A vadhattyúk. Hetedhét ország meséi. Ford. Rab Zsuzsa - Ill. Jámbor Lajos - Vál. Ács Dóra. Budapest, Lilliput, 1996. 511 p., ill., 24 cm

Az irodalomtudomány értelmezésében a műmese nem egyszerűen csodás-fantasz­tikus elemekkel tűzdelt vagy épp reális motívumokra épülő történet, hanem filozófiai mélységeket is föltáró epikus alkotás, amely voltaképp tanító példázata egy elvont gondolatnak, valamely erkölcsi tételnek, eszmének, mondanivalónak. Az európai műmese iskolateremtői a nemesen szórakoztató szándékú Perrault, a romantikus Hauff, a 19. század elejétől tudatos folklórföldolgozást végző Grimm testvérek, majd a modern gyermekirodalom előfutárának számító Andersen, a tanulságos történeteket alkotó Lev Tolsztoj voltak. Az ő munkásságukból nyújt gazdag ízelítőt és ad ezáltal áttekintést a világ műmese-irodalmáról Ács Dóra válogatása. A több mint félszáz mese java része ismert; van közöttük állat­történet (Csizmás Kandúr, A csuka parancsára) szatirikus-tréfás mese (A császár új ruhája), novellamese (A brémai muzsikusok), reális történet (A kis gyufaárus lány, A napernyő), csodás és tündérmese (Terülj, terülj, asztalkám, A tavitündér), egzotikus-romantikus mese (A kis hableány, A kis Mukk), vagyis a világ műmese-irodalmában előfordulható valamennyi fontosabb típus. A klasszikus szerzők sokasága egyben reprezentálja a különböző nemzeti irodalmakat. Az igényes fordításokat közlő, gazdag tartalmú, mértéktartóan és színvonalasan illusztrált kötetet a világ meseirodalmának legjavából összeállított antológia.

A mű tartalmi jellemzője: állatos mesék, klasszikus mesék, népmesék, mesék, tündérmesék