéssel megvalósítható az írásos kommunikáció. Az írott szövegnek megvan az az előnye a telefonbeszélgetéssel szemben, hogy időtakarékos, a szöveget pontosan kell megfogalmazni, a látvány miatt könnyebben értelmezhető, s mivel ismételten átolvasható, a hívott fél távolléte nem akadály az üzenet közlésében. A hálózat elektronikus postaládájában 30 napig őrzik az üzenetet, majd, ha a címzett nem veszi azt át, visszaküldik.

A könyvtárak Btx-partnerei elsősorban a többi könyvtár közül kerülnek ki, de szóba jöhetnek még a könyvkereskedések és -kiadók, közintézmények és közigazgatási hivatalok is. A kölni székhelyű Betriebswirtschaftliches Institut vizsgálatai szerint közel havi 200 kommunikációs kapcsolat történik telex helyett Btx-en. A személyi számítógépek tehát a helyi könyvtári ügyviteli munkán kívül információs és kommunikációs eszközként is szolgálhatnak. Azt, hogy a Btx, elektronikus rendszer lévén, környezetbarát, és papír nélküli információcserét tesz lehetővé, már csak mellékesen említjük. Üzemzavar, (vagy például postássztrájk) esetén is a Btx nagyobb védelmet kap.

Az információk a könyvtáraktól és a kereskedelmi, és egyéb intézményektől származnak. Ahogyan a kínálatból kitűnik, a kereskedelmi információk az emberi lét teljes területét átfogják, annak kevésbé pozitív oldalait is beleértve.

A Bibliotheksrechenzentrum Niedersachsen (BRZN) keresési lehetőséget biztosít a monográfia- és a folyóirat-lelőhelyjegyzékben, a göttingeni folyóiratkatalógusban és más adatbázisokban. A könyvtárközi kölcsönzés Btx-en keresztül történő bonyolítása csak az alsó-szászországi könyvtárak számára lehetséges. A kölni D eutsches Institut für Medizinische Dokumentation und Information (DIMDI) 1990 novembere óta biztosít hozzáférést a Deutsches Bibliotheksinstitut folyóiratcikk-adatbázisához. Mind a kétfajta kínálathoz ismerni kell a GRIPS nevű lekérdező nyelvet és megfelelő adatbázishasználtai szerződéssel kell rendelkezni.

Észak-Rajna-Wesztfália tartomány például önálló könyvtári kísérletbe fogott. Kielben és Kasselben két alkalommal könyvtári napot rendeztek, amelyeken előadásokat szenteltek a Btx-nek. A német könyvtárosvilág azonban közel sem egységes a Btx-alkalmazás kérdésének megítélésében. Ehhez hiányoznak a kellő ismeretek és a negatív sajtópropaganda is megtette a magáét. A könyvtári napokon három olyan felhasználási módról tettek említést, amelyek hagyományos könyvtári kínálatnak tekinthetők és a Btx rendszeren keresztül optimálisan szolgáltathatók.

Az egyik a münsterani információs brosúraszolgáltatás. A különféle kereskedelmi és egyéb közintézmények ingyenes brosúráinak (tájékoztatóinak, szórólapjainak) kölcsönzésére a közművelődési könyvtárakat kérték fel. A brosúrákat előállító intézményeknek már egész sora szerepel kínálatával a Btx-ben, illetve megkereshetők azon keresztül, de jócskán akad még olyan cég, amelyet a rendszernek előbb fel kell kutatnia.

Megfordítva a dolgot, jól látható, hogy a közintézmények, az állami tisztviselők is szívesen ragadják meg a lehetőséget, és elküldik információs anyagaikat a közművelődési könyvtáraknak. Elképzelhető, hogy mennyivel könnyebben te­hetnék ezt Btx-en keresztül. A napilapokban rövid felhívásban szokott szerepelni, hogy a különböző témájú brosúrák hol találhatók, honnan hozhatók el ingyenesen, illetve hol rendelhetők meg telefonon. Ily módon azonban aligha lehet a szóban forgó információ terjesztésének hatékony módjáról beszélni.

Az eddig hagyományos módon végzett információs, megrendelési és szállítási eljárások a Btx segítségével optimálisabban végezhetők el. Jobb diszpozíciós eljárásokkal felszámolhatók a fölösleges raktárkészletek az elosztóhálózatoknál. Lehetséges a jobb és átvilágíthatóbb készletkínálat is.

