Világvégi palota. Szerk. Nobel Iván, Erdélyi Erzsébet. Budapest, Hét Krajcár, 1998. 32 p., ill., 23 cm

"Ha a gyermek lelke jól van megépítve, majd amikor felnőtté válik és rá marad a felelősség, jól fog választani, mert az igazság és a szépség forrásai után kutat." Móricz Zsigmond soraival ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó e kiadványát, egyikét azoknak az elmúlt években megjelent összeállításoknak, melyek hihetetlenül gazdag világot sűrítenek pár ívnyi terjedelembe és válogatásuk, szerkesztésük magán viseli az igényesség minden jegyét. A Világvégi palota szerkesztői - Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván - a határon túl élő magyar írók verseiből válogattak. A harminchárom gyerekvers erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és nyugati magyar költők üzenete a kis olvasókhoz. A gyermekrajzokkal illusztrált költemények legtöbbjének hangütése vidám; verses mesék, csali versek, a természeti világot sajátosan, mókásan antropomorfizált látószögből megjelenítő lírai darabok sorakoznak a lapokon - többek között Dénes Györgytől, Szőgyi­ Zoltántól, Ács Károlytól, Balla Lászlótól, Tolnai Ottótól, Kányádi Sándortól. Akadnak a kötetben fantáziamozgató darabok (Csiki László: Sárkányölő ellenrímek), (Báthori Csaba: Nonszensz farsangi naptár) képzeletbeli utazás krónikája (Lászlóffy Csaba: Félálomban), és lehet gyönyörködni abban is, hogyan látják a világot a verseket illusztráló gyerekek.

A mű tartalmi jellemzője: gyermekversek