Kiss Ottó (1963)

Csillagszedő Márió. Ill. Paulovkin Boglárka (1973) . 2. kiad. Budapest, Móra, 2009. 61 p., 21 cm

A kötet Kiss Ottó Emese almája címmel megjelent gyerekkönyve párjának tekinthető: azonos hangnemben íródott, a versek elbeszélője szintén egy óvodáskorú kisgyerek, ez alkalommal egy kislány. Az apró gondolattöredékek láncolatában a szomszéd fiú, a címszereplő Marióhoz fűződő új barátság fontossága, a szülők házasságának megromlása, az apa elveszítése, az anya bánata miatt érzett félelmei, vágyai, alapérzései fogalmazódnak meg, olykor a gyermeki naivitás hangján, játékosan, fejlett humorérzékkel, olykor filozófiai mélységeket érintő komolysággal: „ A boldogság az, / amikor sokat kapunk. / A fájdalom az, / amikor ezt mind elveszik. / Én nem akarok boldog lenni többé, / mert az egyszer nagyon / fájni fog”. A Paulovkin Boglárka remek fekete-fehér rajzaival illusztrált, első ízben 2002-ben megjelent kiadványt azóta több nyelvre lefordították, néhány vers hazai tankönyvekbe is bekerült, és olyan jól ismert előadók tolmácsolásában hallható, mint például Halász Judit vagy a Kaláka.

A mű tartalmi jellemzője: gyermekversek