Mezey Katalin (1943)

Kivala Palkó Nemlehet-országban. Ill. Berki Viola. Budapest, KÉZirat, 1999. 109 p., ill., 30 cm

Mezey Katalin meseregényének főhőse az özvegy édesanyjával szegényesen éldegélő Kivala Palkó, akiben egy napon felébred a vágy, hogy világot lásson, megnézze, más országokban hogyan megy az emberek sora. Vándorútján különös társra akad: az öreg, rozsdás, sántikáló vaskályhára, „aki” nemcsak meleget ad, és ételről gondoskodik a hideg éjszakákon, de bátorító szavaival, okos tanácsaival gyakran átsegíti őt a nehézségeken. Közös barangolásuk során eljutnak a Rossz király által kifosztott, néptelen Nemlehet-országba, ahol Palkó megismeri Annát, aki Jó király kastélyában bujkálva, örökös rettegésben, mégis bátran, egyes-egyedül őrzi, vigyázza az életet ezen a durva és rettegéstől sivár vidéken. A három mesehős igaz barátsága, embersége, szeretete a történet végére legyőzi a pusztulást, és - miután hűséges alattvalói kíséretében Jó király is visszatér - a birodalomban ismét felvirágzik az élet. Palkó új barátaival hazaindul édesanyjához a kicsinyke faluba, hogy amint mesébe illik, boldogan éljenek halálukig. A Berki Viola ihletett rajzainak kíséretében megjelent, finom meseszövésű, mély érzelmekben és tanulságokban gazdag könyv a 6-7 éves korú gyerekek értékes olvasmánya lehet.

A mű tartalmi jellemzője: meseregény