Lindgren, Astrid (1907-2002)

Juharfalvi Emil újabb csínytevései. Ford. Tótfalusi István - Ill. Björn Berg. Budapest, Móra, 2013. 111 p., 22 cm

Astrid Lindgren gyermekkönyveiben színre lépő rosszcsont kisfiú, Juharfalvi Emil naplót vezetett, amelyben különböző csínytevéseiről számolt be. Emil furfangos elméjében ugyanis újabb és újabb haditervek fogalmazódtak meg – többek között arról, hogyan vehetné rá a ház macskáját, Mircit az egérfogásra, miként vihetne még több vidámságot a szélesréti vásár forgatagába, hogyan csalhatná verembe a tanya körül ólálkodó farkast. Nagyszabású tervei megvalósításában otthonának, a svédországi Délföld egyik kis tanyájának valamennyi lakója – a lágyszívű Alma asszony, Emil édesanyja, a nyaklevessel nem spóroló édesapja, Svensson gazda, Ida, a kishúga, a cserfes Lina, a béreslány, Alfréd, a béres, Lukács, Emil lova, az árverésen vásárolt tyúkja vagy éppen Malacjószág, amit azért kapott apjától, mert „józansági fogadalmat” tett - akarva-akaratlan, hol hőseként, hol kárvallottjaként részt vett. A látszólag nemes és bátor tervek megvalósításakor ugyanis többnyire minden balul ütött ki: az egérfogóba nem az egér került, a vásár vidám zsivajába segélykiáltások vegyültek, s a verem foglya sem a farkas lett, hanem a szegényházi öregekre felügyelő, termetes Főnökasszony. Emil beszámolóinak végén azonban az is kiderül, hogy a józansági fogadalom megtette hatását: a csínytevésektől megedzett Svensson Emilből felnőttkorára a falu valaha létezett legjózanabb életű polgármestere lett. A mulatságos kalandjait megörökítő, Björn Berg rajzaival illusztrált gyermekregények önállóan - előzményétől és folytatásától függetlenül - is élvezhetők.

 

A mű tartalmi jellemzője: gyermekregény, meseregény

 

Ajánljuk 8-11 éves fiúknak
Előzménye: Juharfalvi Emil; Folytatása: Juharfalvi Emil még egyszer