A másik példa egy olyan folyóiratcikk-szolgáltatás, mint amilyet a Deutsches Bibliotheksinstitut nyújt ( Zeitschriftendienst , ZD). A DBI-ben mintegy 200 folyóirat cikkeit dolgozzák fel többféle szempont szerint. Amennyiben az olvasó az általa kiválasztott cikket meg akarja nézni a könyvtárban és azt nem őrzik ott, a folyóirat-lelőhelyjegyzékből találhatja meg azt. A ZD eddig nyomtatott formában, mikrokiadványként és floppy lemezen jelent meg. Hogyan lehetne Btx segítségével a fenti szolgáltatást tökéletesíteni? A Btx nagy előnye, hogy képes aktualizálni a címeket, s segítségével áthidalható az adatbevitel és a fent említett kiadványformák megjelenése közötti időszak. A könyvtárhasználó, amennyiben a ZD-vel nincs megelégedve, a Btx-en keresztül elérheti a kiadót vagy a szerkesztőséget, és a gyakran ingyenes kérdés/válasz oldalakon bővebb információkat kérhet.

A 200 folyóirat feldolgozásába az ország 20 városából 40 külső munkatárs is bedolgozik. Az ő munkájukat is megkönnyítené a Btx-használat, melynek révén gyorsan és optimális költségek mellett küldhetnék el a friss anyagot a központi szerkesztőségbe a Btx fájltranszportáló funkciójának a segítségével. A beküldött adatokkal a fogadó fél tovább dolgozhat elektronikus feldolgozó rendszerén.

Lássunk egy rövid példát! Egy fiatalasszony autót szeretne venni. Vannak ugyan elképzelései, hogy hogyan fogjon hozzá, de szeretne alaposabban tájékozódni. Felkeresi a könyvtárat és a ZD segítségével kikeresi az egyes modellek tesztbeszámolóit. Ha ez nem elégíti át ki, közvetlenül a szerkesztőségektől kér bővebb tesztbeszámolókat. Mint semleges intézetet, megkérdezi az ADAC autóklubot is, és tájékozódik még az autójavítók meghibásodási statisztikáiból is; mindezekhez különféle intézmények, autójavítóműhelyek, prospektusok és más információs anyagok kellenek. A szóbeli tájékozódás mellett szeretne még a használt autók között is szétnézni. Ehhez rendelkezésre áll a használt autópiaci tanácsadó szolgálat, ahol többek között egy előnyös adásvételi szerződés megírásához is segítséget kaphat. A könyvtárban felállított Btx-en keresztül mindezeket az információkat egyszerre is megkaphatja, miközben kényelmesen ülhet a képernyő előtt.

Egy másik példa a helyi tájékoztatás területéről. A Deutsches Bibliotheksinstitut Használó Bizottsága által kidolgozott “Typologie für lokale Auskunftsstellen” (helyi tájékoztató állomások tipológiája) c. kiadvány tárgyszavakat és példákat kínál egy Btx-alapú közhasznú információs rendszerhez. A nyilvános szolgáltatók az információk egész sorát nyújtják, ezek között találhatók pl. a sajtó- és információs állomások, a lakossági tanácsadás (Berlin), az önkormányzati szervek adminisztratív tudnivalóiról szóló magazin. Megint más tárgyszavakhoz tartoznak és más jellegű példákat szolgáltatnak a kormányhivatalok, a nagyvállalatok kereskedelmi kínálatai, és az egyesületeké. A Btx egy egész telefonkönyv-gyűjteményt képes helyettesíteni, választ tud adni a vonatok és repülőjáratok menetrendjére, a helyi közlekedési tudnivalókra.

Sokféle adat tölthető le a Btx-kínálatból és dolgozható fel, illetve illeszthető be a kínálatba a megfelelő berendezések kiépítésével.

A közművelődési könyvtárak újfajta kölcsönzési állományának kiépítését sejteti mindez, az ún. tele-szoftverekét. Például a WDR-komputerklub 140 szoftvert kínál ingyenesen, a menedzser határidőnaptártól a “Monopoly” társasjátékig.

A Btx-rendszerek egy további felhasználási módja az ún. Schwarzen-Brett vagy Pinn-Wand funkció, ami az újságok hirdetési rovataihoz hasonlóan a privát használók hirdetéseit tartalmazza. A könyvtárak számára ennek egy speciális felhasználási módja lehet az ún. belső információk közzététele a BAMBAM-hoz ( Bookline Alert: Missing Books and Manuscripts ) hasonlatosan. (A BAMBAM olyan online adatbank, amelyben a világ összes könyvtáraiból az 50 dollár feletti értékű eltulajdonított dokumentumokat tartják nyilván). Hasonlót, esetleg zárt körben, Btx-en keresztül is meg lehetne valósítani.

E jellegzetes példák alapján talán jobban kirajzolódik előttünk, hogy a Btx az információszolgáltatás milyen széles skáláját képes nyújtani. Mindaddig, ameddig az állampolgárok számára nem tűnik érdemesnek saját Btx készüléket használni, a közművelődési könyvtárakat kell arra biztatni, hogy hézagpótló szerepet töltsenek be ezen a téren.

Fordította: Kovács Lászlóné
 

* A szerző lapunk felkérésére írta a cikket. (A szerk.)

A bejegyzés kategóriája: 1991. 2. szám
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!