Fülöp Géza
Az információ / Fülöp Géza. – Bukarest : Kriterion Kvk., 1990. – 374 p.

 

Fülöp Géza (“van-e, ki e nevet nem ismeri”), van-e aki nem tudná – főként az Ember és információ második, hazai kiadása óta – hogy szakmánk tágabb körének két jelesét kell e néven számon tartanunk? Szóval, az Ember és információ szerzője ezúttal igen messzire kanyarodott az embertől, hogy inkább a puszta információt vegye minden oldalról, közelről és távolabbról egyaránt szemügyre. Új könyvének tárgya ugyanis az információ, ez a meghatározhatatlan – vagy éppen túlságosan is sok meghatározással rendelkező – fogalom. Ám ha igaz az a meghatározás, hogy “az információ valamely szövegnek olyan struktúrája, amely alkalmas arra, hogy változást idézzen elő a befogadó képstruktúrájában”, akkor kétségtelenül nem csak tárgya, eredménye is. Hiszen ha nem tett volna mást, mint hogy hat nyelven megjelent közel háromszáz, az információval kapcsolatos publikációt helyettünk elolvas, s azok érdekesebb megállapításait közli velünk, már akkor is hálásak lehetnénk. Ez azonban Fülöp Géza munkájának csak háttere, az a bőségesen terített asztal, melyről példáit, illusztrációit csipegeti, miközben egységes keretben, logikus rendben elénk tárja “mindazokat az eredményeket, amelyek az információról a különböző szakterületeken felhalmozódtak.

A logikus rend teljesen magától értetődően kínálja kiindulási pontként “az információ felfedezését”, azaz Wiener kibernetikai könyvét és Shannon tanulmányát a kommunikáció matematikai elméletéről. Máris ott vagyunk az információ talán legkevésbé emberi vonatkozásainál, a matematikai információelméletnél, az információ, a valószínűség és a bizonytalanság, a csatornák és a kódok olyan világában, ahol “az információ az információ, nem anyag és nem energia”, és “tény, hogy két üzenet, melyek közül az egyik jelentést hordoz, a másik pedig teljesen jelentés híján van, a jelenlegi szempontból tökéletesen egyenlőnek mutatkozik az információ esetében.

Az információval egyidejűleg felfedezett kibernetika nézőpontjából azonban az információnak nemcsak útja és mennyisége van, hanem hatása is, és a hatás rendszerekben mutatkozik meg leginkább. Mivel pedig bármely élő szervezet egyben biológiai rendszer is, nyilvánvaló, hogy a következő lépés az élet és az információ viszonyának, az információnak az élet megnyilvánulásaiban való szerepének áttekintése: a sejt információs folyamataitól a genetikai információkon át az agy működéséig, a tanulásig. Itt persze már nemcsak információs, hanem kommunikációs folyamatok is zajlanak, el kell érkeznünk tehát az információ és kommunikáció című fejezethez, amelyben előbb megismerjük a jelet, a jelrendszereket – no meg a nyelvet, mint jelrendszert -, hogy a kommunikáció különböző formáinak közelébe férkőzhessünk.

Valóban messze kanyarodtunk volna az embertől? Hiszen már régen róla van szó, ember és információ viszonyáról, kapcsolatairól. Végül is erről szól az információ forradalmát (benne a számítástechnika, a számítógépek fejlődését) áttekintő, a mesterséges intelligenciát is taglaló utolsó fejezet, amely az információs társadalom jövőképével, remények és kétségek felvillantásával zárul. Az Ember és információ szerzője ezúttal csak az információról szól, de könyvének minden oldala mögött ott tudjuk az embert is. Ne tévedjünk, Fülöp Géza nem ugyanazt írta meg másodszor, kibővítve, hanem új művet alkotott, merőben új nézőpontból közelítve meg korábbi könyvének két – valóban kimeríthetetlen – tárgyát: az információt és az embert.

A könyv második felét (százötvenegynéhány oldalt) szívem szerint besorolnám szakmánk kötelező olvasmányai közé. Ám aki ad magára, ha mégoly “filosz” is, átrágja magát az első részen, még a matematikai megközelítéseken is; megéri.

A kezemben volt példány ára 21,50 lei, a Kriterion adta ki, és – sajnos – nem találtam benne azt az ismerős szöveget, miszerint ennyi meg annyi példány az akármelyik kiadó gondozásában Magyarországnak készült. Így még ajánlatos olvasmány is nehezen válhat belőle… Én a magam részéről, irigylem azokat, akiknek megvan.*

* Az OSZK KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtárában 2-9260 raktári szám alatt hozzáférhető.