Szávai Géza (1950)

A Zöld Sivatag vőlegénye avagy Koko Samuék vándorútja. Ill. Keresztes Dóra (1953) . 4. kiad. Budapest, Pont, 2014. 114 p., 25 cm

Ivácsony Péter iskolájában szokássá vált, hogy a tanulók iskolás éveik alatt elkészítenek valamilyen furfangos szerkezetet, amelyet ballagásukat követően a szertárban hagynak az utánuk következő osztályok szórakozására és okulására. Péter robotot készít, egy Koko Samu névre hallgató törékeny, érzékeny lelkű kis szerkezetet. Az iskolai szertárban magára maradt, magányos kis robot kiszökik, és a városban próbál társakra lelni. Hamarosan három különös „csodabogár” csapódik hozzá: Brekeghy Bercy, a furfangos béka, Pista néni, a tudós szamár, és a Mintás Miórának elnevezett kis pőre juh. Ám abban a városban, ahol barátságot kötnek, nem jó élni: az emberek toronyházakban laknak és alig törődnek egymással, a levegő olyan szennyezett a kipufogócsövek füstjétől, hogy látni is alig lehet. A kis csapat úgy dönt, a városszéli hegyeken túli vidékre vándorol és az emberi gondatlanság következtében sivataggá vált vidéket ismét zöldellő paradicsommá változtatja… Kalandokban bővelkedő, sok humorral elmesélt történetük nemcsak kitűnő szórakozást nyújt a gyerekeknek, de a környezetszennyezéssel és megóvással kapcsolatban rengeteg tanulsággal is szolgálhat számukra. Keresztes Dóra színes illusztrációi és a lapok pörgetésével megelevenedő képsorozata teszik teljessé a nyolc éven felüliek figyelmére érdemes meseregényt.

A mű tartalmi jellemzője: mai meseregény, meseregény