Banga Ferenc (1947) - Parti Nagy Lajos (1953)

A pecsenyehattyú és más mesék . Budapest, Magvető, 2009. 58 p., ill.

A kötet tizenhárom ( Az énekmondó, A kalifa és a tűz, Az aranyeső, Az uraság ebédje, Az egér meg a lánya, A háziember meg a háziasszony, A bolhabőr cipő, A felfuvalkodott csibe, Az ördög darálója, A róka és a kakas, A három testvér, A teknőc és az óriás, A pecsenyehattyúk) formabontó” mesét tartalmaz. Mindegyik „fabulának” egy-egy ismert népmese az alapja és valamennyi történetet a szerző, Parti Nagy Lajos sajátságos, remek humorral átszőtt nyelvi játékai tesznek különlegessé. A kiskamasz olvasó (akár kiskamasz, akár felnőtt) vélhetően még nem találkozott mesekönyvek lapjain olyan szavakkal (pl. kuplérium= rendetlenség, lüköngő= bolond ember stb.), amelyeket gyakorta használ ízes fordulattal az író. Főként a tizenéveseket ingerli majd nevetésre, hogy a gazda, akit felesége a házimunka elvégzésével bízott meg, ekként töprenkedik: „Ezzel a szepéc kis teendővel végez egy óra alatt, aztán hanyatt vágja magát, s halivúd, nézi az Eurosportot.” Ekként és hasonló mondatfűzésekben elegyedik a népmesék eredeti története a mai kor tárgyaival és életlehetőségeinek kifigurázásával. A remek humorral megírt kis történeteknek több olvasata lehetséges a felnőttek számára bizonyosan más „hangfekvésben” szólnak majd ezek a történetek, amelyek valamennyi korosztályt ingerelhetnek nevetésre. Banga Ferenc a történetek hangulatát remekül megérzékítő rajzai a szöveggel egyenlő értéket képviselnek.

A mű tartalmi jellemzője: elbeszélések, mai mesék