Páskándi Géza (1933-1995)

A szalmabábuk lázadása. Ill. Engel Tevan István. 2. kiad. Budapest, Móra, 2007. 309 p., 21 cm

A meseregény klasszikusai közül Lewis Carroll remeke áll a legközelebb Páskándi művéhez. Akárcsak annak mesehőse, Alice, bámulva Csodaországban az elképesztően és magától értetődően furcsa dolgokon, a történetbeli Penyige Pál és Derelye Borbála sem tehet mást. Meséjük, amely a Bach-korszak Magyarországán játszódik Budán, Hétszáz Jeromos bábkészítő mesternél veszi kezdetét, ahol hozzájuk hasonló gyerekek szalmabábukat készítenek. Lelkes Kossuth-párti mesterük egy nap titokzatos helyről igen nagy megrendelést kap, dehogy a sok bábut milyen célra kell elkészítenie, azt jó ideig nem sikerült kipuhatolnia. De egyszer csak kipattan a félelmetes titok: a szabadságharc elmenekült vezetőit és hőseit távollétükben jelképesen kivégzik, ezért a megrendelés. Ugyanakkor Jeromos mester házában éjszaka bábuk tűnnek el. Pál és Borbála felfigyelnek e rejtélyes jelenségre, s hogy magyarázatát is megleljék, egy ládába rejtőzködnek. Így kerülnek ők is Szalmabábországba. A szalmabábuk lázadása vég nélküli ötlet- és történetáradat, nyelvi és logikai humor, valamint emberismeret mesteri ötvözete. A gyerekolvasóknak kilencéves kortól ajánlható.

A mű tartalmi jellemzője: meseregény, történelmi regény